Krausz László Labdarúgó Pályafutása a Csömöri Futball Történetében
A labdarúgás régóta meghatározó része Csömör sportéletének, gyökerei egészen az 1920-as évekig nyúlnak vissza. Ebben a korai időszakban bontakozott ki a helyi futball, melynek egyik szereplője Krausz László is volt, aki a település második labdarúgócsapatában játszott.
A Csömöri Labdarúgás Kezdeti Lépései
Az első sportszervezetet Csömörön Testnevelési Egyesületnek hívták az 1920-as években, ekkoriban még sportpályával nem rendelkezett. A képviselőtestület 1921. augusztus 30-án tárgyalta a sportpálya létesítésének kérdését és döntést hozott, hogy a Lukács testvéreket kérik fel a terület átengedésére. Néhány évvel később, a képviselőtestület 1924. augusztus 14-én Testnevelési Bizottságot hozott létre a helyi sport hatékonyabb támogatására.
A csömöri községi sportkör labdarúgó-szakosztályának megalakulásakor választottak hivatalos klubszíneket, amely alapján a gárda a hagyományos kék-sárga mezben vonult pályára. Bár kezdetben sokan megkérdőjelezték a választás eredményét, végül a középkori település birtokosára, a Zay-család címerére utaló két szín mind a mai napig megjelenik a klub jelképében.
Az első labdákat és a sportág szabálykönyvét Gulyás Imre hozta Csömörre, aki a labdarúgó-szakosztály vezetőjeként szívügyének tekintette a sportot, azon belül is a futballt. Egy személyben volt szíve, lelke, létrehozója, intézője és fenntartója a csapatnak - a helyi mozi mellett.
Az Első Csapatok és Krausz László Részvétele
A legelső csömöri futballpálya 1924-ben készült el a mostani Ady Endre utcában, a Kotyi-, Fabók- és Gubek-telkeken terült el. Ezen a pályán játszott az első labdarúgócsapat, melynek tagjai a következők voltak:
- Albitz József
- Bátovszki István
- Bátovszki Mihály
- Felvári József
- Gulyás Imre
- Keiner Gyula
- Kling Lajos
- Rolland Péter
- Fóris István
- Magyar János
- Trinkli István (az utóbbi három kistarcsai)
A másodiknak tekintett csapat tagjai között szerepelt Krausz László is, hozzájárulva a korai csömöri futballélethez:
- Buriusz István
- Erdéli Pál
- Krausz László
- Málkin Péter
- Orsányi János
- Pitlik György
- Pitlik Pál
- Policer László
- Radocsányi Ferenc
- Radocsányi János
- Radocsányi József
A Labdarúgópályák Fejlődése Csömörön
Az 1930-as évek elején a Kistarcsai út mellett, a strand fölött volt a második focipálya. Ez már nem volt az elsőhöz hasonlóan ennyire szerencsés fekvésű, erősen lejtett Csömör felé, ráadásul a talaj szerkezete is rosszabb minőségű volt. Ennek ellenére itt szerepelt 1946. márciusában egy bemutatómeccsen a kor ünnepelt sztárcsapata, a közel két évtizedet itthon futballozó Puskás Ferenc nevével fémjelzett Kispesti AC együttese. A csömöri találkozón ráadásul a Száguldó Őrnagy kétszer is betalált.
Az 1946. március 20-án megjelent Népsport rövidhírként számolt be a Kispesti AC csömöri vendégjátékáról. A cikk szerint a helyi válogatottal csaptak össze a kispestiek és 8:1 (4:1)-re győzedelmeskedtek. A vendégek góljait a 28 éves Olajkár II Sándor (4), a 20 éves Bozsik József (2) és Puskás Ferenc (2) szerezték, csömöri oldalról Baram László volt eredményes.
A harmadik futballpálya, amelyik a legtöbbet élte meg a három közül, 1948-tól „szolgálta” a sportoló ifjúságot. A Hunyadi utcában, annak is a végén lett kialakítva, remek adottságú, központi helyen terült el, ráadásul egyenes, szép fűvel rendelkező talajon. A játékosok különösen szerették, ezért is élhetett meg hosszú évtizedeket - amíg volt labdarúgócsapat a településen, addig itt játszott hazai környezetben. A pályaavató meccsre a fótiak ellen került sor, az összecsapás 3:3-as döntetlent hozott.
A Csömöri Labdarúgás Hanyatlása és Újraéledése
A labdarúgás közel ötven évig hódított a településen, a 70-es évek azonban töréspontot jelentettek a klub életében. Az utolsó nagypályás labdarúgó-mérkőzést 1971-ben játszották Csömörön. Ekkor feloszlott a helyi focicsapat, amely az akkor már országos hírnevet szerző férfi kézilabdacsapathoz hasonlóan Csömöri TSZSK néven fejezte be utolsó idényét a járási bajnokságban. A későbbiekben a körzeti termelőszövetkezet által is szponzorált kézilabdások a mai napig folyamatosan NB I-es vagy NB II-es szintű együttessel büszkélkedhettek.
A futball azonban tetszhalott állapotba került a faluban - pontosabban a nagypályás, egyesületi futball, hiszen a helyi grundok mellett mind a bitumenes kézilabdapályán (a „Kispálya”, ahogy már akkor is hívták), mind az elhagyatott füves pályán („Nagypálya”) is rendszeresen rúgták a bőrt az amatőr focisták. És persze az iskolai futball sem halt el, hiszen a körzeti, járási diákolimpiákon (úttörő olimpiákon) többször szerepelt az iskola kispályás futballcsapata.
A Hunyadi utca végén, a lámpás HÉV-kereszteződésnél található, egyre kopottabb, alig gondozott labdarúgó pályán még egy-egy járási bajnoki mérkőzést játszottak a hetvenes években nem csömöri csapatok, ám a grundfoci mellett már csak az általános iskolai tornaóráknak adott néha otthont a gyep - az évente ismétlődő búcsúk mellett persze. A kilencvenes évek közepén azonban már a körhintásoknak és a céllövöldéseknek is új helyet kellett keresniük, hiszen az önkormányzat - hasonlóan sok más, megszűnt fővárosi pályához - eladta a területet egy vállalkozásnak, amely sorházakat építtetett rá.
A versenyszerű futballélet újraéledése szempontjából fontos fejlemény volt, hogy 1997-ben a Rubeola FC futsalcsapata Csömörre költözött, majd egy év múlva már RFC Csömör néven a kispályás teremfutball e népszerű formája ismert és népszerűvé vált a településen. A kezdettől első osztályú csapatot hamar befogadta a helyi közönség, komoly szurkolótábor biztatta a csapatot hétről hétre a sportcsarnokban. Az együttes egyre inkább „helyivé” vált, amiben nyilván az is szerepet játszott, hogy meghatározó vezetőjük közül többen is Csömörre költöztek, a jól működő utánpótlásképzésnek köszönhetően több beérett fiatal játékos is csömöri vagy a közeli településekről járt edzésre.
Az első halvány jel a nagypályás futball újjáéledésére a 2000-es évek első felére tehető, amikor az önkormányzat vázlatos tervet készíttetett egy helyi futballstadion építésére. A tervlapok azonban ezután a hivatalban hevertek háborítatlanul évekig. A futsalcsapat vezetői, Kézi Gáborral az élen, aki maga is aktív játkosa volt az RFC Csömör 2004-es bajnokcsapatának, és a 2010 óta a települést vezető civil képviselő-testület több tagja, Fábri István polgármester és Tihanyi Ferenc közösen már régóta érlelte a gondolatot a nagypályás futball feltámasztására.
2013 év végén lehetőség nyílt egy MLSZ által kiírt pályaépítési pályázaton való részvételre, amit jelentős önerő biztosítása mellett elnyert az önkormányzat. A megvalósítást a képviselők többsége azonban csak azzal a feltétellel támogatta, ha az iskolai, illetve a tömegsport számára egyúttal atlétikapálya és teniszpálya is létesül, amit a működtető nonprofit sport kft. vezetője, Válé Flórián ötlete alapján egy kondiparkkal is kiegészítettek. Mindezek azonban már mind csak saját erőből, pályázati támogatás nélkül valósulhattak meg.
Felnőtt férfi labdarúgó-csapatunk, a Csömör KSK Pest megyei III. osztály Közép-csoportban ezüstérmet szerzett első évében, így feljutott a II. osztályba, ahol jelenleg is a mezőny tagja. A klub eddigi történetének legnagyobb sikere a 2018-19-es szezon végén szerzett megye II-es bronzérem volt. Az U18-as utánpótláscsapatunk, az RFC Csömör a Pest megyei Ifjúsági bajnokság Keleti-csoportjában nyert ezüstérmet. A csömöri utánpótláscsapatok U13, U11, U9, U7 korosztályai a Bozsik-programban vettek részt. A Csömör KSK öregfiúk csapata megyei középcsoportban ötödik helyen, az RFC öregfiúk csapata a BLSZ I. osztályának I. csoportjában negyedik helyen végzett.
Az együttesnél szakmai vezetőváltásra került sor 2020 nyarán, a REAC Sportiskola SE-vel történő együttműködési megállapodás következtében Illés Károly vezetőedzőként és utánpótlás szakmai koordinátorként csatlakozott a csömöri szakmai stábhoz. Munkáját többek között Farkas Sándor pályaedző és az U19-es csapat vezetőedzője segíti, de kezdetben Berecz Tibor, Dencz Dávid, Gayer Géza, Mihalik Szabolcs is dolgozott a csömöri gyerekekkel. A szakosztályt a Csömörön élő Kiskapusi Balázs, az Újpesti TE 1998-as bajnokcsapatának tagja vezeti. Ezzel új lendületet kapott a labdarúgás a településen az ovifocitól kezdve a toborzáson át egészen a felnőtt együttesig. A csömöri utánpótlásban jelenleg dolgozó edzőink: Gidály Mihály, Markó Mihály, Siskó Manó, Szanyó Dániel, Tihanyi Ármin.
tags: #krausz #laszlo #labdarugas
