Kubatov Gábor elnöksége a Ferencvárosi Torna Club élén: Az ígéretek és a valóság
Kubatov Gábor, a Fidesz pártigazgatója, a magyar sportélet egyik legmeghatározóbb alakja, akinek neve elválaszthatatlanul összeforrt a Ferencvárosi Torna Club (FTC) elmúlt több mint egy évtizedének sikereivel és kihívásaival. Elnöksége alatt a klub jelentős átalakuláson ment keresztül, mind pénzügyi, mind sportszakmai szempontból.
Egy új korszak kezdete: Kubatov Gábor megválasztása
A Ferencvárosi Torna Club elnöksége hétfői ülésén Kubatov Gábort, a Fidesz országos pártigazgatóját jelölte az egyesület új elnökének. Elődje, Kovács Miklós megnövekedett üzleti tevékenységeire hivatkozva mondott le. Az FTC vezető testülete rendkívüli ülésén kilenc igennel és egy tartózkodással döntött az egyedüli jelöltként induló politikus mellett.
Kubatov péntekig kért haladékot a döntéssel, hogy elvállalja-e a feladatot. A Fidesz pártigazgatója az elmúlt napokban egyeztetett a szakosztályok vezetőivel, a szurkolókkal, a zöld-fehér klub olimpiai és világbajnokaival, valamint a sajtó képviselőivel, és csak ezután döntött a felkérésről. Döntését megelőzően egyeztetni szeretett volna az anyaegyesületnél fontos szerepet betöltő személyekkel is, többek között az aranylabdás Albert Flóriánnal és Springer Miklóssal, az alapító unokájával, és csak teljes támogatottság esetén vállalta el a posztot.
Megválasztása után Kubatov Gábor világos ígérettel állt a nyilvánosság elé. „Egyetlen dolgot ígértem, hogy rend lesz. Mögöttem egyetlen szponzor sem áll, csak a tisztességem. Egy út létezik az FTC számára, a tiszta, átlátható gazdálkodás. Nem lesz több titok. Személyes ambícióim nincsenek, én csak egy vagyok a millió fradistából. Ha az FTC-nél rend lesz, az meghozhatja a teljesítményt, ez pedig a befektetőket. Az elnökséget szolgálatnak tekintem, nem pozíciónak" - mondta Kubatov a sajtótájékoztatón, hangsúlyozva, hogy „Ide nem megmentő kell". Később, újabb négy évre szóló elnökké választásakor úgy fogalmazott: „Köszönöm, hogy újra ennek a csodálatos klubnak az első számú szolgája lehetek!"
FTC sajtótájékoztató: Kubatov Gábor
A kezdeti kihívások: Gazdálkodás és átláthatóság
Az előbbiekből is kiderül, nem várt könnyű feladat az új Fradi-elnökre, aki az utóbbi húsz év legszigorúbb gazdálkodását vázolta fel a szakosztályok előtt. Amikor elnök lett, a Fradi a magyar sport nincstelen hétszilvafás nemese volt, még a családi ékszert is a zálogból kellett kiváltania. A futballcsapatot működtető cég és az Üllői úti stadion tulajdonosa is az angol Kevin McCabe volt - ő viszont szabadulni akart a számára kizárólag veszteséget termelő befektetéstől.
Szintén megoldásra várt a zrt., valamint az ingatlanok kérdése, miután Kevin McCabe befejezettnek tekintette ferencvárosi szerepvállalását. Kubatov egy korábbi interjújában elmondta, régen volt ilyen komoly érdeklődő a labdarúgó-szakosztály iránt, mint amilyen az anyaegyesület. Az átvételt azonban nehezítette, hogy ekkor nem volt a legátláthatóbb a helyzet a focistáknál.
A sajtótájékoztatón az Origó megkérdezte, hogy a szerződés értelmében Kevin McCabe-nek a tulajdonosváltáskor az ingatlanokat is kötelezően át kell-e adnia, vagy a stadiont bérelnie kell majd az FTC-nek, de egyetlen olyan kérdésre sem érkezett konkrét válasz, amely a futballcsapat jövőjét firtatta. Így azt sem tudták meg, hogy pontosan mennyiért árulja az angol üzletember a tulajdonrészét, és mekkora a zrt. tartozása. Kérdés volt az is, hogy mi lesz azzal az 1,2 milliárd forinttal, amelyet Kevin McCabe akkor helyezett letétbe, amikor megvette az ingatlanokat, és kötelezettséget vállalt a stadion felújítására.
„Egyelőre tisztázni kellene, hogy Berki Krisztián pontosan milyen tisztségben van, én nem láttam még semmilyen adásvételi szerződést. Az ötszázalékos tulajdonrészünk nem jogosítja fel a klubot elővásárlásra, így McCabe akár ki is hagyhatja az egyesületet. Sok tisztázatlan kérdés van még, de a legjobb szándékkal állunk a zrt. felé. Azt kértük, hogy engedjenek betekintést az iratokba, részt szeretnénk venni az átvilágításban, valamint napi szinten küldjék meg a tárgynapra vonatkozó kifizetésekről szóló bizonylatok másolatait. Jelenleg itt tartunk, várjuk a fejleményeket" - hangzott el a sajtótájékoztatón. Az alelnök furcsállta, hogy az anyaegyesületet - mint a zrt. társtulajdonosát - nem kérdezték meg, és nem tájékoztatták arról, hogy Berki újból szerepet vállalna a futballcsapatnál. „Az anyaegyesület továbbra is érdeklődik az FTC Labdarúgó Zrt. megvásárlása iránt, de egyelőre azt sem tudjuk, kivel kell leülni tárgyalni."
Kubatov a szakosztályvezetőkkel folytatott megbeszélésen megállapodott velük: senki nem költhet többet, mint amennyi forrással rendelkezik, és teljes jogi és gazdasági átvilágítás lesz öt évre visszamenőleg. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. később közölte: felügyelőbizottsága vizsgálja a részvénytársaság korábbi vezetése által a Fradi-pálya eladásáról kötött szerződést, illetve a kontraktus létrejöttének körülményeit.
A Ferencváros finanszírozásának átalakulása: Állami és önkormányzati támogatások
Becsatornázott állami milliárdok, önkormányzati százmilliók, több 10 milliárdos sportlétesítmények vagyonkezelői joga - így finanszírozta az állam a Ferencvárosi Torna Clubot az éppen tíz éve megválasztott Kubatov Gábor elnöksége alatt. Bár a befektető korábban 3 milliárdért jutott a stadionhoz és annak összesen 8 hektáros területéhez, legalább 9,2 milliárdot szeretett volna viszontlátni; az alku vége 6,2 milliárdos vételár lett, amiből még levonták a stadionfejlesztés McCabe által vállalt, de ki nem fizetett 1,2 milliárd forintos költségét.
Az Üllői úti stadion állami visszavásárlása idején már látszott a pártigazgató érkezésének jótékony hatása: a Szerencsejáték Zrt. 2011-ben 100 millióval dobta meg a futballcsapatot, a gyorskölcsöneiről ismert Provident három évre 210 millióval támogatta meg a klubot, és egyenként 10-20 millió forintos összegekkel támogatta több ferencvárosi, józsefvárosi és kőbányai önkormányzat, valamint a 11. kerület. A gyorsan mozdítható önkormányzati források már Kubatov első évében megjelentek a klub költségvetésében, az állami, önkormányzati cégek 2012-től álltak be bátrabban a támogatók közé.
Az akkor még részben fővárosi tulajdonú Főgáz Zrt. meg nem nevezett - feltehetően 100 millió feletti - összeget adott éves szinten. A légi irányítást végző, állami Hungarocontrol Zrt.-től 50 millió érkezett, míg a Szerencsejáték Zrt. is hozzájárult a finanszírozáshoz. Igazából azonban 2013-tól borult rá a széfajtó Kubatov Gábor klubjára. Az önreklámra kevéssé szoruló Fővárosi Csatornázási Művek két évre összesen 350 millió forinttal segítette meg az FTC-t. A Föld-Trans 2001 Kft. 52 millióval, a Market Zrt. 265 millióval támogatta az egyesületet - éppen akkor, amikor ez a két cég bontotta a régi stadiont és építette az új Groupama Arénát állami milliárdokból.
Ekkor már minden szempontból stabil lábakon állt a klub, mert a folyamatos támogatás mellett két nagy értékű sportingatlan vagyonkezelői jogát is megkapta az államtól, amire kevés példa van a magyar sportban. Az FTC tartja fenn ezeket az sportlétesítményeket, a hasznaikat szedheti, miközben az állam rendszeresen milliárdokkal támogatja az üzemeltetésüket, fejlesztésüket. Már 2013 végétől az egyesület volt a legtöbb szakosztálynak otthont adó népligeti sporttelep vagyonkezelője.
A minisztériumi támogatás 2015-ben is nagyot dobott az FTC büdzséjén, hiszen két jogcímen összesen 760 millió érkezett. Ehhez jött még az Opal Zrt. 150 milliója, az ekkor már Garancsi Istvánhoz tartozó Market Zrt. 140 milliós támogatása, valamint a 9. kerületi önkormányzat forrásai. 2016-tól már egyértelműen minisztériumi támogatások formájában folyt be a bevételek jelentős része: közel 1,7 milliárd forint érkezett - működési támogatás, valamint ingatlanfenntartás és -üzemeltetés jogcímeken. Ne feledkezzünk meg a fővárosi önkormányzatoktól származó 80 millió forintról sem, amelynek döntő hányadát a 9. kerület biztosította.
Egy évvel később, 2017-ben még nagyobb, közel 2,5 milliárd forintos támogatás folyt be az Emberi Erőforrások Minisztériumától (Emmi) és a fejlesztési minisztériumtól. Ettől az évtől felbukkantak kisebb valódi vállalkozói támogatók is az FTC körül, de az általuk nyújtott 100 ezer és 5 millió forint közötti összegek együtt sem érték el a 20 milliót.
A sportklub jelenleg lezárt utolsó két üzleti éve, 2018 és 2019, még a korábbiakhoz képest is több bevételt hozott. 2018-ban már majdnem 3 milliárd forintot küldött az Emmi és a fejlesztési tárca utódjának számító Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A nem kormányzati/önkormányzati támogatások alig haladták meg a 300 millió forintot - és ebben a rubrikában ott van az egyesületi tagdíjak 200 millió forintja is. 2019-ben az Opal Zrt. 50 milliója mellett érkezett még 300 millió forint az államközeli energiaszektorból, az MMBF Földgáztároló Zrt.-től, „a magyar válogatottban is szereplő sportolók támogatása” címen. Ebben az évben majdnem 6 milliárd forint volt az Emmitől és az ITM-től érkezett támogatás, amiből működésre és létesítményfejlesztésre is jutott. Az FTC éves beszámolóiból jelenleg 2019 végéig követhető a gazdálkodás.
Feltűnő, hogy sehol nem találtunk utalást arra: 2018 végén az állami MVM Zrt. bejelentette, négy éven keresztül támogatja az FTC-t évi 6 millió euróval, vagyis nagyjából 2 milliárd forinttal. Folytatódott a pénzeső, hiszen a Fradi stadionjára, a „legmodernebbre”, ahol „NASA-szerverpark” üzemel, érkezett egyszer csak a kormánytól 3 milliárd forint „stadionfelújításra”, benne informatikai fejlesztésekre. Hogy mit kell felújítani egy néhány éves stadionon, azt sokan el sem tudják képzelni.
A Fradiváros az egyesület harmadik ingatlanberuházása: a népligeti sporttelep kibővítése egy minden igényt kielégítő sportkomplexummá, egyebek között új uszodával, hokicsarnokkal, négycsillagos szállodával, kollégiummal. Már 2013 végétől az egyesület volt a legtöbb szakosztálynak otthont adó népligeti sporttelep vagyonkezelője. Az itthon kivételes módon nyereséggel működő Groupama Aréna üzemeltetésével megbízott Sportfive (korábban Lagardere Unlimited Stadion Solutions) vezetői határozottan kijelentették, üzleti titok, mennyit fizetnek a Fradinak.
Ha összegezzük a Kubatov Gábor vezette sportegyesület gazdálkodásának elmúlt tíz évét, azt látjuk, hogy a bevételek a 2011-es 403 millióról 2019-re a 25-szörösükre, azaz 10,402 milliárd forintra lőttek ki. Ám ha részletesen vizsgáljuk át az éves tételeket, kiderül: ennél jóval magasabb volt az államtól érkezett összeg. A Kubatov-éra alatt így legalább 22 milliárd forint folyt be a költségvetésből, valamint a politikai befolyásnak tulajdoníthatóan. Ráadásul a stadionüzemeltetés után - a megfigyelések szerint - öt év alatt befolyó 7,5 milliárd forint is az állam jóvoltából érkezett az FTC-hez. Vagyis a Ferencvárosi Torna Club 2011 és 2019 közötti bevételeinek legalább 80 százalékához, körülbelül 30 milliárd forinthoz jutott közvetlenül vagy közvetve az államnak köszönhetően. A számlálót még pörgethetnénk is felfelé, hiszen - bár nem a klub központi költségvetésén, hanem a szakosztályi cégeken keresztül - tao-milliárdok is növelték a ferencvárosi bevételeket.
Kubatov Gábor, a sportvezető: Stílus, kapcsolatok és kritika
A Ferencvárosi Torna Clubot tíz éve vezető Kubatov nevét az egész ország ismeri, elsősorban a róla elnevezett, a választók fideszes kötődését számon tartó adatbázis, a „Kubatov-lista” miatt. Pártigazgatóként háttérben maradó szereplő - 15 éves parlamenti képviselősége alatt egyszer szólalt fel -, mégis elvállalta az ország legismertebb sportklubjának a vezetését. Ferencvárosi kötődése egyértelmű, hiszen a 90-es évek hírhedt szurkolói csoportja, a „2-es szektor” környékén mozgott.
Sportvezetőként Kubatov ellentéte a háttérben maradó politikusi énjének: rendszeresen és markánsan nyilvánul meg a klub ügyeiről, konfliktusokat vállal, például a Csányi Sándor vezette fociszövetséggel vagy a kormányfő kötélbarátja, Garancsi István Videotonjával. Az FTC-t napi szinten nem Kubatov irányítja, hanem az operatív igazgató, Nyíri Zoltán, aki a pártigazgató korábbi, autószerelőként szerzett kapcsolatrendszeréből érkezett. A szurkolói múltjából ismerte a gyilkosság miatt tíz évet ült Szabó „Szőke” Ferencet, aki 2015-ig a Fradi biztonsági szolgálatának „szurkolói koordinátora” volt, és hatékony segítséget nyújtott a pártigazgatónak a Fidesz-székháznál zajlott 2013-as tüntetésen, valamint a vasárnapi boltzár elleni népszavazás elgáncsolásánál. Kubatov Gábor a tíz év alatt érdekes „különmeccset” vívott a Fradinál megkerülhetetlen szurkolókkal is. A 2000-es évek végétől Molnár Krisztián változatos módszerekkel próbálta kiterjeszteni befolyását a ferencvárosi szurkolók között, célpontjai közé tartozott, tartozik a klub biztonsági szolgálata is. Ezeket az éveket fenyegetések, lelátói balhék, megfélemlített szurkolók fémjelzik.
Kubatov bírálta az MLSZ működését is. „Néha olyan érzésünk van, mintha az MLSZ hatóságnak képzelné magát. Folyamatosan kijelentő módban kommunikál, ahelyett, hogy néha kérdezne is, például a kluboktól. És bevallom, nem tartom helyesnek az MLSZ hozzáállását.” Szerinte ez az oka a jó szándék ellenére elbaltázott, magyar játékosokat erőltető Csányi-szabálynak, a nívótlan kampányvideóknak, a tragikus állapotban lévő játékvezetésnek, a sok-sok rossz, szurkolóellenes döntésnek. „Ismert tény, hogy hosszú idő óta mi adjuk például a legtöbb játékost a magyar válogatottba, hét éve zsinórban ott vagyunk valamelyik nemzetközi kupa csoportkörében, most már főtábláján, az UEFA-n keresztül a szolidaritási összegből csak az elmúlt két esztendő átlagában évi 100-100 millió forintot tettünk minden éppen NB I-es klub zsebébe. Ezek tények!”
Az MLSZ-szel kapcsolatos problémái kizárólag szakmaiak. „14 éve vagyok a Ferencváros elnöke, azóta 11-szer végeztünk dobogón, 8-szor nyertünk bajnokságot és az elnök úr nem tud felhívni, ha valamin jelentősen változtatni szeretne.” Kiemelte, hogy „Hirtelen, előkészítetlenül bevezetik a "magyarszabályt", úgy, hogy nem egyeztetnek a klubokkal, de még a szakmai bizottság tagjaival sem. Ennek a testületnek olyan résztvevői vannak például, mint Dárdai Pál, Lőw Zsolt vagy éppen Hajnal Tamás. Az ő véleményüket sem kérték ki a döntést megelőzően.” Véleménye szerint „Az a problémánk, hogy ezzel a döntéssel az MLSZ beleavatkozik a klubok működésébe. Ennek következtében át kell alakítanunk a finanszírozásunkat. Ráadásul az új szabály hatására drasztikusan megdrágultak a magyar játékosok." A Fradi elnöke szerint érdemes lenne elgondolkodnia az MLSZ-nek azon, hogy minden szurkolótábor a szövetséget és az elnökét szidja.
Az edzők kiválasztásában is sajátos elvek szerint járt el. „Peter Stöger és Pascal Jansen is rendkívül intelligens edzők voltak, csak éppen az öltözőt nehezen tudták uralni. Robbienál ilyen nincs, az ír mester őszinte, egyenes ember, aki elmondja a játékosainak, hogy a csapategység a legfontosabb, míg az egyéni tudás csak másodlagos.” Kiemelte az ambíció fontosságát: „Szerintem rendkívül fontos, hogy mindig ambiciózus szakemberekkel dolgozzunk együtt, az nem elég, hogy valaki bajnok akar lenni, nálam elvárás az, hogy a tréner azon gondolkodjon, miként lehet például a Manchester City edzője.” A magyar edzői társadalom jelentős részével szemben komoly fenntartásai vannak. „Egy olyan edző, aki elemelte a rábízott klub pénzét, eljátszotta azt egy kaszinóban, és ezért a bíróság sikkasztásért jogerősen öt év próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt, az hogyan dolgozhat még mindig a magyar futballban?” Hozzátette, hogy keresztény emberként megbocsát, de szerinte a futballban nincs helye, hiszen ezt a közeget csapta be. A magyar edzők többségén nem látja, hogy különösebben izgatná őket az innováció.
A játékosokról szólva elmondta: „Mindkét játékost tehetségesnek tartom. Lisztes Krisztiánt kisgyerek kora óta ismerem. Azt gondolom, hogy nem vette túl komolyan. Most hamar kiderült, hogy még nem tart a német első osztály élcsapatainak szintjén. Aztán vissza is került hozzánk kölcsönbe. Őszintén bízom benne, hogy be tudja bizonyítani, hogy képes arra a teljesítményre, amire a tehetsége predesztinálja." Az új igazolásokról is beszélt: „A rendszeres nemzetközi szereplésünk, az edző személye, az infrastruktúra, Budapest vonzereje, mind, mind fontos tényező, hogy ide tudjunk csábítani akár ilyen kategóriájú labdarúgókat is. A mai világban nagy érték a biztonság, és a főváros vitán felül egy ilyen hely.”
Saját motivációjáról így nyilatkozott: „Fradista vagyok, mindig vezetni, élen állni, győzni szeretnék. A mi klubunknak ez a valódi ereje. Ehhez tartom magam én is, a végén nézzük majd meg hogyan is állunk. Erre soha nem készülünk, de mindig beszélünk róla. Mégpedig azért, hogy ez soha ne következzen be. Nagyon nehéz helyzetet teremtene érzelmileg, a finanszírozásban, és a játékosigazolásokban is.”
Sikerek a pályán: Bajnoki címek és nemzetközi áttörések
Kubatov elnöksége alatt a Fradi futballcsapata öt bajnoki címet nyert az NB I-ben, négyszer volt kupagyőztes. Az elmúlt közel 12 év munkáját összefoglalva kitért a sportsikerekre is, ezt az időszakot az FTC egyik legsikeresebb korszakának nevezve.
A nemzetközi kupákban is komoly sikereket értek el az elmúlt években. 2019-ben bejutottak az Európa-liga főtáblájára, 2020-ban pedig a Bajnokok Ligája csoportkörében szerepelhetett a Fradi. Olyan sztárcsapatok ellen játszhattak, mint a Barcelona és a Juventus. A 2022/2023-as szezonban is EL-főtáblás a Fradi, és jó esélye van arra, hogy bejusson a legjobb 16 közé. Két fordulóval a csoportkör vége előtt a magyar bajnok vezeti csoportját. A Ferencvárosnak 9 pontja van, a második helyen álló török Trabzonspornak 6 pontja, a Monaco szintén 6 ponttal a harmadik. Az utolsó helyen a 3 pontot szerző Crvena zvezda áll. Győzelem esetén biztosan bejutnak a nyolcaddöntőbe, amire még egyetlen magyar csapat sem volt képes a kupasorozatban.
tags: #kubatov #gabor #ftc #elnok #kapcsolat
