Az Erste Liga új szabályai: a külföldi játékosok szerepe és a magyar tehetségek ösztönzése
Napjaink sportvilága átalakulóban van, ahogy a digitális élmények egyre nagyobb izgalomfaktorral és érdekességgel bírnak, úgy csökken a klasszikus sport iránti érdeklődés világszinten, és úgy öregszik a klasszikus sport követői bázisa. Nem elég magasabb szintű marketingmunkát végezni, kiszámíthatatlanabb versengésre van szükség. A Magyar Jégkorong 2032-ig tartó Hosszútávú Sportágfejlesztési Stratégiájában a sportág érintettjei közösen fogalmazták meg, hogy egyaránt cél az Erste Liga kiegyenlítettségének erősítése és a színvonal növelése. Az elmúlt időszakban több szabályozási kísérlet irányult arra, hogy a fennálló légiós szabályt átalakítsa és az Erste Liga működése választ adjon a felmerülő problémás kérdésekre.
Az új Erste Liga szabályozás alapjai
A szabálymódosítás szerint az egyes mérkőzésekre legfeljebb nyolc külföldi játékos nevezhető. Ezenfelül a csapatok 2+19 fős kerettel vághatnak neki a mérkőzéseknek, ami azt jelenti, hogy nem lesz lehetőség négy teljes sor nevezésére. Fontos újítás, hogy a keretben kötelező lesz legalább egy U21-es és két U24-es, nem külföldi mezőnyjátékost szerepeltetni. A döntéshozók kiemelték, hogy amennyiben egy csapat nem teljesíti ezt a követelményt, a nevezhető játékosok száma a hiányzó fiatal játékosok számával csökken.
Ezzel a szabállyal az MJSZ célja, hogy a magyar fiatalok nagyobb szerepet kapjanak a bajnokságban, ami hosszú távon a válogatott eredményességét is elősegítheti. A bejelentett változások komoly hatással lehetnek a csapatok játékoskeret-stratégiájára, és új kihívások elé állítják az Erste Ligában szereplőket. A következő szezonban minden eddiginél nagyobb hangsúly kerülhet a fiatal tehetségek fejlesztésére és szerepeltetésére.
A pontrendszer és a légiós definíciója
A jelenleg érvényben lévő, az MJSZ által a 2022-2023-as szezontól alkalmazott pontrendszer alapján minden játékos értékelést kapott életkora, teljesítménye és tapasztalata szerint. Egy csapat pedig 18 és 56 pont között nevezhetett játékosokat. A 23 év alattiak 0 pontot értek, míg a légiósok legalább 3-at, a magasabb szintű bajnokságokból érkezők pedig további 0,5 egységet kaptak.
Az újonnan elfogadott szabály értelmében a mérkőzésre benevezett játékosok pontértékét kell meghatározott keretek közé szorítani, vagyis azokét, akik adott mérkőzésen ténylegesen megmérkőznek egymással. Felső ponthatár a következő bajnoki szezonban 56 pont, alsó ponthatár pedig 18 pont. Légiós definíciója: a sportszervezet székhelyéül szolgáló ország állampolgári státuszával nem rendelkező játékos. Kivételt képez ez alól „hokibelföldiként” történő elismerés.
Nevezés során egy mérkőzésre maximum 17 olyan játékost lehet nevezni, akinek pontszáma meghaladja az 1-et. Tehát szükségszerűen minden csapat rákényszerül majd arra, hogy olyan fiatalokat is alkalmazzon, akik nem haladják meg e pontértéket. A 23 évnél fiatalabb hazai játékosok a fiatal tehetségek beépítésének ösztönzése érdekében 0 pontot fognak érni, de számít majd a világbajnoki szereplés, az U20 válogatott kerettagság 0,5 pontot, felnőtt válogatott kerettagság 1 pontot jelent.
Légiósok esetében a 23 évnél idősebb hazai játékosok pontértéke szerinti számítás az alap, de minden légiós egységesen minimum 3 pontot ér. A légiós szabály feloldódik, de a légiósok többletponttal indulnak a magyarokhoz képest, ugyanakkor attól előreláthatólag nem kell félni, hogy bárki csak légiósokkal töltené fel a csapatát, mert ez rutinos magyarok és magyar fiatalok nélkül nem lehetséges, másrészt ez aligha lenne eladható termék bármely csapat közönsége számára.
Hosszútávú sportágfejlesztés és a konszenzuskeresés
Az azonban minden szabályozási kísérlet során kiderült, hogy a légiós kifejezés definiálása és számszerű korlátozása nagyon szűk mozgásteret biztosít. Ilyen szűk keretek között pedig nem lehet elérni azokat a célokat, amelyeket a stratégia során egyöntetűen megfogalmaztak a sportág érintettjei.
Célként fogalmazódott meg a tehetséges fiatal játékosok ösztönzése a versenyre és a csapatok motiválása a fejlesztésükre, ezáltal a négy sor feltöltése és a verseny maximalizálása a játékosok között. Emellett az egészséges arány a hazai és légiós játékosok között, ahol a magyar játékosok fizetése a világpiaci árhoz közelít, hogy ne fordulhasson elő az, hogy a világpiaci árnál magasabb fizetésért a magyar játékosok inkább vállalják az Erste Ligát, mint a több kihívással járó légiós létet.
A közel kilenc hónapig tartó munka során az Erste Liga összes klubja, a Szakmai Bizottság és az MJSZ sportszakmai vezetői véleményt nyilvánítottak több körben is, ezt a javaslatot fogadta el végül az MJSZ elnöksége. Miután az Erste Liga klubjai mind eltérő gazdasági és működési modellben és motivációval léteznek, szükségszerűen a témához való hozzáállás is meglehetősen színes képet mutatott. Ugyan a rendszerrel szemben megfogalmazott vélemények esetenként egymással kimondottan szemben álltak, és a konszenzus létrehozása nehézkesnek tűnt, a felmerülő esetlegesen megfogalmazott kritikák és észrevételek beépítésre kerültek egy olyan szabályzat formájában, amelyet az érintettek döntő többsége el tudott fogadni. A rendszert a következő és azt követő szezonok tapasztalatait folyamatosan beépítve felülvizsgálják.
Játékoskeret-összetétel: statisztikai elemzés és kihívások
Végignéztük az elmúlt 6 teljes szezon alapszakaszának összes meccsjegyzőkönyvét és egy táblázatba kigyűjtöttük, ki melyik mérkőzésre volt nevezve. Így készült egy statisztika arról, hogy meccsenként hány légiós, hány hazai illetve honosított U18, U20, U21, U23, U25 és O25 játékos szerepelt.
A Covid előtt nagyjából stabilan 65% volt a hazai játékosok aránya. Az első Covid évben, amikor a legnagyobbak voltak a korlátozások, ennek okán kevesebb volt a nem magyar, a magyarok mutatója felment nagyjából 75%-ra. Ami viszont meglepőbb, hogy a Covid nem a légiósszám csökkenését hozta (az ő arányuk nem csökkent lényegesen 20-21-ben), hanem a honosítottaknak.
Az U18-asok (világoskék) kb. ugyanolyan arányban fordulnak elő minden szezonban, ahogy az U25-ösök is (piros). Az O25-nél látszik a DVTK és a MAC (BJA) szlovák kitérőjének hatása. 17-18-ban még 20% felett voltak a 25 éven felüliek. A 25 éven felüliek helyett alulról a fiatalok jöttek pótolni, nyilván a legidősebbek, az U20-ból kiöregedettek, (azaz az U21-esek). Egy évre rá az U20-asból U21-es bajnokság lett, az U21-esek aránya csökkent. 2020-21-ben a Covid időszakában, és a MAC visszatérésével több lett a 25 éven felüli játékos és a tapasztaltabb fiatal (U23).
A fiatal játékosokat (U18, U21, U23) nevezik kötelezően, de a csapatok többségében ezek a fiatalok nem játszanak vagy nagyon keveset (általában a 4. sorban). Eközben ezeknek a fiatal játékosoknak járnia kell a felnőtt edzésekre délelőttönként, így az iskolában nem tud megfelelő minőségben teljesíteni. Emellett a saját korosztályában sem tud játszani, mert ütköznek a meccsek és edzések. Vagy nem játszatják, mert a saját korosztálya edzésein nem tud részt venni. Lényegében 2-3 évig akár, csak edzésre jár, nem játszik meccseket, és sem az iskolával, sem a jégkoronggal nem halad. Tulajdonképpen visszafejlődik, hiába volt egy sikeres tehetséges játékos az UP-ban.
Ha a honosított játékosokat is nézzük (ide tartoznak a székely és vajdasági játékosok is, akik kettős állampolgárok, függetlenül attól, hogy jogosultak-e a magyar válogatottban játszani, vagy sem), akkor is ugyanezeket a tendenciákat figyelhetjük meg. A 2017-18-as idény óta soha olyan kevés 23 év alatti magyar állampolgársággal is rendelkező játékos nem volt legalább 10 meccsen benevezve, mint épp 2022/23-ban.
Az alábbi táblázat az Erste Liga játékoskeretének változásait mutatja be a hazai és külföldi játékosok arányában:
| Időszak | Hazai játékosok aránya (kb.) | Légiósok aránya (kb.) | Honosított játékosok aránya (változás) |
|---|---|---|---|
| COVID előtt (stabilan) | 65% | ~35% | Stabil |
| Első COVID év | 75% | Nem csökkent lényegesen | Csökkent |
| 2017-18 óta (U23 magyar) | N/A | N/A | Soha nem volt ilyen kevés U23 magyar játékos benevezve 2022/23-ban |
Más csapatsportágak légiós szabályozásai
A top csapatsportágak mindegyike szabályozza a külföldi játékosok szerepeltetését. Jelentős változás jön a magyar kosárlabdában a jövőben. A magyar szakszövetség közölte, hogy a május elején megválasztott elnökség a következő szezon versenykiírását módosítja. Az InfoRádió utánajárt, hogy a többi csapatsportágban milyen előírások vonatkoznak a külföldi játékosok szerepelésére.
- A vízilabdázóknál is vannak megkötések a külföldi pólósok miatt, de közülük legalább egynek magyar állampolgársággal is kell rendelkeznie. A nőknél csak legfeljebb három külföldi sportoló szerepeltethető.
- A női és férfi kézilabdázók élvonalában szabályozzák, hogy maximum hány külföldi játékos szerepelhet, ezt azonban túlléphetik a klubok, ilyen esetben jelentős összegeket kell fizetniük a szövetségnek - mondta Horváth Gabriella főtitkár.
- A Magyar Röplabda Szövetség tavaly hozott új szabályokat a légiósok szerepeltetése ügyében - mondta Ludwig Zsolt főtitkár. Ha ezt megszegnék, úgy jogosulatlan játékért az ellenfél kapná a pontokat. Ilyenre eddig nem volt példa.
tags: #kulfoldi #jatekosok #szama #erste #liga
