Európa legnevesebb labdarúgó akadémiái és az utánpótlás-nevelés nemzetközi trendjei
A svájci székhelyű Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) legújabb tanulmányában azt vizsgálta, hogy az aktuálisan futó idényben mely csapatok szolgáltatják a legtöbb játékost a topligákba. A lista olyan futballistákra vonatkozik, akik 2020 januárja óta pályára léptek a Premier League, La Liga, Serie-A, Bundesliga és a Ligue 1 valamelyikében. Érdekes lehet az az összeállítás is, hogy mely topliga játékosai melyik klubban debütáltak a profik között.
Amszterdam és a „gyémántcsiszolás” mesterei
Talán nem annyira meglepő, hogy a listavezető a tavalyi Bajnokok Ligája-elődöntős Ajax, akik már hosszú évtizedek óta ellátják munkaerővel a legnagyobb futballklubokat. Az amszterdami akadémia olyan neveket segített a futball legmagasabb színpadára, mint Denis Bergkamp, Clarence Seedorf, Edgar Davids, Patrick Kluivert, Wesley Sneijder; vagy a ma is aktív szupersztárok közül Christian Eriksen, Matthijs de Ligt vagy éppen Frenkie de Jong. Az amszterdami együttes kétségtelenül ért a gyémántcsiszoláshoz - ezt bizonyítja, hogy huszonkét olyan futballista kergeti a labdát jelenleg a topligákban, aki valaha a holland fővárosi együttesben nevelkedett.
Fontos tisztázni a módszertant: a CIES minden olyan játékost saját nevelésnek értelmez, aki 15- és 21 éves kora között legalább három évet töltött az adott klubban. Az Ajax Akadémia már a 20. század eleje óta létezik, és 2010 óta a legjobb helynek számít az új tehetségek fejlesztésére. A felvételi feltételek azonban nagyon szigorúak, és előnyben részesítik a hollandokat, ezért a neveltek között annyian találhatók.
Portugál, belga és osztrák utánpótlás-műhelyek
A listát tovább böngészve feltűnhet, hogy virágzik a portugál és a belga utánpótlásképzés. A luzitánok közül előkelő helyen áll a Benfica (21 játékost adott a topligákba), de a Sporting CP (17) és az FC Porto (15) is jelentős erőforrás az elitbajnokságokban szereplő klubok számára. A belgák közül négy együttes került fel a húszas listára: a KAA Gent (7), a Club Brugge (11), az RSC Anderlecht (13) és a KRC Genk (16) is - utóbbival kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy magyar játékos is az akadémián pallérozódik, a 17 éves Németh Andrást a klub legnagyobb tehetségei között tartják számon.
A dobogóra még az osztrák Red Bull Salzburg is felfért, akik nem kevesebb, mint húsz olyan saját nevelést tudnak felmutatni, akik jelenleg valamelyik topligában bontogatják szárnyaikat. A Bundesligában a Red Bull-csoport miatt talán nem meglepő, hogy az RB Salzburg (15) toronymagasan vezet.
A topligákba legtöbb játékost adó akadémiák (CIES adatok alapján)
| Akadémia / Klub | Játékosok száma a topligákban | Ország |
|---|---|---|
| Ajax | 22 | Hollandia |
| Benfica | 21 | Portugália |
| Red Bull Salzburg | 20 | Ausztria |
| Real Madrid Castilla | 17 | Spanyolország |
| Sporting CP | 17 | Portugália |
Spanyol óriások és a La Masia öröksége
A spanyoloknál a Real Madrid Castilla (17) különösen hatékony nevelőbázisnak bizonyul, de az FC Barcelona B (11) is jó ugródeszkának tűnik. A labdarúgás másik alma materje a híres spanyol akadémia, a La Masia, amelyet Barcelonában alapítottak 1979-ben. Célja az volt, hogy utánozza az Ajax edzési módszereit, amely a játékosok vásárlása helyett a saját tehetségeire támaszkodott. A 2012-es szezonban valóban megtörtént, hogy a Barcelona pályáján minden 11 játékos ugyanabból az akadémiából érkezett.
Viszont mielőtt elkönyvelnénk, hogy a két gigász második számú csapata a saját malmára hajtaná a vizet, érdemes megvizsgálni, hogy jelenleg hányan mondhatják el magukról, hogy helyük van a nagycsapat keretében. A Barcánál sokkal fényesebb a helyzet, a listán szereplő tizenegyből hét olyan futballista van (Lionel Messi, Sergio Busquets, Gerard Piqué, Jordi Alba, Sergio Roberto, Ansu Fati, Riqui Puig), aki a B-csapatban nyújtott teljesítményével érdemelte ki a tagságot a legjobbak közé.
Franciaország, Németország és az angol képzés sajátosságai
A franciáknál inkább a másodosztályú csapatok dominálnak, a Le Havre (8), a Clermont Foot (7) került fel a második vonalból, de meglepetésre az ötödosztályú Tours FC (7) is képviselteti magát a listán. Itt talán az OGC Nice-t érdemes megemlíteni, akik az összes topligát figyelembe véve a legfiatalabb átlagéletkorú kerettel (23,7 év) rendelkeznek. Azonban ők is inkább a scouting-hálózatuknak köszönhetik a tehetséges fiatalokat, mint a jól működő akadémiai rendszernek.
A németeknél egyetlen csapatra korlátozódik a létszám, egyedül a másodosztályú VFL Bochum (7) tudta beverekedni magát a listára, akik Németország egyik legjobb utánpótlásnevelő bázisával rendelkeznek. Többek között a bochumi fészekből röppent ki Ilkay Gündögan, Leon Goretzka vagy Lukas Klostermann is. Fontos megemlíteni az FC Schalke 04 akadémiáját is, akik nemcsak a Bundesligában, de Angliában (Mesut Özil, Leroy Sané, Sead Kolasinac) és Franciaországban (Julian Draxler) is jó néhány zászlóhordozót szórtak szét.
Az angol ligában egyetlen csapat kapott helyet a húszas mezőnyben: a Leeds United, akik nyolc olyan saját nevelésű futballistát tudnak felmutatni, akik jelenleg valamely topligában ékeskednek. A híres Manchester United klubhoz tartozik a Carrington negyedben található edzőkomplexum, ahol a stratégia nyilvánvalóan működik, mert a legnevesebb végzettjei között ott van maga David Beckham.
Akadémiai stratégia és minőségi követelmények
Az európai labdarúgóklubokat magába foglaló szövetség (European Club Association - ECA) már évekkel ezelőtt felállított egy, a tehetséggondozással foglalkozó munkacsoportot. Az ECA-tanulmány megemlíti, hogy az utánpótlás-képzés jelentőségével kapcsolatban számos kiemelt szempont merül fel:
- Szurkolói büszkeség és kötődés (lokális).
- Klubi identitás kiépítése (globális).
- A tehetségek fejlesztésének gazdasági logikája a transzferbevételek generálásának céljából.
A tanulmány megemlíti, hogy a vizsgálatban résztvevő európai akadémiák 49%-ban az mondták, hogy a klub teljes költségvetésének több mint 10%-át kellene az akadémiai képzésre fordítani. Az ECA megállapítása szerint a legnagyobb hatást az akadémia minőségére a képzettebb edzők (85%) és a jobb kiválasztás (57%) gyakorolják. Európában a klubok 65%-a dolgozik az akadémiát érintő komplex informatikai programmal.
Magyar vonatkozások és a hazai szabályozás
Magyarország jelenleg négy futballistát ad a topligáknak, akik kivétel nélkül a Bundesligában szerepelnek. Szalai Ádám Újpesten, Gulácsi Péter a BVSC-ben, Sallai Roland a Diósgyőrben kezdte a karrierjét; Willi Orbán pedig sosem játszott Magyarországon. A magyar utánpótlás-képzés fejlődési tendenciát mutat az előző évekhez képest, de a nemzetközi szinthez való felzárkózás kulcsa a jelentésekben azonosított gyengeségek fokozott fejlesztése.
Egy új rendelet szerint az átigazolási követelményrendszer kitér arra, hogy a sportoló a sportakadémiáról külföldi szervezethez csak akkor igazolhat, ha az országos felnőtt korosztályú versenyrendszerben legalább 10 mérkőzésen pályára lépett, és mérkőzésenként legalább 70 perc tiszta játékidőt töltött a pályán. Az ösztöndíjrendszerrel kapcsolatban úgy határozott a kormány, hogy a sportakadémia az ösztöndíjjal kizárólag a 4,00 feletti tanulmányi átlaggal rendelkező sportolókat jutalmazhatja.
tags: #kulfoldi #labdarugo #akademiak
