A Magyar Kupa Döntője: Dráma, Történelem és Szabályok a Magyar Labdarúgásban
A labdarúgó Magyar Kupa döntője minden évben a hazai futball egyik legizgalmasabb és legnagyobb presztízsű eseménye, amely drámával, feszültséggel és felejthetetlen pillanatokkal ajándékozza meg a szurkolókat. A kupadöntő nem csupán egy mérkőzés; egy egész szezon munkájának megkoronázása, ahol a csapatok a végső győzelemért és a hőn áhított trófeáért küzdenek.
A Kupadöntő Lényege és Jelentősége
A labdarúgó MOL Magyar Kupa döntője gyakran hoz drámákkal teli nagyszerű mérkőzéseket, ahol a tét minden pillanatban érezhető. Az esemény jelentőségét jól mutatja a hatalmas szurkolói érdeklődés is. Például, az elmúlt években a Puskás Arénában rendezett finálék rendre újabbkori nézőcsúcsokat hoztak, ahol közel telt ház, akár 54 570 szurkoló fogadta a csapatokat. Mindkét csapatot népes szurkolótábor buzdítja, de a semleges nézők sem érezhetik úgy, hogy pénzkidobás volt a mérkőzés, hiszen a látványos összecsapások garantáltak.
A Legújabb Kupa-Drámák: Paks vs. Ferencváros
Az utóbbi időszak egyik legemlékezetesebb párosítása a Paks és a Ferencváros összecsapása volt a döntőben. A fináléban, ahogy egy évvel ezelőtt, úgy ezúttal is a Paks és a Ferencváros találkozott, és ahogy az előző idényben, úgy most is a tolnaiak nyertek. Aki drámára vágyott, az megkapta, de egy Paks-Ferencváros meccsen ezen már nem lehet meglepődni. A labdarúgó MOL Magyar Kupa döntőjében megismétlődött az egy évvel ezelőtti szereposztás és részben a forgatókönyv is. Azaz a Paks ismét legyőzte a Ferencvárost, csak ezúttal nem hosszabbításban, hanem a ráadást követő 11-es párbajban.
Út a Döntőig: Kihívások és Alsóbb Osztályú Csapatok
A Magyar Kupa küzdelmei során a csapatok hosszú utat tesznek meg a döntőig. A koraibb fordulókban nem ritka, hogy alacsonyabb osztályú csapatok is pályára lépnek, sőt, meglepetéseket is okoznak. Fogynak tehát az alsóbb osztályú csapatok, azonban még a legjobb tizenhat közé jutásért zajló mérkőzéseken is pályára léphet három NB III-as, két-két NB II-es, illetve NB I/B-s gárda is. A Magyar Kupa varázsa éppen abban rejlik, hogy bármelyik csapat esélyt kaphat a nagyok ellen, és egy sikerrel akár komoly téttel bíró mérkőzésekre is eljuthat. Példaként említhető, amikor az előző bajnokság első két helyezettje, az MTK és a Ferencváros már a korábbi szakaszban összecsapott, amelyet "előrehozott döntőnek" is tituláltak.
A kupa mérkőzéseinek szabályai egyértelműen meghatározzák a továbbjutást: a továbbjutás valamennyi párosításban egy mérkőzésen dől el, döntetlen esetén a rendes játékidő után kétszer tizenöt perc hosszabbítás következik, majd, ha ekkor sincs döntés, következnek a tizenegyes rúgások.
Felkészülés a Nagy Napra: Edzők és Játékosok Gondolatai
A döntő előtt a sajtótájékoztatókon már a feszültség tapintható. A Puskás Arénában rendezett eseményeken a csapatok vezetőedzői és csapatkapitányai osztják meg gondolataikat. Például, a Ferencváros részéről Robbie Keane vezetőedző és Dibusz Dénes csapatkapitány, illetve a ZTE FC részéről Nuno Campos, valamint Szendrei Norbert válaszolt az újságírók kérdéseire a 2023-as finálé előtt.
Dibusz Dénes kiemelte, hogy eredendően jó a hangulat a csapatnál, és szeretnék újra magasba emelni a serleget. Nuno Campos, a ZTE FC vezetőedzője szerint elsősorban azt a pillanatot kell megragadniuk, hogy egy ilyen jelentős mérkőzésen lépnek pályára. Robbie Keane, az FTC vezetőedzője egy kupadöntő speciális hangulatát emelte ki, amin mindenkinek más a nyomás. Szendrei Norbert, a ZTE FC csapatkapitánya pedig a saját játékukra alapozna, hangsúlyozva, hogy nem egy izgulós csapat.
A kupadöntő presztízsét mi sem mutatja jobban, mint a győzelmek száma: a Ferencváros 24-szer, a ZTE FC pedig eddig egyszer emelhette magasba a Magyar Kupa trófeát. A 24-szeres győztes, előző két évben döntős Ferencváros legutóbb 2022-ben emelhette magasba a trófeát.
Történelmi Kupadöntők és Viták
Az 1994-es Ferencváros - Honvéd Döntő: Nyilasi Búcsúja és Szurkolói Eszmények
A magyar labdarúgásban számos kupadöntő vált emlékezetessé a pályán és azon kívül zajló események miatt. Ilyen volt az 1993/1994-es kupadöntő is, ahol a Ferencváros a Honvéd ellen vívta a finálét, amely akkoriban még oda-visszavágós rendszerben zajlott. Az első mérkőzésen a Ferencváros magabiztos, 3:0-s győzelmet aratott Wukovics, Lipcsei és Páling góljaival. Ezzel a visszavágó már csak formaság volt, ahol Christiansen és Wukovics góljaival nyert a Fradi 2:1-re.
Ez a döntő Nyilasi Tibor búcsújáról is szólt, aki játékosként és edzőként is meghatározó figurája volt a Ferencvárosnak. Az eredmények, melyeket négyéves ténykedése során elért (bajnoki cím, 3 magyar kupa győzelem, 2 szuperkupa elsőség), tiszteletet parancsolnak. A mérkőzés utáni ünneplést azonban beárnyékolták a rendőri intézkedések, melyek során szurkolók, sőt, még játékosok és az edző is konfliktusba került a rendfenntartó erőkkel. A Ferencváros összesítésben 5-1-gyel nyerte a Magyar Kupát, története során immár 17. alkalommal. A mérkőzés után a zöld-fehér szurkolók a korlátokon át a pályára özönlöttek, de a lovas rendőrök visszazavarták őket. Kozma Mihály, a Kispest-Honvéd FC klubigazgatója is nyilatkozott: „Ami a mérkőzés után történt, arról a rendőrség illetékeseit kell megkérdezni.” Ez a döntő egy korszak lezárását jelentette, és a csalódás, a keserűség könnyei is megrázták a résztvevőket, az örömtől és egy legenda búcsújától várható könnyek helyett.
Játékvezetői Döntések a Debrecen-Tatabánya Kupadöntőn
A kupadöntőkön gyakran a játékvezetői döntések is heves vitákat generálhatnak. A játékvezetők munkáját értékelő JT-ellenőrök jelentései általában szupertitkos iratnak számítanak, de kivételt tettek a Debrecen-Tatabánya Magyar Kupadöntőről készített jelentéssel. A kupadöntő játékvezető-ellenőre, Egervári Ferenc, a nemzetközi pontozási rendszer alapján 2 pontot vont le a maximálisan adható 10-ből Puhl Sándor értékelésénél.
A jelentés külön kitér a mérkőzés után leginkább vitatott három esetre. Az első szituációban Süveges Zoltánt kellett volna elmarasztalni önveszélyes játékért, tehát helyesen járt el a bíró, amikor nem ítélt büntetőt. A harmadik góllal kapcsolatban a jelentés nem foglal állást, elfogadja a bírói ítéletet. A 92. perc eseményeiről a jelentés így fogalmaz: „...a tatabányai játékos a büntetőterületen belül elrúgta a labdát, ekkor ellenfele - derékmagasságban - beleugrott. Ez a szabálytalanság annak következménye volt, hogy a tatabányai 19-es számú játékos (Kiprich József) jól láthatóan, kézzel rálökte játékostársára (Süveges Zoltánra) a védőt (Bagoly Gábort). Ezért a büntetőrúgás megítélésének indokoltsága nem vetődhetett fel. A játékvezetőnek itt szabadrúgást kellett volna ítélnie a Debrecen javára.” Az ellenőr hibaként rótta fel Puhl Sándornak, hogy a mezőnyben több lökést nem helyesen ítélt meg (például a Tatabánya gólja előtt), továbbá hibázott, amikor nem vette észre, hogy csaknem egy percig két labda volt a játéktéren, és nem engedte, hogy Szalma József vérző sebbel a pályán maradjon. A videófelvétel áttekintése után a JT ellenőrző bizottsága is egyetértett az ellenőri jelentésben leírtakkal.
Pontegyenlőség Eldöntése a Labdarúgó Versenyekben (Általános Szabályok)
Bár a kupadöntők sorsát a hosszabbítás és a tizenegyespárbaj dönti el, a labdarúgó versenyek, különösen a csoportküzdelmek során gyakran merül fel a pontegyenlőség problémája. Az "egymás elleni eredmény" kérdése kettőnél több csapat esetében különösen fontos és gyakran félreértésekre ad okot. A versenykiírások e tekintetben egyértelműen fogalmaznak, ám a sorrend meghatározása ritkaságszámba menő esetekben felesleges indulatokat is szülhet.
A Futball7vége-versenykiírás vonatkozó passzusa a következőképpen szól az 1.8. "Helyezés eldöntése a csoportmeccseken" pontban:
"(...) A helyezések sorrendjét a szerzett pontok száma határozza meg, a legtöbb pontot gyűjtő csapat végez az első helyen, és így tovább. Pontegyenlőség esetén az előkelőbb helyezés(eke)t az alábbi sorrend dönti el:
- egymás elleni eredmény;
- a csoportban elért több győzelem;
- gólkülönbség;
- több rúgott gól;
- sorsolás. (...)
Nézzük meg a fentiek alkalmazását példákon keresztül:
Példa 1: Két csapat pontegyenlősége
Ha a Hernád és a Szigetszentmárton egyaránt 4 pontot gyűjtött, míg az Erdőkertes 9, a Szigetújfalu 0 ponttal végzett. Az azonos pontszám miatt életbe lép a szabály 1. pontja: "egymás elleni eredmény", amely 5-5 volt, így nem döntött. Tovább kell lépni a 2. pontra: a "csoportban elért több győzelem", amely ugyancsak nem dönt, mert mindkét csapat 1-1 győzelmet könyvelhetett el. Következik a 3. pont: "gólkülönbség". Itt már van eltérés, a hernádiak gólmutatója a csoportban 17-8, a szigetszentmártoniaké 11-11, vagyis ezzel a Hernádot illette meg a 2., a Szigetszentmárton pedig a 3. hely. A két négypontos csapat között tehát döntött a 3. szempont.
Példa 2: Három csapat pontegyenlősége
Ez egy jóval ritkább eset, amikor 3 csapat szerzett egyforma pontszámot. Például, az Újlengyel, a Dabas-Gyón és a Felsőpakony egyaránt 6-6 pontot szerzett. Természetesen ezúttal is a fenti szabály a mérvadó, az 1. szempont az "egymás elleni eredményé".
Mit is jelent az egymás elleni eredmény kettőnél több csapat esetében? Készíteni kell tehát hármójuk között egy "kistabellát", amely mutatni fogja a hármuk közötti sorrendet. Ezen "kistabella" sorrendjét ugyancsak a versenykiírás 1.8. pontja szerint kell meghatározni. Ha megvan ezen "kistabella" (például mindhárom gárdának 3-3 pontja van, az újlengyeliek gólkülönbsége 7-5, a gyóniaké 8-8, a felsőpakonyiaké 6-8), akkor az 1. és 2. pont (egymás elleni eredmény, több győzelem) a körbeverés, illetve az 1-1 nyert meccs miatt nem dönt, jön a 3. kitétel, a gólkülönbség, amelyben mint látjuk, az Újlengyel áll a legjobban (+2), őt a Dabas-Gyón követi (0), végül következik a Felsőpakony (-2). Ergo ha kettőnél több csapat végez azonos pontszámmal, akkor közöttük minden esetben az érintett 3 vagy annál több csapat valamennyi egymás elleni eredménye alapján számított "kistabella" alapján határozható meg a sorrend.
Összehasonlító táblázat a pontegyenlőség eldöntéséről
| Sorrend | Szempont | Leírás |
|---|---|---|
| 1. | Egymás elleni eredmény | Az azonos pontszámú csapatok egymás közötti mérkőzéseinek eredményei. Kettőnél több csapat esetén "kistábla" készítése szükséges. |
| 2. | A csoportban elért több győzelem | Az érintett csapatok által a csoportban elért győzelmek száma. |
| 3. | Gólkülönbség | A lőtt és kapott gólok különbsége az egész csoportküzdelem során. |
| 4. | Több rúgott gól | Az összes rúgott gól száma az egész csoportküzdelem során. |
| 5. | Sorsolás | Amennyiben az előző szempontok sem hoztak döntést, sorsolással dől el a helyezés. |
tags: #kupadonto #fociban #jelentes
