Az Európai Labdarúgókupák Gazdag Története és Győztesei
Az európai labdarúgásban számos rangos kupasorozat indult az elmúlt évtizedekben, melyek mindegyike hozzájárult a sportág gazdag történelméhez. Ezek a versenyek nem csupán a klubcsapatok közötti rivalizálásról, hanem a fejlődésről és az örök dicsőségről is szólnak. A kontinentális porondon számos formátumban és néven rendeztek meg viadalokat, melyek Európa legjobb csapatait vonultatták fel.

A Bajnokok Ligája és elődje, a Bajnokcsapatok Európa-kupája
Európa legnevesebb kupasorozata legelőször az 1955/56-os szezonban került megrendezésre, akkor még Bajnokcsapatok Európa-kupája néven. Az első hat döntőt a Real Madrid gárdája nyerte meg. Az 1992/93-as szezontól kezdve már UEFA Bajnokok Ligája néven ismert az európai elit csapatok számára évente megrendezésre kerülő sorozat.
Kezdetekben a selejtező kört rögtön a kieséses szakasz követte, a névváltással azonban egyúttal a szabályokat is módosították. A selejtező fordulókat immár csoportküzdelmek követték, majd ez után jöhetett az egyenes kieséses szakasz. A Juventus gárdájának eddig 2-szer sikerült megnyernie ezt a kupát.
A Bajnokok Ligája döntőiben számos emlékezetes mérkőzést játszottak, melyek közül néhányat az alábbiakban sorolunk fel:
- 1972/73 Belgrád, 93500 néző, Guglovic (jugoszláv): Ajax - Juventus 1-0
- 1982/83 Athén, 73500 néző, Rainea (román): Hamburger SV - Juventus 1-0
- 1984/85 Brüsszel, 58000 néző, Daina (svájci): Juventus - Liverpool 1-0
- 1995/96 Róma, 67000 néző, Vega (spanyol): Juventus - Ajax 1-1 (b. 4-2)
- 1996/97 München, 59000 néző, Puhl (magyar): Borussia Dortmund - Juventus 3-1
- 1997/98 Amszterdam, 47500 néző, Krug (német): Real Madrid - Juventus 1-0
- 2002/03 Manchester, 63215 néző, Merk (német): AC Milan - Juventus 0-0 (b.)
Az Európa-liga: A Vásárvárosok Kupájától a modern formátumig
Az Európa-liga, a második legrangosabb európai klubsorozat, hosszú utat tett meg a megalapításától a jelenlegi formájáig. A versenysorozat neve 1969-ig Vásárvárosok Kupája (VVK) volt, 1970-71 között Európai Városok Kupája (EVK), 2009-ig pedig UEFA-kupa volt. Az első kiírásban nem klubcsapatok, hanem városi válogatottak indultak, vagyis az első győztes nem az FC Barcelona, hanem Barcelona város válogatottja. A diadalt ettől függetlenül, a nemzetközi szokásoknak megfelelően a katalán klub „számlájára” írjuk.
A Vásárvárosok Kupája (VVK) kupasorozatot 1955-ben hozták létre, párhuzamosan az akkor induló Bajnokcsapatok Európa-kupájával (BEK). A VVK-t eredetileg világvásárokat rendező városok csapatai részére alapították, így például az első - 1955-től 1958-ig tartó - idényben Barcelona, Bázel, Birmingham, Frankfurt, Koppenhága, Lausanne, Lipcse, London, Milánó és Zágráb csapatai versengtek a trófeáért.
Az 1971/72-es szezonban nevet váltott a kupa, miután az UEFA átvette a rendezést. A kezdeti évek dél-európai dominanciájával ellentétben 1968 és 1984 között egyetlen déli csapat tudta megnyerni a sorozatot (1977-ben a Juventus). Az 1999/2000-es szezontól a nemzeti kupák győztesei is az UEFA-kupában indulnak, miután megszűnt a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK). Sőt, a Bajnokok Ligája utolsó selejtezőkörös vesztesei és a BL-csoportok harmadik helyezettjei is az UEFA-kupában folytathatják.
A BL mintájára a 2004/2005-ös szezontól az UEFA-kupában is bevezették a csoportküzdelmeket. 2008 szeptember 26-án az UEFA úgy határozott, hogy a 2009/10-es szezontól kezdve a sorozat UEFA Európa-liga néven fusson tovább.

Az Európa-liga (UEFA-kupa, VVK, EVK) döntői
Az alábbi táblázat az Európa-liga és elődjei, a Vásárvárosok Kupája és az UEFA-kupa döntőinek eredményeit mutatja be.
Rövidítések: o.v. = oda-visszavágó, h.u. = hosszabbítás után, t. = tizenegyesrúgásokkal, a. = aranygól
| Év | Helyszín | Győztes | Vesztes | Eredmény |
|---|---|---|---|---|
| 1958 | o.v. Barcelona | Barcelona | London | 6-0, 2-2 |
| 1960 | o.v. Barcelona | Barcelona | Birmingham | 4-1, 0-0 |
| 1961 | o.v. AS Roma | AS Roma | Birmingham | 2-0, 2-2 |
| 1962 | o.v. Valencia | Valencia | Barcelona | 6-2, 1-1 |
| 1963 | o.v. Valencia | Valencia | Dinamo Zagreb | 2-0, 2-1 |
| 1964 | Barcelona | Real Zaragoza | Valencia | 2-1 |
| 1965 | Torino | Ferencvárosi TC | Juventus FC | 1-0 |
| 1966 | o.v. FC Barcelona | FC Barcelona | Real Zaragoza | 0-1, 4-2 (h.u.) |
| 1967 | o.v. Dinamo Zagreb | Dinamo Zagreb | Leeds United | 2-0, 0-0 |
| 1968 | o.v. Leeds United | Leeds United | Ferencvárosi TC | 1-0, 0-0 |
| 1969 | o.v. Newcastle United | Newcastle United | Újpesti Dózsa | 3-0, 3-2 |
| 1970 | o.v. Arsenal | Arsenal | Anderlecht | 3-0, 1-3 |
| 1971 | o.v. Leeds United | Leeds United | Juventus FC | 1-1, 2-2 |
| 1972 | o.v. Tottenham Hotspur | Tottenham Hotspur | Wolverhampton Wanderers | 1-1, 2-1 |
| 1973 | o.v. FC Liverpool | FC Liverpool | Borussia Mönchengladbach | 3-0, 0-2 |
| 1974 | o.v. Feyenoord Rotterdam | Feyenoord Rotterdam | Tottenham Hotspur | 2-0, 2-2 |
| 1975 | o.v. Borussia Mönchengladbach | Borussia Mönchengladbach | Twente Enschede | 0-0, 5-1 |
| 1976 | o.v. FC Liverpool | FC Liverpool | FC Bruges | 3-2, 1-1 |
| 1977 | o.v. Juventus FC | Juventus FC | Athletic Bilbao | 1-0, 1-2 |
| 1978 | o.v. PSV Eindhoven | PSV Eindhoven | Bastia | 3-0, 0-0 |
| 1979 | o.v. Borussia Mönchengladbach | Borussia Mönchengladbach | Crvena zvezda Beograd | 1-0, 1-1 |
| 1980 | o.v. Eintracht Frankfurt | Eintracht Frankfurt | Borussia Mönchengladbach | 1-0, 2-3 |
| 1981 | o.v. Ipswich Town | Ipswich Town | AZ 67 Alkmaar | 3-0, 2-4 |
| 1982 | o.v. IFK Göteborg | IFK Göteborg | Hamburger SV | 1-0, 3-0 |
| 1983 | o.v. Anderlecht | Anderlecht | Benfica | 1-0, 1-1 |
| 1984 | o.v. Tottenham Hotspur | Tottenham Hotspur | Anderlecht | 1-1, 1-1 (h.u.), t. 4-3 |
| 1985 | o.v. Real Madrid | Real Madrid | Videoton SC | 0-1, 3-0 |
| 1986 | o.v. Real Madrid | Real Madrid | 1. FC Köln | 5-1, 0-2 |
| 1987 | o.v. IFK Göteborg | IFK Göteborg | Dundee United | 1-0, 1-1 |
| 1988 | o.v. Bayer Leverkusen | Bayer Leverkusen | Espanol | 3-0, 0-3 (h.u.), t. 3-2 |
| 1989 | o.v. SSC Napoli | SSC Napoli | VfB Stuttgart | 2-1, 3-3 |
| 1990 | o.v. Juventus FC | Juventus FC | Fiorentina | 3-1, 0-0 |
| 1991 | o.v. Internazionale | Internazionale | AS Roma | 2-0, 0-1 |
| 1992 | o.v. Ajax Amsterdam | Ajax Amsterdam | Torino Calcio | 0-0, 2-2 |
| 1993 | o.v. Juventus FC | Juventus FC | Borussia Dortmund | 3-0, 3-1 |
| 1994 | o.v. Internazionale | Internazionale | Casino Salzburg | 1-0, 1-0 |
| 1995 | o.v. AC Parma | AC Parma | Juventus FC | 1-0, 1-1 |
| 1996 | o.v. Bayern München | Bayern München | Girondins Bordeaux | 2-0, 3-1 |
| 1997 | o.v. Schalke 04 | Schalke 04 | Internazionale | 1-0, 0-1 (h.u.), t. 3-2 |
| 1998 | Párizs | Internazionale | SS Lazio | 3-0 |
| 1999 | Moszkva | AC Parma | Olympique Marseille | 3-0 |
| 2000 | Koppenhága | Galatasaray | Arsenal | 0-0 (h.u.), t. 4-1 |
| 2001 | Dortmund | FC Liverpool | Alavés | 5-4 (a.) |
| 2002 | Rotterdam | Feyenoord Rotterdam | Borussia Dortmund | 3-2 |
| 2003 | Sevilla | Porto | Celtic | 3-2 (h.u.) |
| 2004 | Göteborg | Valencia CF | Olympique Marseille | 2-0 |
| 2005 | Lisszabon | CSZKA Moszkva | Sporting Lisboa | 3-1 |
| 2006 | Eindhoven | Sevilla | Middlesbrough | 4-0 |
| 2007 | Glasgow | Sevilla | Espanyol | 2-2 (t.: 3-1) |
| 2008 | Manchester | Zenit | Rangers | 2-0 |
| 2009 | Isztambul | Sahtar Doneck | Werder Bremen | 2-1 |
| 2010 | Hamburg | Atlético Madrid | Fulham | 2-1 (h.u.) |
| 2011 | Dublin | Porto | Braga | 1-0 |
| 2012 | Bukarest | Atlético Madrid | Athletic Bilbao | 3-0 |
| 2013 | Amszterdam | Chelsea | Benfica | 2-1 |
| 2014 | Torino | Sevilla | Benfica | 0-0 (t: 4-2) |
| 2015 | Varsó | Sevilla | Dnipro | 3-2 |
| 2016 | Bázel | Sevilla | Liverpool | 3-1 |
| 2017 | Stockholm | Manchester United | Ajax | 2-0 |
| 2018 | Lyon | Atlético Madrid | Olympique Marseille | 3-0 |
| 2019 | Baku | Chelsea | Arsenal | 4-1 |
| 2020 | Köln | Sevilla | Internazionale | 3-2 |
| 2021 | Gdansk | Villarreal | Manchester United | 1-1 (t: 11-10) |
| 2022 | Sevilla | Eintracht Frankfurt | Rangers | 1-1 (t: 5-4) |
| 2023 | Budapest | Sevilla | AS Roma | 1-1 (t: 4-1) |
A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)
A kupagyőztesek Európa-kupája (ismertebb néven KEK) egy nemzetközi labdarúgókupa volt klubcsapatok számára, amelyet az Európai Labdarúgó-szövetség szervezett. A kupában a nemzeti labdarúgókupák győztesei indulhattak. Az első szezont 1960-61-ben, az utolsót pedig 1998-99-ben tartották.
Megszűnése előtt a KEK-et tartották a második legrangosabb európai, kluboknak kiírt versenynek a Bajnokok ligája/Bajnokcsapatok Európa-kupája után és az UEFA-kupa előtt. Ennek ellenére sokan úgy gondolták, ezt a kupát lehetett megnyerni a legkönnyebben a három közül. Azonban a kupa története során egy klubnak sem sikerült megvédenie a címét.
1960. február 13-án tíz ország - közte Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csaknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét.
A kupasorozat egészen utolsó kiírásáig, 1998-1999-ig megőrizte hagyományos kuparendszerét, azaz oda-visszavágós szisztémában, kieséses alapon mérkőztek meg a párok. Az azonos számú szerzett pont esetén a több szerzett gól döntött, további egyenlőség esetén harmadik mérkőzés semleges pályán. Ezt 1970 után az idegenben szerzett több gólt előnybe helyező szabály váltotta fel. A kupát az első kiírásban oda-vissza mérkőzéssel döntötték el, később egy találkozón, de egészen 1971-ig döntetlen esetén megismételt mérkőzés következett.
A kupasorozat első mérkőzését 1960. július 31-én Berlinben két kelet-európai csapat, a helyi Vorwärts és a csehszlovák Rudá Hvezda Brno játszotta és 2:1-es hazai győzelemmel ért véget. Az első gólt a keletnémetek balszélsője, Kohle szerezte a 42. percben.
A KEK megszűnése után az UEFA-kupa győztese játszik a Bajnokok Ligája-győztes csapattal.

Magyar csapatok a Kupagyőztesek Európa-kupájában
A magyar csapatok is aktívan részt vettek a KEK küzdelmeiben, és számos emlékezetes mérkőzést játszottak. A legjobb magyar eredmény két döntős szereplés volt. Az 1963-1964-es kiírásban az MTK jutott el a fináléba, amelyen Brüsszelben 3-3-as döntetlent ért el a portugál Sporting CP ellen, a megismételt találkozón két napra rá egy érintés nélküli szögletgóllal 1:0-ra kikapott Antwerpenben.
A magyar klubok mérkőzéseinél szerepel az órára pontos dátum, a helyszín, stadionnév, nézőszám, a játékvezető neve és nemzetisége, mindkét csapat összeállítása, a gólszerzők neve és gólperce, az esetleges kiállítások és (1970 után) a sárga lapok és felmutatásuk perce is. A cseréket az összeállításokban h. rövidítéssel és a csereperc megadásával jelezzük. A magyar játékosok, illetve a magyar klubban fellépő külföldiek esetében a név mögött zárójelben az aktuális mérkőzés-/gólszám szerepel. A külföldi csapatokban szereplő magyar játékosok mérkőzéseinél nincsenek sorszám-adatok és csak a magyar játékost szerepeltető klubok összeállítását közöljük, valamint nincsenek sárga lap- és továbbjutási adatok.
Ferencvárosi TC mérkőzései
Első magyar csapatként a Ferencváros lépett pályára a KEK-ben az 1. forduló másik párosításában, a későbbi döntős Rangerstől Glasgow-ban 4:2-es vereséget szenvedett. Az első magyar KEK-gólt Orosz Pál szerezte a mérkőzés 17. percében.
- 24./1./1./1. Selejtező forduló, 1960. 9. 28., Glasgow, Ibrox Park, 50 000 néző.
Rangers: Ritchie - Shearer, Paterson, Caldow - Davis, Baxter - Scott, McMillan, Millar, Brand, Wilson. Edző: James Scotland „Scot“ Symon.
FTC: Horváth György (1/-4) - Thomann Antal (1/0), Gerendás András (1/0), Kiss III László (1/0) - Vilezsál Oszkár (1/0), Kocsis György (1/0) - Friedmanszky Zoltán (1/1), Orosz Pál (1/1), Albert Flórián (1/0), Rákosi Gyula (1/0), Fenyvesi Máté (1/0).
Gólszerző: Davis (52.), Millar (57., 86.), Brand (73.), ill. Orosz Pál (17.), Friedmanszky Zoltán (27.).
- 26./2./2./2. Selejtező forduló, 1960. 10. 12., Budapest, Népstadion, 25 000 néző.
FTC: Horváth György (2/-5) - Kiss III László (2/0), Gerendás András (2/0), Dalnoki Jenő (1/0) - Vilezsál Oszkár (2/0), Kocsis György (2/0) - Dalnoki II József (1/0), Orosz Pál (2/2), Friedmanszky Zoltán (2/2), Rákosi Gyula (2/0), Fenyvesi Máté (2/0).
Rangers: Ritchie - Shearer, Paterson, Caldow - Davis, Baxter - Scott, McMillan, Millar, Brand, Wilson.
Gólszerző: Orosz (18.), Friedmanszky (48.), ill. Brand (79.).
Újpesti Dózsa mérkőzései
Az Újpesti Dózsa is számos alkalommal képviselte Magyarországot a KEK-ben.
- 33./3./9./1. Ú. 1. forduló, 1961. 9. 17., La Valetta, Empire Stadion, 20 000 néző.
Floriana: J. Alamango I - Debattista, L. Farrugia, Azzopardi - J. Farrugia, McKay - N. Alamango II, Borg, Dalli, Cauchi, D’Emanuele. Edző: James Wilson.
Ú. Dózsa: Török Gábor (9/-19) - Rajna Károly (6/0), Borsányi [Prudits] György (9/1), Sóvári Kálmán (8/0) - Káposzta Benő (1/0), Szini József (9/1) - Lenkei [Lelenka] Sándor (9/0), Göröcs János (8/5), Solymosi Ernő (1/1), Kuharszki Béla (8/3), Rossi Ferenc (1/0). Edző: dr. Lakat Károly.
Gólszerző: Cauchi (63., 87.), ill. Solymosi Ernő (24.), Borsányi György (55.).
- 36./4./10./2. Ú. 1. forduló, 1961. 9. 27., Budapest, Népstadion, 10 000 néző.
Ú. Dózsa: Török Gábor (10/-21) - Rajna Károly (7/0), Várhidi [Vinkovics] Pál (9/0), Sóvári Kálmán (9/0) - Szini József (10/1), Borsányi [Prudits] György (10/1) - Bene Ferenc (1/0), Göröcs János (9/8), Solymosi Ernő (2/5), Kuharszki Béla (9/5), Bacskai László (1/0). Edző: dr. Lakat Károly.
Floriana: J. Alamango I - Debattista, L. Farrugia, Azzopardi - Vella, McKay - N. Alamango II, Borg, Dalli, Cauchi, Sultana. Edző: James Wilson.
Gólszerző: Göröcs (10., 45., 48., 58.), Solymosi (22., 63., 72., 87.), Kuharszki (29., 38.), ill. Dalli (23.).
- 37./5./11./3. Ú. 2. forduló, 1961. 11. 1., 22:00, Amszterdam, Olimpiai Stadion, 20 000 néző.
Ajax: Hoogerman - Van Mourik, Pronk, Ouderland - Schaaphok, B. Muller - Swart, H. Groot, C. Groot, Prins, Petersen. Edző: Vic Buckingham.
Ú. Dózsa: Török Gábor (11/-23) - Káposzta Benő (2/0), Rajna Károly (8/0), Sóvári Kálmán (10/0) - Solymosi Ernő (3/5), Borsányi [Prudits] György (11/1) - Lenkei [Lelenka] Sándor (10/0), Göröcs János (10/8), Halápi István (5/1), Kuharszki Béla (10/6), Rossi Ferenc (2/0). Edző: dr. Lakat Károly.
Gólszerző: H. Groot (3., 20.), ill. Kuharszki Béla (30.).
MTK mérkőzései a döntőbe vezető úton
Az MTK történelme során a KEK döntőjéig jutott, egy kivételes magyar siker részese volt.
- 71./16./18./1. 1. forduló, 1963. 10. 2., Budapest, Hungária körút, 10 000 néző.
MTK: Kovalik Ferenc (13/-20) - Keszei György (6/0), Danszky József (1/0), Jenei István (8/0) - Nagy István (12/0), Kovács III Ferenc (16/1) - Sándor Károly (17/8), Bánkuti László (1/0), Bödör László (7/3), Laczkó Mihály (1/0), Szimcsák I István (16/4). Edző: Hidegkuti Nándor.
Szlavia: Pasolov - Aleksziev, Velicskov, Panagonov - Davidov, P. Petrov - Misev, Manolov, Krasztev, A. Vaszilev, Gugalov. Edző: Georgi Pachedzhiev.
Gólszerző: Sándor Károly (5., 51.), Bödör László (44.), Szimcsák I István (65.), Kovács III Ferenc (85.), ill. Misev (70.), Manolov (78.).
- 72./17./19./2. 1. forduló, 1963. 10. 9., Szófia, Vaszil Levszki Stadion, 13 942 néző.
Szlavia: Pasolov - Aleksziev, Davidov, Velicskov - Panagonov, P. Petrov - Misev, Manolov, Krasztev, Harambiev, A. Vaszilev. Edző: Georgi Pachedzhiev.
MTK: Kovalik Ferenc (14/-21) - Keszei György (7/0), Danszky József (2/0), Jenei István (9/0) - Nagy István (13/0), Kovács III Ferenc (17/1) - Sándor Károly (18/8), Vasas Mihály (2/2), Kuti István (5/5), Laczkó Mihály (2/0), Bödör László (8/3). Edző: Hidegkuti Nándor.
Gólszerző: Misev (4.), ill. Kuti István (17.).
Az UEFA Szuperkupa: A legjobbak összecsapása
Az Európai-szuperkupát 1972-ben hozta létre Anton Witkamp, a holland De Telegraaf újság riportere és későbbi sportszerkesztője. Az ötlet abból az időből jött, amikor a holland labdarúgás Európa legjobbja volt, és a holland labdarúgó klubok az aranykorukat élték (különösen az Ajax). Witkamp keresett valami újat, ami biztosan eldönti, melyik a legjobb csapat Európában, és egy további tesztet is az Ajax legendás csapatának, melyet a sztár játékos, Johan Cruijff vezetett. Az volt a javaslat, hogy a Bajnokok Ligája győztes mérkőzzön meg a Kupagyőztesek Európa-kupája győztesével. Minden adott volt az új kupa megszületéséhez.
Azonban amikor Witkamp megpróbálta megkapni a hivatalos jóváhagyást a rendezvényéhez, az UEFA elnöke ellenezte, mert a Kupagyőztesek Európa-kupája címvédő Rangers-nek a szurkolói kezelhetetlenek voltak. Ennek ellenére a kupa helyette nemhivatalos státuszt kapott. Oda-visszavágót játszottak, a pénzügyi támogatást a holland De Telegraaf újság adta. Az Ajax legyőzte a Rangers-t, és megnyerte az első Európai-szuperkupát. Azóta a rendezvény hivatalosan elismertté vált az UEFA támogatásával. A Juventus gárdájának eddig 2-szer sikerült megnyernie ezt a kupát.
1972-től a verseny győztese a BEK győztesével mérkőzhetett meg az UEFA-szuperkupában. A KEK megszűnése után az UEFA-kupa győztese játszik a Bajnokok Ligája-győztes csapattal.
Az UEFA Intertotó-kupa: A nyári felkészülés alternatívája
Az UEFA Intertotó-kupa legelőször az 1961/62-es szezonban került megrendezésre, akkor még Nemzetközi Labdarúgótorna néven. A tornát olyan európai csapatok részvételével rendezték meg, amelyek nem indulhattak a két legfőbb UEFA-rendezvényen (Bajnokok Ligája, UEFA-kupa). Kezdetben a kupa csoportkörből és egyenes kieséses szakaszból állt. 1967-re a torna megrendezése túl bonyolulttá vált, ezért a kieséses szakaszt és a döntőt eltörölték, aminek következtében nem avattak végső győztest egy csapat személyében. Helyette a csoportgyőztesek 10 000 és 15 000 közötti svájci frank pénzjutalomban részesültek.
1995-re az UEFA újra átgondolta az álláspontját a kupával kapcsolatban, és felvette a hivatalos rendezvényeinek sorába, valamint átalakította a lebonyolítási rendszerét. A kezdetekben a két győztes kapott helyet az UEFA-kupa mezőnyében. Az egyik győztes, a FC Girondins de Bordeaux sikere (amely az 1995-1996-os UEFA-kupában döntőt játszott) arra buzdította az UEFA-t, hogy biztosítsanak egy harmadik helyet is 1996-tól kezdve.
Sok klub nem szerette a tornát, mivel úgy vélték, hogy akadályozza az új idényre való felkészülést. Ennek eredményeként nem jelölték magukat indulóknak, noha jogosultak lettek volna rá. Később az UEFA lehetővé tette, hogy a nemzetek lemondjanak az Intertotó helyeikről. 2007 decemberében az új UEFA elnök, Michel Platini megválasztását követően bejelentették, hogy az Intertotó-kupát megszüntetik 2009-re. A döntés része volt annak a folyamatnak, melyben az UEFA-kupa/UEFA Bajnokok Ligája rendszerének megváltoztatásával kapcsolatos. Ezentúl az eddig innen kvalifikálók az Európa-liga selejtezőiben kapnak helyet, amely négy selejtezőfordulós lesz. A Juventus gárdájának egyszer sikerült magasba emelnie az Intertotó-kupa serlegét.

A Klubvilágbajnokság és elődje, a Világkupa
A Klubvilágbajnokság elődjét Henri Delaunay alkotta meg, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy melyik a világ legjobb csapata. Európának már megvolt az európai bajnok klubok kupája, de Dél-Amerikában nem volt hasonló rendezvény, ezért a dél-amerikai Confederación (a CONMEBOL elődje) létrehozott egy hasonló versenysorozatot, és elnevezte a dél-amerikai függetlenség hőseiről.
A Copa Libertadores előidézte a Klubvilágbajnokság megvalósítását. Az első mérkőzést 1960-ban játszották le, amikor is a spanyol Real Madrid legyőzte az uruguay-i Peñarol együttesét. 1960-tól 1979-ig a Világkupát oda-visszavágós rendszerben játszották. 1960 és 1968 között a kupa sorsát pontszerzési módszerrel döntötték el, ugyanazt a formát használta a CONMEBOL is a Copa Libertadores győztesének megállapításához 1987-ig. E miatt a formáció miatt harmadik mérkőzésre volt szükség, amikor mindkét csapat azonos számú pontot szerzett.
1969-től 1979-ig a rendezvény elfogadta az európai szabványt, az összesített gól rendszerét, és az idegenben lőtt gólt. 1980-tól kezdődően a döntőt egy mérkőzéses rendszerben játszották. 2000-ig a mérkőzéseket a tokiói Nemzeti Stadionban tartották, 2001 óta a döntőket a Jokohamai Nemzetközi Stadionban rendezik. A Juventus gárdája mindmáig kétszeres klubvilágbajnoknak mondhatja magát.
A Klubvilágbajnokság döntőjének kiemelt mérkőzései:
- 1973* Róma, 22489 néző, Delcourt (belga): Juventus - Independiente 0-1
- 1985 Tokió, 62000 néző, Roth (német): Juventus - Argentinos Juniors 2-2 (b. 4-2)
A jelenkori nemzeti kupák szerepe az európai színtéren
Az öt legfontosabbnak tartott kupasorozat az európai labdarúgásban, és valóban, nem a Magyar Kupa vagy a Slovnaft Cup kelti fel a földrész fociszurkolóinak az érdeklődését. Vajon idén mely csapatok neve íródik be a futball történelemkönyvébe? Az UEFA a KEK megszüntetésével értelemszerűen rákényszerült arra, hogy a kupagyőzteseket a második számú sorozatba erőltesse bele. De kik indulnak a 2025-2026-os Európa-ligában? (A döntőt 2026. május 20-án játsszák az isztambuli Beşiktaṣ Stadionban.)
Az FA-kupa elődöntőjében első osztályú alakulatokat találunk. A döntőt május 17-én bonyolítják le, szintén a legendás londoni stadionban. Tavaly manchesteri derbit játszottak a fináléban, az United meglepetésre legyőzte a bajnokot és a kupa címvédőjét, egy évvel korábban azonban a City felülmúlta a városi riválisát.
A DFB-Pokal döntőjében a harmadligás Arminia Bielefeld és a Stuttgart találkozik május 24-én, a berlini Olimpiai Stadionban. A kupadöntővel kapcsolatos hír, hogy 1.66 millió valós személy igényelt jegyet a berlini meccsre, ami csúcsnak számít, korábban soha nem volt ekkora érdeklődés a finálé iránt. A Bielefeld a címvédő Leverkusent, a Stuttgart a Leipziget búcsúztatta az elődöntőben. A Stuttgart háromszoros német kupagyőztes, utoljára azonban 1997-ben szerezte meg a trófeát, ám azóta kétszer is kikapott a fináléban, 2007-ben és 2013-ban.
A Coppa Italia az elődöntők visszavágójánál tart. Az április 1-i odavágón az Empoli 0-3-ra kikapott a Bolognától, másnap a másik mérkőzésen, a milánói derbin az AC 1-1-et játszott az Internazionaléval. A Bologna-Empolit április 24-én, az Inter-Milant egy nappal korábban rendezik meg. Kik csapnak össze a május 14-i fináléban, a római Olimpiai Stadionban? Az Inter 9, a Milan 5, a Bologna pedig 2 kupagyőzelemmel bír, de míg az Inter 2023-ban, a Milan 2003-ban, a Bologna 1974-ben nyerte meg a Coppa Italiát utoljára. Az Empoli még soha nem jutott be a döntőbe.
A Coupe de France idei győztese a Paris Saint-Germain vagy a Reims lesz. A május 24-i párizsi fináléban (Stade de France) ez a két klub csap össze, de míg a címvédő PSG a másodligás Dunkerque-et, addig a Reims a negyedligás Cannes-t búcsúztatta az elődöntőben.
tags: #kupagyoztesek #europa #kupaja #labdarugas





