Az Európa-liga: A Vásárvárosok Kupájától a modern formátumig

Az Európa-liga, a második legrangosabb európai klubsorozat, hosszú utat tett meg a megalapításától a jelenlegi formájáig. A versenysorozat neve 1969-ig Vásárvárosok Kupája (VVK) volt, 1970-71 között Európai Városok Kupája (EVK), 2009-ig pedig UEFA-kupa volt. Az első kiírásban nem klubcsapatok, hanem városi válogatottak indultak, vagyis az első győztes nem az FC Barcelona, hanem Barcelona város válogatottja. A diadalt ettől függetlenül, a nemzetközi szokásoknak megfelelően a katalán klub „számlájára” írjuk.

A Vásárvárosok Kupája (VVK) kupasorozatot 1955-ben hozták létre, párhuzamosan az akkor induló Bajnokcsapatok Európa-kupájával (BEK). A VVK-t eredetileg világvásárokat rendező városok csapatai részére alapították, így például az első - 1955-től 1958-ig tartó - idényben Barcelona, Bázel, Birmingham, Frankfurt, Koppenhága, Lausanne, Lipcse, London, Milánó és Zágráb csapatai versengtek a trófeáért.

Az 1971/72-es szezonban nevet váltott a kupa, miután az UEFA átvette a rendezést. A kezdeti évek dél-európai dominanciájával ellentétben 1968 és 1984 között egyetlen déli csapat tudta megnyerni a sorozatot (1977-ben a Juventus). Az 1999/2000-es szezontól a nemzeti kupák győztesei is az UEFA-kupában indulnak, miután megszűnt a Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK). Sőt, a Bajnokok Ligája utolsó selejtezőkörös vesztesei és a BL-csoportok harmadik helyezettjei is az UEFA-kupában folytathatják.

A BL mintájára a 2004/2005-ös szezontól az UEFA-kupában is bevezették a csoportküzdelmeket. 2008 szeptember 26-án az UEFA úgy határozott, hogy a 2009/10-es szezontól kezdve a sorozat UEFA Európa-liga néven fusson tovább.

Az Európa-liga (UEFA-kupa, VVK, EVK) döntői

Az alábbi táblázat az Európa-liga és elődjei, a Vásárvárosok Kupája és az UEFA-kupa döntőinek eredményeit mutatja be.

Rövidítések: o.v. = oda-visszavágó, h.u. = hosszabbítás után, t. = tizenegyesrúgásokkal, a. = aranygól

A Kupagyőztesek Európa-kupája (KEK)

A kupagyőztesek Európa-kupája (ismertebb néven KEK) egy nemzetközi labdarúgókupa volt klubcsapatok számára, amelyet az Európai Labdarúgó-szövetség szervezett. A kupában a nemzeti labdarúgókupák győztesei indulhattak. Az első szezont 1960-61-ben, az utolsót pedig 1998-99-ben tartották.

Megszűnése előtt a KEK-et tartották a második legrangosabb európai, kluboknak kiírt versenynek a Bajnokok ligája/Bajnokcsapatok Európa-kupája után és az UEFA-kupa előtt. Ennek ellenére sokan úgy gondolták, ezt a kupát lehetett megnyerni a legkönnyebben a három közül. Azonban a kupa története során egy klubnak sem sikerült megvédenie a címét.

1960. február 13-án tíz ország - közte Magyarország - képviselői elhatározták egy harmadik számú európai kupasorozat elindítását. Az első kiírásban az alapító tízek indítottak egy-egy csapatot, amelyek között nem is volt mindegyik kupagyőztes. A sorozatot az UEFA két évvel később ismerte el hivatalosnak. A hatvanas évek közepére már csaknem minden tagszövetség nevezte egy-egy együttesét, rendszerint a nemzeti kupa győztesét, vagy ha a bajnokcsapat duplázott, a kupadöntő vesztesét.

A kupasorozat egészen utolsó kiírásáig, 1998-1999-ig megőrizte hagyományos kuparendszerét, azaz oda-visszavágós szisztémában, kieséses alapon mérkőztek meg a párok. Az azonos számú szerzett pont esetén a több szerzett gól döntött, további egyenlőség esetén harmadik mérkőzés semleges pályán. Ezt 1970 után az idegenben szerzett több gólt előnybe helyező szabály váltotta fel. A kupát az első kiírásban oda-vissza mérkőzéssel döntötték el, később egy találkozón, de egészen 1971-ig döntetlen esetén megismételt mérkőzés következett.

A kupasorozat első mérkőzését 1960. július 31-én Berlinben két kelet-európai csapat, a helyi Vorwärts és a csehszlovák Rudá Hvezda Brno játszotta és 2:1-es hazai győzelemmel ért véget. Az első gólt a keletnémetek balszélsője, Kohle szerezte a 42. percben.

A KEK megszűnése után az UEFA-kupa győztese játszik a Bajnokok Ligája-győztes csapattal.

Magyar csapatok a Kupagyőztesek Európa-kupájában

A magyar csapatok is aktívan részt vettek a KEK küzdelmeiben, és számos emlékezetes mérkőzést játszottak. A legjobb magyar eredmény két döntős szereplés volt. Az 1963-1964-es kiírásban az MTK jutott el a fináléba, amelyen Brüsszelben 3-3-as döntetlent ért el a portugál Sporting CP ellen, a megismételt találkozón két napra rá egy érintés nélküli szögletgóllal 1:0-ra kikapott Antwerpenben.

A magyar klubok mérkőzéseinél szerepel az órára pontos dátum, a helyszín, stadionnév, nézőszám, a játékvezető neve és nemzetisége, mindkét csapat összeállítása, a gólszerzők neve és gólperce, az esetleges kiállítások és (1970 után) a sárga lapok és felmutatásuk perce is. A cseréket az összeállításokban h. rövidítéssel és a csereperc megadásával jelezzük. A magyar játékosok, illetve a magyar klubban fellépő külföldiek esetében a név mögött zárójelben az aktuális mérkőzés-/gólszám szerepel. A külföldi csapatokban szereplő magyar játékosok mérkőzéseinél nincsenek sorszám-adatok és csak a magyar játékost szerepeltető klubok összeállítását közöljük, valamint nincsenek sárga lap- és továbbjutási adatok.

Ferencvárosi TC mérkőzései

Első magyar csapatként a Ferencváros lépett pályára a KEK-ben az 1. forduló másik párosításában, a későbbi döntős Rangerstől Glasgow-ban 4:2-es vereséget szenvedett. Az első magyar KEK-gólt Orosz Pál szerezte a mérkőzés 17. percében.

• 24./1./1./1. Selejtező forduló, 1960. 9. 28., Glasgow, Ibrox Park, 50 000 néző.

  Rangers: Ritchie - Shearer, Paterson, Caldow - Davis, Baxter - Scott, McMillan, Millar, Brand, Wilson. Edző: James Scotland „Scot“ Symon.

  FTC: Horváth György (1/-4) - Thomann Antal (1/0), Gerendás András (1/0), Kiss III László (1/0) - Vilezsál Oszkár (1/0), Kocsis György (1/0) - Friedmanszky Zoltán (1/1), Orosz Pál (1/1), Albert Flórián (1/0), Rákosi Gyula (1/0), Fenyvesi Máté (1/0).

  Gólszerző: Davis (52.), Millar (57., 86.), Brand (73.), ill. Orosz Pál (17.), Friedmanszky Zoltán (27.).

• 26./2./2./2. Selejtező forduló, 1960. 10. 12., Budapest, Népstadion, 25 000 néző.

  FTC: Horváth György (2/-5) - Kiss III László (2/0), Gerendás András (2/0), Dalnoki Jenő (1/0) - Vilezsál Oszkár (2/0), Kocsis György (2/0) - Dalnoki II József (1/0), Orosz Pál (2/2), Friedmanszky Zoltán (2/2), Rákosi Gyula (2/0), Fenyvesi Máté (2/0).

  Rangers: Ritchie - Shearer, Paterson, Caldow - Davis, Baxter - Scott, McMillan, Millar, Brand, Wilson.

  Gólszerző: Orosz (18.), Friedmanszky (48.), ill. Brand (79.).

Újpesti Dózsa mérkőzései

Az Újpesti Dózsa is számos alkalommal képviselte Magyarországot a KEK-ben.

• 33./3./9./1. Ú. 1. forduló, 1961. 9. 17., La Valetta, Empire Stadion, 20 000 néző.

  Floriana: J. Alamango I - Debattista, L. Farrugia, Azzopardi - J. Farrugia, McKay - N. Alamango II, Borg, Dalli, Cauchi, D’Emanuele. Edző: James Wilson.

  Ú. Dózsa: Török Gábor (9/-19) - Rajna Károly (6/0), Borsányi [Prudits] György (9/1), Sóvári Kálmán (8/0) - Káposzta Benő (1/0), Szini József (9/1) - Lenkei [Lelenka] Sándor (9/0), Göröcs János (8/5), Solymosi Ernő (1/1), Kuharszki Béla (8/3), Rossi Ferenc (1/0). Edző: dr. Lakat Károly.

  Gólszerző: Cauchi (63., 87.), ill. Solymosi Ernő (24.), Borsányi György (55.).

• 36./4./10./2. Ú. 1. forduló, 1961. 9. 27., Budapest, Népstadion, 10 000 néző.

  Ú. Dózsa: Török Gábor (10/-21) - Rajna Károly (7/0), Várhidi [Vinkovics] Pál (9/0), Sóvári Kálmán (9/0) - Szini József (10/1), Borsányi [Prudits] György (10/1) - Bene Ferenc (1/0), Göröcs János (9/8), Solymosi Ernő (2/5), Kuharszki Béla (9/5), Bacskai László (1/0). Edző: dr. Lakat Károly.

  Floriana: J. Alamango I - Debattista, L. Farrugia, Azzopardi - Vella, McKay - N. Alamango II, Borg, Dalli, Cauchi, Sultana. Edző: James Wilson.

  Gólszerző: Göröcs (10., 45., 48., 58.), Solymosi (22., 63., 72., 87.), Kuharszki (29., 38.), ill. Dalli (23.).

• 37./5./11./3. Ú. 2. forduló, 1961. 11. 1., 22:00, Amszterdam, Olimpiai Stadion, 20 000 néző.

  Ajax: Hoogerman - Van Mourik, Pronk, Ouderland - Schaaphok, B. Muller - Swart, H. Groot, C. Groot, Prins, Petersen. Edző: Vic Buckingham.

  Ú. Dózsa: Török Gábor (11/-23) - Káposzta Benő (2/0), Rajna Károly (8/0), Sóvári Kálmán (10/0) - Solymosi Ernő (3/5), Borsányi [Prudits] György (11/1) - Lenkei [Lelenka] Sándor (10/0), Göröcs János (10/8), Halápi István (5/1), Kuharszki Béla (10/6), Rossi Ferenc (2/0). Edző: dr. Lakat Károly.

  Gólszerző: H. Groot (3., 20.), ill. Kuharszki Béla (30.).

MTK mérkőzései a döntőbe vezető úton

Az MTK történelme során a KEK döntőjéig jutott, egy kivételes magyar siker részese volt.

• 71./16./18./1. 1. forduló, 1963. 10. 2., Budapest, Hungária körút, 10 000 néző.

  MTK: Kovalik Ferenc (13/-20) - Keszei György (6/0), Danszky József (1/0), Jenei István (8/0) - Nagy István (12/0), Kovács III Ferenc (16/1) - Sándor Károly (17/8), Bánkuti László (1/0), Bödör László (7/3), Laczkó Mihály (1/0), Szimcsák I István (16/4). Edző: Hidegkuti Nándor.

  Szlavia: Pasolov - Aleksziev, Velicskov, Panagonov - Davidov, P. Petrov - Misev, Manolov, Krasztev, A. Vaszilev, Gugalov. Edző: Georgi Pachedzhiev.

  Gólszerző: Sándor Károly (5., 51.), Bödör László (44.), Szimcsák I István (65.), Kovács III Ferenc (85.), ill. Misev (70.), Manolov (78.).

• 72./17./19./2. 1. forduló, 1963. 10. 9., Szófia, Vaszil Levszki Stadion, 13 942 néző.

  Szlavia: Pasolov - Aleksziev, Davidov, Velicskov - Panagonov, P. Petrov - Misev, Manolov, Krasztev, Harambiev, A. Vaszilev. Edző: Georgi Pachedzhiev.

  MTK: Kovalik Ferenc (14/-21) - Keszei György (7/0), Danszky József (2/0), Jenei István (9/0) - Nagy István (13/0), Kovács III Ferenc (17/1) - Sándor Károly (18/8), Vasas Mihály (2/2), Kuti István (5/5), Laczkó Mihály (2/0), Bödör László (8/3). Edző: Hidegkuti Nándor.

  Gólszerző: Misev (4.), ill. Kuti István (17.).

Az UEFA Szuperkupa: A legjobbak összecsapása

Az Európai-szuperkupát 1972-ben hozta létre Anton Witkamp, a holland De Telegraaf újság riportere és későbbi sportszerkesztője. Az ötlet abból az időből jött, amikor a holland labdarúgás Európa legjobbja volt, és a holland labdarúgó klubok az aranykorukat élték (különösen az Ajax). Witkamp keresett valami újat, ami biztosan eldönti, melyik a legjobb csapat Európában, és egy további tesztet is az Ajax legendás csapatának, melyet a sztár játékos, Johan Cruijff vezetett. Az volt a javaslat, hogy a Bajnokok Ligája győztes mérkőzzön meg a Kupagyőztesek Európa-kupája győztesével. Minden adott volt az új kupa megszületéséhez.

Azonban amikor Witkamp megpróbálta megkapni a hivatalos jóváhagyást a rendezvényéhez, az UEFA elnöke ellenezte, mert a Kupagyőztesek Európa-kupája címvédő Rangers-nek a szurkolói kezelhetetlenek voltak. Ennek ellenére a kupa helyette nemhivatalos státuszt kapott. Oda-visszavágót játszottak, a pénzügyi támogatást a holland De Telegraaf újság adta. Az Ajax legyőzte a Rangers-t, és megnyerte az első Európai-szuperkupát. Azóta a rendezvény hivatalosan elismertté vált az UEFA támogatásával. A Juventus gárdájának eddig 2-szer sikerült megnyernie ezt a kupát.

1972-től a verseny győztese a BEK győztesével mérkőzhetett meg az UEFA-szuperkupában. A KEK megszűnése után az UEFA-kupa győztese játszik a Bajnokok Ligája-győztes csapattal.

Az UEFA Intertotó-kupa: A nyári felkészülés alternatívája

Az UEFA Intertotó-kupa legelőször az 1961/62-es szezonban került megrendezésre, akkor még Nemzetközi Labdarúgótorna néven. A tornát olyan európai csapatok részvételével rendezték meg, amelyek nem indulhattak a két legfőbb UEFA-rendezvényen (Bajnokok Ligája, UEFA-kupa). Kezdetben a kupa csoportkörből és egyenes kieséses szakaszból állt. 1967-re a torna megrendezése túl bonyolulttá vált, ezért a kieséses szakaszt és a döntőt eltörölték, aminek következtében nem avattak végső győztest egy csapat személyében. Helyette a csoportgyőztesek 10 000 és 15 000 közötti svájci frank pénzjutalomban részesültek.

1995-re az UEFA újra átgondolta az álláspontját a kupával kapcsolatban, és felvette a hivatalos rendezvényeinek sorába, valamint átalakította a lebonyolítási rendszerét. A kezdetekben a két győztes kapott helyet az UEFA-kupa mezőnyében. Az egyik győztes, a FC Girondins de Bordeaux sikere (amely az 1995-1996-os UEFA-kupában döntőt játszott) arra buzdította az UEFA-t, hogy biztosítsanak egy harmadik helyet is 1996-tól kezdve.

Sok klub nem szerette a tornát, mivel úgy vélték, hogy akadályozza az új idényre való felkészülést. Ennek eredményeként nem jelölték magukat indulóknak, noha jogosultak lettek volna rá. Később az UEFA lehetővé tette, hogy a nemzetek lemondjanak az Intertotó helyeikről. 2007 decemberében az új UEFA elnök, Michel Platini megválasztását követően bejelentették, hogy az Intertotó-kupát megszüntetik 2009-re. A döntés része volt annak a folyamatnak, melyben az UEFA-kupa/UEFA Bajnokok Ligája rendszerének megváltoztatásával kapcsolatos. Ezentúl az eddig innen kvalifikálók az Európa-liga selejtezőiben kapnak helyet, amely négy selejtezőfordulós lesz. A Juventus gárdájának egyszer sikerült magasba emelnie az Intertotó-kupa serlegét.

A Klubvilágbajnokság és elődje, a Világkupa

A Klubvilágbajnokság elődjét Henri Delaunay alkotta meg, amely azt volt hivatott eldönteni, hogy melyik a világ legjobb csapata. Európának már megvolt az európai bajnok klubok kupája, de Dél-Amerikában nem volt hasonló rendezvény, ezért a dél-amerikai Confederación (a CONMEBOL elődje) létrehozott egy hasonló versenysorozatot, és elnevezte a dél-amerikai függetlenség hőseiről.

A Copa Libertadores előidézte a Klubvilágbajnokság megvalósítását. Az első mérkőzést 1960-ban játszották le, amikor is a spanyol Real Madrid legyőzte az uruguay-i Peñarol együttesét. 1960-tól 1979-ig a Világkupát oda-visszavágós rendszerben játszották. 1960 és 1968 között a kupa sorsát pontszerzési módszerrel döntötték el, ugyanazt a formát használta a CONMEBOL is a Copa Libertadores győztesének megállapításához 1987-ig. E miatt a formáció miatt harmadik mérkőzésre volt szükség, amikor mindkét csapat azonos számú pontot szerzett.

1969-től 1979-ig a rendezvény elfogadta az európai szabványt, az összesített gól rendszerét, és az idegenben lőtt gólt. 1980-tól kezdődően a döntőt egy mérkőzéses rendszerben játszották. 2000-ig a mérkőzéseket a tokiói Nemzeti Stadionban tartották, 2001 óta a döntőket a Jokohamai Nemzetközi Stadionban rendezik. A Juventus gárdája mindmáig kétszeres klubvilágbajnoknak mondhatja magát.

A Klubvilágbajnokság döntőjének kiemelt mérkőzései:

• 1973* Róma, 22489 néző, Delcourt (belga): Juventus - Independiente 0-1
• 1985 Tokió, 62000 néző, Roth (német): Juventus - Argentinos Juniors 2-2 (b. 4-2)

A jelenkori nemzeti kupák szerepe az európai színtéren

Az öt legfontosabbnak tartott kupasorozat az európai labdarúgásban, és valóban, nem a Magyar Kupa vagy a Slovnaft Cup kelti fel a földrész fociszurkolóinak az érdeklődését. Vajon idén mely csapatok neve íródik be a futball történelemkönyvébe? Az UEFA a KEK megszüntetésével értelemszerűen rákényszerült arra, hogy a kupagyőzteseket a második számú sorozatba erőltesse bele. De kik indulnak a 2025-2026-os Európa-ligában? (A döntőt 2026. május 20-án játsszák az isztambuli Beşiktaṣ Stadionban.)

Az FA-kupa elődöntőjében első osztályú alakulatokat találunk. A döntőt május 17-én bonyolítják le, szintén a legendás londoni stadionban. Tavaly manchesteri derbit játszottak a fináléban, az United meglepetésre legyőzte a bajnokot és a kupa címvédőjét, egy évvel korábban azonban a City felülmúlta a városi riválisát.

A DFB-Pokal döntőjében a harmadligás Arminia Bielefeld és a Stuttgart találkozik május 24-én, a berlini Olimpiai Stadionban. A kupadöntővel kapcsolatos hír, hogy 1.66 millió valós személy igényelt jegyet a berlini meccsre, ami csúcsnak számít, korábban soha nem volt ekkora érdeklődés a finálé iránt. A Bielefeld a címvédő Leverkusent, a Stuttgart a Leipziget búcsúztatta az elődöntőben. A Stuttgart háromszoros német kupagyőztes, utoljára azonban 1997-ben szerezte meg a trófeát, ám azóta kétszer is kikapott a fináléban, 2007-ben és 2013-ban.

A Coppa Italia az elődöntők visszavágójánál tart. Az április 1-i odavágón az Empoli 0-3-ra kikapott a Bolognától, másnap a másik mérkőzésen, a milánói derbin az AC 1-1-et játszott az Internazionaléval. A Bologna-Empolit április 24-én, az Inter-Milant egy nappal korábban rendezik meg. Kik csapnak össze a május 14-i fináléban, a római Olimpiai Stadionban? Az Inter 9, a Milan 5, a Bologna pedig 2 kupagyőzelemmel bír, de míg az Inter 2023-ban, a Milan 2003-ban, a Bologna 1974-ben nyerte meg a Coppa Italiát utoljára. Az Empoli még soha nem jutott be a döntőbe.

A Coupe de France idei győztese a Paris Saint-Germain vagy a Reims lesz. A május 24-i párizsi fináléban (Stade de France) ez a két klub csap össze, de míg a címvédő PSG a másodligás Dunkerque-et, addig a Reims a negyedligás Cannes-t búcsúztatta az elődöntőben.

tags: #kupagyoztesek #europa #kupaja #labdarugas

Népszerű bejegyzések:

• Fehérváry útja a jégkorong csúcsai felé
• A pécsi futball múltja és jelene
• Részletes információk a MEFOB vízilabdáról
• A Magyar Kupa elődöntőjének részletei
• Így esett ki a Loki a Torino ellen az Európa Ligában