Kuti Sándor: Egy legendás játékvezető életútja
Kuti Sándor, a magyar labdarúgás egyik ikonikus játékvezetője, hosszú és rendkívül gazdag pályafutással büszkélkedhet, melynek során nemcsak a hazai, de a nemzetközi sportéletben is maradandót alkotott. Életművét nemrégiben az állam is elismerte: az Operaházban januárban zajlott le a 68. Nemzeti Sport Gála, aminek ünnepeltje volt Kuti Sándor is, és ahol MSÚSZ-életműdíjat kapott.
Az első évek és a játékvezetői pályafutás kezdetei
Kuti Sándor Gomboson született, amely akkoriban Jugoszláviához tartozott, apja hidász volt, oda volt kihelyezve. 1942-ben költözött Józsefvárosba, ahol azóta is él, és ahonnan „én nem mennék el innen a nyolcadik kerületből.” Mielőtt megnősült, a Delej utcában lakott, és a Vajda Péter utcai általános iskolába járt.
Polgári foglalkozása is volt: a Józsefvárosi Közértnél dolgozott főállásban, egyhuzamban ledolgozott 44 évet. 1956-ban kezdett ott tanulóként, volt eladó, boltvezető-helyettes, boltvezető, intéző, főintéző, majd osztályvezető-helyettes.
Katonaként, határőrként szolgált, és a leszerelése előtt, 1965-ben játékvezetői tanfolyamra lehetett jelentkeznie. Először az úttörők meccseit vezette, majd a tartalék mérkőzései következtek, így haladt a ranglistán fölfelé.
Nemzetközi elismertség és emlékezetes mérkőzések
1976-ban lett NB I-es bíró, 1978-ban UEFA, majd FIFA játékvezető. Nemzetközi pályafutása is a kerületből indult. Kuti Sándor, ahogy a Népsport 1981-ben is megírta: „A világot bejártam.” Összesen 70 nemzetközi meccset vezetett, utánpótlásmeccsekkel együtt.
1981-ben volt a Real Madrid-Liverpool BEK-döntő Párizsban, Palotai Károly vezette, és az MLSZ Kőrös Lászlót és Kuti Sándort küldte partbírónak. Ekkor látogatott haza Madridból, a disszidálásból Puskás Öcsi is, így együtt jöttek haza a repülőn a BEK-döntőről. Puskás azt javasolta, vezesse le a Népstadionban a Budapest-Vidék meccset. Ez előmeccse volt a Magyar-Angol öregfiúk meccsnek, és Kuti Sándornak ma is megvan kazettán. Úgy emlékszik vissza, Puskás és felesége, Erzsébet is nagyon kedvesek voltak.
Volt egyszer Iránban 4 hétig, mert magyar játékvezetőt kértek, és Kutit küldték ki. Négy mérkőzést vezetett ott 1978-ban. Még ajándékot is kapott, büszkén mutatja a karóráját, melyet az iráni sahtól kapott.
Kuti nem adott sok lapot, főleg nem pirosat, igyekezett inkább szóban rendezni a dolgokat. A játékosokkal köszönőviszonyban volt, de nem volt jellemző a barátkozás. „Lehet, hogy azért, mert elfogadtak” - meséli a magyar mérkőzésekről. Más volt itthon és külföldön játékot vezetni. „Külföldön lüktetőbb mérkőzések voltak, erősebbek” - mondja, hozzátéve, hogy az atmoszféra és minden más volt valahogy.
A sportújságban mindig elolvasták, amit az adott meccsről írtak. A szombati meccsről már vasárnap lehetett olvasni, értékelték a játékvezetést is egytől ötig tartó skálán. Volt, hogy a stadionban vezetett mérkőzést, amire a felesége kivitte Sanyi fiát, aki még kicsi gyerek volt; ültek a tribünön, miközben a nézők valamiért elkezdték szidni Kutit. A gyerek olyan rosszul viselte, hogy el kellett menniük. „Ez egy ilyen műfaj” - mondja Kuti Sándor.
És ha már különleges történetek: egyszer az Újpest játszott a Szegeddel, sáros volt a pálya, a síp is sáros lett. Akkoriban nem volt divat, hogy a játékosok veszekszenek a játékvezetőkkel.
Élni kell! - Buglya Sándor | KáVéPONT S04.E10.
Emlékezetes pillanatok a pályáról
A Ferencváros-Diósgyőr mérkőzés 1-1-re állt, szögletrúgást rúgott a Diósgyőr. Le lehetett volna fújni a mérkőzést, vége lehetett volna, de a bíró engedte tovább a játékot. A Diósgyőr berúgta a szögletet, gól lett. Ez az eset is Kuti Sándor játékvezető pályafutásának része, aki ma 84 éves.
A játékvezetés után és a jelen
Miután befejezte a játékvezetői pályafutását, elment mérkőzésellenőrnek, ezt 70 éves koráig csinálta. Kuti a magyar válogatott minden meccsét megnézi a tévében. Az egykori bíró ma is kijár meccsekre, a budafoki NB II.-es mérkőzésekre például, mert azok napközben vannak; vasárnap 1-kor és esti mérkőzésekre már nem szívesen megy ki.
Rengeteg az ereklyéje: 38 labdája és 260 zászlója van, amiket a mérkőzések után kapott ajándékba. Reggelente a Teleki téri piacra is lejár, ott issza a reggeli kávéját a Ramóna Büfében, és beszélget az ismerősökkel 9 és dél között.
Az egykori ferencvárosi Ebedli Zoltánnal össze szoktak futni, mivel ő is a Népszínház utcában lakik. A feleségével, Máriával 58 évet éltek le együtt, két gyerekük van. Az egyik fia a Teleki téri piacon dolgozik a G2-es pultnál, a másik a Nestlénél tölt be vezető pozíciót. Öt unokája és két dédunokája van, kell velük játszani, nagyon aranyosak. Boldog, hogy ilyen jó élete volt, és hálás néhai feleségének, hogy mindig támogatta őt a karrierjében.
tags: #kuti #sandor #jatekvezeto
