A Labdakihozatal Taktikája és Fejlesztése a Modern Futballban
A labdarúgást nagyon sok apró összetevő alkotja, melyek együttesen teszik lehetővé a sikeres játékot. Ezek közé tartozik a labdakihozatal is, amely a mai fociban egyre inkább kulcsszerepet kap. Jelenleg gyakran találkozunk olyan csapatokkal, akik nem tudják kihozni a labdát rövid passzok segítségével, ezért magasan ívelt labdákkal akarnak támadást építeni, de azok gyakran pontatlanok, vagy az ellenfél védői előnyösebb felépítéssel rendelkeznek, és megszerzik a labdát.
A Modern Labdarúgás Kihívásai: Magas Presszing és Labdakihozatal
A védekezésen nagyon sokáig emberfogást, területvédekezést és vegyesvédekezést értett a szakma. A magas presszing megjelenése, ha nem is csinált forradalmat, de hatással volt a támadó csapat játékára is. Minél képzettebbek lettek a védők, annál többet vettek részt a támadások előkészítésében, indításában. A támadók viszont válaszként arra törekedtek, hogy megakadályozzák a védők játékszervezését, a támadók egyre magasabban kezdték el a védőtevékenységüket, aminek az lett az eredménye, hogy a védők, egyre mélyebbről kezdhették meg támadófeladatukat, így közelebb és közelebb kerültek a saját kapujukhoz.
A magas letámadás feltétele az, hogy az egész csapat együtt, de a csapatrészek különböző feladatot együttműködve hajtsa végre a sikeres labdaszerzés érdekében.
Guardiola Innovációja: A Kirúgás Szabályának Kihasználása
Pep Guardiola, a modern futball egyik legbefolyásosabb edzője, talán beleunt, hogy a védelmét és a kapusát olyan nyomás alá helyezzék, amelynek következménye lehet egy felesleges csel és labdavesztés, vagy akár az előbb említett vaktában felrúgott labda. Pár napja játszották le az angol szuperkupa döntőjét, ahol a Manchester City játszotta a Liverpool ellen. A Liverpool rá jellemző játékkal állt ki, a folyamatos nyomásgyakorlásos taktikával, gyakran már a City kirúgásai előtt ott toporzékoltak a tizenhatos vonalánál.
A legújabb szabály alapján kirúgáskor már nem kell elhagyni a tizenhatos területét a csapattársaknak. Ezt a szabályváltoztatást Guardiola rendkívül okosan használta ki. A City alapvető felállása a 4-3-3 volt, de mindez a kapuskirúgáskor megváltozott, mert ekkor a 2-4-2-3-as felállásra álltak át. Hogy hogyan? A válasz nagyon egyszerű. A City egyik középső hátvéde szinte a kapussal egy vonalban helyezkedett el, helyére a védekező középpályás állt. A kirúgást a kapus minden esetben a tizenhatosban elhelyezkedő védő kapta, aki azonnal visszapasszolta a kapusnak. A kapus kivárta, hogy a Liverpool csatára letámadja, de a Liverpool nem tudott minden passzsávot lezárni, mert ott volt a kapussal egy vonalban elhelyezkedő játékos.
Felépítési irány
Taktikai Rendszerek a Hatékony Labdakihozatalért
Az elmúlt években másodvirágzásnak indult a 4-4-2-es felállás az európai futballban, amely nem csak a védelmek fokozatos megerősödését indította meg, de egyúttal közvetett módon lökést adott egy újabb rendszer visszatérésének a modern futball színterére. Ez a rendszer pedig nem más, mint a három (védekezésnél azért inkább öt) védőjátékost alkalmazó szisztéma. Ez a felállás nem a modern foci találmánya, hiszen már a játék megjelenését követő időszakban elkezdték használni - igaz, teljesen más stílusban, hiszen akkoriban még az volt a hátul hagyott emberek feladata, hogy a labdát azonnal küldjék vissza a hét csatárnak. Ez aztán fokozatosan kikopott a gyakorlatból, köszönhetően a pragmatikusabb, célratörőbb és defenzívebb játékfelfogásnak, ami a sportág komolyabbá válása során előtérbe került.
A Háromvédős Rendszerek Előnyei (3-5-2 / 5-3-2)
A jelenlegi legelterjedtebb rendszer a 3-5-2, amelynek nyilvánvaló oka, hogy könnyedén variálható 3-5-2 és 5-3-2 között játékhelyzet függvényében. Mélyről építkezés esetén kifejezetten hasznos a három védő, így ugyanis az ellenfél, ha aktívan szeretne presszingelni, három támadójátékosát is fel kell küldje a védők irányába. Ezzel viszont a 3-5-2-t alkalmazó csapat rögtön emberfölényt alakíthat ki a középpályán, felhúzódó wing-back-jeinek segítségével.
A három középhátvéd az edzők örömére abból a szempontból megkönnyíti a felállt fal feltörését, hogy a középhátvéd is bátran kihúzódhat a szélre ilyen esetekben. Ezáltal itt is létrehozható az ún. 3v2-es helyzet. Amint a középpályás sor balra tolódik, rákényszerítik a védekező csapatot is a súlypontáthelyezésre. Ilyenkor felszabadítható a túloldali középhátvéd, akinek megsokszorozódnak az előrepassz-opciói, így esetleges passz esetén rögtön feltörhető az ellenfél retesze. Másik lehetőség, hogy a vertikális felpasszt rögtön oldalirányúan továbbítsa a baloldali középpályás, illetve, ha a széleken szeretnék kihasználni a helyzetüket, rögtön továbbdobhatja a játékszert a szélső középpályásnak.
A 3-5-2 esetében kiemelt fontosságúak a szélek. A szélső középhátvéd által felpasszolt labdát a wingback kapja, akire eredetileg két ember tud kiváltani védekezni. Itt viszont felértékelődik a labda oldalán lévő középpályás és csatár szerepe. Előbbi egy ún. underlap run-t alkalmaz, amivel elviszi a szélsőt, a csatár pedig az egyik középhátvédet nem engedi közelebb menni a labdáshoz.
A 3-4-3 Felállás és a Gyémánt Középpálya
A 3-4-3 a legtöbb embernek Pep Guardiola Barcelonájának kapcsán lehet ismerős, ugyanis a katalán mester volt az, aki Cruyff után újra felelevenítette a felállást, mégpedig az utolsó barcás szezonjában. Amennyiben az ellenfél nem hajlandó nagyon magasan presszingelni, a szélre kihúzódó hátvédeknek kulcsszerep juthat a labdakihozatalok során. Ugyanígy a szélsők feladata is nyilvánvaló, nekik kell lekötniük az ellenfél szélsőinek figyelmét, hogy azok ne tudják magasan támogatni a letámadást.
A gyémánt középpálya adta lehetőségek kihasználása rendkívül fontos a középső régiók uralmának hasznosításában. Bár elméletileg nem célszerű a pálya egy hosszanti vonalára több mint kettő játékost pozícionálni, ám esetünkben ez nem rossz helyezkedés, hanem egy lehetőség a védekező vonalak megbontására. Azáltal, hogy négyfős a középpálya, sokkal könnyebben lehet szabad területeket felszabadítani a pálya egyik oldalán túltöltésekkel.
Fontos szerepet játszik az underlap run, azaz mögéfutás, amivel emberfogásra lehet ösztönözni a szélső középpályást. A védekező középpályás hátrahúzódása lehetőséget ad a szélső hátvédnek az előrejátékra, hiszen stabilizálja a csapatot illetve a csatárok figyelmét is leköti. A középső középpályás hátralépésének újabb verziója, ezúttal egy jobboldali túltöltés során is megjelenhet.
A Labdabirtoklás Célja: Tartalmas Játékfelépítés
Közismert labdarúgó szakterminológia évekkel ezelőtt hódította meg a magyar labdarúgó világot, amiben nem kis szerepe volt a Mezey-Both párosnak. Általuk bevezetett labdabirtoklás kiirthatatlanul elterjedt a magyar labdarúgó szaknyelvben. Amióta a Barca futballjával meghódította a világot, a labdabirtoklás különleges figyelmet vívott ki magának, ugyanis a játékszervezési koncepcióját azonosítják a labdabirtoklással. A labdabirtoklás, mint koncepció szélvészsebesen söpört végig Európa futballpályáin.
Mezey által bevezetett labdabirtoklás tartja az edzők gondolkodását kalodában, ahonnan nehéz szabadulni. Ez a gondolkodás évtizedekre gyakorolt olyan hatást, amit szinte lehetetlen helyrehozni. A labdabirtoklás egy megfoghatatlan valami, ugyanis nincs célja, iránya, ritmusa, mélysége, szélessége, így aztán nem sokat kezd vele a „futballszakember”. Szóval, a labdabirtoklási fölényt felismerni nem nagy kunszt, ami pedig a végeredményt illeti, egyre inkább kezdi elveszíteni jelentőségét, egyeduralkodását. Ilyen értelemben a labdabirtoklás és az eredmény nincs szinkronban egymással. Az UEFA-edzőképzésünk a labdabirtoklás tekintetében csak a felismerésig jutott, a mögöttes tartalom, a játékszervezés törvényszerűségei elkerülték a figyelmét. A koncepció a játék egészére vonatkozik, a részletek a taktika által válnak felismerhetővé.
Ahogyan gondolkodunk a játékról: „Az a kérdés, hogy egy csapat a játék folyamat alatt, hogyan játszik, lapos, vagy magas labdákkal, egyből, vagy kettőből, rövid vagy hosszú passzokkal, ez még nem maga, hanem csak a játék módja, modora.” Amikor a labdabirtokló koncepció a játékszervezés céljaként jelenik meg az átvevő gondolkodásában, a labdabirtoklás belső logikája belső tartalma felismerhetetlen. Eszközt azonosítanak a céllal. Legalább 7 olyan játékos kell, amelyek technikai-taktikai képzettsége magas.
A Magyar Labdarúgás Kihívásai és a Játék Felgyorsítása
Már többször, több cikkben írtam arról, hogy a magyar labdarúgás fő problémája az, hogy lassú. Ha utol akarjuk érni a nemzetközi labdarúgást, fel kell gyorsítani a játékot. Ennek egyik módja, hogy a labdás játékost azonnal megtámadtatjuk, labdaelvesztés esetén rögtön visszatámadtatjuk játékosainkat. Mindezt a lehető legkorábban, a legkisebbeknél rögzíteni kell, ezzel fogjuk tudni a döntéseket, a gondolkodást felgyorsítani.
Amikor edzéseken elkezdik a játékosok támadni a labdás játékost, akkor az addig már ismert és alkalmazott gyakorlatok hirtelen nem működnek. Sokszor elveszítik a játékosok a labdát, nem alakul ki folyamatos összjáték - pedig előzőleg már egész szépen játszottak a gyerekek. Csapkodóvá válik a játék. Mindez természetes, hiszen lecsökken a helyzetmegoldásokra jutó idő és terület. Nem szabad ilyenkor feladni, mert 2-3 hónap után megjön a következetes gyakorlás eredménye. A pozitív visszajelzések is megjönnek, amikor következnek az első mérkőzések. Az idegen csapatok ellen világosan kiderül, hogy mennyivel gyorsabban játszanak játékosaink, labda felé védekeznek és azonnal vissza tudják szerezni a labdát.
Az előzőekben leírtak történnek a magyar csapatokkal, amikor nemzetközi meccset játszanak. Minden szinten, legyenek azok élvonalbeli felnőtt kupameccsek, utánpótlás válogatott mérkőzések vagy gyermek klubcsapatok tornái, hirtelen szembesülnek azzal, hogy azonnal, a hazai ritmusnál gyorsabban támadják meg őket. Ezért nincs meg az addig megszokott hely és idő a technikai és taktikai elemek végrehajtására, nem működik az addig gyakorolt játék. Aztán a második félidőre sokszor felveszik a ritmust csapataink (az edzők elmondása szerint).
Versenyen, mérkőzésen azt tudom játszani és nyújtani, amit gyakoroltam. Ahhoz, hogy a labdás játékost valóban az általunk kívánt sebességgel, a helyzetre azonnal reagálva támadja meg játékosunk, vagy időkorlát alkalmazását javaslom, vagy speciális szabályokkal. Időkorlátot vagy időkényszert minden típusú játékban (kis játékok, mérkőzés játékok) lehet alkalmazni. A játéktér méretétől, a játékosok képzettségétől, életkorától függően meghatározom, hogy 2 másodpercen (3”, 4” stb.) belül mindig meg kell támadni a labdás játékost (és lehetőleg szerelni is kell). Ha valaki nem támadja meg időben, lassan reagál vagy lassan fut a labdás felé, akkor meg kell kerülnie a játékterület szélén elhelyezett bóják egyikét.
A labdakihozatal akkor ér valamit, ha van folytatása a következő szinten, lehet az építkezést folytatni a középpályások aktív, kezdeményező játékával. Az oktatás szempontjából fontos kiemelni egy-egy játékfeladatot, amit nyomás nélkül, csak a játékosok összműködésére fókuszálva gyakoroltatunk, míg egy másik szinten már a védők szerepének bevonásával nyomás alatt kell a védővonalat, védősávot átjátszani. A nyomás nélküli és a nyomás alatti játékfeladat megoldások váltakozása nagy koncentrációt igényel. A kis-és nagyjátékokban a játékkészség fejlődik a megfelelő eszköztár alkalmazásával.
Edzésmódszerek a Labdakihozatal Fejlesztésére
A mérkőzések eredményes teljesítéséhez a játékosoknak a lehető legjobb állapotban kell lenniük mind fizikai, mind mentális, mind technikai és taktikai szempontból. A labdarúgás a döntéshozatalok játéka. A következő gyakorlatokban a játékosoknak állandó nyomás alatt kell a lehető leggyorsabban a legjobb döntéseket meghozniuk és ezeket jól kivitelezni technikailag.
Konkrét Edzésgyakorlatok a Labdakihozatalhoz
A célzott gyakorlatok segítenek a játékosoknak a nyomás alatti helyzetfelismerés és a gyors reagálás elsajátításában.
| Cél | Fókusza | Pálya mérete | Időtartam és pihenőidő | Játékos feladatok (támadó/védekező) |
|---|---|---|---|---|
| CÉL 2: 4:3+Joker elleni játék | Játékfelépítés védő zónából a szélső területeken. Kapus, szélső védő, belső védő, belső középpályás kapcsolatok, összjáték kialakítása, erősítése. | 35×20 m, két oldalon szélső zónákban | 6-8×1 perc játék, 1 perc 30 másodperc pihenő | Támadó: játékfelépítés, labdakihozatal széleken, gólszerzés. Labdavesztés után kapu megvédése, támadási irányok lezárása. Védekező: támadó pressing, szabad labdakihozatal megakadályozása, labdaszerzésből átmenet támadásba, gólszerzés. |
| CÉL 3: 5:5+2-2 mélységi támogató céljátékos elleni játék | Játékfelépítés védő zónából a pálya tengelyében. Kapus, belső védők, belső középpályások kapcsolata, összjáték kialakítása, erősítése. Támadók mélységi megjátszása, támogatása, befejezések. | 40×25 m a pálya tengelyében | 7×2 perc játék, 1 perc pihenő | Támadó: játékfelépítés tengelyben, támadók mélységi megjátszása, támogatása, gólszerzés. Labdavesztés után visszatámadás, majd a kapu megvédése, a támadási irányok lezárása. Védekező: pressing alkalmazása, ellenfél nyomás alá helyezése, együttes védekezés alapelveinek betartása, labdaszerzésből átmenet támadásba, gólszerzés. |
| CÉL 4: 8:8 elleni taktikai játék | Játékfelépítés védő zónából szélen és tengelyben. Csapatrészek kapcsolata, csapatjáték gyakorlása. | Teljes félpályán | 1×8 perc játék, 2 perc pihenő | Támadó: játékfelépítés, összjáték kialakítás, helyzetteremtés, gólszerzés. Labdavesztés után visszatámadás, majd a kapu megvédése, a támadási irányok lezárása. Védekező: pressing alkalmazása, ellenfél nyomás alá helyezése, együttes védekezés alapelveinek betartása, labdaszerzésből átmenet támadásba, gólszerzés. |
Technikai Alapok: Labdavezetés, Rúgások, Labdaátvételek
A labdarúgás technikai elemei közül a labdás technikai elemek vannak túlsúlyban. A koordinációs gyakorlatokat részesíti előnyben a labda nélküli gyakorlatokkal szemben, ezért ezt az oktatásnál is figyelembe kell venni. A labdabirtoklás alapját képző labdás technikai elemek, mint a labdavezetés, a rúgások és a labdaátvételek kulcsfontosságúak a hatékony labdakihozatal szempontjából.
A labdavezetés során a játékosnak tudatosan kell irányítania és terelgetnie a labdát. A sok érintés nagymértékben fejleszti a tanítványok labdaérzékét, ami a labdarúgás alapvető követelményeihez tartozik.
A rúgások közül a belsővel történő rúgásfajtát alkalmazzák a mérkőzéseken leggyakrabban a játékosok, mert pontosan lehet vele rúgni és a többi rúgásfajtához viszonyítva könnyen is végre lehet hajtani. A pontos passzok elengedhetetlenek a labdakihozatal során, ezért a rúgástechnikák folyamatos fejlesztése alapvető.
A labdaátvétel során a labdát úgy próbáljuk átvenni, hogy az átvétel után minél gyorsabban a megfelelő irányba tudjuk továbbítani. A labda mozgási sebességét úgy kell szabályozni, hogy a labda ne pattanjon messzire a játékostól. A labdaátvételeket mindkét lábbal kell gyakoroltatni, hogy a játékosok bármilyen helyzetben magabiztosan tudjanak cselekedni.
Minden szinten a maximumra kell törekedni. Nekünk pedig a világ élvonalába tartozó csapatok teljesítményéből és játékából kell kiindulnunk, ha utol akarjuk érni őket és vissza szeretnénk juttatnia magyar focit oda, ahova nagyon sokáig tartozott - a világ élvonalába.
tags: #labdakhozatal #fociban #videok
