A Békés Megyei Labdarúgás Edzői Képzése és Történelme

A labdarúgás fejlődése elengedhetetlenül összefonódik az edzők szakmai tudásával és elhivatottságával. Magyarország 15 éve teljes jogú tagja az UEFA-edzőképzésnek, melynek az egymásra épülő C, B és A-licencet követően elérhető legmagasabb szakmai lépcsőfoka a Pro-licenc megszerzése. Örömmel jelenthetjük be, hogy a Békéscsaba 1912 Előre kötelékéből Boér Gábor - első csapatunk vezetőedzője, valamint Jakab Péter - a Békéscsaba Labdarúgó Akadémia vezetője is felvételt nyert az MLSZ Pro-licences edzőképzési programjába.

A képzés kapcsán Jörg Daniel azt is kiemelte, hogy a közös munka során együttműködő közösségeket szeretne létrehozni a szövetség. Elmondta továbbá: nem feltétlenül kell valakinek egykori válogatott játékosnak lenni ahhoz, hogy edzőként kiemelkedő munkát tudjon végezni.

Az Erőnléti Edző Szerepe és Jelentősége

Az erőnléti edző feladata a játékosok kondicionális képességeinek, gyorsaságának, állóképességének, koordinációjának és rugalmasságának fejlesztése. Papp Károly néhány hete felel első csapatunk megfelelő fizikai állapotáért és az eltelt rövid idő alatt sikerült sérültjeink számát szinte nullára redukálnia.

Papp Károly a következőket mondta tapasztalatairól:

• „Békéscsabán kezdtem edzősködni 1999-ben, az Előre utánpótlás képzésében. Amikor 2003-ban a klub tönkrement, több kollégámmal együtt nekem is el kellett jönnöm. Azóta is Békés megyében élek, több egyesületnél is dolgoztam és három évvel ezelőtt kerültem újra a Békéscsabához. Boér Gábor felkérésére érkeztem az első csapat kötelekébe, ahol konkrétan április elején kezdtük meg kollégáimmal együtt a közös munkát.”
• „Egy erőnléti trénernek más-más feladata van a felkészülés során és bajnokság közben. Jelen pillanatban azt kellett minél gyorsabban elérnünk, hogy sérült játékosaink gyorsan visszakerülhessenek az első keretbe és teljes értékű munkát tudjanak végezni. Büszkén mondhatom, hogy az elmúlt hétvégére már csak egy maródi játékosunk maradt.”
• „Igazából nincs különbség. Egy gyermekkel ugyanannyit és ugyanúgy kell foglalkozni, mint egy felnőtt játékossal.”

A szezon vége felé különösen lényeges kérdés a sérülések elkerülése. Kétféle sérülés fordulhat elő egy mérkőzésen vagy edzésen: kontakt vagy non-kontakt. Utóbbiról akkor beszélünk, amikor úgy következik be a nem kívánt esemény, hogy nem volt ütközés vagy fault. Érdekes módon az ilyen jellegű defektusokból sokkal többet szoktak a labdarúgók elszenvedni, mint a tényleges találkozások alkalmával - nagyjából 70-30 százalék az arány.

Papp Károly hangsúlyozta:

• „Pontosan ötödik hete dolgozunk és azóta nincs újabb sérült a csapatnál, amit a megfelelő gyakorlatok alkalmazásával igyekszünk majd a jövőben is, a lehető legnagyobb hatékonysággal elérni. Ennek egyik eklatáns példája a mérkőzések utáni kötelező levezetés, az ehhez szükséges eszközökkel (pl. SMR-hengerek), nyújtásokkal, futásokkal, hidegvizes fürdővel. Játékosaink abszolút pozitívan állnak a feladathoz, hiszen saját érdekük, hogy a következő mérkőzésen is tudjanak majd játszani.”
• „Úgy érzem, hogy módszereim a sok éves tapasztalaton és a megszerzett tudáson, valamint tudományos konzekvenciákon alapulnak - ezzel együtt természetesen minden kollégának meg kell adni a tiszteletet, amikor egyéni elgondolásait viszi a munkába. Ezekben a kérdésekben teljes mértékben a saját filozófiámat képviselem, ezért felhívtuk a játékosok figyelmét, hogy a sok mérkőzés miatt különösen fontosnak tartjuk, hogy az adott meccs vége után, azonnal kezdjünk el készülni a folytatásra.”

A non-kontakt sérülések nagy számban fordulhatnak elő például olyan esetben, amikor a labda elrúgása közben sérülnek meg, mivel abban a pillanatban már a játékostársa vagy egy következő szituációra figyelnek, tehát másra koncentrálnak - nem konkrétan a lábaikra vagy egyéb testrészeikre. Az ilyen helyzetekre is lehet tudatosan készülni és az ehhez szükséges képességek a felnőtteknél is fejleszthetők, ennek érdekében már a bemelegítésnél olyan gumiszalagokat és egyéb eszközöket tudunk használni, amelyek segítik a labdarúgó-mozgáshoz különösen fontos mélyizmok bekapcsolását.

A Békéscsabai Előre Felkészülése és Fiatalok Integrálása

A 2017. január 18-i Békéscsaba - Szolnok felkészülési mérkőzésen a békéscsabaiaknál sérülés miatt nem léphetett pályára Urbin és Gránicz, Szélpál pedig a Puskás Akadémiánál volt próbajátékon. Ugyanakkor a kezdőcsapatban kapott helyet a legutóbb az MTK-ban szerepelt, nagyváradi származású, 1996-os születésű belső védő, Tönkő Róbert, valamint a 25. A Tiszaligeti Stadion műfüves pályáján lejátszott találkozón az első félidőben a vendégek birtokolták többet a labdát, néhány helyzetet is kialakítottak, de azok rendre kimaradtak. Fordulás után is a Békéscsaba irányította a játékot.

Zoran Spisljak, a csapat edzője így értékelte a mérkőzést:

• „A mérkőzés elérte célját nem csak az eredmény szempontjából, hanem a felkészülést is figyelembe véve. Jó iramú meccset játszottunk, amelyen mindkét félidőben vegyes csapattal álltunk fel. Mind a két sor magas szinten tartotta az iramot és az ellenfél alig tudott a kapunkig jutni. A másik oldalon sokkal több lehetőséget dolgoztunk ki, akár többször is eredményesek lehettünk volna, amennyiben pontosabbak a befejezések. Ebben a fázisban azonban nem csak ez a lényeg, a játékosok megkapták a meccsterhelést, elég stabil teljesítményt mutatott mindenki.”
• „A folytatásban újabb felkészülési mérkőzések következnek, ahol már egyre nagyobb súlyt fektetünk a taktikai kérdésekre, de a fizikai kondíciót természetesen továbbra is szem előtt kell tartanunk. A mai napon több fiatal játékos és próbázó is lehetőséget kapott, ők is jól teljesítettek.”

A Békés Megyei Labdarúgás Történelmi Fejlődése

A magyar labdarúgás, és ezen belül a Békés megyei sportélet újjászervezése a II. világháború után, 1945 tavaszán indult meg. „A Nemzeti Sport Bizottság felkéri az összes régi és újonnan alakult sportegyesületet, hogy működésüket 1945. május 5-ig jelentsék be. A Nemzeti Sport Bizottság felülvizsgálja az összes sportpályákat és a már kiadott vonatkozó engedélyeket.” - olvasható a Népsport 1945. április 24-i számában. A munkássport támogatása az újjáalakuló sportvezetés kiemelt feladata lett.

1945 februárjában került Békéscsabára egy edző, aki korábban Prágában játszott, Svájcban és Franciaországban edzősködött, majd a finn szövetség edzője volt. Elmondása szerint „amikor megérkeztem, még híre-hamva sem volt a városban a sportéletnek. Felkerestem a város munkás labdarúgóit. Kemény kétheti munka után életre keltették a Békéscsabai Törekvést. Igen nagy segítségemre volt a Kommunista Párt részéről Hankó Mátyás és Viczián György. A mi munkánkon felbuzdulva hamarosan talpra állt a B. MÁV és a CSAK is. Húsvétkor már körmérkőzést játszottunk.”

A Békéscsabai Törekvés SE munkás sportklubként a Munkás Sport Központ tagja lett. 1945 tavaszán a Magyarországi Kommunista Párt külön is kezdeményezte a Békéscsabai Törekvés labdarúgócsapatának megerősítését. A cél egyértelműen az volt, hogy a „polgári” egyesülettel, a Csabai AK-val szemben létrejöjjön egy olyan ütőképes békéscsabai klub, amely képviselheti a várost és a megyét a megrendezésre kerülő Országos Bajnokság I. osztályában.

Az Országos Bajnokságok és a Délkeleti Labdarúgó Szövetség

Miközben folytak az MLSZ-ben a leendő OB I megszervezésének előmunkálatai, zajlott a vidéki csapatok bevonásának előkészítése, a Déli kerület vezetői egy párhuzamos labdarúgó-bajnokság megszervezésére készültek. Szeptember 3-án Debrecen, Diósgyőr, Salgótarján, Szeged és Szolnok, egy nappal később Pécs, Szombathely, Győr és Békéscsaba került a „kiválasztottak” közé.

A megye „élcsapata” hivatalosan is a Békéscsabai Törekvés lett; a többi számottevő megyei klub - a Csabai AK, a Békéscsabai MÁV, a Gyulai TE, az Orosházi MTK, a Szarvasi Turulból alakított Szarvasi SE, a Tótkomlós, a Kondoros és a többiek a Délkeleti Labdarúgó Szövetség I. osztályában indulhatott. A Békéscsabai Törekvés az OB I Keleti csoportjába nyert besorolást.

Első OB I-es mérkőzését hatalmas érdeklődés övezte. 6000 néző figyelte, ahogy a Molnár István játékvezetése mellett az Andó - Schwarcz, Urda, Donáth - Fülöp, Marik - Csicsely, Kliment, Feith, Szilasi, Szák összetételű csapat 6-2 arányú győzelmet aratott a Salgótarjáni Bányász felett. A sikerek azonban nem folytatódtak. A második fordulóban is 6-2 lett a Békéscsaba mérkőzésének végeredménye, csakhogy ezt a meccset a Vasas nyerte. A tavaszi idény sem hozott sok változást. A Békéscsabai Törekvés idegenben mindössze 1 további pontra volt képes (a Diósgyőr ellen), és bár kiütésesnek nevezhető vereséget többet nem szenvedett, a 26 mérkőzésen megszerzett 15 pontjával csak a csoport 12. helyét tudta megszerezni, így a következő évtől az NB II-ben kellett szerepelnie.

Fúziók és Névváltoztatások a Békés Megyei Labdarúgásban

Az 1945-46-os szezonra kiírt Délkeleti LASz I. osztály első három helyén három békés megyei klub végzett. A Békéscsabai MÁV mögött a Gyulai TE a 2., a Kondorosi TE pedig a harmadik helyet szerezte meg, és így jogot nyert arra, hogy 1946-47-ben az újonnan szervezett NB II Déli csoportjában szerepeljen. Ide került az OB I-ből kiesett Békéscsabai Törekvés is, így a 14 csapat között négy békési klub szállhatott versenybe a bajnoki címért.

1946 augusztusában a békéscsabai futballban is megkezdődött a centralizálás, „az erők egyesítése”. Megoldásként egy új klub megalakítását, és az Előre labdarúgó-szakosztályának átvételét határozták el. Az Előre az NB II Déli csoport egyik fő bajnokesélyesének számított. A szeptember 15-i nyitófordulóban az Előre 1-1-et játszott a Kecskeméti AC vendégeként, a Gyula és a B. MÁV győzelemmel nyitott.

A békéscsabai sport sem kerülhette el a további - a központi OTSH-utasításoknak megfelelő - fúziókat, illetve klubátnevezéseket. „Békéscsabán két sportegyesület elég ahhoz, hogy a város sportját magába foglalja.” - jelentette ki 1948-ban a központi ukáz nyomán Tokaji Gábor, Békés vármegye sportfelügyelője. 1948. június 19-én az Előre MTE, a Csabai AK és a Békéscsabai Textiles SE Békéscsabai Szakszervezetek Sport Egyesülete néven egyesült. 1950 végére az SzSE megszűnés közeli állapotba sodródott, így csak egy újabb beolvadás tudta megmenteni azt.

A csapat története során számos kiváló játékos megfordult a csapatban. A legtöbbet szerepelt játékos Weiner Pál - a játékos 1945 őszén a Kőbányai TK-ból került Békéscsabára, ahol 14 szezont töltött és több mint 250 mérkőzést játszott.

A Békéscsabai Élvonalbeli Csapatok Teljesítménye az NB II-ben (1947-1958)

Az alábbi táblázat összefoglalja a Békéscsabai Előre, SzSE, Építők és Előre Építők csapatok NB II-es eredményeit ebben az időszakban.

Az Építők továbbra is az NB II Déli csoportjának legjobbjai közé tartozott. 1951-ben az ötödik helyet érték el. 1952-ben bronzérmet szereztek, két évvel később pedig a második helyre futottak be. 1954 után a csapat lendülete megtört. Az 1956-os forradalom által félbeszakított, másfél évesre nyúlt 1956-57-es szezonban már csak a 12. helyet tudták megszerezni az 57 januárjától Előre Építők néven szereplő csapat tagjai. A következő év a háború utáni korszak addigi leggyengébb szereplése következett: a békéscsabai élcsapat a 19 csapatos Déli csoport 14. helyén végzett.

tags: #labdarugas #edzoi #bizottsag #bekes #megyei #szovetseg

Népszerű bejegyzések:

• A lengyel és szlovén válogatottak összevetése
• Hungarian national team's basketball World Cup journey
• XXII. Kolláth Béla Emléktorna U13 eredmények és részletek
• Összeadás és kivonás az 1000-es számkörben
• Horváth Pál edzői karrierje