A Megyei Labdarúgó Edzői Bizottságok Feladatai és Szerepe a Sportfejlesztésben
A megyei szintű sportélet alapvető pilléreit képezik a különböző sportági szövetségek és azok szakmai bizottságai, melyek a sportág fejlődését, az utánpótlás-nevelést és az edzői munka minőségét hivatottak biztosítani. A labdarúgás, mint az egyik legnépszerűbb sportág, kiemelt figyelmet igényel ezen a területen. A megyei labdarúgó edzői bizottságok feladatai szerteágazóak, a tehetséggondozástól kezdve az edzők folyamatos képzésén át a versenyrendszer zökkenőmentes működéséig.
A sportvezetői karrier első lépése sokak számára az utánpótlással való foglalkozás. A Békés Megyei Testnevelési Hivatal szakfelügyelői feladatokat ellátva is az utánpótlás volt a fókuszban. Piller Sándor munkásságának másik területét a versenysport, azon belül a labdarúgás jelentette, mely során jelentős hatást gyakorolt Békéscsaba és a megye életére. Már gyermekkorában megmutatkozott a sportág iránt érzett szeretete, a diploma megszerzése után a mezőberényi csapatban játszott.
A Magyar Népköztársaság 34/1951. II. 4./ MT. számú rendelete intézkedett az Országos Testnevelési és Sportbizottság létrehozásáról, valamint a megyei tanácsok mellett megalakuló testnevelési és sportbizottságokról. Ezen rendelet szerint „A megyei tanács végrehajtó bizottság Testnevelési és Sport Tanácsa a megyei Tanács VB-nak szakigazgatási szerve, annak irányítása, ellenőrzése, valamint az MTST felügyelete és szakirányítása alatt áll.” Egy megyei TST elnökből és 20-30 tagból, elnöksége 3-5 tagból állt, biztosítva a sportélet széleskörű képviseletét és irányítását.
Piller Sándor - Példakép az Edzői és Sportvezetői Munkában
Piller Sándor példája jól mutatja egy edző és sportvezető komplex szerepét a labdarúgásban. Aktív játékosként a mezőberényi csapat után nemsokára a Békéscsabai Dózsa SK, majd a Békéscsabai Építők SK csapatához került. Az aktív játékkal 1959-ben hagyott fel, ezután a klubon belül az utánpótlással foglalkozott. Edzői pályáját a Békéscsabai Városi Tanácsi SK-nál kezdte, 1967-től 1973-ig a Békéscsabai Előre Sport Club vezetőedzője volt. Irányításával a klub futballcsapata 1968-ban megnyerte az NB II-es bajnokságot, majd bekerült az NB I/B-be.
Piller Sándor nem csupán edzőként, hanem sportvezetőként is aktív szerepet vállalt. Részt vett mind a megyei, mind az országos futball-közéletben, 1984-től az MLSZ Utánpótlás Bizottságának tagja volt. 1986-tól 1998-ig a Bizottság elnöki posztját töltötte be, hat éven át az MLSZ elnökségi tagja is volt, ezzel is hozzájárulva a magyar labdarúgás, különösen az utánpótlás stratégiai fejlesztéséhez.
Az Utánpótlás-nevelés és Edzőképzés Kiemelt Feladatai
A megyei edzői bizottságok egyik legfontosabb feladata az utánpótlásképzés fejlesztése és a megfelelő mértékű versenyeztetési forma és alkalom megteremtése. Ez magában foglalja az edzőképzés folyamatos szélesítését, hiszen ez a fejlődés egyik legnagyobb akadályozója. A tehetséges fiatalok felkutatása és gondozása elengedhetetlen a sportág jövője szempontjából.
A miniszter az „Utánpótlás-nevelési feladatok” előirányzat terhére támogatja a Sport XXI. Utánpótlás-nevelési programot. Ennek a programnak a koordinációs feladatai keretében az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv a részére átadott összeget az alábbi célokra fordítja:
- A programban részt vevő iskolák, sportiskolák, sportegyesületek támogatása.
- Testnevelők, edzők, csoportvezetők és szervezők (koordinátorok), valamint a program szakszövetség általi irányítását, felügyeletét, koordinációját végzők díjazása, valamint a számvitelről szóló törvény szerinti más személyi jellegű ráfordításai.
- Sportesemények, versenyrendszerek támogatása.
- A programhoz kapcsolódó működési kiadások támogatása.
- Egységes informatikai rendszer működtetése, fejlesztése.
- Átfogó teljesítménymérési rendszer működtetésének támogatása.
- A program működtetéséhez kapcsolódó létesítményszükségletek támogatása.
- Hazai és nemzetközi versenyeken való részvétel támogatása.
- Eszközök és felszerelések beszerzésének támogatása.
- Egyéb, a Sport XXI. program céljaival összefüggő feladatok.
A miniszter az állami utánpótlás-nevelési programok koordinálását és felügyeletét végző központi költségvetési szerv útján támogatja a Héraklész Program megvalósítását is, amely szintén a fiatal tehetségek felkarolását célozza.
Labdarúgó utánpótlás nevelés Devecserben
Az Edzőképzés és Kvalifikáció Követelményei
A képzett edzők irányításával jó képességű játékosokat és csapatokat lehet kialakítani, amelyek képesek lesznek arra, hogy megyénket esetleg már a magasabb osztályban is méltóképpen képviseljék. Az edzői feladatkör betöltésére általában pályázatot hirdetnek az alábbi feltételekkel:
- Legalább középfokú edzői képesítés az adott sportágban (pl. labdarúgás).
- Edzői tapasztalat, gyakorlat.
- Képesség magas szintű szakmai tervek elkészítésére és gyakorlati megvalósítására.
- Bírói vizsga és gyakorlat, ha a pozíció ezt igényli.
A pályázat elnyerése szempontjából előnyt jelenthet az idegennyelv-tudás, nemzetközi bírói vizsga és felsőfokú végzettség. Ezek a kritériumok biztosítják, hogy a sportolók a legmagasabb szintű szakértelemmel rendelkező edzőktől kapják a képzést, ami elengedhetetlen a fejlődésükhöz.
A Megyei Bajnokságok és Versenyeztetés Szervezése
A megyei edzői bizottságok feladatai közé tartozik a megyei bajnokságok szervezettségének, problémamentes működésének biztosítása. Ez magában foglalja a területi és az ifjúsági bajnokságok rendszerességének kialakítását, valamint az általános és középiskolás korosztály versenyeztetését, melynek ügyében előrelépéseket kell tenni.
A vezetőség kiemelt célja a versenyeztetési forma és alkalom megteremtése, melynek értelmében a megye északi és déli területein (területi bajnokságban) számos csapat mérheti össze erejét. Kiemelkedően fontos forrás az a dokumentum, amelynek keretében a Magyar Testnevelési Főiskola Sportvezető és Edzőképző Intézete 1960. novemberében hivatalos felmérés készítése ügyében kereste meg a Bács-Kiskun Megyei Tanács TSB-t, amelynek célja az volt, hogy megállapítsák a megyében működő sportágakat, a hozzájuk kapcsolódó szakosztályok és játékosok, játékvezetők számát. Az ilyen felmérések alapot szolgáltatnak a versenyrendszerek hatékony kialakításához és a sportágak népszerűségének méréséhez.
A megyei TST elnök által készített kimutatás szerint a futball sportolói létszámával toronymagasan népszerűbb volt, mint sok más sportág, például a kézilabda, az atlétika vagy az asztalitenisz. Ez a népszerűség is indokolja a labdarúgás edzői bizottságainak kiemelt szerepét és felelősségét a megyei sportéletben.
Finanszírozás és Támogatási Rendszerek a Labdarúgásban
A sportágak, így a labdarúgás fejlődéséhez elengedhetetlen a megfelelő pénzügyi háttér biztosítása. A megyei sportbizottságok és szövetségek költségvetési támogatásban részesülnek, melyből fedezik a szervezési munkálatokat és a sportági fejlesztéseket. Kiemelten fontos tény, hogy a járásokra osztott előirányzatban a kiemelt pozícióba jutott területeken gyorsabban beindult sportágfejlődés és hatékonyabb szövetségi munka valósult meg.
A sportról szóló törvény és kapcsolódó rendeletek szabályozzák a támogatások nyújtását. Az „olimpiai mozgalommal összefüggő, valamint egyéb, a sport stratégiai fejlesztését szolgáló feladatok támogatására” és a „Sport társadalmi, civil és non-profit szervezetek” jogcím-csoport „Felkészítést végző sportszakemberek támogatása” jogcímhez tartozó előirányzatok biztosítanak forrást többek között a labdarúgás számára is.
Különösen fontosak az „Utánpótlás-nevelési feladatok”, a „Versenysport támogatása”, valamint az „Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakításával, továbbá az MLSZ utánpótlás-neveléssel összefüggő feladatainak támogatása” előirányzatok. Ezek a finanszírozási források lehetővé teszik az MLSZ utánpótlás-nevelési programjának és az abban résztvevő sportszervezeteknek, szakosztályoknak, közoktatási intézményeknek, sportiskoláknak és diáksport egyesületeknek a támogatását.
Az alábbi táblázatban néhány fontos támogatási kategória és célja látható:
| Támogatási Kategória | Cél |
|---|---|
| Utánpótlás-nevelési feladatok | A fiatal sportolók képzésének és fejlődésének elősegítése. |
| Versenysport támogatása | A versenysport események és résztvevők finanszírozása. |
| MLSZ utánpótlás-nevelési feladatai | A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) utánpótlás programjainak támogatása. |
| Felkészítést végző sportszakemberek támogatása | Edzők és más sportszakemberek munkájának anyagi elismerése. |
Kapcsolatok és Együttműködés a Sportág Fejlesztésében
A megyei labdarúgó edzői bizottságok és szövetségek munkájának szerves része a más szervezetekkel való szoros együttműködés. Megkezdődik a megyei távolabbi területeinek tudatos felzárkóztatása, valamint a Magyar Labdarúgó Szövetséggel fennálló kapcsolat szorosabbra fűzése, amely már beadott beszámoló formájában is igazolható. Piller Sándor is részt vett mind a megyei, mind az országos futball-közéletben, ezzel is erősítve a különböző szintek közötti párbeszédet és együttműködést.
Az új szellemiség és a hosszú éveken át vezetői feladatokat ellátó személyiségek, mint például Tüske János a kézilabdasportban, komoly eredményeket és előrelépést jelentettek a megyei sport számára. A szakmai továbbképzések, melyeken a megyei sporttársadalom olyan neves szakemberektől tanulhatott, mint például Mocsai Lajos, a sportág népszerűsége és a megyei szegmensek előrelépését hozták magukkal. Ez a fajta tudásmegosztás és kapcsolati háló építés kulcsfontosságú a labdarúgás folyamatos fejlődéséhez is.
tags: #labdarugas #edzoi #bizottsag #megyei #szovetseg
