A labdarúgás szabályainak jövője: Fiatalszabályok és játékgyorsító intézkedések

A labdarúgás világa folyamatosan változik és fejlődik, ahogy a sportág irányító testületei, a FIFA és az IFAB (International Football Association Board) igyekeznek a játékot még izgalmasabbá, dinamikusabbá és igazságosabbá tenni. Az elmúlt időszakban két fő területen is jelentős módosítások vagy javaslatok kerültek terítékre: a fiatal játékosok beépítése a profi labdarúgásba, valamint a játékidő hatékonyabb kihasználását célzó intézkedések.

A fiatal játékosok támogatása: Hazai és nemzetközi perspektívák

A jövő labdarúgásának egyik kulcskérdése az utánpótlás nevelése és a tehetségek beépítése a felnőtt csapatokba. Ennek érdekében számos országban, így Magyarországon is, speciális szabályozásokat, vagy ahogy gyakran nevezik, "fiatalszabályokat" vezetnek be.

A magyar "fiatalszabály" - ajánlásból támogatás

A hazai futballéletben az elmúlt hetek, hónapok legforróbb témája az úgynevezett fiatalszabály volt. A Magyar Labdarúgó Szövetség korábban is fiatalpercekhez kötötte a szponzori bevételek visszaosztását az NB I-ben, ám a 2025/26-os évadtól emelt az elvárásokon. Míg azelőtt elegendő volt, ha mérkőzésenként egy csapatban átlagosan 45 percet játszottak az U21-esek, a júliusban rajtolt bajnokságban már egy 2005. január 1-je után született futballistának folyamatosan a pályán kell lennie. Igaz, a szabály nem helyes kifejezés, ugyanis nem kötelező.

Az ajánlás be nem tartásának ódiuma, hogy a klub nem kapja meg az évi 500 millió forintos támogatást (szponzori visszaosztásból). Természetesen a támogatás mértéke függ attól, hogy mennyi játékidőt kapnak a korosztályos futballisták. Az összesítésbe nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupákban (a BL-ben és az EL-ben kettes, az EKL-ben másfeles szorzóval), illetve a negyeddöntőtől a Magyar Kupában szerzett játékpercet is beszámíthatók. A magyarországi élvonalban tehát a 4+1-es ajánlásra érdemes koncentrálnunk, valamint meg kell jegyezni, hogy az NB II-ben két 2006. január 1. után született játékosnak végig a pályán kell lennie. Az elmúlt években a csapatok tartják is az előírást - arra vonatkozóan nem találtunk információt, hogy ellenkező esetben milyen szankciók sújtják a klubot.

Nemzetközi kitekintés: Fiatalszabályok a szomszédos országokban és Svájcban

Kíváncsiak voltunk, a környező országokban milyen fiatalszabályokat, szövetségi előírásokat alkalmaznak annak érdekében, hogy helyzetbe hozzák az ifjú ígéreteket. Ahogyan az a fenti példákból látszik, nincs két egyforma szabályozás vagy ajánlás, országonként eltérő, hogy a szövetségek mit várnak el az első- vagy másodosztályú kluboktól a fiatalok beépítése terén. Az összes többi vizsgált bajnokságban a 2004. január 1. után születettek kerülnek a fókuszba.

• Ausztria: Az elv egyszerű: a szövetség az új kiírásban is támogatja a klubokat, ha azok játszatnak osztrákokat, illetve U22-es futballistákat. A tizennyolc fős meccskeretbe legalább tizenkét osztrák állampolgárságú labdarúgót kell nevezni, de megfelelnek azok a külföldiek is, akik 18 éves koruk előtt lettek regisztrálva a rendszerbe, és nem régebben születtek, mint 2004. január 1. Amennyiben egy csapat tizenkilenc vagy húsz fős kerettel szeretne kiállni, a tizenkettő helyett tizenhárom Österreicher-Topfos játékost kell felmutatnia.
• Szlovákia és Ukrajna: Kelet felé haladva, sem Szlovákiában, sem Ukrajnában nincs érvényben fiatalszabály.
• Románia: Romániában viszont van. A 2025/26-os évadra azt írta elő a szövetség, hogy az élvonalbeli bajnokik 75 százalékán legalább öt román labdarúgónak kell játszania csapatonként. Ha év végén ez nem teljesül, akkor 150 000 eurós pénzbírság vár a klubra.
• Horvátország: Az elmúlt évtizedekben kiemelkedő utánpótlásnevelő-munkát végzett horvátok 2026. július 1-jétől vezetik be azt, hogy minden élvonalbeli csapatban legalább egy U21-es játékosnak a pályán kell lennie a mérkőzés teljes időtartama alatt. Az első osztályban minden meccsen legalább egy 2004. január 1. után született játékosnak kell pályán lennie, a második ligában pedig kettőnek.
• Svájc: A szomszédos országoktól kicsit elszakadva a svájci rendszert is megvizsgáltuk, ugyanis kifejezetten részletes és érdekes a szabályozás. Az idén a fiatalok első és másodosztálybeli szerepeltetését összesen 1,6 millió svájci frankkal támogatja a szövetség. Az élvonalban a három legtöbb fiatalpercet teljesítő csapat között arányosan 500 ezer frankot oszt szét. A második ligában azok az együttesek kapnak 60 ezer frankot, amelyekben legalább 6000 percet játszanak a 2004. január 1-je után születettek.

Az alábbi táblázatban összefoglaljuk a különböző országok fiatalszabályait:

A fiatalszabályok hatása és kihívásai

A különböző szabályzatokat böngészve számos véleménnyel is lehet találkozni, amelyek zöme amellett érvel, hogy ha nem megfelelő mértékű a pénzügyi ösztönző, a gazdagabb, sikeresebb csapatok egyszerűen nem tartják azt be, hiszen piaci alapon, játékosok értékesítéséből élnek, és nem a szövetségi támogatásra alapozzák a működésüket.

A játék felgyorsítása és a szabályok modernizálása: Az IFAB újításai

Kevesebb időhúzás, több játék - jó eséllyel már a nyáron az Egyesült Államokban, Mexikóban és Kanadában megrendezésre kerülő világbajnokságon is ezt láthatjuk majd. Az International Football Association Board (IFAB), amely a labdarúgás szabályainak módosításáért felelős, számos intézkedést kíván elfogadni, amelyek célja a játék gyorsabbá és vonzóbbá tétele. A Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete (IFAB) szombaton, Walesben tartott 140. közgyűlésén olyan nagyléptékű módosításokat fogadott el, amelyek célja a mérkőzések tempójának növelése és az időhúzás visszaszorítása. A testület döntései nemcsak a 2026-os labdarúgó-világbajnokságon lépnek életbe, hanem azt követően minden versenysorozatban - így az NB I-ben is.

Időhúzás visszaszorítása és a hatékony játékidő növelése

A FIFA elnöke, Gianni Infantino által vezetett Nemzetközi Labdarúgó-szövetség, a FIFA a játék felpörgését reméli a találkozókon. A jövőben a játékosoknak csak öt másodpercük lesz a labda megjátszására egy bedobásnál vagy kirúgásnál. Ha a játékvezető úgy véli, hogy szándékosan késleltetik a játékot, jól láthatóan elkezdi számolni az öt másodpercet a kezén. Ha ezt az időt túllépik egy bedobásnál, a labda megjátszásának joga az ellenfélhez kerül. A lecserélt játékosoknak is tíz másodpercük lesz elhagyni a pályát. Ha ezt nem teljesíti, a beállni készülő játékos csak a következő játékmegszakításnál léphet pályára.

A pályán ápolt vagy sérülés miatt leállított játékosnak a játék folytatása után legalább egy percig a pályán kívül kell maradnia. Ezzel a taktikai időhúzásokat kívánják csökkenteni. Kivételek azért lennének: ha az ellenfél sárga vagy piros lapot kap az esetnél, a sérültnek nem kell lemennie. A ligák részéről ugyanakkor komoly aggályok fogalmazódtak meg a nem kívánt mellékhatásokkal kapcsolatban. Az egyperces kényszerű távollét jelentősen növelné annak esélyét, hogy egy csapat emberhátrányban kapjon gólt, ráadásul a valóban sérült játékosokat is aránytalanul sújthatná a szabály.

Jó példa a FIFA kezdeményezésére történt változás, a kapusokra vonatkozó nyolc másodperces szabály, amely ebben a szezonban lépett életbe. Ennyi ideig tarthatja a kapus a labdát a kezében. Az IFAB azt is közölte, hogy a játékvezetőnek az utolsó öt másodpercet láthatóan jeleznie kell, és ha a kapus túllépi a megengedett időtartamot, akkor az ellenfél szögletrúgásával folytatódik a mérkőzés. Az eddigi szabályozás alapján a kapusok hat másodpercig birtokolhatták a labdát, ennek túllépése esetén az ellenfél közvetett szabadrúgáshoz jutott, azaz jelentősen megnőtt az esélye a gólszerzésre. A hat másodpercet viszont általában nagyvonalúan alkalmazták a bírók. Az új szabályt a június 14-én rajtoló klubvilágbajnokságon alkalmazzák először.

Videóbíró (VAR) és egyéb technológiai módosítások

Már korábban is ismert volt, hogy a videóbíró (VAR) néhány új jogosultságot kap. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) a felülbírálható játékhelyzetek körébe a szögleteket mindenképpen bele akarta vetetni. Ezt ugyanakkor a ligák többsége, valamint az UEFA is ellenezte azzal érvelve, hogy túl sok időt venne el a sarokrúgások visszanézése, így ez egy választható opció lesz. Az IFAB várhatóan jóváhagyja a videóbíró (VAR) hatáskörének kiterjesztését a tévesen kiadott második sárga lapok felülvizsgálatára, valamint opcionális jelleggel a szögletekre is. A VAR-szoba közbeléphet, ha valaki jogtalanul kapott második sárga lapot, rossz játékos felelősségre vonása, vagy egyértelműen tévesen ítélt szöglet esetén. Az IFAB döntése szerint a játékvezetők mellkasra vagy fejre szerelt kamerákat is viselhetnek a jövőben.

Specifikus játékszabály-pontosítások

A labdarúgás játékszabályai egységesek a világon. Az IFAB (az International Football Association Board a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség Szabályalkotó Testülete) készítette el korábban a Labdarúgás játékszabályainak 21/22-es módosítását. Cikkünk az általuk kiadott angol nyelvű hivatalos kiadáson alapul.

• Sértő magatartás: Egy kifejezés csere történt, amivel a szabályalkotók próbálták egyértelműbbé tenni a nem elfogadható viselkedést. Az olyan erőszakmentes, nem megfelelő magatartás egyes formái esetében (például ha sértő módon megérint valaki egy másik személyt) az eddigi gesztusok kifejezést leváltja a szabály a cselekvés kifejezésre.
• FIFA Quality Programme (FQP): A FIFA Quality Programme (FQP, FIFA minőségi program) a szabálykönyvben különálló, új szekcióba került. Ennek köszönhetően a hozzá kapcsolódó szabályokból kikerültek az FQP-re vonatkozó részletek.
• Kapufák formája: Az új szabályozás egyértelműsíti, hogy a kapufáknak és a keresztléceknek azonos formával kell rendelkezniük, lehetnek négyzet, téglalap, kör, ellipszis alakúnak, vagy ezek hibrid megoldásai.
• Les szabály: A les szabály korábbról részletezi, hogy a leshelyzet megítélésekor a játékosok karját nem kell figyelembe venni. A szabályzat idei kiadása pontosítja, hogy a meghatározáshoz a kar felső határa egy vonalban van a hónalj aljával. Ezt azért részletezte az IFAB jobban, mert a váll nem része a karnak a labda kezezése szempontjából.

• Harapás szabályozása: Az elmúlt években a 12-es szabályba bekerült a harapás kifejezés is, mint szabálytalanság, amelyért közvetlen szabadrúgás jár. Az idei pontosításban már szerepel az is, hogy csak akkor jár a harapásért közvetlen szabadrúgás, ha valamelyik csapathoz tartozó személyt, vagy a mérkőzés hivatalos személyeinek egyike ellen követik el a harapást. A nüansznyinak tűnő változtatás oka, hogy a szabály tisztázza pontosan, hogy kiknek a megharapásáért kell közvetlen szabadrúgást adni, így ha például a mérkőzés egyik nézőjét harapja meg egy játékos, az nem jár közvetlen szabadrúgással.
• Kézzel való hazaadás kijátszása: A 12-es szabályban a közvetett szabadrúgások esetei és a fegyelmi intézkedések közé bekerült, hogy ha a korábbi szabály kijátszása céljából fejjel, mellkassal, térddel (stb.) adná haza a kapusának a játékos a labdát, hogy az a kezével megjátszhassa azt, ugyan úgy közvetett szabadrúgást kell ítélni, mintha lábával passzolta volna haza és a kapus kézzel játssza meg a labdát.
• Külső személy elleni szabálytalanság: Ha a játékvezető megállítja a játékot, mert egy játékos elkövetett egy szabálytalanságot a játéktéren belül, vagy akár kívül (amikor a labda játékban van) egy külső személy ellen, akkor alapvetően a jövőben is labdaejtés lesz a folytatás.

További módosítási javaslatok is felmerültek, amelyeket megvitattak, de nem feltétlenül fogadtak el:

• Piros lap szabályok kiterjesztése: A tervek szerint kiterjesztenék a piros lapos szabályokat azokra az esetekre is, amikor a szabálytalanság nem közvetlenül a kihagyott góllal fenyegető játékost éri, hanem csapattársát. Az új szabály értelmében figyelembe vennék a támadók helyzetét és számát is.
• Előnyszabály alkalmazása: További módosítás lehet, hogy ha előnyszabályt alkalmaz a játékvezető és gólt szereznek, akkor ne kapjon sárga lapot az, aki a szabálytalanságot elkövette.
• „Torzó-les” szabály: A keddi találkozón azonban nem erről, hanem egy másik koncepcióról, az úgynevezett „torzó-les” szabályról fognak tárgyalni. Wenger ötletét úgy tűnik, elvetették, mivel túl nagy előnyt adna a támadóknak. Az IFAB valószínűleg új próbákat kezdeményez a felsőtestre koncentráló módszerrel az ifjúsági labdarúgásban. Azaz megszűnne annak a vizsgálata, hogy a csatár mely testrésze van közelebb a kapuhoz, csak akkor lenne les, ha a támadó játékos egyértelműen előrébb van, mint az utolsó előtti védőjátékos.

Az új szabályok bevezetése és alkalmazása

Nem tudni, milyen erők mozgolódnak a háttérben, ám a változtatásokat először a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség Testületének (IFAB) kell jóváhagynia. Kizárólag a testület jogosult a szabályok megváltoztatására vagy hatályon kívül helyezésére. Márpedig ahogy a Bild emlékeztet: a büntetőrúgásnál a kipattanóból való ismétlés helyett kirúgás ötletét az IFAB már korábban is megvitatta és egyértelműen elutasította. Az IFAB nyolc tagból áll: képviselteti magát az angol, a skót, a walesi és az északír szövetség - egyfajta tisztelgésül a sportág gyökerei előtt -, továbbá négy főt delegál a nemzetközi szövetség, a FIFA.

Az elképzelések szerint a jövő évi világbajnokság után, a 2026/27-es szezontól léphetne hatályba a módosítás. A labdarúgás új szabályai a világbajnokságon debütálnak. A Labdarúgás játékszabályainak 2021/22-es változatát már az Európa-bajnokságon is alkalmazták a játékvezetők, azokat, amelyeket később Magyarországon az NB I-től a megyei bajnokságokig alkalmaznak majd a játékvezetők. Hajdú-Bihar megye 2021-2022-es bajnokságaiban is az új szabályok lesznek érvényesek. Ehhez megyei kollégáink július végén kapnak képzést a szabályváltozásokról a frissítő kurzuson.

tags: #labdarugas #szabalyai #jovoben

Népszerű bejegyzések:

• Balog Judit pályafutása
• Globális sportesemények élőben
• Az Egyesült Királyság jellemzői
• A magyar-szlovák labdarúgó párharcok adatai
• Részletes útmutató Csurgó Kézilabda belépőkhöz