Gödöllői Röplabda Club

A Labdarúgás Szabályainak Oktatása: Átfogó Útmutató az Iskolai Sportban

2026.06.16

A labdarúgás, vagy közismertebb nevén foci, az egyik legnépszerűbb sport világszerte. Egyszerű szabályai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen. Az iskolai labdarúgás oktatása komoly hagyományokra tekint vissza a magyar iskolarendszerben, és még ma is a legnépszerűbb sporttevékenység az intézményekben, legyen szó akár tanórán kívüli sportolási lehetőségekről, akár a szünetekben megvalósuló szabad játékról. A mindennapos testnevelés bevezetésével oktatásszervezési szempontból lehetősége lett az iskoláknak arra, hogy a kerettanterv alapján tanított minimum heti 3 tanóra (műveltségi területi oktatás) mellett 2 órát más oktatásszervezési formák alkalmazásával, egy-egy sportág vagy egyéb mozgásrendszer feldolgozásával beépítse pedagógiai programjába.

A 11/2016 (VI 13) EMMI rendelet alapján a 2016/2017. tanévtől „Az iskolai labdarúgás kerettanterve a köznevelés 1-4, 5-8 és 9-12 évfolyamai számára” címmel immáron egy szabadon választható, heti 2 órás időkeretet kitöltő sportágspecifikus kerettanterv is az iskolák rendelkezésére áll. Ennek a kiadványnak a célja, hogy a tanítók számára is nagy segítséget jelentsen a mindennapos testnevelés feladatainak megoldására, és egyben tematikai összefoglalását adja a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség közös kezdeményezéseként létrejött akkreditált pedagógus-továbbképzési programoknak.

Labdarúgás mezőnyjátékosok és kapus a pályán

A Játék Alapjai és a Játéktér

A foci lényege, hogy a felek az ellenfél kapujába juttassák a labdát. Ehhez azonban elengedhetetlen a játéktér és az alapvető szabályok ismerete.

A Játéktér és Felszerelése

  • A játéktér téglalap alakú, füves vagy műfüves borítású.
  • A labdarúgópálya hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter.
  • A kapu az alapvonalon helyezkedik el, belső szélessége 7,32 méter, magassága 2,44 méter. A kapufákat és a felső lécet háló fogja össze.
  • A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre.
  • A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek.
  • A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.

A Labda

  • A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm.
  • Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani.
Labdarúgó pálya méreteinek és jelöléseinek sematikus ábrája

A Mérkőzés Menete és a Csapat

Játékidő és Kezdés

  • Egy mérkőzés két 45 perces félidőből áll, melyek közt egy 15 perces szünetet tartanak.
  • A félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg a nem játékkal töltött idő (pl. sérülések) kompenzálására.
  • A mérkőzés kezdőrúgással indul.
  • A labda akkor kerül játékba, ha egy játékos hozzáért (elrúgta) és előre elmozdul.
  • A játékosok bármely testrészükkel irányíthatják a labdát, kivéve a karjukat és kezüket.
  • Gól akkor születik, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen.

Csapatlétszám és Cserék

  • Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren.
  • Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni.
  • Hivatalos mérkőzéseken általában öt cserére van lehetőség, három játékmegszakítás alkalmával, nem számítva a félidőt.
  • A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük.

A Játékvezetők Szerepe

A labdarúgásban a játékvezetői hármas kulcsfontosságú a szabályok betartatásában és a játék zavartalan lebonyolításában.

  • A mérkőzést egy játékvezető irányítja, akit általában két asszisztens segít, utóbbiak a partjelzők. Egy tartalékbíró is közreműködik.
  • Ők felelősek a szabályok betartatásáért, a gólok megítéléséért és az idő méréséért.
  • A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt.
  • A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.
  • A két asszisztens az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy segíti a játékvezető munkáját. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Fontos tudni, hogy az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak.
  • A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása.
Játékvezető és asszisztensei a futballpályán

Szabálytalanságok és Büntetések

A labdarúgás szabályai számos helyzetet kezelnek, amelyek sportszerűtlen játékhoz vagy veszélyes cselekedetekhez vezethetnek. A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után. Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható.

Fegyelmezés Kártyákkal

  • A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlenül viselkedő játékosokat, vagy ha valaki tiltakozik a játékvezető ítélete ellen. Különböző körülmények esetén kell a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni.
  • A piros lap súlyosabb szabálysértésekért jár, ami azonnali kiállítást von maga után. A piros lapot felmutató játékvezető után a vétkesnek el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe.

Közvetlen Szabadrúgást Eredményező Szabálytalanságok

Közvetlen szabadrúgás jár, ha egy játékos:

  • az ellenfelet ellöki, vagy lábbal támadja.
  • szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust). A labda kezezése azt a szándékos cselekedetet jelzi, amikor egy játékos a kezével, vagy karjával kerül érintkezésbe a labdával.

Ha egy játékos a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg, akkor ki kell állítani.

Büntetőrúgás (11-es)

  • Ha súlyos szabálytalanság történik a büntetőterületen (azaz 16-os vonalon) belül, büntetőrúgást ítélnek.
  • A büntetőt a 11-es pontról kell elvégezni. A büntetőt rugó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát.
  • A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat.

Közvetett Szabadrúgást Eredményező Szabálytalanságok

  • Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát.
  • Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától.
  • A veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes (beleértve magát a játékost is). Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre. A veszélyes játéknál nincs testi érintkezés a játékosok között.
  • Az ellenfél mozgásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, hogy ellenfelét gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse, amikor a labda egyikük megjátszható közelségében sincs. A labda fedezése megengedett.
  • Ha egy játékos szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt.
Sárga és piros lap

Súlyos Szabálytalanságok és Erőszakos Cselekedetek

  • Egy játékos súlyos szabálytalanságban vétkes, ha egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz a labdáért vívott küzdelemben, amikor a labda játékban van. Azt a lábbal támadást, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos szabálytalanságként kell büntetni, ami kiállítást von maga után.
  • Egy játékos erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz nem a labdáért vívott küzdelemben. Akas akkor is erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy csapattársa vagy bármely más személy ellen túlzott mértékű erőbevetés vagy kegyetlenséget alkalmaz, ami szintén kiállítást jelent.

Egyéb Játéksituációk

  • Bedobás: Ha a labda az oldalvonalon hagyja el a pályát, a másik csapat dobja be.
  • Les: Akkor beszélünk lesről, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó védő. Nincs les, ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, ha a támadó egy vonalban van a labdával, vagy ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.
  • Szerelés: A szereléseknél lényeges szempont a helyes lábtartás és a megfelelő védekező lábmunka kialakítása. Lényeges, hogy a szerelések képzésénél a párharcokat, ütközéseket, a test-test elleni viadalokat is oktassuk, az esésekkel és talajra érkezésekkel együtt.

„A legdrágább focisták, akiket a klubjaik azóta is bánnak”

A Szabályok Oktatása: Pedagógiai Megközelítés és Módszertan

A kerettanterv, mint az oktatás tartalmát szabályozó dokumentum megléte önmagában nem jelenti azt, hogy a diákok lelkesen, motiváltan és hatékonyan tanulják meg a szabadidős labdarúgás alapjait. A tanuláshoz a gyermekek fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait és egyéni szükségleteit is figyelembe vevő, tanulóközpontú oktatásmódszertani feldolgozásra van szükség. A tananyag csakis hatékony és szisztematikusan felépített tanítási-tanulási folyamat eredményeképpen válik a diákok számára élménygazdag módon elsajátíthatóvá.

A Grassroots Filozófia az Oktatásban

A Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség által kidolgozott továbbképzési programok a Grassroots labdarúgás filozófiájára épülnek, melynek céljai:

  • Alsó tagozat (1-4. évfolyam): A képzésen résztvevők megismerjék a Grassroots labdarúgás programjának alsó tagozatos céljait, fejlesztési feladatait, elméleti és módszertani alapjait. Képessé váljanak az iskolai testnevelésórák részeként szervezett labdarúgás-specifikus tanórák, foglalkozások vezetésére, alkalmazva a Grassroots labdarúgás szellemiségére épülő, az 1-4. osztályos tanulók életkori és fejlődési jellemzőihez igazodó, differenciált foglalkoztatási formákat, élményszerű és változatos tanulásszervezési eljárásokat.
  • Felső tagozat és középiskola (5-12. évfolyam): Megismerjék a Grassroots labdarúgás programjának 5-12. évfolyamra vonatkozó céljait, fejlesztési feladatait, elméleti és módszertani alapjait. Képessé váljanak az iskolai testnevelésórák részeként szervezett labdarúgás-specifikus tanórák, foglalkozások vezetésére, valamint alkalmazni tudják a Grassroots labdarúgás szellemiségére épülő és az 5-12. osztályos tanulók életkori és fejlődési jellemzőihez igazodó, differenciált foglalkoztatási formákat, élményszerű és változatos tanulásszervezési eljárásokat. Különös tekintettel a „Grassroots” fesztivál jellegű foglalkozások szervezésére.

A könyv elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az iskolai labdarúgás kerettantervének feldolgozásához - az elméleti alapok mellett - konkrét, a tantervi tematikai egységek feldolgozását segítő és a tanórákon azonnal alkalmazható feladatokat, gyakorlatanyagot készítsenek. A bemutatott több, mint száz különböző játékos feladat és játék, azok számtalan variációi mind-mind ezt a célt szolgálják. Ez az oktatási szemlélet a technika és taktika elválaszthatatlanságát nyomatékosítja, egyben a játékot, mint a gyermek legfőbb belső késztetését helyezi előtérbe.

Fiatalok fociznak a Grassroots program keretében

Tematikai Egységek az Oktatásban

A képzési program tematikai egységei átfogóan dolgozzák fel a labdarúgás oktatásának módszertani hátterét:

  • Az oktatás tartalmait szabályozó dokumentumok (NAT 2012, kerettantervek) áttekintése.
  • A Grassroots labdarúgás filozófiája és alapelvei.
  • A mozgástanulás elmélete és módszertana, a Grassroots foglalkozások módszertani alapjai.
  • A „testtudat és térbeli tudatosság”, valamint a „labdaérzékelés fejlesztése” tematikai egységek.
  • A labdarúgás taktikai alapjai az 1-4. és 5-12 évfolyamokra vonatkozóan.
  • Az együttműködés a társsal, társakkal tematikai egység módszertani lehetőségei.
  • A kisjátékok és kreatív játékok szerepe a labdarúgás oktatásában.
  • Fesztiválszervezés és műhelyalapú órai szervezés módszertani alapjai.

Táblázat: A Labdarúgópálya Főbb Méretei

Jellemző Méret
Pálya hossza 100-110 méter
Pálya szélessége 64-75 méter
Kapu belső szélessége 7,32 méter
Kapu magassága 2,44 méter
Büntetőterület az alapvonaltól 16,5 méter
Büntetőpont az alapvonaltól 11 méter
Kezdőkör sugara 9,15 méter
Szögletzászlók magassága 1,5 méter
Szögletek negyedkörének átmérője 1 méter

tags: #labdarugas #szabalyanak #oktatasa

Népszerű bejegyzések:

GRC