A Labdarúgás Szabályainak Oktatása: Átfogó Útmutató az Iskolai Sportban
A labdarúgás, vagy közismertebb nevén foci, az egyik legnépszerűbb sport világszerte. Egyszerű szabályai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy széles körben elterjedhessen. Az iskolai labdarúgás oktatása komoly hagyományokra tekint vissza a magyar iskolarendszerben, és még ma is a legnépszerűbb sporttevékenység az intézményekben, legyen szó akár tanórán kívüli sportolási lehetőségekről, akár a szünetekben megvalósuló szabad játékról. A mindennapos testnevelés bevezetésével oktatásszervezési szempontból lehetősége lett az iskoláknak arra, hogy a kerettanterv alapján tanított minimum heti 3 tanóra (műveltségi területi oktatás) mellett 2 órát más oktatásszervezési formák alkalmazásával, egy-egy sportág vagy egyéb mozgásrendszer feldolgozásával beépítse pedagógiai programjába.
A 11/2016 (VI 13) EMMI rendelet alapján a 2016/2017. tanévtől „Az iskolai labdarúgás kerettanterve a köznevelés 1-4, 5-8 és 9-12 évfolyamai számára” címmel immáron egy szabadon választható, heti 2 órás időkeretet kitöltő sportágspecifikus kerettanterv is az iskolák rendelkezésére áll. Ennek a kiadványnak a célja, hogy a tanítók számára is nagy segítséget jelentsen a mindennapos testnevelés feladatainak megoldására, és egyben tematikai összefoglalását adja a Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség közös kezdeményezéseként létrejött akkreditált pedagógus-továbbképzési programoknak.

A Játék Alapjai és a Játéktér
A foci lényege, hogy a felek az ellenfél kapujába juttassák a labdát. Ehhez azonban elengedhetetlen a játéktér és az alapvető szabályok ismerete.
A Játéktér és Felszerelése
- A játéktér téglalap alakú, füves vagy műfüves borítású.
- A labdarúgópálya hossza 100-110 méter, szélessége 64-75 méter.
- A kapu az alapvonalon helyezkedik el, belső szélessége 7,32 méter, magassága 2,44 méter. A kapufákat és a felső lécet háló fogja össze.
- A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre.
- A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek.
- A szögletzászlók kötelezően a pálya tartozékai, azok magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter.
A Labda
- A labda kerülete 68-70 cm, a nyomása 0,6-1,1 atmoszféra, súlya pedig 410-450 gramm.
- Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani.

A Mérkőzés Menete és a Csapat
Játékidő és Kezdés
- Egy mérkőzés két 45 perces félidőből áll, melyek közt egy 15 perces szünetet tartanak.
- A félidők végén valamennyi hosszabbítás lehetséges, ennek hosszát a játékvezető határozza meg a nem játékkal töltött idő (pl. sérülések) kompenzálására.
- A mérkőzés kezdőrúgással indul.
- A labda akkor kerül játékba, ha egy játékos hozzáért (elrúgta) és előre elmozdul.
- A játékosok bármely testrészükkel irányíthatják a labdát, kivéve a karjukat és kezüket.
- Gól akkor születik, amikor a labda teljes terjedelmével áthalad a gólvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen.
Csapatlétszám és Cserék
- Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus és tíz mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren.
- Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni.
- Hivatalos mérkőzéseken általában öt cserére van lehetőség, három játékmegszakítás alkalmával, nem számítva a félidőt.
- A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük.
A Játékvezetők Szerepe
A labdarúgásban a játékvezetői hármas kulcsfontosságú a szabályok betartatásában és a játék zavartalan lebonyolításában.
- A mérkőzést egy játékvezető irányítja, akit általában két asszisztens segít, utóbbiak a partjelzők. Egy tartalékbíró is közreműködik.
- Ők felelősek a szabályok betartatásáért, a gólok megítéléséért és az idő méréséért.
- A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt.
- A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna.
- A két asszisztens az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy segíti a játékvezető munkáját. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Fontos tudni, hogy az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak.
- A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása.

Szabálytalanságok és Büntetések
A labdarúgás szabályai számos helyzetet kezelnek, amelyek sportszerűtlen játékhoz vagy veszélyes cselekedetekhez vezethetnek. A játékvezetőnek attól a pillanattól van joga fegyelmezési szankciók alkalmazására, amikor a játéktérre lép egészen addig, amíg elhagyja a játékteret a befejező sípszó után. Piros vagy sárga kártya csak játékosnak, cserejátékosnak vagy lecserélt játékosnak mutatható.
Fegyelmezés Kártyákkal
- A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlenül viselkedő játékosokat, vagy ha valaki tiltakozik a játékvezető ítélete ellen. Különböző körülmények esetén kell a játékost sportszerűtlen magatartásért figyelmeztetni.
- A piros lap súlyosabb szabálysértésekért jár, ami azonnali kiállítást von maga után. A piros lapot felmutató játékvezető után a vétkesnek el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe.
Közvetlen Szabadrúgást Eredményező Szabálytalanságok
Közvetlen szabadrúgás jár, ha egy játékos:
- az ellenfelet ellöki, vagy lábbal támadja.
- szándékosan kézzel érinti a labdát (kivéve a saját büntetőterületén belül tartózkodó kapust). A labda kezezése azt a szándékos cselekedetet jelzi, amikor egy játékos a kezével, vagy karjával kerül érintkezésbe a labdával.
Ha egy játékos a labda szándékos kezezésével gólt vagy nyilvánvaló gólhelyzetet akadályoz meg, akkor ki kell állítani.
Büntetőrúgás (11-es)
- Ha súlyos szabálytalanság történik a büntetőterületen (azaz 16-os vonalon) belül, büntetőrúgást ítélnek.
- A büntetőt a 11-es pontról kell elvégezni. A büntetőt rugó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát.
- A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat.
Közvetett Szabadrúgást Eredményező Szabálytalanságok
- Nem megengedett, hogy a kapusok a kezükben 6 másodpercnél tovább birtokolják a labdát.
- Szabálytalanság, ha egy játékos akadályozza a kapust, hogy megszabaduljon a kezében tartott labdától.
- A veszélyes játék egy olyan cselekvés, amikor egy játékos ugyan a labdát próbálja megjátszani, de közben valakire nézve sérülésveszélyes (beleértve magát a játékost is). Az ollózás megengedett, ha a játékvezető véleménye szerint nem veszélyes az ellenfélre. A veszélyes játéknál nincs testi érintkezés a játékosok között.
- Az ellenfél mozgásának akadályozása az ellenfél útjába kerülést jelenti, hogy ellenfelét gátolja, akadályozza, lelassítsa vagy irányváltoztatásra kényszerítse, amikor a labda egyikük megjátszható közelségében sincs. A labda fedezése megengedett.
- Ha egy játékos szándékosan becsapja a játékvezetőt úgy, hogy amikor a labda játékban van, fejjel, mellel, térddel stb. odajátszhatja kapusához a labdát azért, hogy kijátssza a szabályt.

Súlyos Szabálytalanságok és Erőszakos Cselekedetek
- Egy játékos súlyos szabálytalanságban vétkes, ha egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz a labdáért vívott küzdelemben, amikor a labda játékban van. Azt a lábbal támadást, amely veszélyezteti az ellenfél testi épségét, súlyos szabálytalanságként kell büntetni, ami kiállítást von maga után.
- Egy játékos erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy ellenfél ellen túlzott mértékű erőbevetést vagy kegyetlenséget alkalmaz nem a labdáért vívott küzdelemben. Akas akkor is erőszakos cselekedetben vétkes, amikor egy csapattársa vagy bármely más személy ellen túlzott mértékű erőbevetés vagy kegyetlenséget alkalmaz, ami szintén kiállítást jelent.
Egyéb Játéksituációk
- Bedobás: Ha a labda az oldalvonalon hagyja el a pályát, a másik csapat dobja be.
- Les: Akkor beszélünk lesről, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához mint a labda és az utolsó védő. Nincs les, ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, ha a támadó egy vonalban van a labdával, vagy ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les.
- Szerelés: A szereléseknél lényeges szempont a helyes lábtartás és a megfelelő védekező lábmunka kialakítása. Lényeges, hogy a szerelések képzésénél a párharcokat, ütközéseket, a test-test elleni viadalokat is oktassuk, az esésekkel és talajra érkezésekkel együtt.
„A legdrágább focisták, akiket a klubjaik azóta is bánnak”
A Szabályok Oktatása: Pedagógiai Megközelítés és Módszertan
A kerettanterv, mint az oktatás tartalmát szabályozó dokumentum megléte önmagában nem jelenti azt, hogy a diákok lelkesen, motiváltan és hatékonyan tanulják meg a szabadidős labdarúgás alapjait. A tanuláshoz a gyermekek fejlettségi szintjét, életkori sajátosságait és egyéni szükségleteit is figyelembe vevő, tanulóközpontú oktatásmódszertani feldolgozásra van szükség. A tananyag csakis hatékony és szisztematikusan felépített tanítási-tanulási folyamat eredményeképpen válik a diákok számára élménygazdag módon elsajátíthatóvá.
A Grassroots Filozófia az Oktatásban
A Magyar Diáksport Szövetség és a Magyar Labdarúgó Szövetség által kidolgozott továbbképzési programok a Grassroots labdarúgás filozófiájára épülnek, melynek céljai:
- Alsó tagozat (1-4. évfolyam): A képzésen résztvevők megismerjék a Grassroots labdarúgás programjának alsó tagozatos céljait, fejlesztési feladatait, elméleti és módszertani alapjait. Képessé váljanak az iskolai testnevelésórák részeként szervezett labdarúgás-specifikus tanórák, foglalkozások vezetésére, alkalmazva a Grassroots labdarúgás szellemiségére épülő, az 1-4. osztályos tanulók életkori és fejlődési jellemzőihez igazodó, differenciált foglalkoztatási formákat, élményszerű és változatos tanulásszervezési eljárásokat.
- Felső tagozat és középiskola (5-12. évfolyam): Megismerjék a Grassroots labdarúgás programjának 5-12. évfolyamra vonatkozó céljait, fejlesztési feladatait, elméleti és módszertani alapjait. Képessé váljanak az iskolai testnevelésórák részeként szervezett labdarúgás-specifikus tanórák, foglalkozások vezetésére, valamint alkalmazni tudják a Grassroots labdarúgás szellemiségére épülő és az 5-12. osztályos tanulók életkori és fejlődési jellemzőihez igazodó, differenciált foglalkoztatási formákat, élményszerű és változatos tanulásszervezési eljárásokat. Különös tekintettel a „Grassroots” fesztivál jellegű foglalkozások szervezésére.
A könyv elkészítésekor nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy az iskolai labdarúgás kerettantervének feldolgozásához - az elméleti alapok mellett - konkrét, a tantervi tematikai egységek feldolgozását segítő és a tanórákon azonnal alkalmazható feladatokat, gyakorlatanyagot készítsenek. A bemutatott több, mint száz különböző játékos feladat és játék, azok számtalan variációi mind-mind ezt a célt szolgálják. Ez az oktatási szemlélet a technika és taktika elválaszthatatlanságát nyomatékosítja, egyben a játékot, mint a gyermek legfőbb belső késztetését helyezi előtérbe.

Tematikai Egységek az Oktatásban
A képzési program tematikai egységei átfogóan dolgozzák fel a labdarúgás oktatásának módszertani hátterét:
- Az oktatás tartalmait szabályozó dokumentumok (NAT 2012, kerettantervek) áttekintése.
- A Grassroots labdarúgás filozófiája és alapelvei.
- A mozgástanulás elmélete és módszertana, a Grassroots foglalkozások módszertani alapjai.
- A „testtudat és térbeli tudatosság”, valamint a „labdaérzékelés fejlesztése” tematikai egységek.
- A labdarúgás taktikai alapjai az 1-4. és 5-12 évfolyamokra vonatkozóan.
- Az együttműködés a társsal, társakkal tematikai egység módszertani lehetőségei.
- A kisjátékok és kreatív játékok szerepe a labdarúgás oktatásában.
- Fesztiválszervezés és műhelyalapú órai szervezés módszertani alapjai.
Táblázat: A Labdarúgópálya Főbb Méretei
| Jellemző | Méret |
|---|---|
| Pálya hossza | 100-110 méter |
| Pálya szélessége | 64-75 méter |
| Kapu belső szélessége | 7,32 méter |
| Kapu magassága | 2,44 méter |
| Büntetőterület az alapvonaltól | 16,5 méter |
| Büntetőpont az alapvonaltól | 11 méter |
| Kezdőkör sugara | 9,15 méter |
| Szögletzászlók magassága | 1,5 méter |
| Szögletek negyedkörének átmérője | 1 méter |
tags: #labdarugas #szabalyanak #oktatasa





