A labdarúgó edzők szerepe és kihívásai a magyar kisvárosokban

A magyar labdarúgás helyzete, különösen az utánpótlás-nevelés és a vidéki futball dinamikája gyakran kerül terítékre. Détári Lajos, egykori világválogatott labdarúgó, a Magyar Hang című hetilapban megjelent interjúban részletesen kifejtette véleményét a sportág itthoni közegéről, rávilágítva a problémákra és a lehetséges irányokra.

Az utánpótlás-nevelés és a vidéki futball infrastruktúrája

Détári Lajos szerint "Fontos, hogy vannak nyugati színvonalú edzőközpontok." Azonban hozzátette, hogy "stadionok pedig lassan már olyan helyeken is, ahol elképzelni sem tudtuk volna... miközben Békéscsabán, Pécsen, Szegeden vagy Győrben nincs elsőosztályú csapat." Ez rávilágít a források elosztásának és a vidéki klubok helyzetének ellentmondásaira. Détári szerint "az NB I-ért tenni is kell, ezekben a városokban pedig valamit nagyon elrontottak."

A tehetséges fiatalok fejlődése szempontjából Détári járható útnak tartja, hogy korán kikerüljenek külföldre a magyar focisták, "ha nem is 14, 16 éves korban mindenképpen. Teszem hozzá, sajnos. Azért kell ilyen korban kiengedni a gyerekeket, mert ekkor van még három éve, amikor, mondjuk, Németországban annyit fejlődhet, hogy behozza a lemaradását." Ez a tendencia kiemeli az akadémiák és utánpótlás-edzők felelősségét, hogy a lehető legjobb alapokat biztosítsák már a legfiatalabb korban.

Példák az utánpótlás-nevelésre

A Détári Focisulival kapcsolatban elmondta, hogy Újlengyelben az önkormányzat a tulajdonos. "Ahogy elkezdték a munkát, beütött a koronavírus." Arra készülnek, hogy amennyiben nyitva maradnak az iskolák, és ismét tudnak edzéseket tartani, akkor 100-120 gyerekkel szeretnék megvalósítani az eltervezett programot. Ez egy kisvárosi kezdeményezés példája, amely az edzők és a helyi közösség összefogásának fontosságát mutatja a labdarúgás alapjainak megteremtésében.

A Várda Labdarúgó Akadémia szervezeti felépítése és szakmai stábja mintapéldája lehet egy professzionális utánpótlás-nevelő központnak, amely kiemelt figyelmet fordít a különböző korosztályokra és szekciókra, a legkisebbektől a felnőtt csapat előszobájáig.

Az edzői pálya sajátosságai és kihívásai

Détári Lajos arra is megpróbált magyarázatot adni, miért dolgozott olyan sok helyen edzőként, 16 év alatt közel 20 klubnál fordult meg. Itt a klubvezetők felelősségét hangsúlyozta. A politikai rendszer nálunk mindig is meghatározta a sporton belül is a közeget. Nincs ez másképp most sem. Vegyük a futballt. Stadion, pénz már van, csak az kellene, hogy ne szóljanak bele a sportág működésébe - fogalmazott Détári.

Egy konkrét példa erre a dinamikára a Nyíregyháza Spartacus esete. Egy héttel az Újpest elleni 7-2-es vereség után megszületett a döntés. Bódog Tamás marad a labdarúgó NB I-ben szereplő Nyíregyháza Spartacus vezetőedzője. A klub hivatalos oldalán jelentette be, hogy Bódog Tamás marad a csapat vezetőedzője. „Többször egyeztettünk a mögöttünk álló hetekben Bódog Tamással a folytatásról, szeretnénk közösen előre lépni, és fejlődni” − mondta csütörtökön a klub honlapján Révész Bálint tulajdonos. Bódog Tamás pedig így fogalmazott: „Akkor még nem állapodtunk meg, de folyamatosan tárgyaltunk Révész Bálinttal, a klub elnökével, és számomra döntő jelentőségű volt, hogy a tulajdonos mindenképp velem képzelte el a folytatást, ami nagyon jól esett, és megpróbálom ezt a bizalmat meghálálni. Bízom benne, hogy eredményes, jó csapatunk lesz, amelyre büszkék lesznek a szurkolók, és a segítségükkel együtt eredményes szezonunk lesz.” Ez az eset jól mutatja a tulajdonosi bizalom és az edzői stabilitás fontosságát, még egy vereségsorozat után is, ami különösen a vidéki kluboknál lehet lényeges, ahol a helyi közösség szerepe kiemelkedő.

Az elkötelezettség példája Nikola Mitrovics, aki asszisztens edzőként csatlakozott az Újpest FC stábjához. Mitrovics játékos pályafutása alatt kétszer is megfordult a lila-fehéreknél, először 2010-2011 között, majd még egyszer, 2020 és 2022 között. Most ismét visszatért Újpestre, de már nem focistaként, hanem az edzői stáb tagjaként, asszisztens edzőként. Mint mondta: "Rengeteget kaptam az Újpesttől a karrierem azon szakaszában, amikor talán a legnagyobb szükségem volt rá. Játszottam pár helyen, de mindig is ezt a klubot imádtam a legjobban. Szeretem az itt dolgozó embereket, a szurkolókat, és tudom, hogy ők is kedveltek játékosként. Az a legkevesebb, hogy most, amikor egy nehezebb időszakot él meg a Klub, jövök, ha úgy érzik, szükség van rám." Bár ez egy fővárosi klub esete, a klub iránti lojalitás és az edzői elhivatottság univerzális jelentőséggel bír, különösen a kisvárosokban, ahol az edzők gyakran a helyi közösség meghatározó alakjai.

A magyar futball történelmi perspektívája

A 20. századi Európában a labdarúgás vált az egyik legfontosabb kollektív identitásközvetítő csatornává, miközben a csapatok egy-egy társadalmi csoportot, közösséget reprezentáltak. A futballklubok és nemzeti válogatottak mögött álló csoportok jelentős anyagi invesztíciója jellemezte a korszakot. A városi rangadók és válogatott mérkőzések tömegeket vonzottak.

A magyar futball egyik súlyos problémája volt az elvándorlás: az 1920-as évek első felében élvonalbeli labdarúgóink legalább fele hagyta el Magyarországot, a Törekvésből például 27 játékos távozott külföldre. Ez a történelmi tapasztalat is aláhúzza, hogy a tehetségek megtartása és fejlesztése milyen hosszú ideje kihívás a magyar futball számára, és milyen fontos szerepe van ebben a helyi edzőknek és akadémiáknak a kisvárosokban is, a fiatal játékosok felkészítésében és motiválásában.

tags: #labdarugo #edzok #kisvaros

Népszerű bejegyzések:

• a veszprémi röplabda utánpótlás nevelés
• Magyar stadionok kategóriái és nézőszáma
• Taktikától az egyéni fejlesztésig a kézilabdában
• Másodedzőként folytatja Szalai Ádám
• felelősségteljes sportfogadás útmutató