A Labdarúgó Játékosmegfigyelés Átfogó Kritériumai és Folyamata

A labdarúgás rendkívül versenyképes világában a versenyben maradáshoz többre van szükség, mint nyers tehetségre és kemény munkára; aprólékos felkészülést és stratégiai tervezést igényel. A játékosmegfigyelés, vagy más néven a scouting, a modern futball sikerességének egyik alappillére, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy a megfelelő információk begyűjtése, az adatok sietős feldolgozása, majd a gyors döntés és az azonnali lépések révén versenyelőnyre tegyenek szert. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk a labdarúgó játékosmegfigyelés folyamatát, szempontjait és a kapcsolódó kihívásokat, valamint a jövőbeni trendeket.

A Játékosmegfigyelés Alapjai és Folyamata

A játékosmegfigyelés folyamata azzal kezdődik, hogy a vezetőedző, illetve a sportigazgató meghatározza, milyen posztra keres a klub embert. A vezetői koncepció és kritériumrendszer alapján megfogalmazódik egy igény, az analitikusokból és futballszakemberekből álló kis csoportnak (scoutoknak vagy magyarul a megfigyelőknek) pedig azonnali megoldásokkal kell kiszolgálniuk ezeket a kéréseket. Felmerülnek ismertebb nevek, de vannak olyanok is, akikre edző, vagy menedzser hívja fel a figyelmet. A kiválasztott játékosokat aztán meg kell nézni.

A látottakról jelentést írunk, amit egy előre elkészített adatlap - rajta a személyes adatoktól kezdve a technikai képzettségig bezárólag számos kérdés - könnyít meg. Ezen különféle szempontok alapján minősítjük a futballistát, majd természetesen szóban is megbeszéljük a sportigazgatóval a tapasztalatainkat. Ha pozitívak a benyomásaink, kezdődhetnek a játékossal történő egyeztetések, majd - de ez már nem a mi munkánk része - jöhet az orvosi, fizikai, technikai teszt. A scoutok csak egy tökéletes hátteret biztosítanak a legjobb döntések meghozatalához.

A Megfigyelő Személye és Tapasztalata

Jó játékosmegfigyelő abból lehet, aki mögött futballista vagy edzői karrier áll. Példának okáért Hartyáni Gábor három évtizedig edzősködött, rengeteg játékos dolgozott a keze alatt, így rendelkezik azzal a gyakorlott szemmel, amely ide kell. Nyilvánvalóan azonban ebben a munkában is érvényesül a „több szem többet lát”, illetve az „egy teszt, nem teszt” elv. Hiszen egy kiváló játékos is kifoghat nagyon rossz napot, vagy egy középszerű egy nagyon szerencséset. Hogy kit hányszor néznek meg, az általában posztfüggő.

A megfigyelők azt mondják, egy védőről, vagy egy középpályásról egyetlen meccs alapján is lehet képet rajzolni: látható milyen az alkata, a gyorsasága, a rúgótechnikája, a mozgásán megfigyelhető mennyire fegyelmezett, érti-e a taktikát. A támadók teljesítménye viszont ingadozó. Sok függ attól is, az adott mérkőzésen éppen milyen taktikával játszik a csapat, milyen az ellenfél, mennyi segítséget kap a csapat többi tagjától a pályán. Nyilván az alapképességei azonnal észrevehetők, látható, hogy mik az erényei vagy éppen gyengeségei.

A játékosmegfigyelés folyamatos munka, hiszen ha több idő van egy labdarúgó megfigyelésére, kisebb a hibaszázalék a végleges döntésnél. Aki érdekes lehet, azt érdemes megnézni hazai és idegenbeli meccsen, rangadón, illetve akár tét nélküli találkozón is. A jó munkához idő kell, a rosszhoz még több, tartja a mondás. A „több szem többet lát” és a „folyamatos munka” elv fontosságát alátámasztva, vegyünk egy konkrét esetet: miután Goran Vujovicsot ajánlották a klubnak, négy mérkőzésen, egymástól függetlenül is megnézték őt a megfigyelők. Amikor a róla kialakult összbenyomás alapján mindannyian igazolásra javasolták, még dr. Mezey György is elutazott, hogy lássa a csatárt játszani.

Az átigazolási időszak közeledtével természetes módon megszaporodnak a játékosügynökök által tett ajánlatok, s az idő rövidsége miatt nem lehet alapos munkát végezni, könnyebb a mellényúlás. Bizonyos szórás persze mindig van, de azért nézünk meg többen, többször egy játékost, hogy ezt a szórást, amennyire csak lehet, csökkentsük. Öt igazolásból egy „mellényúlás” jónak mondható arány. Természetes módon a pályán csak az látszik, ki milyen játékos. Sok minden más - mentalitás, a társakhoz való alkalmazkodás, stb. - csak az igazolás után, élesben mutatkozik meg.

Titoktartás a Megfigyelés Során

Elérkeztünk egy kardinális kérdéshez: mennyire titok, kit figyel egy klub? Nos, bármennyire is azt diktálná a logika, hogy titokként kéne kezelni, mégsem az. A megfigyelők általában közlik az adott csapat vezetőedzőjével, vagy pályaedzőjével, ki a kiszemelt, s ők adott esetben a megfigyelni kívánt játékossal is közlik a tényt. Erre laikus fejjel persze azt mondja az ember, ha tudja a focista, hogy figyelik, igyekszik minél jobb arcát mutatni és csalóka kép alakulhat ki róla. „Ha valaki képes arra, hogy sokat hozzon ki magából, s ezt többször is megteszi, azt jelenti, hogy a teljesítmény benne van, tehát bármikor képes jó teljesítményt nyújtani.” - mondta erre játékosmegfigyelőnk. „A probléma inkább ott van, hogy vannak játékosügynökök, akik - mondjuk úgy - olyan focisták eladásával próbálkoznak be, akikről néhány perc alatt kiderül, hogy gyenge képességűek, s fölöslegesen utazott el az ember az ország másik felére, vagy adott esetben külföldre. Nyilván az évek folyamán kialakult már kikben lehet megbízni, és megvan például a délszláv, a cseh, a magyar vonalunk. Komoly menedzserek ugyanakkor nem égetik magukat rossz játékosokkal.”

A Modern Játékosmegfigyelés: Adatok és Gyorsaság

A modern futball sikerességének egyik alappillére a megfelelő információk begyűjtése, az adatok sietős feldolgozása, majd a gyors döntés és az azonnali lépések. A vezetői koncepció és kritériumrendszer alapján megfogalmazódik egy igény, az analitikusokból és futballszakemberekből álló kis csoportnak (scoutoknak vagy magyarul a megfigyelőknek) pedig azonnali megoldásokkal kell kiszolgálniuk ezeket a kéréseket. A csoport tagjai elsődlegesen számítógép előtt ülve, speciális szakmai oldalak információi alapján készítenek listákat a játékosokról korosztályonként, posztokra szűkítve a közösen kialakított szempontok alapján.

Online és Élő Megfigyelés Kombinációja

A megfigyelőknek aztán érdemes a tevékenységüket a pálya szélére is kiterjeszteni, hiszen rengeteg olyan dolgot figyelhetnek meg élőben, amit a különböző specifikus oldalak statisztikáiból és videóiból képtelenség kiszűrni. Ilyen lehet egy játékos testbeszéde, labda nélküli mozgása, rendkívüli helyzetekre alkalmazott reakciói vagy akár a bemelegítése, többiekhez való viszonya. A megfigyelőknek minden részletre figyelniük kell, amelyet más szakemberek nem vesznek észre. Az online és élőben való monitorozás után a játékosmegfigyelők posztonként sorrendet alakítanak ki, jelentenek a vezetőiknek, hogy transzferigény esetén azonnal négy-öt lehetséges opcióval szolgálhassanak.

A Hazai Helyzet Kérdőjelei

Amikor Fehér Csaba arról beszél, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetségnek létre kellene hoznia a saját megfigyelőhálózatát, akkor számos kérdés fogalmazódik meg az emberben. Azt eddig is tapasztalhatta mindenki, hogy az utánpótlás-válogatottak edzőinek képtelenség hétről hétre ott lenni minden korosztályos bajnoki mérkőzésen, jó esetben két találkozó egy-egy félidejére jut idejük. A válogatott keretek összeállítása nagyrészt még mindig a klubok ajánlásával történik. Előfordul, hogy 10-12 fiatalt is ajánlanak az akadémiák, hiszen nekik érdekük az, hogy minél több játékosuk lehessen válogatott. Ez így működött tíz, húsz vagy akár harminc évvel ezelőtt is, csak akkor nem volt még pénz és eszköz sem.

Napjainkra már nem egy űrutazással felérő dolog elérni azt az állapotot, hogy minden számításba vehető fiatal vagy felnőtt játékosról, netalán a Fehér Csaba által is említett külföldön élőkről is teljes képe legyen a magyar labdarúgásnak. Ha tovább boncolgatjuk a témát, a közel egy évtizedes stabil háttér és feltételrendszer meglétét is figyelembe véve megdöbbentő az a tény, hogy még napjainkban is van olyan első osztályú klub, amelynek nincs megfigyelőhálózata, scoutja, csak aranyszemű mindenese. Az sem egy boldogító kép, hogy több helyen elkezdődött a rendszer kialakítása, viszont az alkalmazott szakemberek véleményére senki sem ad, sok esetben a transzferek továbbra is barátok, a döntéshozókhoz közel álló ügynökök ajánlásain keresztül zajlanak.

Szakemberek pedig vannak. Paunoch Péter játékosügynök, a magyarországi scoutképzés megvalósítója elmondta, hogy a neves külföldi előadókkal létrehozott, kétszintű képzési rendszerbe az indulása óta körülbelül háromszáz hallgató jelentkezett és szerzett képesítést. A klubok többsége mégsem ismerte fel ennek a fontosságát, sokszor alkalmaznak szakirányú végzettség nélküli volt labdarúgókat például. Abban, hogy ez a terület még ennyire gyerekcipőben jár, nagy szerepe van a futballba kontroll és elvárások nélkül érkező temérdek közvetlen és közvetett támogatásnak, hiszen nincsenek rákényszerítve a piaci szereplők a versenyfutásra, a játékosok mielőbbi felkutatására, szerződtetésére és haszonnal való továbbadására.

Sikeres Modellek és Stratégiák: A Red Bull Salzburg Esetpéldája

A megoldás pedig elérhető közelségben van, az európai topfutball tökéletes példájához csak 370 kilométert kellene autózni a határtól. Dietrich Mateschitz Red Bull-tulaj 2005. április 6-i érkezésével új időszámítás kezdődött Salzburgban. Az előrelépés a felnőtt csapat eredményeiben azonnal megmutatkozott, azonban az igazi áttörést Ralf Rangnick 2012-es szerződtetésével érték el. A „Professzor” egyidejűleg lett a Leipzig és a Salzburg szakmai vezetője is, a tudományok beemelése, a koncepció tudatos kialakítása és fegyelmezett követése, a kompetenciákra és a mérhető teljesítményre helyezett fókusz, valamint a kitermelt tőkére tett hangsúly hamar eredménnyel párosult. A salzburgi siker három alappillére a következő: következetes játékstílus, kitűnő munkát végző megfigyelőhálózat és a venni olcsón, eladni drágán szemlélet.

A megfigyelőik pontosan kialakított szempontok alapján végzik tevékenységüket, több százezer játékosról rendelkeznek már adatokkal. Ausztriából bármilyen korosztályt igazolhatnak, az Európa Uniós tagországokból 16 éves, azon kívüli országokból 18 éves kortól. A 24 éves labdarúgó már nem tehetség, így kizárólag 23 éves korig kínálnak szerződéseket. A feladat egyszerű: a topklubok nagyobb humán erőforrással rendelkező megfigyelői előtt megtalálni és szerződtetni a top tehetségeket, majd figyelemmel kísérni a mindennapjaikat, lehetőséget adni nekik az akadémián, a tehetségesebbeknek később az osztrák másodosztály második helyén álló Liefering csapatánál és a legjobbaknak pedig az első csapatban. Ha azt nézzük, hogy a Liefering keretének átlagéletkora 18 év, keretének összértéke pedig 18 millió euró (az NB I.-ben csak a Ferencváros és a Fehérvár kerete értékesebb), akkor nagyon el lehetünk keseredve.

A német szakember érkezése óta az osztrák klub megközelítőleg 127 millió eurót költött játékosvásárlásokra, és 436 millió bevételt számolhatott el. A rendszer pedig úgy is működik, hogy minden évben elkelnek a legjobb labdarúgók, minden szezonban új csapatot kell építeni. Ilyen az, amikor egy sportszervezetnek vannak víziói, elképzelései és egységes akarat a megvalósításra. Amikor elnök, vezetők, játékos, utánpótlásban dolgozó, elemzők és játékosmegfigyelő egy irányba tekint, és azonos, tisztán látható célokért küzd. Így vált a Red Bull Salzburg, a kiépített hazai és nemzetközi rendszerén keresztül a világ egyik legjobban működő klubjává, ahonnan világhírű játékosok és neves futballszakemberek kerülnek a piacra.

A Red Bull Salzburg legdrágább eladásai

Hazai Jó Gyakorlatok: A Budapest Honvéd Megközelítése

A Budapest Honvéd az elmúlt évek egyik legsikeresebb utánpótlás-nevelő klubja a pályán elért eredmények alapján, a játékosértékesítésekből származó bevétele meghaladta a vásárlásokra fordított összegek nagyságát, igaz, nemzetközi viszonylatban ezek elenyésző összegek. Amikor Koppányi Gergely, a magyar scoutrendszer egyik leghíresebb szereplője 2020-ban, vezető játékosmegfigyelőként a klubhoz érkezett, még csak két-három ember foglalkozott a területtel, azonban hamar felismerte, hogy a mérhetetlen mennyiségű beérkező ajánlás és adat feldolgozásához kevés lesz a kapacitás. Az ügyvezető, Kun Gábor személyében megértő fülekre találtak elképzelései, így bővülni tudott a részleg.

A Honvédnál külön működik az akadémiai megfigyelőhálózat és a felnőtt-scoutrendszer. „Az akadémiai megfigyelés szerintem teljesen más készségeket igényel, mint a felnőtt futballra vonatkozó scouting. Előbbinél elsősorban a fiatal játékosokban rejlő, hosszabb távú potenciált kell megjósolni, a profi futballistáknál pedig a képességek, az aktuális állapot és az azonnali rendszerbe illeszthetőség kérdésében kell jó találati aránnyal dönteni. Ez nálunk így el is különül egymástól. Ettől függetlenül természetesen ismerjük az utánpótlás-csapatainkat és a kiugró tehetségeket” - mondta Koppányi. A Honvédnál kizárólag egy többkörös, írásbeli és szóbeli feladatokkal ellátott kiválasztási folyamat után válhat bárki csapattaggá.

„Mi soha nem egy adott posztra keresünk játékost. Egy esetleges sérülés vagy játékosértékesítés esetén prompt megoldásokkal kell szolgálnunk. Ha ekkor kezdenénk el feltérképezni a jelölteket, több hónapos csúszásban lennénk, pedig azonnal négy-öt jelölt adatlapja kellene, hogy az asztalra kerüljön. A tárgyalások során még ezután is jöhetnek kellemetlen meglepetések a játékos vagy az ügynöke részéről. Ezt szükséges megérteniük a szurkolóknak is. Tudom, hogy sokan szeretnék, ha egy nap alatt leigazolnánk a legjobb labdarúgókat, akit klub nélkülinek, tehát ingyen igazolhatónak látnak nemzetközi oldalakon, de a valóságban ez sajnos nem így működik.”

„Mondhatjuk, hogy ömlenek az ügynöki ajánlások, a legtöbb játékosnál az új Messi, Ronaldo vagy Ibrahimović címkével. Általában ezeknél a futballistáknál derül ki már a második percben, hogy elesnek a labdában” - mosolyodott el Koppányi. „A viccet félretéve, akadnak kifejezetten jó jelöltek ügynököktől is, pont ezért dolgozzuk fel az összes ajánlást. Ezek közül is felkerülhet bárki a listára, ami a mai napig már többezres nagyságrendű megfigyeltet jelent. A legjobb jelöltjeinkről, akár ajánlással érkeznek, akár mi találjuk őket, kivétel nélkül beszélgetünk a vezetőinkkel a transzferidőszakok előtt és alatt, és én úgy érzem, hogy egyre inkább figyelnek arra, kiket ajánlunk, hiszen mindenkinek világos: minden idegszállal azon vagyunk, hogy minél jobb játékosokkal tudjuk megerősíteni a csapatunkat.”

A Játékosértékelés Szempontjai: Adatok és Minőségi Elemzés

Manapság az algoritmusok bűvöletében, amikor a sportcsatornától kezdve már a klubok mérkőzések utáni értékelésénél is szinte kizárólag ezek az adatok szabják meg az értékelés irányát hivatkozási alapként, érdemes néhány szót ejteni arról, hogy csakis az „adatok” önmagukban mennyire téves, irreális képet alakíthatnak ki egy játékossal, csapattal kapcsolatban. Az az ominózus 3 perc… nagyjából ennyi az az idő, ameddig egy játékosnál átlagosan labda van a 90 percnyi játékidőből, vagyis 87 percig labda nélkül „létezik” a pályán. Az adatokból nem kapunk információt például a jó helyezkedésről sem. Már önmagában a passzsávok lezárásával, jó helyezkedéssel kiváló teljesítmény nyújtható, ki lehet vonni az ellenfelet a játékból egyetlen labdaérintés nélkül azzal, hogy elvettük a játékba avatkozás lehetőségét.

Tehát a 87 perc labda nélkül tevékenység, illetve az adat által meg nem mutatott jellemzők, mint kommunikáció, a „vezér” szerep, karakter, fegyelmezettség, játékintelligencia, agresszivitás, sebesség, előre gondolkodás, a játék olvasása, helyezkedések stb. mind-mind összetevői annak, hogy milyen is lesz egy játékos teljesítménye az adott mérkőzésen. Az értékelés alapja az erősségek (mindenkinek van) és a gyenge pontok (mindenkinek van) feltérképezése, rendszerezése és ez alapján egy összkép kialakítása. Fizikális tényezőket, sebességet, technikai képességeket, (játék)intelligenciát, helyzetfelismerést és döntéshozatali gyorsaságot, mentalitást, fegyelmezettséget, frusztráció tolerancia mértékét, esetleges vezető szerepet a csapatban, kommunikációt stb. figyelnek meg.

A scout a játékosban (különös tekintettel a fiatalabb futballistákra) rejlő lehetőségeket is keresi, amelyekre jó eséllyel építeni lehet. A „potenciál” a kulcsszó. Itt meg kell állni egy közbevetésre, mindenképpen meg kell említeni, hogy a scout szempontjából a hangsúly nem a játékos által elkövetett hibán van elsősorban, sem a felnőtt, sem az utánpótlás futballban, mivel mindenki hibázik, hanem azon, hogy mit tesz a játékos utána, hogyan reagál. Ez egy kulcsmomentum a megfigyelésben, értékelésben. Fontos leszögezni, hogy két eltérő feladatkörről beszélünk, amikor a scoutingról értekezünk: van olyan szakember, aki az ellenfél megfigyelésében vesz részt, és van, aki a játékosok megfigyelésére és kiválasztására szakosodik - ugyanakkor van olyan szakember is, aki mindkét területen otthon érzi magát.

Fontos kiemelnem, hogy egy utánpótláskorosztályban (például a kritikus 14 év alatti játékosok esetében) egészen más szempontok vizsgálatai hangsúlyosak, és másképpen kell mérni egyes játékosok teljesítményét, mint a felnőtt korosztály esetében. A játékosmegfigyelő feladata a játékoskeret folyamatos ellenőrzése és az, hogy a beszámolói alapján a sportigazgató összevethesse a piacon elérhető labdarúgókat a vezetőedző által korábban felállított elvárások alapján. Két alapvető tényezőn alapszik az értékelés: a játékos aktuális teljesítményén és a piaci értékén. A versenyben a megfelelő játékost kell kiválasztani, nem pedig a legjobbat vagy legtehetségesebbet! A szakértelem teremt különbséget egy jó és egy kevésbé tehetséges szakember között, amely különös hangsúlyt kap egy klub és egy játékos karrierjének életében.

Mit figyel meg egy scout részletesen?

A scout a játékos taktikai, technikai, fizikai, atlétikai, mozgáskoordinációs és viselkedésbeli jellemzőit figyeli meg. A játékos kora és testfelépítése alapvető fontossággal bír, például lehet mackós testfelépítésű, esetleg nyúlánk. Alteste és felsőteste izomzatának részletes értékelése mellett ugyanilyen fontos szerep jut a kognitív képességeinek is egy értékelés során: hogyan olvassa a játékot, mennyire lát a pályán - egyszóval a játékintelligencia rendkívül fontos szempont. Mennyire kezdeményező típus, hogyan fog embert és hatékonyan teszi-e, vagy éppen hogyan mozog üresbe?

• Pozíció-specifikus szempontok: Ha nem mezőnyjátékost, hanem kapust keresünk, fontos szempont, hogyan nyúl a labdához. Egy védő esetében mennyire fekszik számára az emberfogás vagy inkább a területvédekezés-e az erőssége? Példa: Bonucci amennyire magabiztos a háromvédős rendszerben, a két belső védős rendszerben (négy védő) már kevésbé megbízható. Tud-e vezére lenni a védelemnek, és ha igen, mely rendszer alkalmazásakor? Egy támadó, ha statikus például, lehet-e kellően hatékony támadásvezetéskor? Mennyire tudja megtartani a rá felívelt labdát (lásd Conte fegyvere: Lukaku), azt fedezni, lekészíteni, esetleg a testével tovább tenni, fejjel tovább csúsztatni?
• Mentális és viselkedésbeli jellemzők: Milyen a kiszemelt labdarúgó játékhoz és csapatához való hozzáállása? Elvonja-e a figyelmét valami mérkőzés vagy edzés közben, ha igen mi? A támadó mennyire hasznos a támadásvezetés során? Hiába technikás, ha nem hatékony. Mennyire terhelhető? Bírja-e a nyomást, vagy csupán akkor tud kiemelkedően teljesíteni, ha együttese tét nélkül játszik? Kiemelkedő fontossággal bír egy játékos megfigyelése során, hogy mentálisan mennyire stabil vagy éppen instabil. Milyen hatással van rá egy-egy váratlan helyzet? Mennyire keseredik el akkor, ha együttese kikap? Példa: Balotelli hiába bír kivételes technikai adottságokkal, vezérré még egyetlen együttesben sem tudott hosszú távon válni. Ennek okai viselkedésmintái (kevésbé alázatos szerepvállalása a csapatjátékban stb). Nem tudja mit jelent a gyakorlatban a felelősségvállalás. Egyszóval, a munkaetika és a megbízhatóság kérdése fontos kiválasztási szempontok.
• Klubfilozófia és bajnokságba való illeszkedés: Alapvető szempont az is, hogy a kiszemelt labdarúgó illik-e az egyesület vállalati kultúrájába, vagy sem? Mely egyesület számára, milyen stratégiai szempont alapján keresünk, majd választunk ki labdarúgókat? Nincsen egyértelmű szabály, mert minden egyes klub számára más és más szempontok lehetnek hangsúlyosak a futballisták kiválasztása során. Példa: Szoboszlai lehet, hogy kivételes tehetség, de tudni kell, bele illik-e egy adott klub filozófiájába, és vajon egy más stílusjegyeket felvonultató bajnokságban hasonlóan tud-e teljesíteni? Eriksen vagy Ramsey - ahogy a brit nemzetiségű vagy a brit bajnokságban szereplő labdarúgók általában - megszenvedik a megszokottól merőben eltérő, jóval merevebb taktikai szerepköreiket egy idegen kultúrában.
• Fejlődési potenciál és tisztelet: Lehetőség szerint egy szakmai és mentális érési folyamat során megfigyelt labdarúgónál felfedezhető, hogy mennyire jellemző rá a tiszteletadás a csapat tagjai és edzője iránt, mennyire van meg benne az akarat a folyamatos önfejlődésre (lásd Ronaldo). Mennyire érti és érzi a játék dinamikáját, milyen döntést hoz, a döntéshozatalt milyen módon követi a végrehajtás? Mennyire gyors a reakcióideje egyes játékhelyzetekben? Példa: Bernardeschi korábban a Fiorentinában, majd pedig a válogatottban is rendre rossz testtartást vett fel az ellenfél két védelmi vonala közé ékelődve, amely megakadályozta abban, hogy a labdát egyből továbbítani tudja.
• Technikai szempontok: Labdavezetés (példa: Gagliardini darabos, Chiellini a Juventusban sokszor a leggyengébb láncszem támadásépítésnél). Passzolás (Szoboszlai Dominiknél kérdés a fejelés, szűk területi megoldások, gólpasszok, kulcspasszok, rövid vagy hosszú átadások, pontosság, biztossság).

Technológia a Játékosmegfigyelésben és a Teljesítményelemzésben

Az adat-alapú játékosmegfigyelés működik. Ha tudod, mit keresel, a játékosok sokaságát célzott szűréssel pár kiszemeltre lehet szűkíteni. A labdarúgást illetően a teljesítményelemzés nagymértékben támaszkodik a fejlett eszközökre és technológiákra, amelyek pontos és átfogó adatokat szolgáltatnak. Ezek az eszközök segítenek az elemzőknek, edzőknek és játékosoknak mélyebb betekintést nyerni a teljesítménybe, lehetővé téve számukra, hogy megalapozott döntéseket hozzanak és optimalizálják stratégiáikat.

Itáliában az Olasz Labdarúgó Szövetség (FIGC) Európában elsőként ismerte fel, hogy mekkora súlya van a jövő szakmai sikereiben az ellenfelek és a jövőbeli tehetséges labdarúgók tudományos alapú feltérképezésének. A kétezres években Milánóban a következőket tanították: "az ellenfél felderítése a labdatartásnál és a labdanélküli játék során tapasztalható csapatmozgások tanulmánya, és a mutatott játékuk - a támadásvariációik száma, a játékosok rögzített játékhelyzeteknél felvett pozíciója, gyengeségeik és erősségeik - összességének a felmérése.” Mindez annak a céljából, hogy az ellenünk lejátszott mérkőzésen elejét vegyük és megelőzzük az ellenfelünk játék felett gyakorolt kontrollját.

A hazánkban leginkább ismert itáliai sportvezetők közül kiemelendő Fabio Paratici és Walter Sabatini karrierje, hiszen ők voltak az első szakemberek, talent scoutok, akik videofelvételeket használtak és valójában ők tették le Itáliában a professzionális scouting szakma alapköveit. A scouting professzionális jelenléte a klub életében megkönnyíti a sportigazgató munkáját is, hiszen feladatmegosztás révén teher kerül le a válláról és a klub számára szintén fontos játékosigazolásokat illető adminisztratív feladatokra fókuszálhat. A sportigazgató felelőssége a scouting stratégia kialakítása és felügyelete, és irányelveket adhat a megfigyelők számára.

A Teljesítményelemzés Definíciója és Szerepe

A teljesítményelemzés a labdarúgásban egy nélkülözhetetlen folyamat, amely lehetővé teszi a csapatok számára, hogy a játék minden aspektusát elemezzék, a játékosok mozgásától és a csapat dinamikájától kezdve az ellenfél stratégiáin át az egyéni teljesítményig. Az adatok és a technológia kihasználásával a csapatok átfogó képet kaphatnak erősségeikről és gyengeségeikről, ami a pályán nyújtott teljesítmény javulásához vezet. A teljesítményelemzés a játékosok és csapatok teljesítményének értékelésére és javítására szolgáló szisztematikus folyamat, amely az adatok gyűjtése, vizsgálata és értelmezése révén valósul meg.

A teljesítményelemzés legfontosabb elemei közé tartoznak a játékosmozgások (pozícionálás, mozgásminták), stratégiai minták (csapatstratégiák, formációk), ellenfél elemzés (erősségek, gyengeségek), meccs utáni értékelés, egyéni játékoselemzés (képességek, pszichológiai tényezők) és toborzás (potenciális újoncok azonosítása objektív adatok alapján). Ezek a kulcsfontosságú mérőszámok, mint a labdabirtoklás, passzolási pontosság, célba lőtt lövések és védelmi mérőszámok, segítenek az edzőknek és a játékosoknak jobban megérteni a játékukat, azonosítani a fejlesztendő területeket, és olyan stratégiákat kidolgozni, amelyek sikerre vezetnek a pályán.

A Teljesítményelemző szerepe és feladatai

A teljesítményelemzők kulcsfontosságú szerepet játszanak a modern labdarúgásban, mivel adatvezérelt meglátások segítségével segítik a csapatokat teljesítményük maximalizálásában. Gyűjtik és elemzik a játékosokra és a mérkőzésekre vonatkozó adatokat, értékes információkkal szolgálnak, amelyek segítik az edzőket és a játékosokat játékuk javításában. Főbb feladataik:

• Adatgyűjtés: A játékosok mozgására, a mérkőzésekre és egyéb releváns mérőszámokra vonatkozó adatok gyűjtése különböző eszközök és technológiák segítségével.
• Videóelemzés: A játékfelvételek áttekintése a csapat stratégiájának, a játékosok teljesítményének és a taktikai kivitelezésnek az elemzése érdekében.
• Ellenfelelemzés: Az ellenfelek tanulmányozása az erősségeik, gyengeségeik és taktikai megközelítéseik megértése érdekében, ami segít a csapatnak hatékonyabban felkészülni a mérkőzésekre.
• Játékosfejlesztés: Az egyéni játékosok teljesítményének nyomon követése a fejlesztendő területek azonosítása és a fejlődés időbeli nyomon követése érdekében.
• Együttműködés: Szoros együttműködés az edzőkkel, az orvosi stábbal és a csapat többi tagjával a teljesítményadatoknak az edzésekbe és a mérkőzésekre való felkészülésbe való beépítése érdekében.

Fejlett Eszközök a Játékosmegfigyelésben és Elemzésben

A piacvezető olasz Wyscout hazánkban is rendszeresen ad elő és tart képzést. A kurzust a korábban Udinesenél dolgozó, a Cagliari Calcionál jelenleg vezető scoutként tevékenykedő, a FIGC alkalmazásában is álló Riccardo Guffanti tartja. Az említett Wyscout a ligúriai Chiavari székhellyel 2008 óta van jelen a piacon és nemzetközi szinten is vezető szerepet tölt be a szakemberek képzésében, innovatív statisztikai módszerek és informatikai szoftverek fejlesztésében. A piacon egyébként elérhető az orosz Instat, az angol Scout 7L vagy éppen a francia Video profile is.

A játékosok megfigyelése a teljesítményelemzés kritikus szempontja, és a Catapult a legjobb megoldásokat kínálja ezen a területen. A Catapult Pro Video csomagja integrálja a fizikai adatokat a videóelemzéssel, átfogó betekintést nyújtva a játékosok és csapatok teljesítményébe. Az FC Köln teljesítményelemzési vezetője, Hannes Dold, a Catapult Pro Video suite intuitív, testreszabható és hatékony funkciói miatt dicsérte. A technológusok erre a rendszerre egyfajta csodalámpásként tekintenek. Itt jön képbe az Eyeball nevű digitális rendszer, amely a világ közel 180 000, többnyire tizenéves labdarúgójának teljesítményét követi nyomon napról napra. Az Eyeball a 12-23 éves játékosok felderítését végzi amatőr kluboknál Európa-szerte egyetlen kamera segítségével, amely a pálya minden szegletére rálátással bír. Néhány így felderített játékos már bekerült a profik közé. Közéjük tartozik a 18 éves elefántcsontparti középpályás, Abdoulaye Kanté, akinek a francia másodosztályú Troyes szavazott bizalmat. „A döntéseket továbbra is az edzők és a vezető játékosmegfigyelők hozzák meg a klub filozófiája alapján."

tags: #labdarugo #jatekos #megfigyelesi #szempontok

Népszerű bejegyzések:

• A Groupama Aréna előtti Kocsis-szobor
• Gyakorold az algebrai kifejezéseket játékosan
• Minarik Ede, a futball legendája
• Warface játékosbázis trendjei
• Emlékezetes sportszületésnapok