A labdarúgó mérkőzés időtartama és a játék szabályai

A foci, más néven futball a világ egyik legnépszerűbb sportja. Sok országban játsszák különböző szabályokkal és előírásokkal. Általánosságban elmondható, hogy egy futballmeccs két, egyenként 45 perces félidőre oszlik, és a félidőben egy 15 perces szünetet tartanak. Ez az időtartam a játék szintjétől függően változhat, amely az ifjúsági bajnokságoktól a profi mérkőzésekig terjedhet. Az IFAB (International Football Council) szabályai és ajánlásai szerint a futballmérkőzés időtartama 90 perc. Ez az idő két részre oszlik, két félidőre egyenként 45 perc. Ifjúsági korúaknál 2x40 perc a játékidő. A félidők között 15 perc szünet van.

A játékidő hivatalos szabályai és a hosszabbítás

A mérkőzés főideje 90 perc: két, egyenként 45-ös félidő. A félidőben a játékosoknak joguk van a szünethez. A félidők közötti szünet időtartamát a versenyszabályokban kell megállapítani. Csak a játékvezető hozzájárulásával lehet a félidők közötti szünet időtartamát megváltoztatni. Félidőnként minden elvesztegetett időt be kell számítani. Ez a játékvezető belátására van bízva, többek között a cserék, a sérülések ápolása és a szándékos időhúzás miatt. A mérkőzéseken ma már szinte mindennapos, hogy egy félidő 48-50 percig is eltart. A játékvezető órája a mérvadó, más hiteles időmérés nem elfogadható. A pótlólagos idő kihirdetése nem mutatja precízen a mérkőzésből hátralevő időt. Az idő növelhető, ha a játékvezető azt helyénvalónak tartja, de sohasem csökkenthető. A rendes játékidő végén büntetőrúgás végrehajtására vagy megismétlésére bármelyik félidő vége után is időt kell adni a büntetőrúgás befejezéséig. A játék minden szakaszában az utolsó perc végén a negyedik játékvezető jelzi a minimális pótlólagos időt, amelyről a játékvezető rendelkezett.

A valóság eltérései: Statisztikák és modern tendenciák

Felejtsd el, hogy 90 percig tart egy focimeccs: noha a szabálykönyvek ezt a számot emlegetik, a valóság jelentősen eltér ettől. Hivatalosan egy futballmérkőzés két 45 perces félidőből áll, melyeket a bíró saját belátása szerint, a pályán történtek figyelembevételével meghosszabbíthat. Emlékezhetünk, hogy a 2022-es katari vb-n nem egyszer előfordultak 15-20 perces hosszabbítások is a meccseken. Ezek is azt a célt szolgálták, csak a korábbiaknál még szigorúbban, illetve pontosabban véve a nettó játékidőt. A labdarúgáshoz köthető statisztikákkal foglalkozó CIES Football Observatory legfrissebb jelentésében 70 bajnokság adatait vetette össze szerte a világból. Ez azt jelenti, hogy a mérkőzéseken a félidőkhöz átlagosan kb. 5-5 percet csaptak hozzá a játékvezetők.

Átlagos játékidő a különböző bajnokságokban (2022-2023 szezon adatai alapján)

A vizsgált bajnokságok közül a legrövidebb meccseket a finn első osztályban játsszák, ott 96:07 az átlag, és csak a meccsek kevesebb mint tizede nyúlik száz perc fölé. A legtovább Szaúd-Arábiában tartanak a focimeccsek: a prímet ebből a szempontból az új futballnagyhatalom másodosztálya viszi, ahol tavaly egyetlen mérkőzés sem fejeződött be száz perc alatt. A topbajnokságok közül a LaLiga bírói szeretik leginkább elnyújtani a meccseket: a spanyol első osztályban átlagosan 103 perc 3 másodpercig tartott tavaly egy-egy bajnoki, a mérkőzéseknek pedig mindössze 13,5 százaléka ért véget a 100. perc előtt. Az NB1 az összesítés szerint inkább a rövidebb meccsek bajnoksága: nálunk kereken 99 perc volt tavaly a mérkőzések átlaghossza, és kereken kétharmadukat fújták le, mielőtt még elérkezett volna a 100.

Hosszabbítás és büntetőrúgások: Döntetlen állás esetén

Az egyenes kieséses szakaszban döntetlen állásnál folytatódik a meccs kétszer 15 perces hosszabbítással. Ha ekkor sem születik döntés, 2x15 perces hosszabbítás következik, utána 11-esek. Ilyenkor a két csapat felváltva rúg egy-egy büntetőt. Ezek a 11-eseket végrehajtók nem számítanak be a góllövők közé. A büntetőrúgások eldönthetik a továbbjutást, sőt, akár a világbajnoki címet is. Például az 1994-es brazil-olasz világbajnoki döntőben az olaszok részéről R. Baggio kihagyta a büntetőt. Voltak szabályok, mint az "ezüstgól" és az "aranygól", amelyek a rendes játékidő utáni első góllövő csapat győzelmét eredményezték, de ezeket már megszüntették. A "golden goal" szabályát Franciaországban rendezték vb-n be is vezetik.

A játéktér és a labda

A labdarúgópálya, a játéktér hossza nemzetközi mérkőzésen 110-100 méter, szélessége nemzetközi mérkőzésen 75-64 méter lehet. A büntetőterület az alapvonallal párhuzamos vonalának 16,5 méterre kell lennie az alap- és a gólvonaltól, a büntetőpontnak pedig 11 méterre. A kezdőkör sugara 9,15 méter, miként a büntetőterület előtti félkörnek. A 16-os elõtti körszeletet, valamint a büntetõpontot fehér mészporral jelölik meg. A kapu belső szélessége: 7,32 méter, magassága 2,44 méter. A kapufákat és a felsõ lécet háló fogja össze. A szögletzászlók magassága 1,5 méter. A szögletek negyedkörének átmérője kereken 1 méter. A FIFA alapvetően a füvet, illetve gyeptéglával beültetett pályát fogad el, de már elfogadja a műfüves pályákat is. A kerítés, a reklámok és a nézőtér legalább 1-2 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. A labda kerülete 68-71 centiméter, súlya 396-453 gramm, nyomása 0,6-1,1 atmoszféra. Tartaléklabdák nélkül nem szabad mérkőzést elkezdeni, melyeket a pálya mellett kell elhelyezni. Minden nemzetközi hivatalos mérkőzést csak a FIFA által jóváhagyott színű labdával lehet játszani.

Játékosok és cserelehetőségek

Egy csapatban maximum 11 labdarúgó, egy kapus, és 10 mezőnyjátékos lehet egyszerre a pályán, ugyanakkor hét játékosnál kevesebb egyik csapatban sem lehet a játéktéren. Ha sérülések vagy kiállítások miatt az egyik csapatból öt játékos hiányzik, a találkozót le kell fújni. A szakvezetőknek lehetőségük van a változtatásra. A 60-as évekig csak a sérült játékosokat lehetett lecserélni. Ma már három mezőnyjátékost és kapust is lehet cserélni. A cserejátékosok a 90-es évektől már leülhetnek a kispadra. A kiállítottaknak kell elhagyniuk a pályát és a kispadot is. A mezőnyjátékos is védhet, természetesen kapusmezt kell felhúznia. A mezre fel kell tüntetni a számokat, a csapaton belül állandóak minden csapatnál. A sportolók mezén a számokat jól láthatóan kell feltüntetni a mez hátán. Hagyományosan az 1-es szám a kapusé, a 2-es és a 3-as a hátvédeké, a 4-es és 5-ös a középhátvédeké, a 6-os fedezet, 7-től 11-ig csatárok. Ma már ennek nincsen jelentősége. A csapatoknak különböző színű szerelést kell viselniük. A kapusok a mezőnyjátékosok mezétől eltérő színű szerelésben lépnek pályára. A szabadban játszók a nap ellen - hordhatnak ellenzős sapkát is. Az elmúlt évtizedben már engedélyezték a hosszú melegítőnadrágot is. A kötelező felszerelés: mez, nadrág, sportszár (alatta sípcsontvédő), és futballcipő. A játékvezetőnek ellenőriznie kell, hogy a kapaszkodók nem okozhatnak-e sérülést az ellenfélnek. Tilos az ékszer és a fémcsatok viselése.

A játékvezetők szerepe és felelőssége

A mérkőzéseken egy játékvezető, két asszisztens, valamint egy tartalékbíró működik közre. A játékvezető „őrködik” a szabályok betartásán, ha kell, a játék folyamatossága érdekében alkalmazza az előnyszabályt. Amennyiben szükséges, megszakítja a játékot - például komolyabb sérülés esetén - vagy akár félbeszakíthatja a mérkőzést a játékosok, vagy a közönség botrányos magatartása, vagy a rossz idő miatt. A játékvezető a játéktér tartozéka, vagyis a róla pattanó labda olyan, mintha például kapufáról pattanna. Ha a bíró látja mindkét kaput a kezdőkörből, az mérvadó. A játékvezető sárga lappal figyelmezteti a sportszerűtlen játékosokat, súlyosabb szabálytalanság, vagy az eredményességét befolyásoló (például: gólhelyzetben történő szabálysértés) esetén pedig piros lapot mutat fel a vétkesnek, akinek ez után el kell hagynia a játékteret, és be kell mennie az öltözőbe. A játékvezető munkáját két asszisztens segíti az oldalvonal mellett, térfelenként egy-egy. A „zászlósok” feladatai: bedobások, kirúgások, szögletek, lesek, gólok, illetve szabálytalanságok jelzése. Az asszisztensek nem hoznak ítéletet, csak javasolhatnak. A tartalék játékvezető feladata a cserék lebonyolítása, a hosszabbítás időtartamának bemutatása. Műhibáról akkor beszélünk, ha a bíró nem az érvényes játékszabályokban előírt ítéletet, döntést hozza meg. A játékvezetői műhiba miatt csak akkor lehet óvni, ha a spori a szabályokat egyértelműen megsértette. A játékvezetőknek fizikai teszteket is teljesíteniük kell, és ezek alapján kapják meg minősítésüket. Elvárás velük szemben, hogy a vesztegetésnek gyanúja is távol álljon tőlük. A játékvezetőnek védenie kell a testi épségét is, amennyiben a közönség haragja ellene fordul.

A játék indítása és újraindítása

Pénzfeldobás során amelyik csapat a sorsoláson nyer, eldönti, hogy az első félidőben melyik kapura támadjon. A másik csapat végzi el a mérkőzés kezdőrúgását. A sorsoláson győztes csapat végzi el a második félidő kezdőrúgását. Kezdőrúgás végrehajtásakor minden játékos a saját térfelén tartózkodik, a kezdőrúgást végző csapat ellenfelének játékosai legalább 9,15 m-re vannak a labdától, amíg az játékban nem kerül. A labda mozdulatlanul áll a kezdőponton, a játékvezető jelt ad. A labda akkor kerül játékba, ha elrúgták és előre mozdul el. A rúgó játékos nem érintheti másodszor a labdát, amíg egy másik játékos azt nem érintette. A labda játékban van, ha már 70 centiméteres távolságot megtett. Ezt megelőzően a kezdő játékos nem játszhatja hátra a labdát. Ha az egyik csapat gólt ér el, a kezdőrúgás az ellenfelet illeti meg. Ha a kezdőrúgást végző játékos a játékban lévő labdát másodszor érinti, mielőtt azt egy másik játékos érintette: közvetett szabadrúgás jár az ellenfél javára arról a helyről, ahol a szabálytalanság történt. A kezdőrúgás végrehajtása során bármely más szabálysértés esetén a kezdőrúgást meg kell ismételni.

A játékvezető leejti a labdát azon a helyen, ahol az megszakításkor volt. A játék akkor indul újra, amikor a labda a földet éri. A gól érvényes, ha a labda teljes terjedelmével áthalad a kapuvonalon a kapufák és a keresztléc között határolt területen. A gólhoz az kell, hogy a labdát nem kézzel vagy karral, hanem lábbal vagy fejjel juttatta a hálóba a játékos. A játékvezető kettős sípjellel és középre mutatással érvényesíti a gólt. Nem érvényes a találat, ha a gólszerzést a támadó részéről szabálytalanság - pl. les, a kapus akadályozása - előzi meg. Gólrúgó az, aki a mérkőzésen több gólt lő.

Lesről akkor beszélünk, ha a támadó olyan helyzetben van, hogy játékba avatkozhat, és az átadás pillanatában közelebb van az ellenfél alapvonalához, mint a labda és az utolsó védő. Nincs les akkor sem, ha a támadó egy vonalban van a labdával, ha egy vonalban van az utolsó védőjátékossal. Ha a saját térfélről indul a csatár az átadás pillanatában, akkor a lesszabály nem érvényesül. Kirúgás, bedobás, szögletrúgás és játékvezetői labda esetében sincs les. A lesszabály pontos alkalmazása a játékvezető gyakorlatától függ.

Ha a labda az alapvonalnál elhagyta a játékteret, kirúgással folytatódik a játék, amennyiben a támadó csapat ér hozzá utoljára. A kirúgást az öt és feles sarkára kell helyezni, arra az oldalra, ahol kiment a labda. A labdát elvégző játékos csak egyszer érhet a labdához. A játékvezetõ idõt vesztegeti az idõt ilyenkor a 9,15 méter kimérésével. A bedobás az ellenfél javára jár, ha valaki kézzel dobja be, vagy rosszul dobja be. Az a csapat dobja be, mint amelyik kirúgta. A bedobó játékosnak két kézzel és a feje fölött kell bedobnia a labdát a pályára. Abban a pillanatban, amíg a bedobás megtörténik, a labdának el kell hagynia a büntetőterületet. Szöglet jár, ha a védő csapat ér utoljára labdához, mielőtt az elhagyta a játékteret az alapvonalnál. A labdát a szögletnegyedkörbe kell helyezni. A védőcsapat játékosai a labda elrúgásának pillanatáig nem tartózkodhatnak a büntetőterületén.

Szabálytalanságok és büntetések

Közvetlen szabadrúgás jár, ha valaki a játékvezető engedélye nélkül lép pályára, valamint a reklamálásért, szándékos kezezésért vagy durva játékért. A veszélyes játékért - pl. azonnal kapura lőni - a 16-oson belül ítélhető közvetett szabadrúgás, melyet a játékvezető feltartott karja jelez. Közvetettből csak két játékos érintése után. A játékvezetõ feltartott karja jelzi. A szabadrúgást végző játékosnak el kell, hogy hagyja a büntetőterületet, mielőtt a labdát elrúgná. A labdarúgóknak 9,15 méterre kell, hogy álljanak a letett labdától. Ezt a szabályt régen a brazilok alkalmazták mesterien. Amennyiben a kapus a 16-oson belül a hazaadott labdába beleér, akkor közvetett szabadrúgás jár az ellenfélnek.

A büntetőt rugó játékos a kaputól 11 méterrel felfestett pontra helyezi a labdát. Régen egyből lőnie kellett, nem állhatott meg a nekifutásban, manapság nincs érvényben ez a tilalom. A kapusnak a gólvonalon kell állnia a labda elrúgásának pillanatáig, lába nem mozdulhat el előrefelé, de a gólvonalon mozoghat. Ellenkező esetben a 11-est meg kell ismételtetni. A támadó játékosok a lövés pillanatáig nem indulhatnak el. A játékosok testi épségét a játékvezetőknek védeniük kell.

A labdarúgás professzionális oldala

A labdarúgásban két kategóriát különböztethetünk meg: az amatőr labdarúgókat és a profikat. Az amatőrök általában olyan csapatokban játszanak, amelyek nem szerzõdnek el nevesebb bajnokságokba. Magyarország az 1968-as olimpián első lett, 1972-ben pedig a második helyen végzett amatőr csapatával. Ma már nemzetközi játékvezetők is profik. A profi játékosoknak és játékvezetőknek a megélhetése a futballból származik. Ezzel együtt jár a vesztegetésnek kísértése is. A FIFA alapvetően tiltja a reklámokat a játéktér bizonyos részein, például a hálókra nem kerülhetnek reklámok. Ugyanakkor a klubcsapatok mezükön is hirdetik fő szponzorukat, vagy akár több támogatót is. A nemzetközi tornákon a FIFA megköveteli, hogy csak az ő általuk elfogadott szponzorok kössenek szerződést. Ez a sporttuházati cég számos híres csapatot öltöztet. A reklámok az autótól az üdítőitalig terjednek. Egy cég megvásárolta az 1994-95-ös Bajnokok Ligája sorozat hivatalos szponzorának jogát.

tags: #labdarugo #merkozes #idotartama

Népszerű bejegyzések:

• Részletes áttekintés Tárnok focijáról
• Nagy Ákos a tatabányai vízilabdáról
• A Milan keretének megújulása
• a macedón kézilabda-óriás felemelkedése és bukása
• A debreceni kézilabdasport áttekintése