A Labdarúgó Sportklubok Alapszabályzata és Működésük Fontos Tudnivalói
A sportegyesületek, azon belül is a labdarúgó sportklubok működésének alapköve az alapszabályzat, amely meghatározza az egyesület céljait, szervezetét, működési elveit és tagjainak jogait, kötelezettségeit. Ez a dokumentum nem csupán jogi keretet biztosít, hanem a klub identitását és stratégiai irányát is rögzíti, összhangban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) és a sportkormányzat elvárásaival.
A Magyar Labdarúgó Szövetség - Irányító Testület
A Magyar Labdarúgó Szövetség a Magyar Köztársaságban működő területi és helyi labdarúgó szövetségek, a labdarúgással foglalkozó sportegyesületek, továbbá a sportágban tevékenységet folytató egyéb jogi és természetes személyek tevékenységét összehangoló, munkájukat segítő, a sportágat irányító, önkormányzati alapon működő érdekképviseleti, társadalmi szervezet. A Szövetség jogi személy. A Szövetség a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) és az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) tagja, e szervek alapszabályát, szabályzatait és határozatait magára nézve kötelezőnek elismeri. Az MLSZ elnöke, Csányi Sándor kiemelte, hogy bőven van még végrehajtandó feladat és kihívás az előttünk álló öt esztendőben és számára személy szerint továbbra is motiváló a magyar labdarúgás átfogó fejlesztésének irányítása. Mára a feladat elsősorban az elért eredmények megtartása.
A Sportegyesület Alapítása és az Alapszabály Fontossága
Egy sportegyesület alapítása alapos előkészületet igényel, melynek sarokköve az alapszabály elkészítése. Elsőnek készítsük el az alapszabályt. Második lépés, hogy adjuk be az önkormányzathoz a névhasználati kérelmet. Ha az egyesület nevében helységnév szerepel, pl. Kiskunfütyülő Sportegyesület. Ez törvényi előírás, nem kerülhetjük ki. Az önkormányzat elbírálja a kérelmet, és kiadja az engedélyt, nem szokták visszautasítani, habár volt rá már példa hogy megtörtént. Ezért a további lépésekhez ezt mindenképpen várjuk meg míg megkapjuk. Azért, mert ha előre dolgozunk és nem kapjuk meg a név használatát, mindent és mindenhol át kell dolgozni, és írni, ugranak a dátumok és a név is. A továbbiakban elkészíthetjük az összes többi dokumentumot, jegyzőkönyvet, jelenléti ívet, tagnévsort, stb. A dokumentumok többségéhez kettő tanú aláírása is szükséges az adataikkal egyetemben. Ők lehetnek kívülállók, nem egyesületi tagok, ez ajánlott is. Amire nagyobb figyelmet kell fordítani, az maga az alakuló jegyzőkönyv elkészítése. Ennek meg van a formai szabálya, minden előírtnak szerepelnie kell benne, és abba a sorrendbe ami az előírás. Fontos a dátumok figyelése. A névhasználati kérelem 30 napig érvényes, ez alatt kell beadni az alapítási kérelmet és dokumentumait. Ne szaladjunk ki az időből! Ami szintén fontos, hogy az összes beadandó dokumentum dátumozása ne legyen régebbi 30 napnál. Beadás előtt ha van rá mód, nézessük át a papírokat egy ügyvéddel, sportjogásszal az esetleges tartalmi és formai hibák miatt. Ingyen ez sem megy, hacsak nem jó ismerős, de ez bevállalható összeg. Főleg ha így hiánypótlásra nem dobják vissza a bejegyzési kérelmet. A beadás történhet elektronikusan is, ügyfélkapun keresztül, vagy akár személyesen.
Az alábbi táblázat összefoglalja az alapításhoz szükséges főbb dokumentumokat:
| Dokumentum neve | Leírás |
|---|---|
| Alapszabály | Az egyesület működésének alapvető szabályait rögzítő dokumentum. |
| Tisztségelfogadó nyilatkozat | A megválasztott tisztségviselők (pl. elnök, elnökségi tag) nyilatkozata a tisztség elfogadásáról. |
| Székhelyhasználat jogcímét igazoló okirat | Igazolás az egyesület székhelyének használati jogáról (pl. bérleti szerződés, tulajdoni lap). |
| Névhasználatot engedélyező nyilatkozat | Engedély a településnév vagy más védett név használatára az egyesület nevében. |
| Alakuló közgyűlés jegyzőkönyv | Az alapító közgyűlésről készült jegyzőkönyv, amely rögzíti a döntéseket és a megválasztott személyeket. |
| Alakuló közgyűlés jelenléti ív | A közgyűlésen résztvevők aláírásgyűjtő íve. |
| Tagjegyzék | Az egyesület alapító tagjainak listája, minimum 10 fő. |
| Felügyelő bizottsági tag elfogadó nyilatkozat | A felügyelő bizottsági tagok nyilatkozata a tisztség elfogadásáról. |
Az Alapszabályzat Főbb Tartalmi Elemei
Az alapszabályzat részletesen meghatározza a sportegyesület felépítését és működését. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekben a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezései az irányadók.
Az Egyesület Jellege és Céljai
Az Egyesület önkormányzati elven működő sportági érdekvédelmi és érdekképviseleti társadalmi szervezet. Az Egyesület jogi személy, amelyet az egyesület elnöke képvisel. A sportegyesület célja a rendszeres sportolás (versenyzés), testedzés biztosítása, a tagjainak nevelése, a különböző sportágak népszerűsítése. Célja továbbá a versenyszerű sportolás megszervezésével a szakosztályok hazai bajnokságokban és nemzetközi versenyeken való részvételének biztosítása. A sportegyesület a jogszabályokban meghatározott keretek között nemzetközi tevékenységet folytathat.
Tagsági Jogviszony
A tagsági jogviszony részletes szabályozása kulcsfontosságú. A sportegyesületi tagok, pártoló tagok és a tiszteletbeli tagok felvétele az elnökség hatáskörébe tartozik. Az egyesület tiszteletbeli elnökének az a személy választható meg, aki legalább összesen 5 azaz öt éven keresztül az egyesület elnöke volt és kimagasló tevékenységével az egyesület munkáját támogatta. A tiszteletbeli elnököt az egyesület Közgyűlése választja. Ugyanazon időben több tiszteletbeli elnök is lehet. A sportegyesületbe való belépés és a sportegyesületből való kilépés önkéntes. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.
A Tagság Megszüntetése és Kizárás
A tagdíj, illetőleg a vállalt anyagi támogatás fizetésének 6 (hat) hónapnál hosszabb idejű elmulasztása esetén is kizárható a tag. A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére - az ülés előtt legalább 8 nappal közölt írásbeli értesítéssel - meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A közgyűlés a fellebbezés tárgyában a soron következő ülésen nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt.
A Tagok Jogai és Kötelezettségei
- Szavazati joggal részt vehet a sportegyesület közgyűlésén.
- A sportegyesületet a célkitűzései megvalósításában segíteni, a közös munkában - lehetőségeihez mérten - közreműködni.
- A sportegyesület vagyonát, felszereléseit, létesítményeit megóvni és védeni.
Az Egyesület Szervezeti Felépítése
Az egyesület irányítását és működtetését több szerv biztosítja, melyek feladatait és hatásköreit az alapszabály rögzíti.
A Közgyűlés
Az Egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlést az Elnök vezeti és nyitja meg, majd ezt követően a közgyűlés a tagjai közül - nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel - egy jegyzőkönyvvezetőt, kettő jegyzőkönyv-hitelesítőt, valamint egy három tagú szavazatszámláló bizottságot választ. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyének, idejének és a résztvevők számának feltüntetésén túl a közgyűlésen történt lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat, a döntést támogatók és ellenzők, ill. esetlegesen tartózkodók (nem szavazók) számarányának feltüntetésével. A jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, továbbá két, a közgyűlés elején megválasztott személy hitelesíti. A közgyűlésen hozott határozatok kihirdetése az Egyesület székhelyén történik, oly módon, hogy a határozatokat azok meghozatalától számított 5 (öt) napon belül írásba kell foglalni és legalább 30 (harminc) napra ki kell függeszteni az Egyesület hirdetőtábláján. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több, mint felét képviselő szavazásra jogosult jelen van. Ha a közgyűlés a meghívóban szereplő eredeti időpontban nem határozatképes, úgy a közgyűlést az eredeti időponttól számított legalább 30 perc, legfeljebb 30 nap elteltével ismételten össze kell hívni. Az egyesület közgyűlése nyilvános.
Az Elnökség
Az Egyesület képviseletét a Közgyűlés által 4 évi időtartamra, titkos szavazással választott, 8 (nyolc) főből álló Elnökség látja el. Az elnökség az egyesület működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult szerv, kivéve azokat az ügyeket, amelyek az alapszabály szerint a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartoznak, vagy amelyeket a közgyűlés saját hatáskörébe vont, illetve az egyesület más szervének hatáskörébe utalt. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) és illető jogok vállalásáról dönteni. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Az elnökség a tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az Ellenőrző Bizottság
Az ellenőrző bizottság a közgyűlés által titkos szavazással 4 évi időtartamra választott 3 tagból áll. A bizottság vezetőjét a bizottsági tagok közül a közgyűlés választja meg. Az ellenőrző bizottság tagjai megbizatásuk ideje alatt az egyesületben más tisztséget nem tölthetnek be. A bizottság kizárólag a közgyűlésnek van alárendelve, csak annak tartozik felelősséggel. Tapasztalatairól tájékoztatást nyújt az elnöknek, szükség esetén az egyesület felügyeleti szervének. Az ellenőrző bizottság ellenőrzésének tárgya a sportegyesület egész tevékenysége. Határozatképes, ha minden tag jelen van.
Szakosztályok és Bizottságok
Az Egyesület elnöksége az Egyesület eredményes tevékenysége érdekében bizottságokat hoz létre. Az egyesületben a tömegsporttal kapcsolatos feladatok szervezésére és irányítására Tömegsport Bizottság, a fegyelmi ügyek intézésére Fegyelmi Bizottság működik. Az Egyesületben sportáganként szakosztályok működhetnek. A szakosztály feladata az oktatás - nevelés, versenyek mérkőzések rendezése.
Gazdálkodás és Vagyon
A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az Egyesület vagyonát képezi. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok csak a tagdíjat, illetve amennyiben az Egyesülttel igazolt sportolói jogviszonyban is állnak, úgy hozzájárulási díjat is kötelesek az Egyesületnek megfizetni. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni, és azokat az üzleti év végén le kell zárni.
Az Egyesület Megszűnése
A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A sportegyesület megszűnése esetén - a bíróság általi feloszlatás kivételével - a sportegyesület - az esetleges hitelezői igények kielégítése után fennmaradó - vagyona Érd Megyei Jogú Város Önkormányzatának tulajdonába kerül azzal a kikötéssel, hogy azt az Önkormányzatnak érdi sportcélra kell fordítani.
Az MLSZ Szabályozások Hatása a Klubok Működésére: Az „5/1-es Magyarszabály”
A magyar és fiatal játékosok szereplésének ösztönzése 2013 óta hangsúlyos része a felnőtt bajnokságok kiírásának. Most minden korábbinál radikálisabb lépésre szánták el magukat: egyszerre öt magyar játékosnak kell a pályán lennie a bajnoki meccseken, közülük egy 21 éven alulinak. Szögezzük le, hogy nem egy váratlan irányváltásról, hirtelen ötletről van szó. Az 5/1-es szabály bevezetésének szándékát pedig még tavaly tavasszal bemutattuk a csapatoknak. A májusi közgyűlésen bejelentett irányelvek mentén megújítottuk az ösztönzési rendszert, melynek célja egyszerű: a magyar játékosok és sportszakemberek foglalkoztatásának növelését akarjuk elérni, ezen keresztül a magyar labdarúgás és a különböző magyar labdarúgó-válogatottak eredményességének erősítését. A legtöbb élvonalbeli klub eddigi gyakorlatából indultunk ki, a pluszforrás olyan cél megvalósításáért jár, amely reális: legalább öt magyar, köztük egy fő U21-es korú játékost kell szerepeltetni az egész mérkőzésen. Ez a szabályozás a nagypályás férfi és női NB I, a futsal férfi és női NB I mellett a férfi NB II-t is érinti, éppen azért, mert a sportkormányzattal közösen rendszerben, stratégiában gondolkodunk.
Ha az eddig tapasztalt fejlődés mellett lehetett hiányérzetünk, akkor főként azért lehetett, mert nem szerepelt elég magyar labdarúgó az élvonalbeli csapatokban. Abszurd módon sok magyar fiatal külföldön nagyobb eséllyel lépett át a felnőtt futballba, mint idehaza. Meggyőződésem és a nemzetközi tapasztalatok is azt mutatják, hogy a fiatalok beépítése szakmai és pénzügyi szempontból is a leghatékonyabb eszköze napjaink labdarúgásának. Különösen igaz ez egy olyan országban, mint a miénk, ahol egyrészt több évtizedes szakmai stagnálást kellett fejlődéssé alakítani, másrészt az utánpótlásképzés szinte teljes finanszírozását az állam vállalta magára a forrással nem rendelkező klubok helyett. Az ellenállás egyik feltételezhető oka szerintem az edzők és játékosügynökök egyéni érdekeinek a klubok tartós céljaitól való eltérése. Sokan nem tudják, hogy ez a fajta ösztönzés nem egyedi magyar gyakorlat. Számos országban élnek ezzel, például Ausztriában vagy Lengyelországban is. Az MLSZ abban segít, hogy ezen stratégiai célok megvalósításához rendelkezésükre álljon számukra a szükséges forrás. Zsarolásról pedig szó sincs, ösztönzésről inkább, hiszen az eddigi előírások betartásáért a következő idényben is jár az eddigi központi juttatás a csapatoknak, ha azonban megfelelnek ezeknek az új feltételeknek, akkor extra bevételekhez juthatnak.
Az Akadémiák Szerepe és Támogatása
Magyarországon jelenleg kilenc államilag elismert labdarúgó-akadémia van, ebből hétnek (DVSC, DVTK, ETO, FTC, Kisvárda, MTK PAFC) az élvonalban, kettőnek (Budapest Honvéd, Vasas) pedig a másodosztályban szerepel az első csapata. Ezeknek a többnyire állami támogatásokból fenntartott kiemelt akadémiáknak a működését az NSMI felügyeli, a kifizetések egy részét pedig a produktivitási feltételek teljesítéséhez köti. Az államtitkár elmondása szerint az akadémiák állami támogatása két részre, egy üzemeltetési és egy sportszakmai egységre bontható. Utóbbi esetében az indulás évében előzetesen a támogatási összeg 70 százalékát kapták meg, a produktivitási rendszer teljesítésének függvényében pedig további 30-at. Jelenleg tehát a produktivitási rendszer lényege, hogy az MLSZ-ajánlása mellett a kiemelt akadémiával rendelkező kluboknak egy előzetesen az NSMI-vel egyeztetett fiatalpercet is el kell érniük minden szezonban. Játékperceket azonban nemcsak a bajnokságban, hanem a nemzetközi kupában és a Magyar Kupában (a legjobb nyolcban rendezett meccsektől kezdve) is lehet gyűjteni.
tags: #labdarugo #sportklub #alapszabalyzat
