A Magyar Labdarúgó Szövetség Megalakulása és Első Elnöke, Jász Géza

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) százhúsz évvel ezelőtt, 1901. január 19-én Budapesten, az Akadémia utca 1. szám alatti István Főherceg Szálló különtermében alakult meg tizenhárom klub és a Versenypálya-szövetség részvételével. Az alapító egyesületek a következők voltak: BAK, BEAC, BSC, BTC, Budai Ganzgyár, Ganz Vagongyár, "33" FC, MAC, MFC, MUE, Műegyetemi FC, Postás és az FTC. „Büszkék lehetünk arra, hogy a Magyar Labdarúgó Szövetség egyike volt a kontinens és a világ első futballszövetségeinek, ezért megalakulása nemcsak számunkra jelentős sporttörténelmi esemény.” A testület elnöke titkos szavazással a Magyar Futball Club tagja, Jász Géza lett, a két alelnök Gillemot Ferenc és Füzesséry Árpád.

A Magyar Labdarúgás Gyökerei és Hőskora

Érdemes rögzíteni: a XIX. és a XX. század fordulóját éltük, mondhatni az igazi magyarországi sportélet kialakulásának éveit. Sport természetesen már korábban is létezett, sőt a modern értelemben vett sport is. Az 1867-es kiegyezés utáni kedvezőbb politikai klíma ellenben jót tett az új és egyre népszerűbb sportágak terjedésének is. Ismert, hogy Angliában 1863-ban alakult meg az FA, a labdarúgó-szövetség, s a szabályok pontosításával, a 14 pontból álló, úgynevezett Cambridge Rules elfogadásával tulajdonképpen akkor különült el a rögbitől.

Az Első Lépések és a Sportág Terjedése

Eldönthetetlen kérdés, ki hozta az első futball-labdát Magyarországra - gróf Esterházy Miksa, Kosztovics László, Szaffka Manó, Harry Perry és Löwenrosen Jakab, becenevén „Charlie” is vindikálta magának e dicsőséget. Szokás az 1896. novemberi pékerdei próbálkozás szereplőit, köztük Winkler Márton kocsmárost, pioníroknak tekinteni. Abban nem lehet vita, hogy az első komoly futballmérkőzést 1897. május 9-én a Budapesti Torna Club I. és II. csapata, a piros-fehérek és a kék-fehérek játszották. A Millenáris Sporttelep eredetileg kerékpárosoknak épült a millennium évében 1896-ban, ám az üzletnek induló vállalkozás befuccsolt, az építtető Wellisch Antal lebontatta az építményt, amelynek „romjain” 1897. október 31-én indult útjára a magyar labdarúgás az első nyilvános mérkőzéssel, amelyen az 1885-ben alapított BTC (labdarúgó-szakosztálya 1897-ben jött létre) 1400 néző előtt fogadta az 1894 óta működő osztrák Vienna Cricket and Football Clubot. Ray Ferenc, aki angol diáktársai révén Lausanne-ban ismerkedett meg az új sportággal, mi több, Stobbe Ferenc felkérésére svájci tanulmányaiból hazatérve magával hozott egy igazi angol futball-labdát, ami az elsők között került magyar földre. Stobbe ugyancsak a sportág meghonosítója, ő ültette át magyar nyelvre az angol labdarúgószabályokat.

Kiemelkedő Sportolók a Kezdetekben

Olyan hírességek is rúgták a labdát ez idő tájt klubjainkban, akik más sportágban szereztek maguknak nevet. Az 1896-os athéni olimpia legsikeresebb magyar szereplője, Hajós Alfréd (eredeti nevén Guttmann Arnold), a két elsőséget szerző úszó még abban az esztendőben, 18 évesen befejezte „vizes pályafutását” rövidtávfutásban versenyzett, s a hőskor egyik legjobb futballistája lett, szerepet kapott az első bajnokcsapatban és az első válogatottban is. A második magyar úszó olimpiai bajnok, Halmay Zoltán ugyancsak játszott bajnoki futballmérkőzést, sőt meghívást kapott az első reprezentatív csapatba is.

A Szövetség Megalapításának Kényszere és Helyszíne

Egyre növekedett az igény a szövetség létrehozására. A tornászoké 1885-ben, az evezősöké 1893-ban, a kerékpárosoké 1894-ben, az atlétáké 1897-ben alakult. A labdarúgó-sport rohamos terjedése, népszerűsége és fejlődése felkeltette a két nagy sportszövetség érdeklődését és úgy a MOTESz, mint a MASz a saját fennhatósága alá akarta vonni a labdarúgó-sportot. A magyar futballélet vezetői azonban inkább önállóságra vágytak. 1900-ban még dilemmát jelentett, melyik a sürgetőbb lépés, a bajnokság, esetleg az angliaihoz hasonló kupasorozat kiírása, vagy a szövetség megalakítása, aztán néhány hét alatt megszületett a szövetség és kiírták az első bajnokságot is. A Magyar Labdarúgók Szövetsége a Magyar Tudományos Akadémia közvetlen szomszédságában lévő István főherczeg szálloda különtermében, tizenhárom sportegyesület és a versenypálya-szövetség részvételével rendezett alakuló ülésen született.

Az István Főherceg Szálló története

Az István főhercegről elnevezett szálloda patinás és tekintélyes hely volt, valóban az Akadémia közvetlen szomszédságában. A klasszicista sarokházat 1835-ben építette ifjabb Zitterbarth Mátyás. Majd 1846-ban Pest egyik legkiválóbb kávés- és szállodáscsaládjának tagja, Emmerling Károly megbízásából Kasselik Ferenc építész alakította át István főherceg szállóvá. 1848-ban e szállodában működött az igazságügyi, ipari, kereskedelmi és földművelésügyi minisztérium, emellett a honvédhadsereg toborzása (itt jelentkezett Petőfi is). A szálloda vendégkörét 1865-től meghatározta a felépült Akadémia. Éttermének fénykorát az utolsó évtizedeiben érte, amikor 1889-től bérlője a Bajorországból származó Gundel János lett. Rendszeres vacsoravendégei közé tartozott Lotz Károly, Tisza Kálmán, Tisza István, Liszt Ferenc, Kemény János, Klapka György, Jókai Mór és Mikszáth Kálmán. A szálloda 1904-ben megszűnt, azonban kávéházként még fennmaradt.

Jász Géza: Az Első Elnök és Az Első Lépések

Az MLSZ első elnöke Jász Géza lett. Jász Géza az ismert filozófus, író, a Magyar Football Club tagja volt, aki egyébként a Magyarországi Torna Szövetség titkára is volt egyben. Óriási jelentősége volt annak, hogy az MLSZ nagyon gyorsan megteremtette a labdarúgás hazai fejlődésének szervezeti kereteit, döntés született a bajnokság megszervezéséről, a játékvezetők képzéséről, s aztán nem sokkal később a két csapatban való szereplés tilalmáról. Hazánkban a labdarúgók nem egy átfogó sportszervezet keretein belül szerveződtek meg, hanem tudatosan törekedtek egy teljesen önálló labdarúgó-szövetség létrehozására. A kontinensen korábban csak a német, a svájci, az olasz, a holland és a máltai és a dán szövetség jött létre, s ide vehetjük még a franciákat is. A Monarchiában gyorsan terjedt a futball-láz, Bécsben 1900. január 4-én alakult az Osztrák labdarúgó-unió, Prágában még az év november hetedikén a Prágai Német Futballklubok Szövetsége, aztán következett az MLSZ megalakítása, illetve napra pontosan háromnegyedik évvel később a csehek labdarúgó-szövetsége, ugyancsak Prágában.

Az Első MLSZ-tanácsülés és a Bajnoki Szabályok

Az elnökség 1901. február 4-én tartotta első ülését, amelyen határozatot hoztak a mérkőzések szabályrendszerének, valamint a bajnokságok összetételének tárgyában. Horváth Ferenc javaslatára, kisebb módosításokkal az angol ligabajnokság szabálykönyvét fogadták el, míg a bajnoki rendszer tekintetében I. és II. osztályt alakítottak ki, amelynek csapatai évente kétszer, tavasszal és ősszel mérkőztek egymással. A győztes 2, a vesztes 0 pontot kapott, míg döntetlen esetén 1-1 jutott a csapatoknak. Pontegyenlőség esetén a gólarány döntött a helyezés kérdéséről. A szezon végén az I. osztály utolsója és utolsóelőttije osztályozómérkőzést vívott a II. osztály bajnoka és másodikja ellen. A játékvezetőket és a partjelzőket az MLSZ jelölte ki, akiknek írásban kellett vállalniuk, hogy nem tagjai az adott mérkőzésen érdekelt kluboknak. A szövetség által bevezetett játékvezetői vizsgákat csak a tavaszi szezon befejezése után tartották meg. A csapatok a meccsek költségeit közösen állták, és a nyereséget egyenlő arányban osztották meg. A tiszta jövedelem 10%-a az MLSZ-t illette. A játékosait minden csapatnak meghatározott időre neveznie kellett a szövetségnél. A futballisták egyszerre természetesen csak egy csapatnak lehettek a tagjai, de az átigazolásra már ekkoriban is volt lehetőség.

Az Első Bajnokság Eredményei

Az öt együttes vett részt az első, 1901-ben kiírt nyolcfordulós bajnokságban, amelyet a BTC nyert meg veretlenül. Az első bajnokit február 17-én játszotta a BTC és a BSC, a premieren az előbbi Róka János három és Ray egy góljával 4:0-ra győzött. A BTC 16 ponttal, hatpontos előnnyel zárt az első bajnoki idény végén a MUE előtt, a gólkirály az aranyérmes csatára, Manno Miltiádesz lett 17 góllal. „A footballjáték manapság hazánkban úgyszólván minden sport fölött dominál.”

A Magyar Labdarúgás Nemzetközi Bemutatkozása

A Millenárison játszott mérkőzés után négy év sem telt el, s már megszületett a labdarúgó-szövetség, kiírták az első bajnokságot és lejátszotta első mérkőzését az MLSZ reprezentatív csapata, mondjuk úgy, a válogatott, mégpedig angol ellenféllel, a Richmond FC-vel szemben. Hetekkel később megrendezték az első bajnoki mérkőzést, majd 1902 őszén, Bécsben, az akkori Osztrák-Magyar Monarchia két országának csapata ma is hivatalosnak tartott, válogatott mérkőzést játszott egymással. Ez volt az első válogatott mérkőzés a kontinensünkön, az első olyan európai résztvevőkkel rendezett meccs, amelyen nem szerepelt valamelyik brit csapat. 1902. október 12-én egy Ausztria elleni 5:0-s vereséggel indult a magyar válogatott hivatalos története, azonban a következő négy meccset sikerrel vette a gárda.

MLSZ: 120 Év Története és Kiemelkedő Sikerei

Az 1901 óta eltelt 120 évbe szerencsére rengeteg jó belefért. Minden évtizedből kiemelhetünk egy-egy nagy sikert, egy korszakos pillanatot. Az elsőből az első bajnoki mérkőzést, az 1910-es évekből az 1912-es stockholmi olimpia Vigaszdíj-tornájának megnyerését, a következő évtizedből a Ferencváros első KK-győzelmét vagy az Uruguayban a kétszeres olimpiai bajnok ellen aratott diadalát. Az 1930-as években nyerte meg az Újpest a Bajnokok Tornáját, s diadalmaskodott az első csak magyar KK-döntőben, s még fontosabb, hogy 1938-ban világbajnoki ezüstérmes lett a válogatott. Az 1940-es éveket kettétörte a háború, de a második felében Gallowich Tibor lerakta az Aranycsapat alapjait, s a regionális kupasorozatokban szinte legyőzhetetlenné vált a válogatott. Az 1960-as években két olimpiai bajnoki címet szerzett a magyar csapat, az A-válogatott negyedik lett az 1964-es kontinensbajnokságon és kétszer is a legjobb nyolc közé jutott a világbajnokságon. A Ferencváros 1965-ben megnyerte a VVK-t.

Barcs Sándor 1950-től 1963-ig a szövetség elnöke lett. Emellett 1950-től harminc éven át az MTI vezérigazgatója volt államtitkári rangban. 1962-ben választották meg az Európai Labdarúgó-szövetség (UEFA) alelnökének, tizenhat éven keresztül töltötte be ezt a pozíciót, közben 1972 júliusától 1973 márciusáig a szervezet ügyvezető elnöke is volt. 1972-től négy éven keresztül a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) alelnökeként dolgozott. Barcs tagja volt a FIFA végrehajtó bizottságnak, vezette a játékvezetői bizottságot, illetve bekerült az 1974-es világbajnokság szervezőbizottságába. Barcs Sándor 2007 januárjában 97 éves korában hunyt el a fővárosban.

A hetvenes években újra vb-résztvevő lett a magyar csapat, a nyolcvanas években a Videoton mindmáig utolsó magyar csapatként nemzetközi kupadöntőt játszott, Mezey György válogatottját pedig a mexikói Mundial előtt, 1985-ös eredményei alapján Európa legjobbjai között jegyezték. A 120. jubileumi év egybeesik több fontos, sőt történelmi jelentőségű eseménnyel is a szövetség életében: Magyarország története során első alkalommal lesz idén felnőtt Európa-bajnokság (társ)házigazdája, az idei Eb négy mérkőzését rendezik a tavalyelőtt átadott, 67 ezres Puskás Arénában. Ugyancsak először lesz házigazdája (szintén társrendezésben, a szlovénokkal közösen) az ország U21-es Európa-bajnokságnak - az UEFA második legnagyobb eseményének magyarországi mérkőzéseit Budapesten, Székesfehérváron, Szombathelyen és Győrben rendezik meg.

A Magyar Labdarúgó Szövetség Adatai

tags: #labdarugo #szovetseg #elso #elnoke

Népszerű bejegyzések:

• Merüljön el a magyar kosárlabda történelmében!
• Téli úszás és endometriózis tudatosság Magyarországon
• Ismerje meg Dua Lipa világsztárrá válását
• A két csapat drámai összecsapásai
• Kulináris élmény Mönchengladbach szívében