Gödöllői Röplabda Club

Labdarúgó Utánpótlás Alapítvány Létrehozása: Részletes Útmutató

2026.06.19

A sport, különösen a labdarúgás, rendkívül fontos szerepet játszik a fiatalok testi és lelki fejlődésében. Az utánpótlás nevelés támogatása érdekében számos civil szervezet jöhet létre, amelyek közül az alapítvány az egyik leghatékonyabb forma. Ahhoz, hogy egy labdarúgó utánpótlás alapítvány sikeresen működjön, elengedhetetlen a jogi és adminisztratív keretek pontos ismerete. Ez a cikk részletesen bemutatja az alapítvány létrehozásának lépéseit, típusait és működésének fontosabb aspektusait, különös tekintettel a sport területére.

Egyesület vagy Alapítvány: Melyik a megfelelő forma?

Mielőtt belevágnánk az alapítvány létrehozásának részleteibe, érdemes tisztázni a két leggyakoribb civil szervezeti forma, az egyesület és az alapítvány közötti alapvető különbségeket. Mind az egyesület, mind az alapítvány egy civil szervezeti forma, tehát a szervezet célja nem a gazdasági tevékenység, hanem valamilyen „jó ügy” szolgálata.

A két forma között alapvető különbség, hogy míg az egyesület tagok által alkotott közösség, addig az alapítvány nem tagsági elven működik, hanem vagyon által biztosított célmegvalósításról szól. Egyesületet legalább 10 fő hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát megállapítja és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületi tagoknak nem kell már alapításkor jelentős vagyon rendelkezésre bocsátásával biztosítaniuk az egyesület működését. Ha azonban valaki nem kíván részt venni az egyesületi munkában, hanem csak anyagi támogatást szeretne nyújtani az egyesület céljainak eléréséhez, pártoló taggá válhat, ha ilyen tagsági forma létrehozását az alapszabály lehetővé teszi.

Civil szervezetek típusai - Egyesület vs. Alapítvány

Az alapítvány ezzel szemben akár egy személy is létrehozhatja, és a működését az alapító által rendelkezésre bocsátott vagyon biztosítja. Ha nincs egy nagyobb csoport, csak az alapító saját elhatározása a szervezet létrehozására, általában az alapítvány a megfelelő forma.

Az Alapítvány Fogalma és Jellemzői

„Az alapítvány az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és az alapítvány szervezetét.” (Ptk. 3:378. §) Az alapítvány csak bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre, azaz jogi személyként a nyilvántartásba vételkor kezd el létezni.

Milyen céllal hozható létre alapítvány?

Az alapítvány célja szinte bármilyen lehet, ami jogszerű és tartós, nem kell feltétlenül közérdekűnek lennie. A Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) lehetővé teszi, hogy magáncélú alapítványt is létrehozzunk. Ugyanakkor a kitűzött célnak mindenképpen hosszú távúnak (tartósnak) kell lennie, az alapítvány nem alkalmi feladatokra szolgál.

Ki alapíthat alapítványt?

Gyakorlatilag bárki. Magánszemély, több magánszemély együtt, de akár jogi személy (pl. cég) is alapíthat alapítványt. Fontos tudnunk, hogy az alapító az alapítással lemond a bevitt vagyon tulajdonjogáról. Tehát az átadott vagyon az alapítvány tulajdona lesz, és azt innentől kezdve az alapítvány önállóan, a kitűzött cél érdekében használja fel. Az alapító nem vonhatja vissza tetszése szerint az alapítvány vagyonát, és általában nem is szüntetheti meg egyoldalúan az alapítványt.

Miért jó alapítványt alapítani?

Az alapítvány egy kifejezetten rugalmas forma arra, hogy egy fontos célt szervezetten és hosszú távon lehessen szolgálni. Előnye, hogy az alapítvány „örökéletű” lehet. A cél megvalósítása akkor is folytatódhat, ha az alapító visszalép vagy elhalálozik, hiszen az alapítvány jogi személyisége független az alapító személyétől. Egy bejegyzett alapítvány nagyobb bizalmat kelthet a támogatókban, így könnyebben lehet adományokat gyűjteni vagy pályázati forrásokat szerezni. Továbbá, ha az alapítvány megfelel bizonyos feltételeknek, akkor közhasznú jogállást is szerezhet, azaz közhasznú alapítvánnyá válhat, ami adózási és támogatási szempontból előnyökkel jár.

Az Alapítvány Típusai

Az alapítványi forma nagyon sokszínű lehet, többféle szempont szerint csoportosíthatjuk őket:

  • Zárt és nyitott alapítvány: Zárt alapítvány esetén az alapító által az induláskor rendelkezésre bocsátott vagyon képezi az alapítvány egyetlen forrását, az alapítvány nem fogad utólagos csatlakozásokat vagy adományokat. A nyitott alapítvány már a létrehozásakor is azzal a céllal alakul, hogy a későbbiekben külső csatlakozók is támogathassák.
  • Magánalapítvány és közhasznú alapítvány: Magánalapítvány alatt általában olyan alapítványt értünk, amely nem minősül közhasznúnak. Közhasznú az az alapítvány lehet, amelynek tevékenysége közfeladat teljesítéséhez járul hozzá, megfelelő erőforrásokkal és társadalmi támogatottsággal bír, valamint átlátható módon működik. A közhasznú minősítés nagyobb presztízst és adóelőnyöket jelent, viszont szigorúbb beszámolási és működési kötelezettségeket ró a szervezetre.
  • Vagyonkezelő alapítvány: Ezt a típust kifejezetten vagyon hosszú távú kezelésére hozzák létre, például családi vagyon generációkon átívelő kezelésére, nagyobb vagyonrészek (részvények, ingatlanok) kezelésére és gyarapítására.
  • Közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (KEKVA): Ez egy speciális kategória, amelyet az állam vagy más közszereplő hoz létre közfeladat (például egy egyetem működtetése) ellátására, és amelyhez jelentős állami vagyon kerül átadásra. Magánszemély saját elhatározásából nem tud ilyen alapítványt alapítani.
Alapítványi formák összefoglalása

Lépésről Lépésre: Alapítvány Létrehozása

Az alapítvány létrehozása jogi szempontból egy jól behatárolható, jellemzően gördülékeny folyamat, amelynek végén a bírósági nyilvántartásba vétel áll. Nézzük meg a főbb lépéseket!

A Cél Meghatározása

Legyen világos, miért hoz létre alapítványt, mi lesz a pontos célja. Ezt a célt majd az alapító okiratban is rögzíteni kell, és ez fogja meghatározni az alapítvány tevékenységét a jövőben.

Az Alapítvány Neve

Az alapítvány nevét az alapító határozza meg. A névnek névkizárólagosság ellenőrzésen kell átmennie (nem lehet összetéveszthető más szervezet nevével) és általában tartalmaznia kell az „alapítvány” szót. Ha a szervezet neve jogi személy, más szervezet vagy természetes személy nevét tartalmazza, a kérelemhez csatolni kell a jogosultnak, illetve örökösének vagy jogutódjának a névhasználathoz hozzájáruló nyilatkozatát.

Székhely

Szükségünk lesz egy hivatalos székhelyre, azaz egy címre, ahol az alapítvány elérhető lesz és a részére küldött hivatalos küldeményeket átveszi. A székhely tulajdonosának nyilatkozata is kell arról, hogy az alapítvány ingyenesen vagy a megállapodott módon használhatja a címet székhelyként.

Alapítói Vagyon Biztosítása

Az alapítvány induló vagyon nélkül nem alapítható meg. Szükség van úgynevezett alapítói vagyonra, amelyet az alapító bocsát az alapítvány rendelkezésére. A törvény nem határoz meg konkrét minimum összeget, de a gyakorlatban elvárás, hogy a cél eléréséhez ésszerűen elegendő legyen. Ez lehet pénz vagy apport (pl. ingatlan, értékpapír).

Az alapítói vagyon formái és igazolása

Vagyon típusa Leírás Igazolás módja
Pénzbeli vagyon Készpénz Bankszámlán történő letétbe helyezésről szóló banki igazolás, ügyvédi/közjegyzői letéti igazolás
Nem pénzbeli vagyon (apport) Ingatlan, értékpapír, egyéb vagyontárgy Értékbecslés, átadásról szóló dokumentáció (pl. átadás-átvételi jegyzőkönyv)

A Kuratórium Tagjainak Kiválasztása

Az alapítvány működtetéséhez szükség lesz egy kuratóriumra. Már az alapításkor meg kell nevezni a kuratórium tagjait (legalább 3 fő, amelyből 2 állandó belföldi lakóhellyel rendelkezik vagy kivételes esetben 1 fő kurátor), akik vállalják a feladatot. Érdemes előzetesen felkérni az illetőket, és tájékoztatni őket a felelősségről. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban.

Egyéb Szervek és Személyek

Ha az alapító tervez felügyelőbizottságot (nagyobb alapítványoknál vagy közhasznúaknál kötelező lehet, ha bizonyos feltételek fennállnak), annak tagjait is érdemes előre egyeztetni.

Ügyvédi Segítség Igénybevétele

Az alapítvány alapszabályában, illetve az alapítvány alapító okiratában nem csupán a szervezetek nevét, tagjait vagy alapítóját, és az elérendő célt kell meghatározni. Meg kell határozni a cél megvalósításával, a szervezet tevékenységével és vagyonával, illetve a jogszerű működéssel kapcsolatosan számos kérdést. Ezeket laikusként nem könnyű jól megfogalmazni. Ezért az a legcélszerűbb, ha már alapítás előtt megkeressük a civil szervezetek alapításában kellő gyakorlattal rendelkező ügyvédet. Az alapító dönthet úgy, hogy ügyvéd vagy civil szervezetekre specializálódott jogász segítségét kéri az okiratok elkészítéséhez és a benyújtáshoz.

Alapító Okirat Elkészítése

Az alapító (vagy az alapítók) elkészítik az alapító okiratot. Ez a dokumentum az alapítvány „alapszabálya”, amelyben rögzítésre kerülnek a legfontosabb adatok és szabályok. Tartalmaznia kell a szervezet nevét, székhelyét, célját, az alapítvány részére juttatott vagyont, a kuratórium tagjait és működésére vonatkozó szabályokat, valamint az alapítvány megszűnése esetére vonatkozó rendelkezéseket.

Nyilatkozatok Beszerzése

Az alapító okiraton kívül számos más dokumentumot is el kell készíteni. Ilyenek például a kuratóriumi tagok, valamint a felügyelőbizottság tagjainak tisztséget elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatai. Hasonlóan, ha van felügyelőbizottság vagy más tisztségviselő (pl. könyvvizsgáló), tőlük is szükséges elfogadó nyilatkozat. Ha az alapító okiratban az alapító külön személyt jelöl ki az alapítói jogok gyakorlására, az illetőnek is nyilatkoznia kell az elfogadásról.

Az Alapítói Vagyon Elhelyezése és Igazolása

Az alapítói vagyont - ha pénzbeli - letétbe kell helyezni egy bankszámlán, ügyvédi letétben vagy közjegyzőnél. A lényeg, hogy erről igazolást kell csatolni a bírósági kérelemhez. Nem pénzbeli vagyon esetén az átadás megtörténtét kell dokumentálni.

Nyilvántartásba Vételi Kérelem Benyújtása

Ha minden dokumentum együtt van (alapító okirat, nyilatkozatok, vagyonigazolás, székhelynyilatkozat stb.), akkor az alapító (vagy meghatalmazottja, pl. ügyvéd) benyújtja a nyilvántartásba vételi kérelmet az illetékes bírósághoz. Magyarországon az alapítványokat a székhely szerinti törvényszék veszi nyilvántartásba. A kérelem speciális nyomtatványon történik. 2015 óta a civil szervezetek bejegyzése elektronikusan is megoldható, Ügyfélkapun keresztül.

Bírósági Eljárás és Bejegyzés

A törvényszék a kérelem beérkezése után megvizsgálja a benyújtott iratokat. Az eljárás időtartama változó, néhány héttől pár hónapig terjedhet az ügyintézés. Amennyiben hiányt vagy hibát fedez fel a bíróság, akkor hiánypótlást rendelhet el. A bejegyző végzés ellen nincs fellebbezés, tehát ezzel azonnal jogerősen létrejön az alapítvány. A jogerőre emelkedés napját követően az adószám és a statisztikai számjel megállapításához szükséges adatokat a bíróság továbbítja az állami adóhatósághoz és a KSH-hoz.

Alapítvány alapításának folyamatábrája

Speciális Esetek: Alapítvány Végrendelettel

Külön említést érdemel, hogy alapítvány nem csak élő személyek által, hanem végrendeleti úton is létesíthető. Egy alapító rendelkezhet úgy a végrendeletében, hogy halála után alapítvány jöjjön létre a hagyaték egy részéből, meghatározott célra. Ilyenkor a végrendeletnek tartalmaznia kell az alapító okiratra vonatkozó elemeket (cél, vagyon, szervezet), és a bírósági bejegyzést már a kuratórium végzi el. Ha a végrendeleti úton alapítandó alapítvány létrehozását az örökös nem teljesíti, az arra jogosult személy bírósághoz fordulhat az alapítvány bejegyzése érdekében. Az örökhagyó meghagyásban is elrendelheti alapítvány létesítését, ilyenkor a hagyatékban részesülő személyt alapítvány tételére irányuló kötelezettséggel terheli.

Az Alapítvány Működése és a Kuratórium Szerepe

Az alapítvány kuratóriuma az alapítvány ügyvezető és döntéshozó szerve, lényegében az alapítvány „vezetősége”. Mivel az alapítványnak nincsenek tagjai, akik demokratikusan döntenének, a kuratórium hivatott arra, hogy az alapító által kitűzött célt megvalósítsa és az alapítvány vagyonát kezelje. A kuratórium tagjai általában megbízási jogviszonyban látják el feladataikat. Az alapító és közeli hozzátartozói nem lehetnek többségben a kuratóriumban - ezzel a szabállyal biztosítják, hogy az alapítvány elvileg önálló.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a hátrányos következmények alól nem mentesült, vagy akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak.

Jogszabályi Háttér

Az alapítványok működését alapvetően a 2013. évi V. törvény (Polgári Törvénykönyv) 3:378. § - 3:404. §-a szabályozza. Emellett a civil szervezetekre vonatkozó általános szabályokat a 2011. évi CLXXV. törvény, a sportról szóló 2004. évi I. törvény, valamint a vagyonkezelő alapítványokra vonatkozóan a 2019. évi XIII. törvény, és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra a 2021. évi IX. törvény is releváns lehet.

Példa a Gyakorlatban: Az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány

A gyakorlatban is számos sikeres labdarúgó utánpótlás alapítvány működik, amelyek célja a fiatal tehetségek felkarolása és a sportolás feltételeinek megteremtése. Az Albert Alapítvány (eredeti nevén Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány) két magánszemély alapította még 2010-ben, első elnöke a 2011 októberében elhunyt névadó, a legendás Császár, Albert Flórián volt.

Az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány támogatja a Ferencvárosi Torna Club legsikeresebb és legtehetségesebb utánpótláskorú versenyzőit. Az alapítvány az elmúlt években több száz olyan utánpótláskorú sportolót karolt fel, akik eredményeikkel, hozzáállásukkal és szorgalmukkal méltóképpen képviselik az FTC-t. Közöttük vannak, akik kiemelt támogatásban részesültek.

Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány logója

Az Albert Flórián Labdarúgó Utánpótlás és Sportalapítvány alapítása óta jó néhány olyan projekt is elindult, amelyből azóta hagyomány lett. Ilyen például a Fradi Családi nap, melyet minden évben megrendeznek, illetve az Albert Flórián emléktorna-sorozat. Emellett elindult egy iskolai akció is, melynek keretében a diákokat a rendszeres sportolással, ennek előnyeivel, élményeivel ismertették meg, ebből nőtte ki magát a Fradi Suli Program.

Az Albert Alapítvány adószáma: 18296147-1-43. Támogatni lehet őket a személyi jövedelemadó 1+1 százalékának felajánlásával, amely a bevallástól függetlenül, május 20-ig tehető meg.

tags: #labdarugo #utanpotlas #alapitvany #letrehozasa

Népszerű bejegyzések:

GRC