A Labdarúgó Utánpótlás Felkészítésének Kritikus Pontjai és a Tudományos Megközelítés Jelentősége
Számtalanszor halljuk napjainkban, hogy egy-egy kiemelten tehetségesnek gondolt, utánpótláskorú sportoló nem váltja be a hozzá fűzött reményeket. Esetleg sorozatos sérülések hátráltatják a benne rejlő tehetség kibontakozásában, vagy valamilyen oknál fogva felnőtté válva már nem versenyképes a versenytársaihoz képest.
A jelenség háttere sok okra visszavezethető, ezek között említhető az utánpótláskorban nem megfelelő erőnléti felkészítés. Nagyon nagy szükségét látjuk, hogy minél alaposabb és tényszerűbb legyen a kondicionálás és a fizikális felkészítés, hiszen ez alapja a hosszú távú sikeres sportolói karriernek.
Az Erőnléti Edzés Alapvető Szerepe az Utánpótlásban
A világ legnagyobb, erőnléti edzőket tömörítő szervezetének (National Strength and Conditioning Association) 2009-es állásfoglalása szerint amint a gyermek szervezett keretek között sportolásra képes, szakértő felügyelettel az életkorának megfelelő erőfejlesztő edzéseket is végezhet, sőt kell is végeznie. Azonban az erőfejlesztés nemcsak a teljesítményfokozás szempontjából fontos, hanem a sérülések megelőzésében is kulcsfontosságú.
Egy összefoglaló tanulmány 26610 sportoló 3464 sérülésadatát elemezve arra a következtetésre jutott, hogy a rendszeresen végzett erőedzés a sportsérülések előfordulásának rizikóját közel 66 %-kal, a túlterhelésből adódó sérülésekét pedig közel 50 %-kal csökkentheti (Lauersen és mtsai., 2014). Ez az adat is alátámasztja, hogy a fiatal sportolók megfelelő fizikai felkészítése mennyire elengedhetetlen a hosszú távú egészségük és karrierjük szempontjából.
Szakértelem és Tapasztalat a Sporttudományban
A modern utánpótlás-nevelés megköveteli a magas szintű szakértelmet és a nemzetközi tapasztalatokat. Erőnléti edzők és sporttudományi szakemberek folyamatosan képzik magukat és gyűjtik a tapasztalatokat a professzionális kluboknál és szövetségeknél.
Egy sporttudományi szakember, még TF-es hallgatóként Erasmus csereprogram keretében tanult a sunderlandi egyetemen, ahol a magyarországi tanulmányaival párhuzamosan elvégezte a sport- és edzéstudomány (Sport and Exercise Science) mesterszakot. Akkoriban az egyetemen tanított a labdarúgáshoz kapcsolódó kutatásokra szakosodott dr. Paul Bradley, aki jelenleg a Barcelona labdarúgó csapatának is sporttudományi tanácsadója. A vele való együttműködésnek köszönhetően szerzett szakmai tapasztalatot a sunderlandi labdarúgó akadémián teljesítményelemzőként.
Továbbá szakmai tanulmányutakon vett részt a Newcastle United labdarúgó akadémiáján és a West Bromwich felnőtt csapatánál. Ezek során betekintést kapott a professzionális klubok működésébe. Ráadásul olyan mérőeszközökkel ismerkedhetett meg és dolgozhatott napi szinten, amelyek itthon még nem voltak elérhetőek. Miután hazajött Angliából, a 2014/2015-ös szezonban a Ferencváros utánpótlás és felnőtt csapatainál dolgozott sporttudományi szakemberként. 2015 óta a Magyar Labdarúgó Szövetségnél (MLSZ) dolgozik erőnléti edzőként és sporttudományi szakemberként az utánpótlás válogatottak, valamint 2016-tól kisebb megszakítástól eltekintve a felnőtt válogatott mellett. A gyakorlati munkája mellett a Testnevelési Egyetem Sportjáték Tanszékén, az MLSZ Edzőképző Központ és a Magyar Kézilabda Szövetség Nemzetközi Edzőtovábbképző Központjának képzésein óraadóként is tevékenykedik.
Egy másik szakember 1999-ben szerzett biológia-testnevelés szakos tanári diplomát a szombathelyi főiskolán, majd 2001-ben a Testnevelési Egyetemen testnevelő tanári diplomát. Dolgozott utánpótlás labdarúgó edzőként, később személyi edzőként. 2009-ben kezdte el a TRX edzésrendszer magyarországi népszerűsítését, mely mára nem csak a funkcionális tréning területén, de az élsportban is elterjedt és világszerte használt módszer lett. Az elmúlt 10 évben több, mint 2000 edzőt oktatott és folyamatosan képezte magát nemzetközi tanfolyamokon. 2013-ban egy amerikai szakmai út keretében részt vett az EXOS phoenixi központjában egy 2 hetes erőnléti edző továbbképzésen. A 2012-13-as idényben az FTC-PLER férfi kézilabda csapat erőnléti edzőjeként dolgozott. 2014-16 között a Ferencváros női labdarúgó csapatának erőnléti edzője volt, mindkét évben bajnokságot és magyar kupát nyertek a csapattal. 2017 márciusa óta az FTC férfi vízilabda csapat erőnléti edzéseit vezeti, emellett 2018 nyarától az FTC kézilabda csapat és a Pénzügyőr női kézilabda csapat erőnléti felkészítéséért felel. 2019-től részt vesz a vízilabda utánpótlás válogatottak erőnléti felkészítésében. Az elmúlt években számos sportág (kajak-kenu, labdarúgás, karate, úszás, jégkorong, tenisz) válogatott sportolóinak tartott erőnléti edzéseket és a MOB Kiemelt Edző Programjában résztvevő szakemberek továbbképzésében is részt vett. Rendszeresen ad elő szakmai konferenciákon (pl. a Gyógytornász Társaság, a Magyar Edzők Társasága, a Magyar Vízilabda Szövetség és a Magyar Kézilabda Szövetség meghívására). Az MKSZ Erőnléti edző képzésének oktatója, az Erőnléti edzés a kézilabdázásban könyv szerkesztője és társszerzője.
ISSC 2024 - dr. Sáfár Sándor Phd: Az utánpótlásképzés általános organikus sarokpontjai
A Sportanalitika és a Mérésen Alapuló Felkészítés
A sportanalitika mint sporttudományos tevékenység olyan tényszerű részeit mutatja meg a sportági felkészítésnek, ami eddig vak folt volt. A tanfolyamok során, mint például a "edzés- és mérkőzésmérés újszerű megközelítése a labdarúgásban", Schuth Gábornak köszönhetően a mérkőzésmérés és kondicionális felkészítés objektív példáit és módszereit is megismerhetjük részletesebben. Gábor egy olyan szemléletmódot tárt elénk, mely nem csak a labdarúgásban hasznosítható, hanem bármely sportágban, posztspecifikusan felhasználható.
Erőnléti edzőként a terhelés adagolása és az egyénre szabott edzéstervek készítése csak méréssel és visszacsatolással lehetséges. Ahhoz, hogy a megfelelő adaptáció létrejöjjön és az edzésterhelés sérülésmegelőző funkcióját is betöltse, a mérkőzés és edzés terhelést is mérni kell. Azokat a képességeket kell fejlesztenem, amelyek a mérkőzés sportágspecifikus mozgásaihoz szükségesek, tehát ismernem kell az adott sportág mozgásait posztspecifikus bontásban - és ezek szervezetre gyakorolt hatásait.
A workshopok ezeken az ismereteken túl megtanítják, mit, mikor, miért mérjünk eszközzel és eszköz nélkül sportág és posztspecifikusan egyaránt - nem csak a labdarúgásban. Az objektív és szubjektív, játékosra lebontott mérési eredmények alapot adnak, hogy megtaláljuk azt a minimális ingert, amivel az adott sportoló teljesítményét maximalizálni tudjuk az aktuális teljesítő képességével és készenlétével párhuzamosan, és egyidejűleg minimalizálhatjuk a sérülések rizikóját.
Az ilyen képzéseken szerzett tudás remekül rávetíthető más sportágakra is, segítve a játékosokat érő edzés- és mérkőzésterhelés megértését, ezáltal sportspecifikusabbá téve a rehabilitációt és felgyorsítva a játékosok visszatérését az élsportba. Óriási szükségét látjuk az ilyen és ehhez hasonló sporttudományos képzéseknek, főként hazánkban, hiszen itt ezen tudományág még gyerekcipőben jár.
| Terület | Előny | Hatás / Eredmény |
|---|---|---|
| Sérülésmegelőzés | Rendszeres erőedzés és terhelésmérés | 66%-kal csökken a sportsérülések, 50%-kal a túlterheléses sérülések kockázata |
| Teljesítményoptimalizálás | Posztspecifikus és egyénre szabott mérések | Az egyéni teljesítmény maximalizálása a minimális ingerküszöb megtalálásával |
| Edzéstervezés | Objektív és szubjektív adatok gyűjtése | Megfelelő adaptáció biztosítása és a terhelés egyéni adagolása |
| Rehabilitáció | Mérkőzés- és edzésterhelés megértése | Sportspecifikusabb rehabilitáció, gyorsabb visszatérés az élsportba |
A Labdarúgó Módszertani Központ és az Akadémiák Szerepe
A Labdarúgó Módszertani Központ felelőssége nem kizárólag az, hogy szakmai és tudományos értelemben összefogja az akadémiákat, és ezáltal - főleg az utánpótlás-nevelés terén - elősegítse a magyar labdarúgás fejlődését. Az is feladat, hogy bemutassa a tíz kiemelt akadémián folyó műhelymunkát, amely a központilag rögzített alapelvek mentén, de helyi sajátosságok maximális figyelembevételével folyik.
Ugyanez egy könyv gondolatvilága is: lefektették az alapvető kereteket, de azt az akadémiákra bízták, milyen tartalommal töltik meg őket. Van például, aki főként a klubtörténetre, van, aki az akadémia eredményeire fókuszál, és akad olyan, aki a klublegendákat mutatja be - ettől szép és színes ez a kiadvány. A kötet szerzői mellett mindenképpen meg kell említeni a két szakmai lektor, a Testnevelési és Sporttudományi egyetem docense, dr. Szikora Katalin, valamint dr. [név] munkáját.
A munka 2021. április 8-án indult el, akkor küldték ki a felkéréseket az akadémiáknak, akik a legjobb tudásuk szerint állították össze az anyagokat. Mindenki kapott egyfajta iránymutatást, de az anyagok elkészítése és a szerkesztés során is komoly hangsúlyt kapott az egyedi jellegzetességek kiemelése, hiszen az akadémiák és az anyaklubok is más-más történeti háttérrel, illetve jellemzőkkel bírnak.
Kondicionális Képességfejlesztés az Utánpótlásban - Elmélet és Gyakorlat
Számtalanszor halljuk, hogy utánpótláskorban, 17-18 éves korig szinte minden sportágban versenyképesek vagyunk a világgal, aztán valami történik, és a nagy reményű utánpótlás sportolóink sokszor felnőtt szinten nem váltják be a hozzájuk fűzött reményeket. Ebben a két online előadásban szó esik azokról a legfontosabb ismeretekről a kondicionális képességfejlesztést illetően, amelyekkel minden, utánpótlás sportolókkal foglalkozó edzőnek tisztában kell lennie.
A két előadás során áttekintik a főbb kondicionális képességek fejlesztési alapelveit utánpótláskorú sportolókra vonatkoztatva. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a képességfejlesztés szenzitív időszakaira és a gyakori hibákra, amelyek a gyermekek későbbi karrierjére is komoly hatással lehetnek. A megfelelő felkészítéshez elengedhetetlen elméleti ismeretek elsajátítása mellett a gyakorlati példáknak és a feladatoknak köszönhetően egy jól alkalmazható gyakorlati tudásra tehetnek szert az edzők.
tags: #labdarugo #utanpotlas #anyagok
