A labdarúgó utánpótlás-nevelés alapjai és fejlesztési irányai Magyarországon
A labdarúgásban az utánpótlás-nevelés alapkövezi meg a jövő sikereit, hiszen itt dől el, milyen minőségű és szemléletű játékosok lépnek majd a felnőtt futball világába. A magyar labdarúgásban az elmúlt évtizedben jelentős erőfeszítések történtek a rendszer fejlesztésére, de a kihívások továbbra is komolyak. Ahogy arra a 2016-os és az idei Európa-bajnokságot követő törés is rámutatott: „a közelmúlt kiemelkedő eredményei nem egy rendszerszintű folyamatnak az eredményei, hanem egy-egy klub, csoport vagy ember kezdeményezése." A cél, hogy rendszerszinten, folyamatában tudjuk garantálni ezeket az eredményeket, és nemzetközi szinten is versenyképes labdarúgókat képezzünk.
Az MLSZ Stratégiai Keretei és Rendszere
A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) 2010 óta dolgozik az utánpótlás-nevelés megreformálásán. A 2010-es év az anyagi lehetőségeket tekintve egyértelmű cezúra volt a hazai futballéletben, hiszen a kormány sosem látott forrásokat biztosított, és biztosít a mai napig a sport számára. A 2011-ben kiadott első stratégia, „A megújulás évtizede” (2010-2020) címet kapta, melynek célja elsősorban a tömegbázis növelése, az amatőr és utánpótlás-futball felpezsdítése, az infrastruktúra fejlesztése és a klubok anyagi stabilizálása volt. Ennek két legfontosabb elemeként az amatőr csapatok költségeinek csökkentését, valamint a pályák minőségének javítását, számának növelését határozták meg.
A Fejlesztés Eszközei: Produktivitás 2.0 és Talent X
Az MLSZ által meghatározott elvárások teljesítésének és a nevelés minőségének objektív nyomon követhetőségének érdekében kidolgozta a Produktivitás 2.0 elszámolási rendszert, mely az utánpótlás-nevelés minőségét mutatja. Ez hű képet ad arról, hogy a nevelés minősége mennyire illeszkedik az elvárthoz. Emellett bevezetésre került a Talent X informatikai és vállalatirányítási rendszer, amely segíti, összeköti és teljesen transzparenssé teszi az utánpótlásban résztvevő klubok, a 28 Tehetségközpont és a 10 kiemelt Akadémia működését és szakmai munkáját. A rendszerbe feltöltésre kerülnek az egyes játékosok adatai, az alapvető adottságok és jellemvonások mellett a sérülések, az edzésen és mérkőzéseken nyújtott teljesítményük. Ezzel kapcsolatban Barczi Róbert sportigazgató megjegyezte: „tendenciákat akarunk látni. Kapnak egy tükröt, egy objektív adatot, ami eddig nem volt."
Az Utánpótlás Struktúrája és a Bozsik-program
Az MLSZ az utánpótlás-nevelés hatékonyságának növelése érdekében egy többlépcsős rendszert alakított ki. Az országban található mintegy 1400 amatőr/grassroots klubot megyénként 3-4 Körzetközpont fogja össze, egyfajta hídként szolgálva az elit utánpótlásképzés felé vezető úton. A felettük elhelyezkedő, összesen 28 Tehetségközpontban dolgozó főállású edzők feladata a 6 és 14 év közötti gyermekek megfelelő egyéni képzése, és a legtehetségesebbek felkészítése az akadémiai szint elérésére. Ezen kívül a Szövetség meghatározta a tehetségközpontok számára a fő célt: a megyében található tehetségek felkutatása, képzése és a kiemelt Akadémiákra való eljuttatása 14-15 éves korig.
A Bozsik-program egyik fő célja az volt, hogy ne legyenek vakfoltok a hazai utánpótlásfutballban, ezért a megyéket körzetekre osztják, és négy-nyolc kisebb körzetet fűznek egy-egy nagyobb település köré. Tehát a központok mellett alközpontokat is létrehoztak annak érdekében, hogy a tehetségek felkutatása a lehető leghatékonyabb legyen. Az MLSZ a tehetséggondozókban végzett szakmai munka minőségét, így az alapelv megvalósulását is folyamatosan, szúrópróbaszerűen ellenőrzi.
Átigazolási Szabályok és Akadémiai Hálózat
A tehetséggondozást egy olyan átigazolási szabály- és díjazási rendszer bevezetése is segíti, amely arra készteti és ösztönzi a klubokat, hogy a térségbeli tehetségeket a lehető legtovább a képzési rendszerükben tartsák: 15 éves korban csak 8 játékost igazolhat egy akadémia, így rá van kényszerítve, hogy 13-14 gyereket vagy saját alsóbb korosztályaiból neveljen ki, vagy a saját régiójából igazoljon, amit megyén belül korlátlanul meg lehet tenni. A stratégia kimondta, hogy az akadémiáknak biztosítaniuk kell a pre-akadémiai képzést, míg a felsőszekcióban egységes módszertant kell követniük. Az anyagban a kiválasztásról is szó esett. Az MLSZ a játékosok életkora, technikai és taktikai felkészültsége, fizikai kondíciója, játékintelligenciája alapján három fő korcsoportot különböztetett meg. Az U12-13-asok esetében az edzők megfigyeléseire hagyatkoztak, a terv az volt, hogy a megyékben összegyűjtik a legügyesebb gyerekeket.
Azonban a rendszernek továbbra is vannak kihívásai. A helyzet az, hogy 2025-ben továbbra sincsen akadémia a Debrecen-Budapest-Szombathely tengelytől délre - ráadásul az Illés Akadémia az idén elveszítette a státuszát -, így a 2024. január 1-jei adatok alapján a 157 ezer fős Szegedről vagy a 140 ezres Pécsről is elég nehezen megközelíthetők a hazai utánpótlás csúcsintézményei. A baranyai megyeszékhelyről a leggyorsabban a kispesti Magyar Futball Akadémiát lehet elérni, a Google térképe szerint mintegy 2 óra 18 perc alatt teljesíthető a táv.
A Fiataljátékos-szabály Előszele és a Versenyképesség
A 2011-ben kiadott anyagban már megjelent a fiataljátékos-szabály előszele. „A magyar utánpótlás-nevelés speciális problémája, hogy a tehetséges 17-19 év közötti játékosoknak nincs lehetőségük a továbbfejlődésre, a meccsrutin megszerzésére. Igencsak kevés kivételtől eltekintve nem jutnak be az első osztályú csapatok keretébe, ugyanakkor az utánpótlás-bajnokságba már nem nevezik őket." Az EU-s jogszabályok szerint nagyon nehéz az élvonalbeli klubokat arra kényszeríteni, hogy ne az ide igazoló külföldi játékosokat részesítsék előnyben. A mai magyar labdarúgásban alapvető fontosságú, hogy a közönség hétről hétre tehetséges magyar fiatalokat láthasson a profi csapatokban, a gyerekek azokhoz hasonlíthassák magukat, próbálják utánozni őket. Ezáltal a bajnokság színvonala és nézőszáma is emelkedik, a magyar játékosok révén a meccsre járás, a vasárnapi bajnoki forduló ismét kedvenc családi programmá válhat. A magyar válogatott jelenlegi keretében csupán öt labdarúgó szerepel európai topligában, és ebben a nyári Európa-bajnokság sem tudott változást hozni.
A Modern Labdarúgó Képzés Filozófiája
A labdarúgás a maga összetettségében végtelenül egyszerű játék, ezt sosem szabad elfelejteni! „Meggyőződésem szerint erre a kérdésre az a helyes válasz, hogy a mi munkánk szakmai célja - az egészséges életre nevelésen és a labdarúgás üzenetének, eszmeiségének a közvetítésén túl - az, hogy olyan labdarúgókat képezzünk, akik felnőttként nemzetközi szinten is megállják a helyüket, és aktív ellenállás, erőteljesen nyomásgyakorlás mellett is gyorsan, határozottan és magabiztosan tudnak jó döntéseket hozni a pályán." Részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás a hosszú távú cél.
A Technikás és Gyors Játékos Koncepciója
Sokan hiányolják a technikás támadójátékosokat a magyar pályákról. A modern játékfelfogás szerint az számít igazán technikás játékosnak, aki az adott játékhelyzetben rendre helyes és gyors döntéseket hoz, és azokat technikailag meg is tudja valósítani, valamint el tudja viselni a rá nehezedő mentális nyomást. Ehhez persze szükséges a technikai képzettség, de a mai labdarúgásban a technikai képzettség önmagában már nem értelmezhető, hanem csak egyes döntéshelyzet megoldások viszonylatában. Ez azért is különösen lényeges, mert a futball egy nyílt készségű sportág, ahol a sportolónak folyamatosan változó körülmények között kell tudni bizonyítani a felkészültségét.
A gyors játékos definíciója is átalakult. A fociban az a gyors játékos, aki mindig a megfelelő időben van a megfelelő helyen. Ehhez persze elengedhetetlenül fontos a megfelelő erőnlét, az atlétikus képességek megléte, de legalább ennyire lényeges a futballtudás, a játék olvasásának képessége, a megfelelő döntés, gondolkodás gyorsaság, amely szintén csak erőteljes nyomásgyakorlás, aktív ellenállás mellett fejleszthető.
Eredménykényszer vs. Képzés
A közvélemény szerint a pályán elért eredmények a fontosak egy utánpótlás klub sikerességét vizsgálva. A labdarúgásban mindig kell, hogy legyen eredménykényszer, hiszen ez a játék lényegi része, 8, 18 vagy 28 éves korban egyaránt, de utánpótlás korban nem szabad, hogy az eredményre törekvés határozza meg a játékot! Az eredmény nagyon fontos, és természetesen győztes típusú, sikerorientált játékosokat szeretnénk nevelni, de azt nem szabad hagyni, hogy az eredményre törekvés a képzés rovására menjen! Ebbe beletartozik az is, hogy a vezetői oldalról ne tegyenek túlzott nyomást az egyes csapatok edzőire az eredményesség tekintetében.
Vélemény szerint az a helyes, ha minden meccsen győzelemre játszunk, erre neveljük a gyerekeinket, de tudomásul kell venni, hogy gyerekkorban még vannak az eredménynél fontosabb szempontok is. Ilyen például az is, ha a csapat akkor is „fent”, az ellenfél térfelén kezdi meg a védekezést, ha egyébként ez vereséggel járhat, mert hosszú távon ez lehet a sikerességünk egyik kulcsa. Ha egy gyereket kezdettől fogva egy támadásban és védekezésben kevésbé kezdeményező, eredmény-orientált játékra nevelnek, amelyben nincs meg ez az aktív ellenállás, illetve a folyamatos, kreatív döntéshelyzet megoldás, attól a gyerektől később már nem lehet elvárni, hogy nagy nyomás alatt is jó százalékban oldja meg az egyes játékszituációkat. Döntő jelentőségűnek tartjuk, hogy támadásban és védekezésben egyaránt kezdeményező játékra neveljünk.
A görcsös eredménykényszer alóli kivételek kapcsán fontos megemlíteni, hogy ha van egy olyan utánpótlás játékos egy klubnál, akinek a mentális és testi érettsége meghaladja a korát, akkor őt a fejlődése érdekében még akkor is az idősebb korosztályban célszerű versenyeztetni, ha egyébként tudjuk, hogy ezzel jelentősen meggyengítjük azt a csapatot, amiben egyébként pusztán az életkora alapján szerepelnie kellene. Így előfordulhat, hogy olyan meccseket is el fog veszíteni az adott csapat, amiket az említett, idősebb korosztályban szerepeltetett játékossal kiegészülve akár meg is nyerhetne.
Az Utánpótlás Nevelés Kihívásai és Megoldásai
A Modern Kor Hatásai és az Edzői Feladatok
Tudomásul kell venni, hogy a mai gyerekek más világban nőnek fel, mint a korábbi generációk, és ehhez az edzőknek, pedagógusoknak alkalmazkodniuk kell. Ma már sokkal több „elszívó hatás” érvényesül, mint egy-két évtizeddel ezelőtt. Ez alatt érthetjük a modern kor vívmányait, a mai kor szerinti életmódot, amely nem mindig kedvez az aktív, sportos életnek, de gondolhatunk akár más sportágak elszívó hatására is. Ezek adott dolgok, amelyeken nem változtathatunk. A feladat az, hogy egy olyan vonzó közeget teremtsünk az egyesületek berkein belül, ahová a gyerekek szívesen jönnek, ahová szívesen tartoznak. A focinak igen komoly megtartó ereje van, és aki egyszer belecsöppen a foci világába, az már nagyon ritkán fordít hátat a futballpályának.
Azonban be kell látni, hogy a mai gyerekekkel már máshogy kell beszélni. Talán többet kell magyarázni nekik, meg kell értetni velük, hogy mit miért kérünk tőlük, és időbe telik elfogadtatni velük, hogy valóban értő tudást akarunk adni számukra, és ezért megéri hallgatni ránk.
Az Iskolarendszer és a Fejlődés
A kép nagyon vegyes, de általánosságban ki lehet jelenteni, hogy a gyerekeink szinte a kezdetektől nagyon nagy terhelés alatt vannak, elsősorban az iskolában, ami nem kedvez a sportteljesítménynek. Ez a túlterheltség több területen is jelentkezik. Szinte minden nap kora reggeltől délutánig, órákon keresztül az iskolapadban ülnek, ami nem feltétlenül kedvez a mentális, szellemi és testi fejlődésüknek. Emiatt az edzésre is szinte rohanva érkeznek, majd onnan rohanva távoznak úgy, hogy nap közben is alig jut idejük arra, hogy rendesen táplálkozzanak. Összességében nagyon keveset mozognak edzésen kívül, és olykor talán az iskolai testnevelés órákon sem kapnak megfelelő mennyiségű, illetve minőségű ingert, melyek hatékonyan fejlesztenék a mozgáskoordinációjukat, ügyességüket. Pedig ha ezen a területen sikerülne előrelépést elérni, úgy az nagyban könnyítené a labdarúgó utánpótlás-nevelés terén folytatott munkát is.
A sportpszichológusok is megerősítik azon tapasztalatokat, miszerint a gyerekeink többsége alapvetően kockázatkerülő és önbizalom-hiányos személyiségű, mely részben az iskolarendszer hiányosságaira hívja fel a figyelmet. A magyar iskola - tisztelet a kivételnek - megtanítja a gyereket arra, hogy „hogy ne figyeljen”, illetve „hogy élje túl a napját”, ahelyett hogy aktivitásra és kezdeményezőkészségre nevelne. Ez ugyanakkor kihívás is egyben, hiszen meg kell találnunk a módját annak, hogy a gyerekeinket ráneveljük az optimális mértékű kockázatvállalásra, és kialakítsunk bennük egy egészséges önértékelést, önbizalmat. A pályán ugyanis nagy nyomás alatt kizárólag az a játékos tud megfelelő arányban helyes döntéseket hozni, akinek a helyén van az önbizalma, és nem fél - ésszerű mértékben - kockázatot vállalni. Dárdai Pál is felhívta a figyelmünket arra, hogy míg Magyarországon az iskolában még mindig szó szerint kérnek számon különféle szabályokat a gyerekektől, és akár egy szótévesztésért is gyengébb osztályzat jár, addig Németországban külön osztályozzák a tanulók kezdeményezőkészségét és aktivitását. Ez tágabb összefüggésben azt is jelenti, hogy ott az iskolarendszer bátorítja a gyerekeket a véleményük, és végső soron saját maguk felvállalására, még akkor is, ha esetleg adott helyzetben helytelen dolgot mondanak.
Edzőképzés és Nemzetközi Inspirációk
Az utánpótlásban egyre több olyan kolléga dolgozik Magyarországon, akik rendelkeznek a szükséges tudással, illetve akikben megvan az az igényesség, hogy folyamatosan képezzék magukat. Akik egyrészt magas szinten képzettek, iskolázottak, egy, vagy akár több idegen nyelven beszélnek, külföldi szakmai anyagokat olvasnak, rendszeresen járnak nyugat-európai klubokhoz tanulmányutakra, és ezt a megszerzett tudást a mindennapi munkájuk során alkalmazzák is. Az edzőnek hetente csak pár óra áll rendelkezésére, alig több, mint tíz éven keresztül, miközben a játék fejlődése miatt a játékosokkal szembeni elvárások egyre nagyobbak. Ezeknek a fokozott elvárásoknak az edző csak integrált képzés segítségével tud megfelelni, vagyis akkor, ha minél kevesebb az úgynevezett szeparálás, vagyis minden edzésének megvan a maga mentális, technikai, taktikai és erőnléti célja egyaránt.
A 2011-es stratégia szerint az edzőképzéssel kapcsolatban az UEFA előírásaihoz tartják magukat, a jó nemzetközi példákat feltérképezik, és beépítik a programba, valamint a magyar jellegzetességéknek és tradícióknak megfelelő koncepció mentén dolgoznak. Véleményünk szerint minden ország labdarúgásában találunk követhető és követendő példákat, ezért is nagyon lényeges, hogy rendszeresen tanulmányozzuk a külföldi trendeket és módszereket, de nincs olyan, hogy egyetlen követendő példa. Nem szabad abba a hibába esni, hogy elmegyünk az aktuális világbajnokhoz, elkezdjük másolni a példáját, aztán az első kudarc után kihátrálunk és keresünk másik példát, hiszen közben is telik az idő. Nagyon fontos ezen a területen is az önbizalom!
A spanyol foci stílusa áll a legközelebb a modern felfogáshoz; ott a szakemberek hihetetlenül profik, következetesek, és nem hagyják, hogy egy-egy átmeneti eredménytelenség letérítse őket a kitűzött cél felé vezető útról. Spanyolországban sokat lehet meríteni például a gyors és precíz hibajavítás területén alkalmazott módszerekből, hozzáállásból. Emellett Zágrábban is jártak kollégák, ahonnan szintén élményekkel és tapasztalatokkal gazdagon tértek haza.
Eredmények és Fejlődési Irányok
A magas színvonalú munka eredménye már látható. Az MLSZ által bárki számára hozzáférhető rangsorban a Bene Ferenc Labdarúgó Akadémia a 895 egyesület közül a következő eredményeket érte el:
| Időszak | Helyezés | Megjegyzés |
|---|---|---|
| 2019/2020-as év | 38. | 895 egyesület közül |
| 2020/2021-es év | 18. | 895 egyesület közül |
| 2021/22-es év | 8. | Megelőzve 7 kiemelt Akadémiát |
Ezek az eredmények a magas színvonalú munkának köszönhetőek, és azt mutatják, hogy a megfelelő stratégia és filozófia képes érdemi fejlődést hozni. Hosszú távú célként a részsikerek helyett garantálható fejlődés, nemzetközi szinten versenyképes labdarúgók képzése és piaci alapú gondolkodás lebeg a szakemberek szeme előtt. „Az utánpótlás-nevelés hatékonysága elmarad a céloktól és várakozásoktól, a tehetségkutatás és menedzsment, valamint a fiatal játékosok professzionális futballba történő beépítése területén további erőfeszítéseket kell tenni."
tags: #labdarugo #utanpotlas #neveles #1
