Jean de La Fontaine Válogatott Meséi: A Halhatatlan Állatmesék és az Emberi Társadalom Tüze
La Fontaine mesék generációk óta szólnak az emberi természetről, tanulságot szolgáltatva kicsiknek és nagyoknak egyaránt. Jean de La Fontaine válogatott meséi nem csupán egyszerű történetek állatokról, hanem mélyreható bölcseletek az emberi társadalomról és erkölcsökről. La Fontaine mint aesopusi állatmesék írója él a magyar köztudatban, mint kedves, szellemes, de kissé gyermeteg meseíró, s nehezen értik meg, hogy a franciák miért tartják irodalmuk legnagyobb alakjának. E cikk célja, hogy közelebb vigye az olvasót La Fontaine gazdag és összetett világához.
A Költő és a Szatíraíró Felfedezése
De La Fontaine költő volt, nem moralista. S a franciák ma már az iskolában is költőként olvastatják s úgy is magyarázzák. Gátlástalanul és minden rokonszenvtől vagy ellenszenvtől mentesen látta a világot is, olyannak látta, - amilyen. Ez a nyers, őszinte látásmód teszi műveit igazán időtállóvá és relevánssá. Radnóti Miklós gazdag hangszerelésű, formahű fordításai révén felfedezte La Fontaineben a költőt, a formaművészt, a bűbájos lírikust és az emberi társadalom egyik legszellemesebb szatíra-íróját.
«A francia polgári életszemlélet, az egészséges és okos, a mindent-firtató, de mégis lojális középszer első nagy megfogalmazója;» - így szerepel a nemrégiben megjelent kitünő magyarnyelvű francia antológiában. Ez a megfogalmazás hűen tükrözi azt a kritikus, ám mégis mélyen emberi szemléletet, ami áthatja La Fontaine minden sorát.
A teknős és a nyúl (La Fontaine mese)
A Válogatott Mesék Tematikája és Karakterei
A könyvek első fele inkább az állatmesékből tartalmaz ismertebb meséket (Holló és a róka, Nyúl és teknősbéka stb.) valamint ismeretlenebb darabokat, a második felében pedig az emberre helyeződik a hangsúly. Néha még növények, vagy olyan fogalmak is „megelevenednek”, mint a köszvény például. A mesékben emberi állatok szerepelnek, ahogy a társadalomban állati emberek. S ne gondoljuk mindezt rossz értelemben.
A róka még mindig ravasz és cseles, a toportyán persze öldös, sőt, sokszor úgy éreztem, hogy ezt kisebb gyereknek én fel nem olvasnám, néha igen véresre (belezések, felfalások) sikeredett. Ez is azt mutatja, hogy La Fontaine meséi nem mindig a klasszikus, idealizált gyermekirodalom részei, hanem a valóságot tükröző, néha brutális, ám annál őszintébb ábrázolások. És ugyanakkor a farkas, - farkas, és a róka, - róka, igazándi róka, tökéletes, s épp ezért emberi róka is, - udvaronc, mondjuk.
Gondoljunk csak olyan örökzöld kérdésekre, mint: Hogyan tréfálta meg a ravasz róka a hiú hollót? Vajon sikerült-e a békáknak királyt választaniuk? Hogyan teltek nyáron a hangya napjai, és mit javasolt a nyarat átmulatozó tücsöknek? Ezek a kérdések mind-mind az emberi viselkedés archetipikus mintáit kutatják.
Néhány Ismertebb La Fontaine Mese és Főbb Tanulságaik
La Fontaine meséinek ereje abban rejlik, hogy humorral, szatírával mutatnak tükröt az emberi gyengeségeknek és erényeknek.
| Mese címe | Fő karakterek | Fő téma/Tanulság (szabad vizsgálódásra nevelő) |
|---|---|---|
| A Holló és a Róka | Holló, Róka | A hízelgés veszélyei, a hiúság ára. |
| A Tücsök és a Hangya | Tücsök, Hangya | Az előrelátás és a munka fontossága, avagy a művészet és a gyakorlatiasság ütközése. |
| A Nyúl és a Teknősbéka | Nyúl, Teknősbéka | A kitartás ereje, a túlzott magabiztosság hibája. |
| A Békák, akik királyt kértek | Békák, Jupiter | Az elégedetlenség következményei, a rossz vezetés felismerése. |
| A Farkas és a Bárány | Farkas, Bárány | Az erősebb joga, az igazságtalanság kritikája. |
A Mesék Tanulságai és La Fontaine Független Szelleme
Az biztos, hogy nem ajánlott egyszerre elolvasnia az egészet, hiszen csömört lehet kapni a sok tanulságos mesétől is. Persze, igaza van Rousseau-nak és Lamartine-nak, nem gyerek kezébe való, ha úgy olvassuk, vagy úgy olvastatjuk vele, mint moralistát. La Fontaine meséinek tanulságai szabad vizsgálódásra nevelő tanulságok. Tehát erkölcsösek is.
«Gyakorlati morál, minden emelkedettség nélkül» - írja Meséiről a francia irodalom egyik kiváló magyar ismerője, majd: «a tücsök és a hangya történetében igenis felháborít a hangya józan önzése, a polgár ridegsége, a költő-tücsökkel szemben.» Imé La Fontaine, mint a hangyák barátja. De az-e? A közhit szerint az. Egyik barátom viszont «A tücskök barátja» címen tartott előadást róla. A tücskök barátja volna hát? Egyiké sem. Nem hangyapárti és nem tücsökpárti. «Un indépendant», - egy francia irodalomtörténetíró ezt jegyzi a róla szóló fejezet fölé. Független szellem és szemlélődő, szabadlélek.
Ez a független szemlélet adja La Fontaine műveinek időtlen értékét, lehetővé téve, hogy minden olvasó megtalálja benne a saját igazságát. Meséinek egyik francia iskolai kiadása megemlít és bemutatásra ajánl egy hanglemezt. A Tücsök és a Hangya című La Fontaine-mesét Georges Berr, a Comédie-Française művésze kétféle felfogásban szavalja a hanglemezen, ezzel is demonstrálva a művek többrétegűségét és nyitott értelmezhetőségét.
A Kétnyelvű Kiadások Hídja
A kétnyelvű kiadás célja az volt, hogy közelebb vigye a magyar olvasót La Fontaine megértéséhez és értékeléséhez. Az eredeti francia szöveg és a gondos fordítások összevetése mélyebb betekintést enged La Fontaine költészetébe és nyelvi finomságaiba, gazdagítva ezzel az olvasói élményt és a kulturális megértést.
tags: #lafontaine #valogatott #mesek
