A magyar ökölvívás nagyjai és az MTK kék-fehér hagyományai
A magyar ökölvívás története számos legendás alakot és felejthetetlen pillanatot tartogat, melyek közül kiemelkednek azok a sportolók, akik nevükkel és teljesítményükkel örökre beírták magukat a sportág nagykönyvébe. A "Lajos" nevű ökölvívók, valamint az MTK (és annak jogelődjei) nehézsúlyú hagyományai különösen gazdag fejezetet képviselnek ebben a történelemben. Cikkünkben átfogó képet adunk a magyar ökölvívás ezen aspektusairól, bemutatva a múlt és a jelen kiemelkedő alakjait.
Az MTK ökölvívásának gyökerei és újjászületése
Az MTK, mint a hazai sportmozgalom egyik úttörője, a XIX. század második felében kezdte meg működését. Kezdetben a Nemzeti Torna Egylet (NTE) tagjai közül néhány "rebellis" sportoló alapította meg 1888. november 16-án az új egyesületet, miután nem rendezhettek szabadtéri sportversenyeket az NTE színeiben. A klub tagsága gyorsan gyarapodásnak indult. Már az első sportos évben számos győzelmet arattak versenyzőink a különböző versenyeken. Az MTK nem rendelkezett tornateremmel, emiatt még az éves közgyűlésen is volt javaslat az egyesület feloszlatására. Azonban hamarosan megoldódott ez a probléma is. 1891-től a Ferencziek terén bérelt helyiséget az MTK. Ez volt az első saját - bár meglehetősen szerény - otthona az MTK-nak.
Az MTK első ismert művezetője Grabovieczky Leó volt, aki 1891-től vezette a tréningeket. Ő szervezte meg az MTK első dísztornáját 1891. december 31-ére. Az ökölvívás, leválva a birkózásról, önálló sportággá vált, és megindulhatott a világra szóló sikerek felé vezető úton. Az igazi nagy szerelmet azonban az MTK jelentette számára, így nem meglepő, hogy tevékenységéhez fűződik a húszas években a kék-fehér szakosztály újjáalakítása. A reneszánszt viharos fejlődés követte. Úttörőnek Fás Imre számított, aki 1925-ben 12 rangos hazai és nemzetközi versenyt nyert egyhuzamban. 1927-ben a magyar bajnokságon már három MTK-s bokszoló állhatott a dobogó felső fokára. Könnyűsúlyban Erdős László (ő később nehézsúlyig végigversenyzett minden súlycsoportot), középsúlyban a korszak egyik legnagyobb magyar ökölvívója Micsicsák Gyula, nehézsúlyban pedig Grósz Gyula. Ezekben az időkben úgy tűnt, hogy eddig szinte nem is remélt perspektívák nyílnak meg a szakosztály előtt.
Papp László, a "Bástya" legendája
A magyar ökölvívás talán legismertebb alakja, Papp László, a sportág nemzetközi legendája, akinek pályafutása során az MTK is fontos szerepet játszott. Említést érdemlő esemény az 1951-es év krónikájából, hogy ekkor jött a szakosztályhoz egy már akkor nem túl fiatal versenyző, akinek további eredményei alátámasztották, hogy leigazolása nem volt felesleges tintapocsékolás. A jövevényt úgy hívták: Papp László. Igen, minden idők egyik legnagyobb amatőr ökölvívója, a már pályája delén nemzeti mítosszá vált Papp Laci, a Bástya öklözőjeként lépett szorítóba a Helsinki olimpián, és nyerte élete talán legnagyobb formájában második olimpiai aranyát.
Papp László 1926. március 25-én született Budapesten, Angyalföldön nőtt fel. Nevelőedzője Fehér István lett. Az 1948-as londoni ötkarikás játékokon középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban győzött, így ő lett az első ökölvívó az újkori olimpiák történetében, aki egymás után három aranyérmet szerzett. (Erre a bravúrra azóta csak a kubai Teofilo Stevenson és Felix Savon volt képes).
Papp László, vagy ahogy egy egész ország emlegette, Papp Laci 1957-ben állami engedéllyel profi ökölvívó lett. Papp a hivatásosok között 1962-ben Európa-bajnoki címet is szerzett, amit hatszor védett meg. 1964-ben esélye nyílt arra, hogy a profi világbajnoki címért léphessen szorítóba, de a sportvezetés politikai okokból ezt nem engedte, és pályafutása befejezésére kényszerítette; ezt a méltánytalanságot soha nem tudta kiheverni. Visszavonulása után edzőként dolgozott, 1969-ben mesterével, Adler Zsigmonddal a válogatott vezetését vették át. 1989-ben a WBO profi ökölvívó világszervezet tiszteletbeli világbajnokká nyilvánította és átadta neki az övet, elismerve, hogy nincs nála méltóbb tulajdonosa. Példaszerű sportkarrierje elismeréseként 1993-ban Nemzetközi Fair Play-díjjal tüntették ki.
Minden idők egyik legnagyobb magyar sportolója hosszú, súlyos betegség után 2003. október 16-án, 77 évesen hunyt el Budapesten. A legendás bokszolóval 1957-ben játékfilmet forgattak Nehéz kesztyűk címmel. 2004 óta az ő nevét viseli a Papp László Budapest Sportaréna. Születésének 100. évforduló alkalmából a Magyar Ökölvívó Szövetség (MÖSZ) és a BVSC-Zugló sportegyesület 2026-ra emlékévet hirdetett, tiszteletére idén emlékbélyeget és -érmet bocsátanak ki.
Szigeti „Sparring” Lajos: A szorító királya
Szigeti Lajos (sz.: Budapest 1906. nov. 27.) a XX. század első felének kiemelkedő alakja volt a magyar ökölvívásban. Nagyon hosszú karrierje során, amit sajnos felettébb sok sérülés tarkított, sikerült elég maradandót alkotnia. Végig az FTC színeiben öklözött, ezért gyakran csak egyszerűen „hajrá Fradi”-val biztatták a szurkolói. Először 1929-ben, középsúlyban lett országos bajnok. Ekkor 23 évesen, műbútorasztalosként éppen munkanélküli volt, nem volt rendes ruhája és gyakran éhezett. Édesapja elesett a Nagy Háborúban, tőle örökölte a zene szeretetét. Egy pofon formájában kapta meg az első lökést az ökölvívás irányába, melynek hatására jelentkezett bokszolni - a legenda szerint.
Hamar kiütközött a tehetsége és az elszántsága. 1924-ben még váltósúlyúként második a Budapest-bajnokságon. Részt vesz az 1930-as EB-n, (Magyarországon) középsúlyban képviseli hazánkat. A döntőig szépen menetel, de ott kikap az olasz Clemente Meronitól, így egy ezüstérem büszke tulajdonosa lett. 1932-ben Olimpiát rendeznek Los Angelesben, ahová 3 versenyzőnk utazik el, Szigeti az első meccsén csúnyán lepontozzák egy dél-afrikai, Pierce nevű bunyós ellen. Szigeti számára mindezek ellenére sem volt teljesen hiába való az amerikai kitérő, mert ott tartózkodása alatt megmérkőzhetett a híres Mark Hought-tal. Miután meggyőző fölénnyel legyőzte Hought-t, állítólag Joe Jacobs óriási összegű profi szerződést ajánlott fel neki, amit elutasított.
1934-ben Szigeti Lajos lett Európa-bajnok, de túl sokat nem sütkérezhetett a siker fényében, mert ezzel nem oldódtak meg a problémái. Most ugyan volt munkája, heti 26 pengőt keresett vele, de edzeni és versenyezni csak munkaidőn kívül tudott, sokszor nagyon szegényes feltételek mellett. Rendkívül technikás bunyós volt, főként a védekezés magasiskoláját mutatta be. Nevezték őt a szorító királyának is. Legerősebb fegyvere a felütés volt. Zseniális védekező bunyós volt, - elmondás alapján - főként karral védekezett, az ún. kereszt fedezéket használta. Hiú ember volt, adott a külsőségekre, s miután befutott ökölvívó lett, igénytelen külsővel már soha nem jelent meg a bevonulások során. Mindig díszes selyem köpenyben vonult a szorítóba, mint a mai profik.
Szigeti Lajos eredményei és bajnoki címei
Szigeti Lajos pályafutása során számos bajnoki címet szerzett és jelentős nemzetközi sikereket ért el:
- 1929: Középsúlyú országos bajnok
- 1930: Európa-bajnoki ezüstérem (középsúly)
- 1934: Középsúlyú országos bajnok
- 1934: Európa-bajnok (középsúly)
- 1935: Félnehézsúlyú országos bajnok
- 1937: Középsúlyú országos bajnok
- 1937: Európa-bajnoki bronzérem (középsúly)
- 1938: Középsúlyú országos bajnok
- 1939: Félnehézsúlyú országos bajnok
- 1945: Félnehézsúlyú magyar bajnok (9. bajnoki címe)
- 1955: Országos hadsereg-bajnokság ezüstérem (49 évesen)
Szigeti Lajos kilencszeres országos bajnok, Európa-bajnok, Európa-bajnoki ezüstérmes, illetve bronzérmes. Kétszer negyedik helyezett. Tagja volt az Európa-válogatottnak. Később úszómester lett a Széchenyi Fürdőben, de sokan még ott is felismerték, de szóba állni vele csak azok mertek, akik az ökölvívást és Szigeti Sparing Lajost is ismerték és szerették. Az utánpótlás nevelés pedig nagyon érdekelte.
Erős Lajos: A nehézsúlyú harcos
Erős Lajos a bátyja hatására 13 évesen kezdett el bokszolni Bonyhádon. Tehetséges srácnak tartották, fel is figyeltek rá Pakson, odaköltözött, és Dunajecz Ferenc irányításával 1981-ben ifjúsági bajnok lett. 1982-ben a Népsport azt írta, hogy Erős Tbilisziben rangos nemzetközi versenyt nyert. A rengeteg edzés ellenére azonban az 1984-es olimpiai álmokat szertefoszlatta a szocialista országok politikai bojkottja, így oda miatt nem juthatott ki. 24 évesen mégis kijutott az olimpiára. Szöulban a negyeddöntőben a későbbi győztes Meynardtól kapott ki. Rácz Félix, a menedzser szerint Erős nem volt finnyás, olyan harci szellem volt benne, ami mostanában már kiveszőben van.
Életében nem vágott annyi fát, mint akkor, napi háromszor edzett, és Papp Laci bácsi olyan jó erőben volt még akkoriban, hogy beállt közéjük, és többször keményen meg is csapta a fiatalokat. Apám, elég szigorú edző volt, űzte és hajtotta. Nem árulok el nagy titkot, de ha még jobban odatette volna magát Lajos, szerintem most még fényesebb eredményekről beszélhetnénk. Amikor ő lépett szorítóba, egy gombostűt nem lehetett leejteni a szekszárdi és paksi gálákon, közel 2500-an voltak a sportcsarnokokban. Látványosan bunyózott, szeretett nagy nevekkel harcolni, szerette őket leteríteni. Nem volt majrés külföldön, nem az lebegett a szeme előtt, hogy úgysem tudja meg itthon senki, hogy kapott ki. Ha lekötöttem egy meccset neki, akkor azzal harcolt, nem volt kifogás.
Még az év végén profinak állt, Olaszországban mutatkozott be, technikai KO-val nyert, majd két év után, 1991-ben abbahagyta. Emlékezetes meccsei között említi az egyik legnagyobbat, amit 1994. szeptemberben a volt amatőr nehézsúlyú Európa-bajnok Ratko Draskovics ellen vívott Montenegróban. Akkoriban ugyanis még ilyen cipőben járt Európában a profi boksz. Erős nem kereste a könnyű ellenfeleket, nem válogatott, mindig azokkal csapott össze, akik jöttek. Aztán egyszer csak eljutott az ukrán Klicsko elleni Eb-meccsig. Westgeest ellen Európa legjobbja lett, és fokozatosan araszolt előre a ranglistán. Az ukránnak sem volt még vb-címe, csak európa-bajnoki, de már előre kiütést ígért.
„Nem volt bennem félelem, egy pillanatig nem bántam, hogy ott lehettem a ringben. Bár nem az volt a súlycsoportom, nekem eggyel lejjebb, a cirkáló lett volna az igazi. Oda viszont Vlagyimir nem fért be. Tudtam, hogy mit kell csinálni, de hát az ajtófélfát is üthettem volna, olyan kemény volt. Azt mondják róla, akkorát üt, mintha egy Trabantot ejtenének a fejedre. Engem nem talált el ilyen nagy erővel, de megéreztem a tarkómon a bal kezét, megszédültem, amivel vége is lett a meccsnek. Én akartam meglepni, de mégis hogy? Belharcban lett volna esélyem, de nem engedett közel magához. Próbáltam megütni, utána sorozott meg. A második menet közepén segítői bedobták a törülközőt, és vége lett a küzdelemnek - ahogy a pályafutásának is. Ezek után már nem volt benne tűz, és 35 éves is elmúlt. A meccsért nagy pénzt kapott, az akkori általános fellépési díjának nagyjából a tízszeresét. Ha csak pár évvel később születik, még több pénzt kereshetett volna, mert akkor kezdett emelkedni a szakág. Erős ma már úgy látja, ha fiatalon kevesebbet lett volna a ringben, idősebb korára több marad benne, és a profik között talán nagyobb meccseket is kaphatott volna.
Nagy Lajos Márk: A jelen ígérete
A magyar ökölvívás jelenlegi generációjában is találunk ígéretes tehetségeket, akik a "Lajos" nevet viselik. Közéjük tartozik Nagy Lajos Márk, a veretlen nyíregyházi reménység, aki tíz profi mérkőzéséből tízet megnyert, ebből hatot kiütéssel vagy technikai kiütéssel. Jelenlegi cikkünkben az eddig tíz profi mérkőzést megvívott, veretlen nyíregyházi reménység, Nagy Lajos Márk szólalt meg, aki a felkészüléséről és az ellenfeléről is elmondta véleményét.
„Egész évben edzésben vagyok, hiszen március 1-én is meccsem volt, de célirányosan erre a mérkőzésre 6 hetet készültem heti 8 tréninggel. Közben beiktattunk egy 8 menetre tervezett mérkőzést, ami az első körben megnyertem a Papp László Sportarénában” - kezdte Márk. „Nagy hangsúlyt fektettünk az erőnlétre, állóképességre és most az utolsó szakaszban a technikai részen van a hangsúly.” Egy profi ökölvívó életében mindig különös jelentősége van az első címmérkőzésnek. Márk is ennek fényében folytatta gondolatait. „Úgy gondolom, életem legnehezebb mérkőzése lesz, nem csak a 10 menet miatt, hanem az ellenfél minősége miatt is” - mondta határozottan. „Varga János nagyon jó amatőr múlttal rendelkezik. Profik közt 25 meccse van, ezek közt több címmérkőzés is szerepel, de mindezek ellenére látványos győzelmet várok magamtól, ami akár idő előtt is bekövetkezhet. Hangsúlyozom, nem lebecsülöm az ellenfelem, de ez életem eddigi legnagyobb lehetősége, és ezzel élni is fogok.”
A magyar ökölvívás helyzete és jövőképe
Füzi Krisztián, a vitathatatlan világbajnok, évzáró interjújában őszintén vallott a magyar boksz helyzetéről. "Szeretném, ha sikeres lenne, és a következő 20 évben születne egy magyar világbajnok. De tény: sosem tartoztunk a legnagyobb boksznemzetek közé. Négy világbajnokunk volt: Kovács István, Erdei Zsolt, Balzsay Károly és én. Az elmúlt 15 évben viszont egyértelmű hanyatlás figyelhető meg. Ennek okai több tényezőre vezethetők vissza: magas költségek, elmaradott edzőképzés, kevés jó szakember. A fiataloknak nem vonzó 300 000 forintot keresni egy meccsel, amikor más sportágakban ennek a többszörösét is megkapják. A hozzáállással is gond van: sokan túl korán feladják. És régi igazság: jó amatőr mezőny nélkül nincs jó profi mezőny sem."
Balzsay Karcsi onnan indult, ahonnan én, szurkolok neki, hogy kapitányként sikeres legyen. De például a paksi bázis már szinte körön kívül van. Aki engem tanított bokszolni, még mindig képes pár gyereket rábeszélni, mégsem ez a jellemző. Erős szívesen foglalkozna gyerekekkel, de szerinte senkinek sem fog eszébe jutni, így csak a saját és gyerekei életét terelgeti. Annak idején minden súlycsoportban indultunk a vb-n. Hány fő most a válogatott? Három vagy négy? Nagyon szomorú és lesújtó ez. A magyar ökölvívó szövetség céljai közé tartozik az ökölvívás sportág, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése, hagyományainak ápolása. A szövetség szervezi, irányítja és ellenőrzi az ökölvívásban folyó tevékenységet, részt vesz a Stv.-ben meghatározott állami feladatok megvalósításában, képviseli sportágának és tagjainak érdekeit. Remélhetőleg a jövőben a magyar ökölvívás képes lesz újra a régi fényében tündökölni, és újabb bajnokokat adni a sportágnak.
tags: #lajos #mtk #neheezsuly #okolvivas
