A női kézilabda elitjének pénzügyi háttere: A siker titka és a leggazdagabb csapatok

A női kézilabda-Bajnokok Ligája négyes döntőjét sorozatban harmadik alkalommal nyerte meg a norvég Vipers Kristiansand. Sorozatban harmadszor nyerte meg a norvég Vipers Kristiansand a női kézilabda Bajnokok Ligáját, legutóbb bő egy hete az MVM Dome-ban, amikor a sorozat budapesti végjátékában előbb az elődöntőben a Győri Audi ETO csapatánál, majd a másnapi fináléban az FTC-Rail Cargo Hungaria együttesénél is jobbnak bizonyult.

Mi lehet a Vipers titka, és miként lépte le a két legjobb magyar csapatot a Final Fourban? Érdekes kérdés azonban, hogy mindez mekkora ráfordításba került a Rába-parton, valamint Norvégiában. A Vipers valamit jobban csinál, ez pedig a tudatosabb játékospolitikával, és az ezzel szorosan összekapcsolódó, kiszámítható gazdálkodással is összefügg.

A Vipers Kristiansand dominanciája

A Vipers Kristiansand az elején még főként norvég játékosokat foglalkoztatott, és az első Bajnokok Ligája-győzelmét is olyan norvég sztárjátékosokra építve nyerte meg, mint Henny Reistad, Nora Mörk vagy éppen Katrine Lunde. A Vipers ugyanakkor nemcsak a Ferencvárost, hanem a Győrt is lelépte az elődöntőben, habár a végén nem múlt sokon, hogy a kisalföldiek kiénekeljék a sajtot a norvégok szájából. A Vipers és a Győr - a koronavírusos 2020-as szezont leszámítva - a legutóbbi hat Bajnokok Ligája-kiírást megnyerte, három-három alkalommal.

A magyar kézilabda fellegvárai: Győr és Ferencváros

Győri Audi ETO KC: Történelem és gazdálkodás

A Győri Audi ETO esetében megszokott, hogy évről évre világválogatottat állít össze. Újabb játékosok szerződtetését jelentette be az elmúlt évtized világviszonylatban legeredményesebb női kézilabda klubcsapata, a Győri Audi ETO KC. Ha a világ legjobb csapata keres meg, akkor nem kell sokat gondolkodni - világította meg klubváltása hátterét a 26 éves átlövő. Már régebben is a látókörünkben volt, figyeltük a játékát és fejlődését az elmúlt világversenyeken. Játszott már Európában, a Paris 92 együttesében, de jelenleg hazája bajnokságában szerepel. Nagy reményeket fűzünk hozzá, személyében a tárgyalásaink során remek embert ismertünk meg - mondta a 30 éves, balkezes játékosról Dr. Helyére jó eséllyel a korábbi sikeredző, Ambros Martin térhet vissza, és érkezhetnek még további játékosok is, akiknek leigazolását a közeljövőben jelenthetik be.

Az ETO Kézilabda Club a korábbi években bőven 2 milliárd forint feletti költségvetésből gazdálkodott, de most kacifántosabb a helyzet: az egyesület mellett tavaly április óta működik a Győri ETO Kft. is, így a klub és a kft. költségvetését is figyelembe kellene venni a teljes képhez. Külső szemlélő számára annyi látszik, hogy mindkettőben szerepelnek bevételek, támogatási összegek (bő egymilliárd, illetve 110 millió forint), illetve bérköltség, személyi kiadás. Simán összeadni viszont nem lehet a kettőt, mert az ETO Kézilabda Club a január-december közötti időszakról jelent, a kft.-nél viszont 2022. Korábban a klub évi 1,3 milliárd forint körüli személyi jellegű kiadást tüntetett fel, 2022-ben csak 983 millió forintot, viszont a Győri ETO Kft.-ben 1,021 milliárd forint személyi ráfordítást mutattak ki egy év alatt. Hogy ebből végeredményben mennyi jutott a játékosokra, arra nincs utalás a mérlegekben. Az Opten adatbázisa szerint a Győri ETO Kft. 25 fővel működött, az egymilliárdos kiadásra vetítve ez fejenként havi 3,3 millió forint személyi kiadás.

A Görbicz Anita klubelnök és Endrődi Péter ügyvezető által szignált válaszban hozzátették: „mind a Győri ETO Kézilabda Club, mind a Győri ETO Kft. A 2022-es év egyébként összességében veszteséget hozott az ETO-nak, a klub 209 millió, a tulajdonában álló Győri ETO Kft. 401 millió forint mínuszt mutatott ki. A veszteséget a koronavírus-járvány utóhatásával, a jegyárbevétel csökkenésével magyarázzák, de rontott a helyzeten az is, hogy a magas infláció felhajtotta a működési költségeket, a gazdasági visszaesés pedig visszavetette a szponzorációs kedvet - áll a mérlegben, amiből kiderül, hogy Győrben azonnal befoltozták a veszteség ütötte lyukat.

Nora Mörk, a világ egyik legjobb játékosa a norvég Larvikból érkezett a kisalföldi világválogatottba. A norvég VG című lap úgy tudja, hogy Nora Mörköt évi egymillió norvég koronás (több mint 33 millió forintos) fizetéssel, lakással, autóval csábította Győrbe az ETO. Az egyes játékosfizetésekre nem lehet következtetni a számokból, de az látszik, hogy a munkavállalók száma és a ráfordítások nagysága is kiugróan nagy: a budaörsi elszámolásban 2015-ről 2016-ra csaknem 50 százalékos növekedést látunk, Debrecenben 43 százalék, az FTC-nél 45 százalék, a Békéscsabánál 125 százalék az emelkedés.

FTC-Rail Cargo Hungaria: Célok és kihívások

A többszörös BL-győztes Győri Audi ETO babérjaira tör a Fradi női kézilabdacsapata, az FTC Rail Cargo Hungária: Kubatov Gábor klubelnök - egyben a Fidesz pártigazgatója - kijelölte a célt, a Final Four megnyerését. A Ferencváros óriási meglepetésre jutott el a Bajnokok Ligája négyes döntőjébe. A csapat tavaly meglepetésre jutott a döntőbe, és a második helyen végzett, megelőzve az ETO-t. Ebben a szezonban viszont csehül állnak a BL-ben. A következő idényre viszont négy világsztárt szerződtettek: irányító, illetve átlövő posztokra az orosz Darja Dmitrijevát és Valerija Maszlovát, az Eb-győztes francia válogatottból pedig a kapus Laura Glausert és a balátlövő Orlane Kanort. Maradnak a korábban összevásárolt légiósok is, a veterán, de ezer elért BL-góljával tiszteletet parancsoló Andrea Lekics, a kőkemény beálló Dragana Cvijics, a holland válogatott jobb szélső Angela Malestein és a német átlövő sztár, Emily Bölk. Kubatov azt is közölte, hogy a BL-trófeát fele akkora költséggel fogják elérni, mint a Győr. Ezt sportközgazdászok kétkedéssel fogadták, hiszen a topjátékosok tudják az értéküket, senkinek sem írnak alá féláron, és a többi költség sem egykönnyen felezhető.

Ha ránézünk a grafikonra, akkor kiolvasható, hogy a Ferencváros gyakorlatilag évről évre többet költ a női szakágára, mint a Vipers Kristiansand. Ennek alapján az FTC felnőtt női csapatának éves bérkerete mindössze 680 millió forint, amely a működési költséggel együtt - a rezsi, valamint a húsz nemzetközi mérkőzés összességében együtt már komoly kiadást jelentő utazási ráfordítása - a szezonra vonatkozóan 950 millió forintra nő.

Az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. mérlegbeszámolója azonban még arra sem ad kapaszkodót, hogy hol tartanak most. Abban az szerepel, hogy a cég tavaly 2,4 milliárdos költségvetéssel működött, a nettó árbevétele 906 millió volt, az egyéb bevétel - ami döntően a tao sportfejlesztési támogatásból származott - pedig meghaladta az 1,5 milliárd forintot. A kiadások meghaladták a bevételeket, így a végeredmény 67 millió forint veszteség lett. A kiadások között a legnagyobb tétel az 1 milliárd 393 millió forint munkabérköltség, a beszámoló szerint 110 fő volt a dolgozói létszám.

„Kubatov Gábor pontosan fogalmazott, amikor arra célzott, hogy a Fradi jóval alacsonyabb költségvetésből gazdálkodva próbál a Győrhöz hasonló eredményeket elérni, lévén az FTC szakosztályát működtető gazdasági társasághoz - a Győrrel ellentétben - nemcsak egy felnőtt női, hanem egy felnőtt férfi csapat, továbbá a két szakág teljes utánpótlás akadémiája is tartozik. Az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. 67 millió forintos veszteségét azzal magyarázták, hogy távozott a férfi csapat névadó szponzora. A cég 2021-ben is veszteséges volt, akkor 145 millió erejéig, a saját tőkéje pedig 2022 végén mínusz 302 millió forint volt. Ez a helyzet akkor már ötödik éve állt fenn, először 2018-ban fordult negatívba a saját tőke, amikor mínusz 269 milliót rögzítettek a mérlegben, és a helyzetet a rákövetkező években sem rendezték.

A Magyar Kézilabda Szövetségnél (MKSZ) érdeklődtünk, lehetséges-e, hogy negatív saját tőkéjű társaságok induljanak a bajnokságban, esetleg a törvény alól kaptak-e felmentést sportvállalkozások, konkrétan az FTC mögötti nonprofit kft. Az MKSZ szabályzata jogi, pénzügyi, személyi, infrastrukturális és informatikai területeken támaszt alkalmassági minimumfeltételeket a klublicenc-kérelmet benyújtó sportszervezetekkel szemben. A leírtakon túl az MKSZ további vizsgálatot nem végez - kaptuk a választ Novák Andrástól, a szövetség operatív igazgatójától, az igazgatótanács elnökétől. Ha az MKSZ licencadó bizottsága belenézett valaha a ferencvárosi kft. mérlegeibe, akkor láthatta, hogy a könyvvizsgáló a legutóbbi két beszámolóhoz figyelemfelhívást mellékelt, jelezte, hogy a saját tőke szintje nem éri el a törvényben előírt mértéket. A gazdasági társaságoknak törvény írja elő, hogy ha két egymást követő üzleti évben nem rendelkeznek a társasági formára előírt jegyzett tőkének megfelelő saját tőkével (kft.-knél ez a jegyzett tőke fele), akkor a vezetőségnek rendeznie kell a tőkehelyzetet. A megoldásra a második üzleti év beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül van lehetőség. Sportközgazdász forrásunk azt mondta, a sportcégekre is ugyanaz érvényes, mint az összes gazdasági társaságra, vagyis negatív saját tőkével nem indulhatott volna az előző években még olyan patinás klub csapata sem, mint az FTC.

„A tőkeemelést időközben végrehajtottuk, lévén tavaly óta az FTC a 100 százalékos tulajdonosa az FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft.-nek, így a klub gondoskodott a tőkehelyzet rendezéséről, sőt tőketartalékot is képeztünk” - írta kérdésünkre a Ferencváros. A cégbírósági dokumentumokból az látszik, hogy 12 millió forint tagi kölcsönt konvertált a tulajdonos FTC, amiből a jegyzett tőkét kétmillióval ötmillióra emelték, és 10 milliót az eredménytartalékba tettek. A változást január 10-én jegyezte be a cégbíróság, de 2023. Három nappal ez után, január 8-án érkezett meg az FTC ügyvédjének a kérelme a változásbejegyzésről - derül ki az elektronikus érkeztető rendszerből. A 12 millió viszont csak töredéke a 302 millió forintig mínuszba csúszott saját tőkének, a rendezéshez ennél sokkal több kell. Cikkünk írásakor további tőkeemelésnek nem, de nagyobb összegnek volt nyoma: az említett alapítói határozattal egyidejűleg az FTC Kézilabdasport benyújtott egy tartozáselismerő nyilatkozatot arról, hogy 406 millió forint tartozása áll fenn az FTC-vel szemben tagi kölcsön címén. az FTC finanszírozza a veszteségeket, benne a sztárparádét.

A magyar kézilabda finanszírozási modellje

Ami még rendkívül érdekes, és egyben rávilágít a magyar kézilabdázásba becsatornázott források egyáltalán nem kellően hatékony felhasználására, az az, hogy a Vipers Kristiansand teljes éves bevételével majdnem megegyező támogatásban részesül a debreceni kézilabdacsapat, amelynek nagy részét az Emberi Erőforrások Minisztériumából kapta, akadémiai támogatás jogcímén. A Debrecen csapatától kapott tájékoztatás alapján az adatok összevetése ebben a formában nem helytálló. Az 1,1 milliárdos összeg, a három kiemelt női akadémia között szereplő DVSC Kézilabda Akadémia támogatása, ami kizárólag az utánpótlásra fordítható. Valójában a DVSC SCHAEFFLER felnőtt csapatának egy bajnoki szezonra vonatkozó költségvetése nem 1.1 milliárd forint, hanem ennek kevesebb mint a fele. A bérköltségeket illetően szintén félrevezető az összehasonlítás. A Vipers nagyjából 700 milliós költsége csak a felnőtt csapat és a hozzá kapcsolódó alkalmazottak bére, a beszámolójuk szerint 33 főé, míg a Debrecennél feltüntetett bruttó összeg nem a felnőtt csapatra vonatkozik, hanem a DVSC Kézilabda Kft. Jelenleg a Debrecen adja a magyar női kézilabda-válogatott gerincét, így több szempontból is érdekes lehet az eredménykimutatásaik elemzése.

Az elmúlt években többször is nyilatkoztak arról sportvezetők, hogy a csapatukban azért alkalmaznak légiósokat, mert a magyar játékosokat drágább megfizetni. Topcsapataink közül egyedül a rendszeres Final Four-résztvevő Veszprém Handball Team Zrt. jelentett nyereséget, a 2023 június végén záruló üzleti évben 132 millió profitot mutattak ki. A 3,8 milliárd forint költségvetésű cégnél a bevételek nagyobb részét, több mint 2,3 milliárd forintot tesz ki a szponzoráció és a reklám, és 512 millió forint volt a támogatás. A legnagyobb kiadás itt is a bérköltség, a teljes munkaidőben 42 főre számított összesen 1,923 milliárd fejenként havonta 3,8 millió forintot jelenthet. A szegedieknek kicsivel 3,2 milliárd forint felett van a büdzséje, és ennek durván a felét teszik ki a hirdetési, jegy- és bérletbevételek, a másik felét a támogatások, az utóbbiból 1,158 milliárd a sportakadémiai támogatás. A legnagyobb kiadás, kevés híján 2,1 milliárd forint a munkabérköltség. A szegedieknek a tőkéjük is elolvadt, 2022 végén mínusz 450 millió forintnál jártak. Miután az azt megelőző évben is negatív volt a saját tőke, a tulajdonos, Csányi érdekeltségébe tartozó Pick Szeged Szalámigyár Zrt. jelezte, hogy pótbefizetéssel rendezni kívánja a tőkehelyzetet. A Pick Kézilabda Zrt.

A női kézilabdakluboknak Németországban nincsenek olyan anyagi lehetőségei, mint Magyarországon vagy Romániában. Az elemzésben bemutatott hat magyar klub gazdálkodásánál elsősorban a 2016-os évre vonatkozó (2016. január 1. és 2016. december 31. Elöljáróban annyi elmondható, hogy Björn Pazen információi abból a szempontból helytállóak, hogy az elemzett magyar klubok egyike sem gazdálkodott tavaly egymillió eurónál kevesebből. A hat klub összesen több mint 4 milliárd forintból jött ki, ami jóval meghaladja a 14 millió eurós összeget. Meghatározásunk szerint egy klub költségvetése az az érték, amit úgy kapunk, hogy a teljes bevételből kivonjuk a mérleg szerinti eredményt. Természetesen ebben az esetben a mérleg szerinti eredmény már magában foglalja az összes kiadást és kötelezettséget: a bérkiadásoktól kezdve az értékcsökkenésen át az adókötelezettségig. Az elmúlt tíz szezonban a Győri ETO Kézilabda Club kilencszer emelhette magasba a magyar bajnokság győztesének járó serleget, és a 2016-17-es Bajnokok Ligája szezonját is megnyerte. Ehhez viszont nem kevés pénzre volt szüksége az egyesületnek, nagyjából annyira, mint a tavalyi magyar labdarúgó-bajnokságot megnyerő Honvédnak. A női kézilabda-egyesület beszámolója alapján a klub költségvetése 2016-ban 1,36 milliárd forint (4,4 millió euró) volt. 2015-ben még több mint 130 millió forintnyi veszteséget termelt az egyesület, tavaly már 3 milliós nyereséggel zárt. 2012 óta a klub költségvetése mindig átlépte az 1 milliárd forintot. Ha részletesen megnézzük, hogy az egyesület bevétele milyen forrásokból tevődik össze, akkor láthatjuk, hogy 2015-höz képest egy jelentős változás mindenképpen történt, ugyanis új elemként megjelent egy „Marketingjogok, szponzorációs díj bevétele” nevű forrás, amelynek értéke 300 millió forint. Hogy ez pontosan miből is áll, azt a beszámolóban nem részletezik, de az elnevezésből akár arra is lehet következtetni, hogy ez az az összeg, amelyet a Győr kaphatott a Magyar Kézilabda Szövetég és az Szerencsejáték Zrt. között létrejött szerződés értékéből. Ez a megállapodás az NB1-es profi kézilabdaklubok (12 női / 14 férfi) szabadon maradt reklám- és marketingjogait, illetve a szövetség reklámjogait értékesítette 3,259 milliárd forintért (szezononként) az állami cégnek. A központi költségvetésből, illetve Győr önkormányzatától kapott támogatások összege együttesen meghaladja a 300 millió forintot, tehát a közel 1 millió eurót. Az egyesület kiadási oldalát megnézve egyértelmű, hogy a személyi jellegű kiadások (kvázi a bérek és azok járulékai) teszik ki a terhek legnagyobb részét, 62 százalékot. Csakúgy, mint a bevételek, a teljes kiadások értéke is növekedett, de közel nem olyan mértékben, csupán 3,5 százalékkal. Mint ahogy korábban említettük, a Vác esetében a sportegyesületi beszámolóból tudtunk kiindulni, míg a másik négy klubnál a csapatot üzemeltető gazdasági társaság beszámolója volt a mérvadó. Habár a Fradi beszámolójának melléklete nem tér ki arra, hogy esetleg mind a női, mind a férfi szakosztály üzemeltetéséért a FTC Kézilabdasport Nonprofit Kft. a felelős, a Magyar Kézilabda Szövetség honlapján található adatokból arra lehet következtetni, hogy igen. Sajnos ennek az öt klubnak a beszámolói még annyira sem részletesek, mint a győrié, így azt nem lehet tudni, hogy a csapatok bevételei pontosan milyen forrásokból tevődnek össze. Ami biztosnak mondható, hogy a TAO látványcsapatsport-támogatásból a Dunaújváros 2016-ban közel 215 millió forintot kapott, az Érd 160 millió, a Debrecen pedig több mint 150 millió forint támogatásban részesült. Az Érd és a Dunaújváros pénzügyi eredménye, habár sokat javult 2015-höz képest, még mindig negatív, a másik három csapat viszont pozitív eredménnyel zárt. A Vác több mint 280 millió forintos eredménye kiemelkedik a mezőnyből. Leegyszerűsítve a csapatok bevételei alapvetően két forrásból származnak: a klasszikus árbevételből (ami tartalmazza például a jegybevételeket, a tévés közvetítési jogdíjakat, valamint a reklámbevételeket) és egyéb bevételekből (ezek főleg egyszeri tételeket, támogatásokat jelentenek, ide sorolhatók például a tulajdonosi befizetések, az állami és önkormányzati támogatások vagy a társaságiadó-támogatások). A teljes bevételhez képest a személyi jellegű kiadások összege nem mondható kiugrónak, a hat klubnál ez átlagosan 50 százalék. Tehát a klubok több mint 4,5 milliárd forintos teljes bevételét 2,2 milliárd forintnyi bérkiadás terheli. Ha viszont azt nézzük, hogy a klasszikus árbevételhez hogyan viszonyulnak a bérek, máris változik a helyzet. Így egyből akad négy klub, amely a hagyományos árbevételből nem is lenne képes fedezni a bérkiadásokat, a Debrecen például ennek az árbevételnek két és félszeresét költi fizetésekre. Ha arányaiban nem is, a pénztömeget tekintve a Győr magasan kilóg a sorból. Az ETO a személyi jellegű ráfordításokra 850 millió forintot költ, több mint dupláját annak, amit az utána következő Ferencváros hasonló címen kifizet. A személyi jellegű ráfordítások nagyjából a felét teszik ki a kiadásoknak. Az alábbi ábra azt mutatja, hogy a teljes kiadás hogyan viszonyul a klasszikus bevételhez. Tehát feltételezzük, hogy nincsen önkormányzati hozzájárulás, nincs TAO-pénz, és a tulajdonos is azt mondja, hogy nem tesz többet a csapatba (habár ez egyes kézilabda-csapatoknál a tulaj egyet jelent az önkormányzattal). Lássuk, hogy a piacról ki képes megélni! Mint említettük, több klubnál sem tudjuk biztosan (mivel nem részletezték a beszámolókban), hogy ki mit számol el a klasszikus bevételek között. De még így is az alábbi ábra mondja a legtöbbet arról, hogy mennyire tekinthető üzleti alapúnak a hat magyar kézilabdacsapat működése. Sokat elárul a tény, hogy egy csapat sem tudná klasszikus bevételeiből fedezni kiadásait. A legnagyobb költségvetésű Győr is majdnem a kétszeresét költi el piaci forrásainak, míg a Debrecen több mint a négyszeresét, a Vác pedig még ennél is többet.

Nemzetközi összehasonlítás: Költségvetések és játékosfizetések Európában

A németországi női kézilabda-világbajnokság kezdetekor a Nemzeti Sport Online-on megjelent egy cikk, amelyben Björn Pazen, az Európai Kézilabda Szövetség szakírója azt találta mondani, hogy a női kézilabdakluboknak Németországban nincsenek olyan anyagi lehetőségei, mint Magyarországon vagy Romániában. Megjegyezte, hogy a Bietigheim (SG BBM Bietigheim) - amely egyébként a német bajnokság tavalyi bajnoka volt - az egyetlen, amelynek költségvetése eléri az 1 millió eurót, tehát valamivel több mint 310 millió forintot. A női kézilabdában a Győr utána az orosz Rostov-Don csapat rendelkezik a legnagyobb költségvetéssel. Ha női kézilabdáról beszélünk, nem lehet szó nélkül elmenni a macedón HC Vardar mellett.

A női kézilabdában a francia klubok költségvetése az egyik legátláthatóbb, ha nem is részletesek a beszámolók, legalább nyilvánosak. A 2016-17-es idényben a legmagasabb költségvetéssel rendelkező francia klub a Brest volt (2,3-2,5 millió euró), majd kicsivel lemaradva a Metz következett, de az EHF Kupa 3. selejtezőkörében éppen az Érdet búcsúztató Issy Paris is 1,7 millió euróból gazdálkodott. A Bresttel kapcsolatban olyan hírek is lábra kaptak, hogy a jelenlegi, 2017-18-as szezonban már több mint 3,5 millió euróból fognak gazdálkodni. A dán FC Midtjylland kiadásai 14,8 millió dán koronára rúgtak a 2016. július 1-től 2017. június 30-ig tartó gazdasági évben, ami nagyjából 2 millió eurónak felel meg.

A román CSM Bucharest költségvetése a legóvatosabb becslések szerint is 2,5 millió euró környékén lehetett 2016-ban, de vannak források, amelyek 3,5-4 millió eurós összegről írnak. Az idény befejezése után sem csitul a román női kézilabda bukaresti „polgárháborúja”, a közel háromszor nagyobb költségvetésből gazdálkodó és kétszer nagyobb fizetéseket adó CSM-nél ugyanis nehezen nyugszanak bele, hogy elbukták az aranyérmet a Rapiddal szemben. A bukaresti Főpolgármesteri Hivatal által fenntartott CSM 3.5 millió eurós éves költségvetése ellenére a bajnoki címről és a Bajnokok Ligája négyes döntőjéről is lemaradt, előbbit a mintegy 1.3 millió eurós költségvetésű Rapiddal szemben bukta el, amelyet a Szállításügyi Minisztérium pénzel. A Gazeta Sporturilor bukaresti sportlap a két csapat valamennyi jelenlegi és nyáron érkező játékosának fizetését közzétette, eszerint a CSM havi 180 ezer eurót költött bérekre, a Rapid viszont ennek csupán a felét. A CSM-nél egy kezdőcsapatnyi játékos havi fizetése öt számjegyű, és összesen tizenegyen keresnek jobban, mint a Rapid legjobban fizetett kézilabdázói, Alicia Fernández és Sorina Tirca. Utóbbi duplán ünnepelt a bajnoki aranyérem után, mert kedden férjhez ment az MTK labdarúgójához, Gheorghe Grozavhoz.

Játékosfizetések Romániában: CSM Bucharest vs. Rapid Bucuresti

Az alábbi táblázat részletesen bemutatja a két bukaresti klub játékosainak havi fizetéseit euróban:

A sportlap nemcsak az elmúlt, hanem a következő évad játékosainak fizetéseit is megszerezte, eszerint míg a CSM változatlan költségvetéssel folytatja, a Rapidé 2.3 millió euróra emelkedik. A 2023-ban centenáriumát ünneplő vasutasklubnál minél több szakosztályban igyekeznek bajnokesélyes keretet összerakni (a férfi kosárlabdázóknál voltak eddig a leglátványosabb erősítések), de az önálló klubként működő futballcsapathoz is tőkeerős befektető érkezett. A kézilabdacsapat kapujába érkezik Denisa Dedu és a horvát Ivana Kapitanovic (minkettő havi 8000 eurós fizetéssel), balátlövő posztra a francia Orlane Kanor (8000), jobbátlövőnek a francia Alexandre Lacrabere (7000) és a spanyol Irene Espínola (6000), beállóba a román válogatott Lorena Ostase (6000), a bal szélre pedig még egy spanyol, Jennifer Gutiérrez (5000). Távozik Foggea, Voicu, Ratiu, Constantinescu, Popa és Carlos, Oana Manea-Lefter pedig visszavonul. A CSM-nél egyelőre a távozók (Broch, Lazovic, Wester, Amorim, Martín, Da Silva, Valcan és Fanaru), valamint visszavonulók (Grubisic, Smeets) névsora hosszabb az érkezőknél. A kapuba a svéd Evelina Eriksson (8000) érkezik, beállóba visszatérhet Crina Pintea (11000), balátlövőbe a francia Kalidiatou Niakatéérkezését jelentették be (10000), a jobb szélre az orosz Marina Szudakovát (6000) szerezte meg a BL-szabadkártyában reménykedő csapat.

A Kolstad-projekt: Példaértékű növekedés Norvégiában

Amikor először hallhatott a sportvilág a Kolstad-projektről, már teljesen világos volt a helyzet: főként hazai játékosokra építve, a legnagyobb sztárjaikat innen-onnan elcsábítva 2024-re a legjobbak szeretnének lenni Norvégiában, majd a Bajnokok Ligáját is meg akarják nyerni. Ennek eléréséhez előbb megszerezték főszponzornak az egyik legnagyobb norvég élelmiszerláncot (REMA 1000), majd 2022 márciusában a norvég válogatott akkori szövetségi kapitányát, Christian Bergét. A játékoskeretet okosan, lépésről lépésre építik fel: előbb hazatért a legjobb norvégok közül a kapus Torbjørn Bergerud, az irányító Vetle Eck Aga és a beálló Magnus Gullerud, érkezett az izlandi Sigvaldi Guðjónsson és Janus Daði Smárason, nyártól pedig a két flensburgival, Gøran Johannessennel és Magnus Røddel együtt nem kisebb név mosolyoghat a trondheimi Kolstad Arena közönségének, mint a világ egyik legjobbja, Sander Sagosen. A feltételek minden szempontból adottak. A norvég kupát már megnyerték, mint ahogy a bajnoki alapszakaszt is, a rájátszásban maximum az Elverum okozhat gondot nekik, de ami még komolyabb, az a költségvetés.

A norvég TV 2 csütörtöki cikke szerint 2021-ről 2023-ra öt és félszeresére, 9,4 millió norvég koronáról 52,8 millióra nőttek a játékosfizetések (ez nagyjából 1,8 milliárd forintnak felel meg), ami példátlan a norvég kézilabda történetében. 2022-ben 24,3 millió korona volt a szám, ám az új játékosok érkezése mellett az adminisztrációs hátteret is növelni fogják. „Mindenki arról beszél, hogy mi megveszünk mindenkit, de két szezon alatt csak nyolc játékost hoztunk. Az viszont egyértelmű, hogy most teljesen más polcról válogatunk, mint korábban. Arról nem szeretnék beszélni, hogy az említett költségvetésből mennyit kapnak a játékosok, de egy biztos: versenyképes fizetéseink vannak. Ez is része a projektünknek, hiszen stabil múlttal és háttérrel rendelkező klubtól érkeznek hozzánk, az új vállalkozáshoz, így ebben akár rizikót is érezhetnének” - mondta Jostein Sivertsen, a Kolstad ügyvezető igazgatója a TV 2-nek.

A TV 2 kézilabda-szakértője, Bent Svele még soha nem látott hasonló bérköltségvetést a norvég kézilabdában. „Ezek brutális, teljesen példátlan számok. A norvég kézilabdában sosem voltak ekkora fizetések, de ilyen ez a sportág: ha a legmagasabb szinten akarunk versenyezni, és valóban a BL-győzelem a cél, akkor növelni kell a költségvetést és olyan sztárjátékosokat kell szerezni, akik nyáron is érkeznek.” Érdekes összehasonlítani a Kolstadot a Norvégiában eddig egyeduralkodónak számító Elverummal, valamint más európai klubokkal, így például a PSG-vel, a Veszprémmel vagy a Szegeddel. Az Elverum nyilvános adatai szerint náluk nagyjából 15-16 millió korona megy fizetésekre évente (körülbelül 511 millió forint), ez a teljes éves költségvetésük felét teszi ki. Ha ezt a 30 millió koronát átváltjuk euróba, 2,6 milliós összeget kapunk - szemben a Kolstadnál 80 millió korona, azaz évi 7 millió euró (2,7 milliárd forint) ez az összeg. A hazai és nemzetközi sajtóban több helyen is megtalálható adatok szerint magasan a Máthé Dominiket is foglalkoztató PSG gazdálkodik a legtöbb pénzből az európai férfi kézilabdázásban: 18 millió eurónál is nagyobb az évi költségvetésük, azaz a Kolstadot két és félszeresen verik. A Veszprém költségvetése 10-12 millió euró (több, mint 4 milliárd forint) a Szegedé - a szintén a hazai sajtóban keringő számok alapján - ennek nagyjából a fele (2 milliárd forint környéke), tehát a veszprémiek a Kolstadénál több, a szegediek a Kolstadénál kevesebb pénzből gazdálkodhatnak. Svele szerint a számok még tovább nőhetnek.

A női Bajnokok Ligája jövője és népszerűsége

Bár történtek jelentősebb változások a holtszezonban a csapatok kereteiben, - közte néhány figyelemre méltó átigazolással - az erőviszonyok hasonlóak maradtak a női Bajnokok Ligájában. A szűk elitet továbbra is a dán, a francia és a magyar csapatok alkothatják. Közűlük a döntős Odense elvesztette egyik legjobbját, a Győrhöz távozó Helena Elvert, valamint az utóbbi évek sikerkovácsát, az edző Ole Gustav Gjekstadot, de az új szerzeményekkel ütős alakulatot alkothat a csapat az új esztendőben is. Igaz mindez az Esbjergre is, ahol a legnagyobb erősítés Henny Reistad megtartása volt, de a szülés után visszatérő Nora Mörk is fontos láncszem lehet az új idényben. A francia csapatok között ismét a Brest holtszezonja tűnik erősebbnek, ahova hosszú évek után visszatért Ana Gros, míg a Metz idén is a arra építhet, hogy edzőjük, Emmanuel Mayonnade az érkező tehetségekből és a visszatérő kismamákból elit csapatot formál. A magyar élcsapatok közül a Győr megerősítette a keretét, így a legtöbb poszton a bőség zavarával kűzdhet majd Per Johansson. Ezt egy esetleges babyboom írhatná felül, ami már részben el is érte a csapatot, és ami miatt Sandra Toft valószínűleg kihagyja majd a szezon nagyobb részét. Az új szerzemények közül mindenképp kiemelendő a korábban már említett Helena Elver, aki a teljes dán liga legjobbja lett. A Ferencváros szintén a tágabb elit tagja maradhat, aminek a kulcsát sokan az érkező edzőben Jesper Jensenben látják. Bár a dán szakember nemzetközi szinten nem nyert még semmit, a legkeresettebb, legfelkészültebb edzők között tartják számon, aki a magyar sztárcsapattal érhet a csúcsra. A fenti csapatokon kívül a CSM Bucuresti pályázhat még eséllyel a jövő évi négyesdöntőre. A román csapatnak ismét zajos volt a holtszezonja, amelyben szerepet kapott egy nem tervezett edzőváltás, illetve legendájuk, Cristina Neagu visszavonulása is. A fent említett nyolc csapaton kívül a többiek kevés eséllyel indulnak, hogy végül eljussanak a legjobb négy közé. A dán harmadik Ikast, illetve a magyar bajnoki negyedik Debrecen okozhat nehéz perceket riválisaiknak ezen a szinten is.

Június 1-2. igazi sportünnep volt Magyarországon. Remek hangulatban, magyar győzelemmel rendezték meg - immár tizedik alkalommal - a női EHF final four-t, vagyis a kézilabda BL-döntőjét. 2024. június 1-2. A torna végül teljes magyar sikert hozott, egyrészt, mert tényleg remek volt a szervezés, másrészt, a magyar Győri Audi ETO KC a döntőt is megnyerte. Magyarország a 2024-2025-ös idényre, sőt 2027-ig is megszerezte a rendezés jogát. A jövő évi final fourra szinte garantálható a 18-20 ezres nézőszám, a jegyeket alighanem majd valamikor 2025 elején fogják elkezdeni értékesíteni, amikor persze még nem is lehet tudni, hogy ki jut majd el a nagy döntőbe, de a legoptimistábbak már ekkor bebiztosítják a belépőiket. A futball vonzerejével nem nagyon vetekszik semmilyen sportág Európában, de azért a kézilabda (és a kosárlabda) népszerűsége olykor szinte hasonlónak tűnik. Nemrég Németországban a férfi kézilabda eb-n futballstadionokban, nem ritkán 50 ezer nézőnél is több látogató előtt rendeztek meccseket. Itt is van bírógyalázás, indulat, méreg, fütyülés, de egyáltalán nem jellemző a másik csapat szurkolóinak vegzálása, sőt, udvarias taps szokta kísérni a másik csapat bemutatását is, noha maga a buzdítás, eléggé vehemens. A júniusi eseményen is a győri zöldek, a metzi sárgák, a bietigheimi fehérek és az esbjergi pirosak, az aréna egy-egy sarkát megkapták, és bármely kiélezett szituáció is alakult ki, végtelen sportszerűséggel szurkolt mindenki. Ahogy a világért fel nem merült senkiben, hogy az előtérben, a büféknél, vagy bárhol gond lenne a sörözgető szurkolók összeeresztésével. Győr 130 ezres, Metz 120 ezres, Esbjerg 115 ezres, Bietigheim 45 ezres város. Magyarországon a férfi szakágban is Veszprém és Szeged a két fellegvár. Ebben a sportágban válogatott szinten Norvégia és Dánia a legerősebb. Ugyanakkor mégis a magyar bajnokság az egyik legjobb, és ami tényleg meglepő, hogy a munkaerőpiacon átlagosan sokkal jobban kereső dánok, norvégok (és persze, koreaiak, brazilok, hollandok, szlovének, franciák) tömött sorokban érkeznek Magyarországra, hogy itt játszhassanak. A női BL-t valójában már 1961 óta lebonyolítják, igaz a struktúra sokat változott. A lebonyolítás szerint amúgy mindig a legjobb 27 nemzet vehet részt a tornán a nemzeti bajnokával, de a nemzeti szövetségek további helyezéseket vagy felminősítéseket is kérhetnek az EHF-től. A verseny több fázisból áll, vannak kvalifikációs versenyek, csoportkörök, kiesési szakasz, majd az említett final four. A kézilabda nagykönyvei is mindent megőriznek, lehet tudni, hogy a legtöbb gólt (1141-et) a montenegrói Jovanka Radičević szerezte, mindössze 10-zel többet, mint a román Cristina Neagu.

tags: #legazdagabb #kezilabda #csapat #noi

Népszerű bejegyzések:

• Közösségi hozzájárulás a sportban
• Hogyan edzzünk télen fociban?
• Ronaldo átigazolása a Juventushoz
• a hideg meccsek kihívásai
• A tragikus 2013-as sportbaleset