A női kézilabda elit: Pénzügyi háttér és a leggazdagabb klubok

Június 1-2. igazi sportünnep volt Magyarországon. Remek hangulatban, magyar győzelemmel rendezték meg - immár tizedik alkalommal - a női EHF final four-t, vagyis a kézilabda BL-döntőjét. A torna végül teljes magyar sikert hozott, egyrészt, mert tényleg remek volt a szervezés, másrészt, a magyar Győri Audi ETO KC a döntőt is megnyerte. A gyõztes gyõri cspat játékosai ünnepelnek, miután 30-24-re nyertek a nõi kézilabda Bajnokok Ligája négyes döntõjének fináléjában játszott Gyõri Audi ETO KC - SG BBM Bietigheim mérkõzésen a budapesti MVM Dome-ban 2024. június 2-án.

A női BL-t valójában már 1961 óta lebonyolítják, igaz a struktúra sokat változott. A lebonyolítás szerint amúgy mindig a legjobb 27 nemzet vehet részt a tornán a nemzeti bajnokával, de a nemzeti szövetségek további helyezéseket vagy felminősítéseket is kérhetnek az EHF-től. A verseny több fázisból áll, vannak kvalifikációs versenyek, csoportkörök, kiesési szakasz, majd az említett final four.

A sportág népszerűsége és a növekvő költségvetések

A futball vonzerejével nem nagyon vetekszik semmilyen sportág Európában, de azért a kézilabda (és a kosárlabda) népszerűsége olykor szinte hasonlónak tűnik. Nemrég Németországban a férfi kézilabda Eb-n futballstadionokban, nem ritkán 50 ezer nézőnél is több látogató előtt rendeztek meccseket. A júniusi eseményen is a győri zöldek, a metzi sárgák, a bietigheimi fehérek és az esbjergi pirosak, az aréna egy-egy sarkát megkapták, és bármely kiélezett szituáció is alakult ki, végtelen sportszerűséggel szurkolt mindenki. Itt is van bírógyalázás, indulat, méreg, fütyülés, de egyáltalán nem jellemző a másik csapat szurkolóinak vegzálása, sőt, udvarias taps szokta kísérni a másik csapat bemutatását is, noha maga a buzdítás, eléggé vehemens. Ahogy a világért fel nem merült senkiben, hogy az előtérben, a büféknél, vagy bárhol gond lenne a sörözgető szurkolók összeeresztésével.

A kézilabdában, legyen szó férfi vagy női szakágról, az elmúlt években megfigyelhető a professzionalizáció és ezzel együtt a költségvetések drasztikus növekedése. Erre példa a férfi szakágban a norvég Kolstad-projekt, ahol 2021-ről 2023-ra öt és félszeresére, 9,4 millió norvég koronáról 52,8 millióra nőttek a játékosfizetések (ez nagyjából 1,8 milliárd forintnak felel meg), ami példátlan a norvég kézilabda történetében. Bent Svele, a TV 2 kézilabda-szakértője még soha nem látott hasonló bérköltségvetést a norvég kézilabdában. „Ezek brutális, teljesen példátlan számok. A norvég kézilabdában sosem voltak ekkora fizetések, de ilyen ez a sportág: ha a legmagasabb szinten akarunk versenyezni, és valóban a BL-győzelem a cél, akkor növelni kell a költségvetést és olyan sztárjátékosokat kell szerezni, akik nyáron is érkeznek.”

Érdekes összehasonlítani a Kolstadot a Norvégiában eddig egyeduralkodónak számító Elverummal, valamint más európai klubokkal, így például a PSG-vel, a Veszprémmel vagy a Szegeddel. A hazai és nemzetközi sajtóban több helyen is megtalálható adatok szerint magasan a Máthé Dominiket is foglalkoztató PSG gazdálkodik a legtöbb pénzből az európai férfi kézilabdázásban: 18 millió eurónál is nagyobb az évi költségvetésük, azaz a Kolstadot két és félszeresen verik. A Veszprém költségvetése 10-12 millió euró (több, mint 4 milliárd forint) a Szegedé - a szintén a hazai sajtóban keringő számok alapján - ennek nagyjából a fele (2 milliárd forint környéke).

A női kézilabda leggazdagabb csapatai és a sztárfizetések

A női szakágban is megfigyelhető a jelentős pénzügyi különbség a klubok között, ami közvetlenül befolyásolja a játékosok fizetését és a csapatok teljesítményét. A román női kézilabda bukaresti „polgárháborúja” kiválóan illusztrálja ezt a jelenséget, ahol a közel háromszor nagyobb költségvetésből gazdálkodó és kétszer nagyobb fizetéseket adó CSM nehezen nyugszik bele, hogy elbukta az aranyérmet a Rapiddal szemben.

A bukaresti Főpolgármesteri Hivatal által fenntartott CSM 3.5 millió eurós éves költségvetése ellenére a bajnoki címről és a Bajnokok Ligája négyes döntőjéről is lemaradt, előbbit a mintegy 1.3 millió eurós költségvetésű Rapiddal szemben bukta el, amelyet a Szállításügyi Minisztérium pénzel. A Gazeta Sporturilor bukaresti sportlap a két csapat valamennyi jelenlegi és nyáron érkező játékosának fizetését közzétette, eszerint a CSM havi 180 ezer eurót költött bérekre, a Rapid viszont ennek csupán a felét. A CSM-nél egy kezdőcsapatnyi játékos havi fizetése öt számjegyű, és összesen tizenegyen keresnek jobban, mint a Rapid legjobban fizetett kézilabdázói, Alicia Fernández és Sorina Tirca.

Míg a CSM változatlan költségvetéssel folytatja, a Rapidé 2.3 millió euróra emelkedik a következő évadban. A Norvég Kézilabda-szövetség januárban életbe léptetett díjazási rendszerének köszönhetően a vasárnapi Eb-aranyéremért három különálló jutalmat is megkaptak a női válogatott tagjai. A címvédésért fejenként 130 ezer, míg a 2024-es Eb-re és a párizsi olimpiára való kijutásért egyenként 30 ezer, így összesen 190 ezer norvég koronát (átszámítva közel hét és félmillió forintot) kaptak a Győri ETO-ban játszó Stine Oftedalt és Silje Solberget is foglalkoztató norvég csapat játékosai. A tizenkilenc tagból álló keret így összesen 3.61 millió koronát, átszámolva körülbelül 141 millió forintot tehet zsebre.

A magyar klubok szerepe és a tehetségek vonzása

Magyarországon a férfi szakágban is Veszprém és Szeged a két fellegvár. Ugyanakkor mégis a magyar bajnokság az egyik legjobb, és ami tényleg meglepő, hogy a munkaerőpiacon átlagosan sokkal jobban kereső dánok, norvégok (és persze, koreaiak, brazilok, hollandok, szlovének, franciák) tömött sorokban érkeznek Magyarországra, hogy itt játszhassanak. Újabb játékosok szerződtetését jelentette be az elmúlt évtized világviszonylatban legeredményesebb női kézilabda klubcsapata, a Győri Audi ETO KC. „Ha a világ legjobb csapata keres meg, akkor nem kell sokat gondolkodni” - világította meg klubváltása hátterét a 26 éves átlövő. „Már régebben is a látókörünkben volt, figyeltük a játékát és fejlődését az elmúlt világversenyeken. Játszott már Európában, a Paris 92 együttesében, de jelenleg hazája bajnokságában szerepel. Nagy reményeket fűzünk hozzá, személyében a tárgyalásaink során remek embert ismertünk meg” - mondta a 30 éves, balkezes játékosról Dr. Helyére jó eséllyel a korábbi sikeredző, Ambros Martin térhet vissza, és érkezhetnek még további játékosok is, akiknek leigazolását a közeljövőben jelenthetik be.

A kézilabda nagykönyvei is mindent megőriznek, lehet tudni, hogy a legtöbb gólt (1141-et) a montenegrói Jovanka Radičević szerezte, mindössze 10-zel többet, mint a román Cristina Neagu.

A jövő tehetségei és a világelit

A női szakág erőviszonyai az elmúlt években, ha nem is lettek kőbe vésve, de kezdenek megcsontosodni: Norvégia és Franciaország már-már letaszíthatatlannak látszik a trónról. Az ázsiaiak az utánpótlás-világeseményeken az elmúlt időszakban ismét biztató teljesítményt nyújtanak, a 2018-as junior vb-n például bronzérmesek lettek, az MVP pedig a fiatal irányítójuk, Song Hye-soo lett. Tavaly megnyerték az ifjúsági vb-t, és a torna legértékesebb játékosa szintén dél-koreai volt. Azonban, ha valaki nem kerül be az európai nemzetközi kézilabdázás vérkeringésébe, akkor nagyon nehéz áttörést elérni. Ezt mi magunk is megtapasztalhattuk a saját bőrünkön: a fiatalként megnyert számos vb- és Eb-cím nem jelent garanciát arra, hogy valakiből világklasszis felnőtt kézilabdázó válik.

A legtehetségesebb 22 éven aluliak listájára a 2001. május 10. után születettek közül válogattunk játékosokat. A Top 15 női tehetséget bemutató listánkon jó néhány olyan fiatalt találhatunk, akiknek a nevével eddig inkább csak az utánpótlás-világeseményeken találkoztunk csak. Azért listánkon két rendkívül tehetséges magyart így is köszönthetünk. A 2022-es junior világbajnokság álomcsapatának legjobb irányítója, aki a Norvégia ellen 31-29-re elveszített fináléban kilencszer volt eredményes. Mivel a szintén csupán 22 esztendős Pál Tamara a nyáron Romániába igazol, így ha marad még egy szezont a kék-fehéreknél, akkor még több időt lehet a pályán.

A világranglistán a magyar NB I-ben játszik 14 játékos (jövőre érkezik még Kristina Jörgensen, valamint Dione Housheer), nyolc pedig korábban fordult meg Magyarországon, azaz a hazai bajnokság valóban a világ egyik legerősebb ligája. Az első helyen Henny Reistad (Team Esbjerg) áll, aki 24 éves kora ellenére olimpiai bronzérmesnek (2020), világ- (2021) és kétszeres Európa-bajnoknak (2020, 2022) mondhatja magát.

Magyarország a 2024-2025-ös idényre, sőt 2027-ig is megszerezte a rendezés jogát. A jövő évi final fourra szinte garantálható a 18-20 ezres nézőszám, a jegyeket alighanem majd valamikor 2025 elején fogják elkezdeni értékesíteni, amikor persze még nem is lehet tudni, hogy ki jut majd el a nagy döntőbe, de a legoptimistábbak már ekkor bebiztosítják a belépőiket.

tags: #leggazdagabb #kezilabda #csapat #noi

Népszerű bejegyzések:

• A sportszerű kézfogás szerepe
• MKP programok
• Minden információ a Derby d’Italiáról
• az első afrikai Aranylabdás, Salif Keïta
• Információk a Kistarcsa U13 lányokról