Kézilabda Szabályok és Játékos Korlátozások: Átfogó Útmutató az NB I-től az Egyetemi Bajnokságig

A kézilabda, mint dinamikus és népszerű sportág, folyamatosan fejlődik, és ezzel együtt a játékszabályok, valamint a játékosok szerepeltetésére vonatkozó előírások is változnak. Különösen fontos ez a versenyek integritásának megőrzése és az utánpótlás-nevelés támogatása szempontjából. Jelen cikkünkben bemutatjuk a kézilabda alapvető szabályait, a legutóbbi nemzetközi és hazai szabályváltozásokat, valamint részletesen kitérünk a külföldi játékosok szerepeltetésére vonatkozó korlátozásokra, különös tekintettel az NB I-es bajnokságra és az egyetemi kézilabdaversenyekre.

A Kézilabda Játéktere és Alapvető Szabályai

A kézilabdát 40×20 méteres, téglalap alakú játékterületen játsszák. A két kapu a pályán egymással szemben, a két alapvonal közepén helyezkedik el. Mérete: 2,08 méter magas és 3 méter széles.

A Kézilabda Pálya Főbb Területei és Vonalaik

• Kapuelőtér: A két kapu előtt található folyamatos vonallal körülvett rész. Ezt a vonalat a kapuktól 6 méterre húzzák meg. Itt csak a kapus tartózkodhat, az itt lévő labda az övé. Kidobást kivéve a levegőben lévő labda megjátszható. Mezőnyjátékos belépéséért szabaddobás, kiállítás vagy büntető is járhat.
• Hétméteres vonal: A kaputól 7 méterre található 1 méter széles vonal. A vonal mögött kell elhelyezkedni a hétméteres büntetődobásnál.
• Gólvonal: A két kapufa mögött van, párhuzamos a büntetődobó-vonallal. A szabályos találat eléréséhez az kell, hogy a labda még a rendes játékidő letelte előtt teljes terjedelmével áthaladjon a gólvonalon.
• Kapus-határvonal: 15 centiméter hosszú, a kapu előtt 4 méterrel van.
• Oldalvonal: A pálya hosszabb oldala.
• Cserevonal: Az oldalvonalra merőleges, a felezővonaltól 4,5 méterre meghúzott vonal.

A Játékidő és a Mérkőzés Befejezése

A rendes játékidő minden korosztályban (16 év felett) 2×30 perc, a félidei szünet 10 perc. A kézilabdában egy sajátos módszert követve mérik a játékidőt. A játékidő a játékmegszakítások (pl. szabálytalanság megítélése, gól utáni középkezdés stb.) alatt is megy, azonban ha a játék várhatóan hosszabb ideig szakad meg (pl. sérülést követő ápolás miatt), akkor a játékvezetőknek lehetőségük van az órát erre az időszakra megállítani. Vannak továbbá olyan esetek, amikor a játékvezetőknek kötelező megállítaniuk a játékidőt. Ilyen például egy játékos időleges kiállítása (2 perces büntetés) vagy kizáráskor (piros lap).

A játékidő lejárta szigorúan értelmezendő: az utolsó másodperc leteltekor a mérkőzés befejeződött. A még játékidőben ellőtt, de a kapuba csak a játékidő letelte után beérkező lövés - ellentétben a kosárlabdával - nem minősül érvényes találatnak. Amennyiben azonban még a játékidőn belül szabaddobást vagy 7 méteres dobást ítélnek a játékvezetők, de a mérkőzésből (vagy a félidőből) már olyan kevés idő van hátra, hogy a megítélt dobást az alatt nem végzik el, akkor az elvégezhető a játékidőn túl is (ún. időntúli szabaddobás vagy 7 méteres dobás).

Bizonyos esetekben, például kupameccseken, a mérkőzés nem végződhet döntetlenre, a meccsnek az egyik fél győzelmével és a másik vereségével kell végződnie. Ha ezután is döntetlen az állás, akkor öt perc szünetet követően újabb 2×5 perces ráadás következik, ugyanúgy egy perces szünettel a félidőben. Ha ezután is döntetlen lenne az állás, akkor 7 méteres dobások következnek. A csapatok ilyenkor 5-5 hétméterest végeznek el, felváltva egymás után, majd az nyer, aki többet értékesített belőlük. Előfordulhat azonban, hogy még ekkor is döntetlenre állnak az ellenfelek. Ekkor egyesével felváltva lövik a 7 métereseket addig, amíg az egyik csapat belövi, a másik pedig nem.

Friss Szabályváltozások a Nemzetközi Kézilabda-szövetségtől (IHF) és az MKSZ-től

A Nemzetközi Kézilabda-szövetség (IHF) jóváhagyta és közzétette a július 1-jétől már életbe lépett szabályváltozásokat, amelyek érvényesek már a nyári utánpótlás-versenyeken, valamint a 2025-2026-os idényben is érvényesek lesznek - jelentette be csütörtökön hivatalos holnapján a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ). A Magyar Kézilabda-szövetség játékvezetői albizottsága úgy foglalta össze a változtatásokat, hogy a szabályalkotó a legtöbb pontban csak kisebb helyreigazításokat, kiegészítéseket végzett a megfogalmazásban, amivel a téves értelmezéseket, félreértéseket szeretné elkerülni. Mindezek mellett viszont vannak olyan módosítások is, amelyek jelentősen változtathatnak a játékon, és más játékvezetői ítéleteket eredményeznek majd a jövőben. Az MKSZ hivatalos honlapján pontokba szedte a legfontosabb szabályváltoztatásokat:

Főbb Szabályváltozások és Pontosítások

• Belülvédekezés (hétméteresek megítélése): Ha egy védőjátékos a kapuelőtérbe való belépésével tiszta gólhelyzetet akadályoz meg, hétméterest kell ítélni. A szabálypont változása alapján ezentúl nem csak az számít belülvédekezésnek, amikor a védőjátékos tisztán belép a kapuelőtérbe, hanem már az is, amikor a védőjátékos csak érinti a lábával a kapuelőtér-vonalat (6-os vonalat).
• Lépésszabály: Nem számít lépésnek, ha a játékos a társától kapott, levegőben elfogott labdával az egyik lábát, vagy egyszerre mindkét lábát a talajra helyezi (0. lépés). A szabályváltozás értelmében ugyanez lesz igaz abban az esetben is, ha labdavezetés után a játékos a levegőben fogja meg a labdát.
• Büntetések fejlövés esetén: Ha a kapust hétméteres dobásnál, vagy a védőjátékost időntúli szabaddobásnál fejen lőtték, az eddig a vétkes játékos kizárását (piros lap) vonta maga után. Ezentúl a büntetés mindkét esetben azonnali időleges kiállítás (kétperces büntetés).
• Kezdődobás elvégzése: A kezdődobáshoz a játékvezetői sípszó akkor adható meg, ha a játékos minden testrészével és a labda is teljesen a kezdődobás körén belül helyezkedik el.
• A kapus kapuelőtér elhagyása: A kapus akkor hagyhatja el a labdával a kapuelőteret, és játszhatja tovább a labdát a mezőnyben, ha a kapuelőtérben nem volt meg a teste és/vagy a labda feletti kontrollja. Ilyenkor a játék folytatódhat, nem kell kidobást ítélni, mint korábban.
• Szabálytalan játéktérre való belépések (szabálytalan csere vagy többletjátékos) esetén: A vétlen csapat tiszta gólhelyzetének fennállásakor a játékvezetőknek vagy a versenybíróknak joga van előnyszabályt alkalmazni, így nem kell a játékot azonnal megszakítani. A gyakorlati elvárás az, hogy a versenybírók, illetve a játékvezetők kötelezően várjanak ki az akció végéig.

Egyéb Pontosítások és Változások

• Immár formálisan a szabálypontok közé került, hogy a mérkőzésre nevezhető játékosok létszáma 16 főre, a hivatalos személyeké öt főre emelkedett (ez a kispadon helyet foglaló, jegyzőkönyvben is feltüntetett edzőket, gyúrót, stb. foglalja magába).
• A játékosok semmi olyat nem viselhetnek, amik vágásokat vagy horzsolásokat okozhatnak, a körmöket rövidre kell vágni.
• Edzőzónát határoztak meg formálisan az érintett szabálypontban, mely a középvonaltól 3.5 méterre kezdődik és az azonos oldalon lévő alapvonaltól nyolc méterre ér véget.
• Új büntetési lehetőséget fogalmaztak meg, így azonnali időleges kiállítást von maga után minden olyan eset, ha egy hivatalos személy a játéktéren kívül állva véletlenül játékba avatkozik a labdát vagy a játékost megérintve, miközben a csapatának ad utasításokat.
• Nem megengedett úgy érinteni a labdát, hogy a test bármelyik része a játéktéren kívül a talajt érinti. A szabály elleni vétségért az ellenfélnek kell szabaddobást ítélni.
• Hétméterespárbaj esetén, ha az első öt-öt dobás végrehajtása előtt egyértelműen eldől, hogy ki a győztes, nem kell befejezni a sorozatot.
• Csapatonként egyszerre csak egy játékos szerepelhet kapusként a játéktéren, a kizárt játékosnak és hivatalos személynek (a cserehely és játéktér elhagyása után) a mérkőzés végéig a mérkőzés helyszínén kell tartózkodnia.
• Ha a játékvezetők valamilyen okból nem tudják a mérkőzést folytatni, rendelkezésre állás esetén lehetőség van, hogy csere játékvezető vagy játékvezető páros vezesse tovább a meccset.

Külföldi Játékosok Szerepeltetésének Szabályozása az NB I-ben

2016. május 9-én döntést hoztak a külföldi játékosok szerepeltetésének szabályozásáról a magyar kézilabdában. Ennek értelmében az NB I-ben az új szezonban a nőknél legfeljebb négy, a férfiaknál legfeljebb öt külföldi kézilabdázó játékengedélye váltható ki. A férfi és a női NB I is 14 csapatos lesz, és körmérkőzéses rendszerben 26 fordulót rendeznek.

A felnőtt NB I/B-ben valamennyi külföldi játékos játékengedélyének kiváltásáért térítés fizetendő, játékengedélyenként 10 millió forint, kivéve azon játékosok után, akik 2016. május 9-én rendelkeznek magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók.

Fontos megjegyezni, hogy a felnőttbajnokságokban nem számítanak külföldinek azon nem magyar állampolgárok, akik megfelelnek az egyszerűsített honosítási szabályok követelményeinek (külhoni magyarok), és már beadták honosítási kérelmüket. Az utánpótlás-bajnokságokban sem számítanak külföldi játékosnak a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók.

Játékjogosultsági Szabályok az Egyetemi Bajnokságban: Különös Tekintettel a "Légiós" Játékosokra

A Budapesti Egyetemi - Főiskolai Kézilabda Bajnokság (BEFKB) egyedi szabályokkal rendelkezik a játékosok jogosultságát illetően, különös figyelmet fordítva a "légiós" és más speciális kategóriákra.

Játékos Kategóriák és Korlátozások

A bajnokságba nem nevezhetők NB I osztályú játékosok, azonban mérkőzésenként szerepeltethető maximum 1 fő NB I/B, vagy 1 fő Ifjúsági I. osztályú játékos. Azok tekinthetőek NB I, NB I/B, illetve Ifjúsági I. osztályú játékosnak, akik az MKSZ által kiadott érvényes versenyengedéllyel rendelkeznek a 2023/2024. évi bajnoki szezonra. A mérkőzéseken korlátlan számban szerepeltethetők NB II és Ifjúsági II., valamint alacsonyabb osztályú, illetve versenyengedéllyel nem rendelkező játékosok.

Továbbá mérkőzésenként egy csapatban szerepeltethetőek speciális kategóriákba tartozó játékosok:

• ”alumni” játékos: aki a nevezést leadó intézmény korábban végzett hallgatója és 2023.06.01. után szerzett diplomát.
• ”légiós” játékos: aki más felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban.
• ”külsős” játékos: aki 2023.06.01. előtt szerzett diplomát a nevezést leadó intézményben, vagy nem rendelkezik és korábban sem rendelkezett hallgatói jogviszonnyal.

FONTOS: Mérkőzésenként az ”alumni”, a ”légiós” és a ”külsős” játékosok együttes létszáma nem haladhatja meg a 4 főt!

Játékjogosultság Igazolása és Ellenőrzése

A mérkőzéseken csak a nevezési lapon szereplő játékosok vehetnek részt. Az egyetemi és ”légiós” játékosok igazolására a játékossal jogviszonyban álló intézmény tanulmányi hivatala által kiállított egyéni vagy csoportos jogviszony igazolás, vagy érvényes diákigazolvány elfogadott. Az ”alumni” játékosok igazolására a nevezést leadó intézmény tanulmányi hivatala által kibocsájtott igazolás, vagy az általa kiállított oklevél fénymásolata elfogadott, amelyen feltüntetik a végzés dátumát. A ”külsős” játékosok igazolására arcképes okmány (személyigazolvány, útlevél vagy jogosítvány) elfogadott.

A játékjogosultság ellenőrzőlap biztosítása a hazai csapat számára minden mérkőzésen kötelező! Ennek hiányában a mérkőzés nem kezdhető meg! A mérkőzések előtt a résztvevő csapatok hivatalos képviselőinek lehetősége van ellenőrizni a másik csapat játékosainak játékjogosultságát. Amennyiben az egyik csapat hivatalos képviselője kéri ezt, úgy az nem tagadható meg. Az ellenőrzés elmulasztása a csapatok saját felelősségére történik.

Az ”egyetemi”, ”alumni” és ”légiós” játékosok szabályosan felvezethetőek a játékjogosultság ellenőrzőlapra ”külsős” kategóriába is, amennyiben az adott mérkőzésen nem rendelkeznek a kategóriájuk játékjogosultságát bizonyító érvényes igazolással. Amennyiben egy csapat hivatalos képviselője nem fogadja el az ellenfele játékosának/játékosainak játékjogosultságát, úgy azt részletesen írásban meg kell indokolni a mellékelt nyilatkozatmintán. A Versenybizottság kizárólag a hiánytalanul kitöltött és részletes indoklással ellátott játékjogosultságellenőrzőlapot fogadja el érvényesnek.

A Játékjogosultság Megsértésének Következményei

A játékjogosultság megsértése abban az esetben merülhet fel, amennyiben az adott csapat jegyzőkönyven szereplő játékosát/játékosait a nevezést leadó intézmény nem regisztrálta, vagy az ”alumni”, ”légiós”, illetve ”külsős” játékosainak együttes létszáma meghaladja a megengedett 4 főt. Valamint abban az esetben, amennyiben a jegyzőkönyven szereplő magasabb osztályú játékosainak a létszáma meghaladja a versenykiírás 7., vagyis jelen pontjában rögzített és részletezett kereteket. Amennyiben a játékjogosultság megsértése bizonyíthatóan bekövetkezett, a mérkőzés kizárólag akkor kezdhető meg, amennyiben a játékjogosultságot megsértő játékos/játékosok csapata a játékjogosultságnak megfelelő kerettel tud pályára lépni az adott mérkőzésen.

További Információk a Budapesti Egyetemi - Főiskolai Kézilabda Bajnokságról

Célok és Részvételi Feltételek

A verseny célja elsősorban lehetőséget biztosítani a magyarországi felsőoktatási intézmények csapatainak a bajnokságban való részvételre, a csapatok játékosainak versenyeztetésére és egyéni fejlődésük elősegítésére, valamint az egyetemi és amatőr sport, illetve a kézilabda sportág népszerűsítésére. A bajnokság valamennyi mérkőzése a rendezők által biztosított központi helyszínen, az FTC 2. Utánpótlás Centrumában (Budapest 1101 Vajda Péter u.) kerül megrendezésre, 2024.02.19 - 2024.05.17. közötti időpontban. A bajnokság férfi és női csapatok részére nemenként kerül lebonyolításra, intézményi és kari csapatok indulhatnak, intézményenként több csapat is nevezhet.

Technikai Szabályok és Fegyelmi Ügyek

A bajnokságba korlátlan számú versenyző regisztrálható a teljes időtartama alatt a hiánytalanul kitöltött és a csapat hivatalos képviselője által aláírt nevezési lap újbóli beküldésével. A csapat mezőnyjátékosainak egységes színű és számozott öltözéket kötelező viselniük, amelynek színe az ellenféltől egyértelműen megkülönböztethető. A játékidő az egyetemi bajnokságban 2×20 perc, futóórával és 1 db időkéréssel/csapat/félidő, az időleges kiállítás 2 perc.

A mérkőzéseken a jegyzőkönyv vezetése kötelező, melyhez a Versenybizottság biztosít 1 fő technikai személyt, amennyiben az adott csapat nem kíván saját jegyzőkönyvvezetőt alkalmazni. Ennek hiányában a mérkőzés nem kezdhető meg, és a hazai csapat 0-10 eredménnyel elvesztette az adott mérkőzést. A játékvezetők a jegyzőkönyv alapján a játékosok személyazonosságának igazolását valamilyen arcképes hatósági igazolvány megtekintésével ellenőrizhetik.

Az a csapat, aki nem jelenik meg a sorsolásban kiírt mérkőzésen, vagy hiányos létszámmal teszi ezt, ki nem állást valósít meg, mellyel a mérkőzést az ellenfél javára 10:0 gólkülönbséggel igazolja a Versenybizottság, ezzel együtt a csapat a befizetett letétjét elveszíti és annak újbóli befizetése után folytathatja csak a versenysorozatot. A Budapesti Kézilabda Szövetség szabályzataival összhangban a mérkőzéseken a várakozási idő mértéke 0, azaz nulla perc.

Fegyelmi és Pénzügyi Szankciók

A Fegyelmi Bizottság a Budapesti Egyetemi - Főiskolai Kézilabda Bajnokság fegyelmi ügyeiben eljáró testülete. Az írásbeli figyelmeztetést követő újbóli, egyértelműen és bizonyíthatóan elkövetett fegyelmi vétség, annak természetétől függetlenül, automatikusan fegyelmi szankciót von maga után. Amennyiben egy adott mérkőzésen bármelyik csapat egyértelműen és bizonyíthatóan halmozott fegyelmi vétséget követ el, az minden esetben automatikusan fegyelmi szankciót von maga után. A bajnokságból való kizárásról a Fegyelmi Bizottság az MKSZ Fegyelmi Szabályzata és a Fegyelmi büntetések alkalmazási szabályzatát figyelembe véve dönt.

Amennyiben egy csapat a bekövetkezett ”ki nem állásból” eredő fizetési kötelezettségnek nem tesz eleget a mérkőzés időpontját követő 7 naptári napon belül, úgy az érintett csapat bajnokságban történő szereplését a Versenybizottság átmenetileg felfüggesztheti. Amennyiben a fizetési kötelezettségnek a bajnokság végéig, vagyis 2024. május 17. napjáig sem tesz eleget, az az intézményük következő évi BEFKB versenysorozatából történő kizárását vonhatja maga után. A letéti díj a csapatokat terheli.

Pontozás és Díjazás

A győzelemért a győztes csapatnak 2 pont jár, döntetlen eredmény esetén mindkét csapat 1 pontot kap, a vesztes csapatnak pedig 0 pont. A győztes férfi és női csapat elnyeri a 2023/2024. évi Budapest Egyetemi - Főiskolai Bajnoka címet, valamint 250.000,-Ft pénzdíjazásban részesül. Továbbá a győztes és a helyezett csapatok oklevél, serleg és érem díjazásban is részesülnek. Amennyiben az adott felsőoktatási intézmény csapata egymást követő két évben is megnyeri a bajnokságot, úgy a győztes csapat pénzdíjazása 500.000,-Ft. Amennyiben három egymást követő évben is megnyeri ugyanazon intézmény csapata a bajnokságot, úgy a csapat pénzdíjazása 1.000.000,-Ft.

tags: #legios #korlatozas #noi #kezilabda

Népszerű bejegyzések:

• Mélyebben a futballkispad világában
• Bajnokok Ligája: Liverpool – Atlético Madrid
• A magyar labdarúgó-válogatott világbajnoki esélyei
• 1989-es ifjúsági kosárlabda
• Részletes előzetes az MTK Budapest – Győri Audi ETO KC összecsapásról