A magyar kézilabda légiós szabályozásának szigorítása: Út a hazai tehetségek előtt?
A magyar kézilabdában régóta vitatott téma az idegenlégiósok nagy száma, amely nyomasztóan, ijesztően, méltatlanul soknak nevezhető. Ennek a megállíthatatlan légiós-áradattal szemben született meg egy új tervezet, melynek célja, hogy a jövőben csökkentse a külföldi játékosok arányát a hazai bajnokságokban. A cél nemes, az intézkedések indokoltak, hiszen a Magyar Kézilabda-szövetség (MKSZ) felismerte, hogy a korábbi szabályozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
A korábbi szabályozás és annak korlátai
2016. május 10-én hoztak döntést a külföldi játékosok szerepeltetésének szabályozásáról. Ennek értelmében az NB I-ben az új szezonban a nőknél legfeljebb négy, a férfiaknál legfeljebb öt külföldi kézilabdázó játékengedélye váltható ki térítésmentesen. A többiek játékengedélyét fejenként hárommillió forintért lehetett kiváltani. Ez elvileg arra szorította volna a csapatokat, hogy a hazai kézilabdázókat favorizálják. A Bajnokok Ligájában szereplő klubokra ez a korlátozás nem vonatkozott.
Fontos kiemelni, hogy kik nem számítanak külföldinek bizonyos esetekben. A felnőttbajnokságokban nem számítanak külföldinek azon nem magyar állampolgárok, akik megfelelnek az egyszerűsített honosítási szabályok követelményeinek (külhoni magyarok), és már beadták honosítási kérelmüket. Az utánpótlás-bajnokságokban nem számítanak külföldi játékosnak a magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók. A felnőtt NB I/B-ben valamennyi külföldi játékos játékengedélyének kiváltásáért térítés fizetendő, játékengedélyenként 10 millió forint, kivéve azon játékosok után, akik 2016. május 9-én rendelkeznek magyarországi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel, és nappali tagozaton tanuló középiskolai vagy egyetemi, főiskolai hallgatók.
Annyi a légiós, mint égen a csillag: A számok tükrében
A korábbi szabályozás ellenére a légiósok száma továbbra is kiemelkedően magas maradt, ami rávilágított a rendszer hiányosságaira. A magyar női kézilabda-bajnokság góllövőlistájának első 50 helyezettje közül 27 nem játszhatna holnap a magyar válogatottban. Az első 50 helyezett közé mindössze két 21 éven aluli játékos fért be.
A magyar férfi kézilabda-bajnokság góllövőlistájának első 50 helyezettje közül pont szintén 27 nem játszhatna holnap a magyar válogatottban. Az első 50 helyezett közé öt 23 éven aluli játékos fért be.
Klubszinten is kirívó példák mutatkoztak: a női bajnokságban a Kisvárda eddig 12 idegenlégióst küldött a pályára, amivel a 13., utolsó előtti helyen áll. A férfibajnokságban a Balmazújváros eddig 12 idegenlégióst küldött pályára, amivel a 13., utolsó előtti helyen áll.
Miért vonzóbb a külföldi játékos?
A csapatok vezetői gyakran gyors sikert akarnak, és nincs annyi jó magyar kézilabdázó, hogy ehhez hozzásegítse őket. A fiatalokban pedig nem bíznak, mert nem lehet belőlük azonnali eredményt kitaposni. Ezért inkább bevállalják a plusz hárommillió forintos költségeket is. Gyakran előfordul, hogy egy közepes légiós olykor olcsóbb, mint egy hasonló képességű magyar játékos, és a fizetésén megspórolt havi néhány ezer euróból hamar ki lehet gazdálkodni a hárommillió forintos "büntetést".
Az új koncepció: Három év múlva három légiós a limit
Ezt mostanra a szövetség is felismerte, és kidolgozott egy újabb, szigorúbb koncepciót. Ez még nem konkrét intézkedéssorozat, csak javaslat, de ha tippelnünk kellene, a végleges változat sem fog sokban különbözni tőle. A tervezet fokozatosan vezeti be a szigorításokat a következő bajnoki idényekben:
- 2017-2018-as bajnokság: Az 5, illetve 4 légiósba ezentúl a vezetőedző is beleszámít, és a hárommilliós büntetés ötmillióra emelkedik. Ez legalább hajszálnyival jobban rászorítja majd a klubokat a magyar játékosok pályára küldésére.
- 2018-2019-es évad: Már csak 4, illetve 3 légióst foglalkoztathatnak a csapatok, és közülük legalább kettőnek válogatottnak kell lennie. A limit felettiek játékengedélyéért pedig tízmillió forintot kell fizetniük.
- 2019-2020-as bajnokság: Csak 3-3 nem magyar állampolgárságú kézilabdázó foglalkoztatható ingyen, ha felnőttválogatottak. Mindenki más tízmillió forintba kerül.
Fontos kérdés, mit jelent az, hogy „válogatott”: a tervek szerint alapesetben az merítené ki a kategóriát, aki a legutóbbi világversenyen szerepelt, vagy legalább helyet kapott hazája válogatottjának legutóbbi keretében, de itt nyilván alapos pontosításra lesz még szükség.
Ez a terv azt sugallja, hogy a középszerű légiósok ideje lejárt, vagy legalábbis sokkal többe fáj majd foglalkoztatni őket - annyira, hogy talán már ne érje meg tíz percre becserélni az albán csere balszélsőt és a juniorcsapatba száműzni a magyar fiatalt. A BL-csapatok továbbra is úgy rakják össze a keretet, ahogy akarják, teljes joggal: elvégre három légióssal valóban lehetetlen nagyot gurítani a nemzetközi élmezőnyben. De ha valóban életbe lépnek a javaslat intézkedései, legalább egy lépést tett a helyes irányba a magyar kézilabdázás.
A légiós szabályozás alakulása szezononként
| Szezon | Női légiós limit (ingyenes) | Férfi légiós limit (ingyenes) | Büntetés a limit felett (játékosonként) | Megjegyzés |
|---|---|---|---|---|
| Korábbi (2016/17) | 4 | 5 | 3 millió Ft | BL-csapatokra nem vonatkozott |
| 2017-2018 | 4 (edzővel együtt) | 5 (edzővel együtt) | 5 millió Ft | A vezetőedző is beleszámít a limitbe |
| 2018-2019 | 3 (min. 2 válogatott) | 4 (min. 2 válogatott) | 10 millió Ft | Válogatott státusz követelmény |
| 2019-2020 | 3 (felnőtt válogatott) | 3 (felnőtt válogatott) | 10 millió Ft | Szigorodó válogatott státusz követelmény |
Az MKSZ főtitkárának álláspontja: nem büntetés, hanem befektetés
Novák András, az MKSZ főtitkára, hangsúlyozta, hogy az elmúlt év nem váltotta be a reményeket a légiósok számának csökkentése terén. „A két fő célunk továbbra is az, hogy csökkentsük a légiósok számát, több lehetőséghez juttatva a magyarokat, illetve hogy a légiósok magasabb minőséget képviseljenek - ezek az elképzelések ennek jegyében születtek” - nyilatkozta. Hozzátette, hogy a létszám feletti külföldiekért nem büntetést szabnak ki, hanem a befizetett pénzeket a szövetség utánpótlás-nevelési alapjába teszik. Ez a megközelítés azt sugallja, hogy a kifizetések befektetésként szolgálnak a jövő magyar kézilabdázóinak fejlődésébe.
Hogyan szabályozzák a légiósokat más csapatsportágakban?
A top csapatsportágak mindegyike szabályozza a külföldi játékosok szerepeltetését Magyarországon. Van olyan sportág, ahol a klubok megszeghetik a szabályokat, de cserébe játékosonként sok millió forintot kell fizetniük.
- Kosárlabda: Jelentős változások jönnek a magyar kosárlabdában a jövőben, a szakszövetség elnöksége módosítja a következő szezon versenykiírását a külföldi játékosok szereplésére vonatkozóan.
- Vízilabda: A vízilabdázóknál is vannak megkötések a külföldi pólósok miatt, például a nőknél csak legfeljebb három külföldi sportoló szerepeltethető, és közülük legalább egynek magyar állampolgársággal is kell rendelkeznie.
- Röplabda: A Magyar Röplabda Szövetség tavaly hozott új szabályokat a légiósok szerepeltetése ügyében. Ha ezt megszegnék, úgy jogosulatlan játékért az ellenfél kapná a pontokat. Ilyenre eddig nem volt példa.
tags: #legios #szabaly #handball #hu
