A Magyar Labdarúgás Utánpótlásának Rendszere és Fejlesztése
A magyar labdarúgás jövője szempontjából kulcsfontosságú az utánpótlásképzés színvonala és hatékonysága. Az elmúlt években jelentős változások és fejlesztések történtek a rendszerben, melyek célja a tehetségek minél korábbi azonosítása, támogatása és felkészítése a nemzetközi szintű kihívásokra.
Az Utánpótlásképzés Új Rendszere és Céljai
Az új rendszerben csak a legjobb nyolc hazai utánpótlásképző egyesület csapata küzd egymás ellen U16-tól U19-ig. A 2016-2017-es idényben az elmúlt öt évben a legjobb teljesítményt nyújtó utánpótlás sportszervezetek csapatai indultak az élvonalban. Az MLSZ versenybizottsága az előző öt idény I. és II. osztályú Ifjúsági, illetve I. és II. A bajnokságok végén azon klub együttese esik ki az elitből, amelynek csapatai együttesen a leggyengébben szerepelnek, míg a feljutásról a tizenhat csapatos U17-es másodosztály bajnoki címe dönt, a második helyezett pedig a hetedikkel játszik osztályozót.
A tehetségek kiválasztásának már utánpótláskorban meg kell kezdődnie. Ennek során az MLSZ szakemberei olyan fiatal játékosokat keresnek, akik rendelkeznek azokkal a mentális, fizikai és technikai képességekkel, amelyek alapján nemzetközi szinten is jegyzett játékossá válhatnak és bekerülhetnek a jövő felnőtt válogatottjába. Az utánpótlás-válogatottak elsődleges feladata a kiemelten tehetséges fiatal játékosok azonosítása, emberi és sportolói támogatása, valamint a fejlődésükhöz szükséges környezet megteremtése. Fokozatosan, az életkori sajátosságokat is figyelembe véve, meg kell tanítani a gyerekeket nyomás alatt játszani és fel kell készíteni őket a felnőtt labdarúgásra jellemző eredmény- és teljesítménykényszer által meghatározott környezetre. Másodlagos célként jelentkezik az utánpótláscsapatok játékának folyamatos fejlődése.
Játékfilozófia és Szakmai Irányvonalak
Az MLSZ meghatároz olyan stílusjegyeket, amelyek az utánpótlás-válogatottak közös szakmai irányvonalának keretrendszerét képezik. A csapatok játékfelfogása a játék négy fázisában összhangban van a nemzetközi labdarúgásban megfigyelhető irányvonalakkal, hiszen az utánpótlás-válogatottak egyik fő célja felkészíteni a korosztályos játékosokat a modern labdarúgás támasztotta követelményekre.
Labdabirtoklásban csapataink célja a bátor támadójáték, a labda megbecsülése mellett folyamatosan keresve az előre játék lehetőségét. A terület leghatékonyabb kihasználásával már a kapustól törekszünk a labdakihozatalokra, a támadás felépítésénél minél több passzsáv megteremtésével létszámfölényt kialakítani a labda körül. A támadásban aktívan nem részt vevő játékosok már helyezkedésükkel a labdabirtoklásnál felkészülnek az esetleges labdavesztésre, a gyors átmenetre. Akárcsak labdabirtoklásban, labdaszerzésnél is a bátor, kezdeményező, ugyanakkor tudatos és szervezett labdaszerzés a szándékunk a pálya különböző zónáiban. Védekezésben igyekszünk leszűkíteni a területet és létszámfölényt kialakítani a labda körül. Labdaszerzés esetén az ellenfél rendezetlen védelménél keressük az azonnali mélységi játék lehetőségét.
A Tehetségek Kiválasztásának Folyamata
Az utánpótlás-válogatottak játékos-keretének összeállítása a korosztályokért felelős szövetségi edzők feladata, azonban az ő munkájukat megkönnyítendő az MLSZ egységes alapelveket fogalmaz meg. A válogatottak szakvezetőinek az utánpótlás-bajnokságokban csapatot indító klubokkal folyamatos kapcsolattartásra, információcserére kell törekednie, a szövetségi szakemberek a klubok edzéseit és mérkőzéseit rendszeresen látogatják, amelyet dokumentálnak is. A korosztályos válogatottakba történő kiválasztás összetett feladat. A klubok ajánlásai jó kiindulási pontot jelentenek, ezt egészíti ki az MLSZ játékosmegfigyelői tevékenysége, illetve fontos mutató a folyamatos játéklehetőség minél magasabb szintű bajnokságban. Törekedni kell a válogatott játékosok teljesítményének részletes nyomon követésére a válogatott összetartások idején is. A biológiai érettség jelentős eltéréseket mutathat azonos korú, fiatal labdarúgók esetén.
A válogatott programok keretében különböző típusú edzőtáborok és mérkőzések szervezésére kerül sor:
- Magyarországi rövid (3-4 napos) edzőtáborok, ahol az adott korosztály egy - általában idősebb játékosokból álló - hazai klubcsapattal játszik mérkőzést.
- Hazai vagy külföldi rendezésű, 4-5 napos edzőtáborok, amely során egy dupla mérkőzésre kerül sor egy másik ország korosztályos válogatottja ellen.
- A legmagasabb rangú és legnagyobb kihívást jelentő események.
A Double Pass Audit és a Fejlesztési Program
A belga Double Pass az MLSZ megbízásából készít elemzéseket a magyar labdarúgás egyik legfontosabb területéről, az utánpótlás akadémiákról. A vizsgálat az MLSZ döntése alapján tizenöt, a hazai utánpótlás-nevelésben meghatározó sportegyesületre, alapítványra terjedt ki. A három éves munka első szakasza az érintett műhelyek első körös átvilágítását jelentette. Ez alapján egy éves képzési program indult, ahol nemzetközi előadásokon, műhelymunkákon, külföldi akadémiák helyszíni látogatásán keresztül kaptak intenzív képzést a hazai sportegyesületek/sportalapítványok szakmai vezetői. A programot vizsga zárta. A 3 éves ciklus utolsó fázisa az ún. audit. A program teljes mértékben a Double Pass know-how-ja alapján valósult meg, a mérési adatokat a Double Pass erre a célra fejlesztett számítógépes programjában értékelték ki.
Az audit legnagyobb értéke, hogy az ún. globális-jelentés mellett (amely a szövetség vezetése részére ad átfogó képet a fejlesztési területekről) minden egyes vizsgált szervezet részére egyedi értékelést és fejlesztési javaslatokat fogalmaz meg. Az MLSZ Elnöksége úgy döntött, hogy az átfogó jelentést teljes terjedelmében nyilvánosságra hozza.
A Produktivitás Mérése és a Forráselosztás
Az MLSZ a jelentéshez kapcsolódóan további döntéseket is hozott. Az egyik ilyen döntés értelmében a központi költségvetésből a kiemelt utánpótlásképzésre érkező forrásokat 100%-ban a jelentés eredménye alapján osztja fel a vizsgált szervezetek között oly módon, hogy a Double-Pass által vizsgált szempontokon belül kiemelt súlyt ad az ún. produktivitásnak. A produktivitás annak mérőszáma, hogy az adott utánpótlás-műhely hány tehetséges fiatalt nevelt fel, „termelt ki” felnőtt klubcsapatok, a korosztályos válogatott számára, akik potenciálisan akár kiemelt európai bajnokságokban folytathatják pályafutásukat. Ez a mutató tehát végeredményben a képzés hatásfokát hivatott mérni.
Az alábbi táblázat egy példát mutat be a produktivitás mérési szempontjaira és súlyozására:
| Produktivitási Mutató | Leírás | Példa Súlyozás |
|---|---|---|
| Felnőtt csapatban bemutatkozó játékosok száma | Az akadémiáról kikerült, profi szinten stabilan játszó fiatalok. | 30% |
| Utánpótlás-válogatottakba bekerült játékosok száma | A korosztályos nemzeti csapatokban rendszeresen szereplő tehetségek. | 25% |
| Kiemelt európai bajnokságokba igazolt játékosok | A nemzetközi piacon is értéket képviselő, exportképes labdarúgók. | 20% |
| Klubon belüli "feljebb lépő" játékosok száma | Az idősebb utánpótlás korosztályokba vagy a felnőtt keretbe feljutó játékosok. | 15% |
| Edzéslátogatások és szakmai értékelések | Az MLSZ szakemberei által dokumentált és értékelt képzési színvonal. | 10% |
Regionális Központok és A Jövő Képzése
Az elnökség 12 regionális hatáskörrel is rendelkező utánpótlás-képző központot jelölt ki és a regionális feladatokra (együttműködés a régióban működő alközpontokkal) további forrásokat allokált. Ezek a lépések jól illeszkednek a korábban elfogadott döntésekhez, amelyek rögzítették, hogy a hivatásos (NB I és NB II) klubok a hazai játékosok szerepeltetésének függvényében jutnak hozzá a központi forrásokhoz. Az MLSZ vezetésének az a meggyőződése, hogy a kiemelt utánpótlás-képzés megerősítése és a műhelyekből kikerülő fiatal tehetségek játéklehetőségének megteremtése a későbbi eredményesség egyik legfontosabb záloga. Nyilvánvaló, hogy a projekt sikeréhez a 6-14 éves ún. pre-akadémiai korosztály képzési rendszerét is meg kell erősíteni.
A Puskás Alapítvány Szerepe az Utánpótlás Támogatásában
A Puskás Alapítványt Puskás Öcsi hozta létre 1989-ben, kiemelt célja a Honvéd és a magyar labdarugó utánpótlás támogatása, a fiatal tehetségek felkarolása, sportolási lehetőségeik javítása. Az alapítványi díjazások és elismerések az elmúlt évek során több száz fiatalt érintettek. Az alapítvány munkájában, a kuratóriumi döntések kialakításában - amíg egészségi állapota megengedte - Puskás Öcsi is aktívan kivette részét. Az alapítvány működése nyilvános, gazdálkodásában szigorú takarékosság érvényesül, nincsenek fizetett alkalmazottai.
Az alapítvány a tehetséges fiatalokat és az őket nevelő edzőket ismeri el. Például, a legjobb utánpótlás-játékosnak járó díjat Gáspár Dávid János kapta, aki középpályás és 2018 óta fejlődik folyamatosan. A legjobb edzőnek járó elismerést Bogdánfi Márton kapta, aki fiatal kora ellenére kilenc éve erősíti az Akadémia stábját. Márton kiemelte, hogy ez a díj a stábtagoknak és az összes játékosnak is köszönettel tartozik, hiszen sikerült sok játékost az idősebb korosztályoknak adni, sőt, Petrók Viktor, Kovács Erik és Liziczay Zsombor is bemutatkozhatott a felnőttek között az NB II-ben. Ez a fajta elismerés és a fejlődési lehetőségek biztosítása kulcsfontosságú az utánpótlás jövője szempontjából.
tags: #legjobb #magyar #utanpotlas
