A magyar labdarúgás legnagyobb balhéi és történelmi mélypontjai

A magyar labdarúgás története során számos emlékezetes pillanatot szerzett a szurkolóknak, legyen szó dicsőséges győzelmekről vagy fájdalmas kudarcokról. A sportág a 19. század utolsó évtizedeiben honosodott meg Magyarországon, és igen hamar népszerű lett. Az első ismertetés 1879-ben Molnár Lajos "Atlétikai gyakorlatok" című könyvében jelent meg, bár tévedésből a focilabdát összekeverte a rögbilabdával. Az országba való bejutásáról különböző történetek keringenek, egyesek szerint Esterházy Miksa, mások szerint Harry Perry angol edző hozta be az első futball-labdát. A hosszú és eseménydús múltban akadtak azonban olyan mérkőzések és események, amelyek mélyen beleivódtak a kollektív emlékezetbe, és nem feltétlenül a legfényesebb lapokra kerültek.

A Kezdetek Káosza: Az Első Magyar Futballmérkőzés

Az első meccs résztvevőit a MÁV Északi Főműhelyében dolgozók közül toborozta Harry Perry építészmérnök, aki eredeti futball-labdát hozatott a sportág őshazájából. Három hónapos felkészülés után, 1896. október 25-én került sor az összecsapásra. Érdeklődőkből sem volt hiány, 300 jegyet sikerült értékesíteniük elővételben, tízkrajcáros áron. A mérkőzés napjával azonban balszerencséjük volt, reggelre ugyanis 25 centiméter hó esett, ezért a játékosok nem akartak átöltözni. Mivel a pálya sem volt tökéletes és a játékosok sem voltak képzettek - legalább annyit rugdosták egymást, mint a labdát -, több sérülés történt, köztük három bokatörés. A mérkőzést húsz perc elteltével lefújták. A meccs végeredménye nem ismert, de szállóigeként fennmaradt, hogy a "Rókus Kórház csapata győzött 3-0-ra".

A három lábtörés miatt hamar véget érő mérkőzés nem keltett nagy visszhangot, de a futball így is rövid idő alatt elterjedt. A mérkőzés után néhány hónappal, 1897 januárjában megalakult az első labdarúgó klub, a Budapesti Torna Club (BTC), 1897. május 9-én pedig lejátszották az első hivatalos magyar labdarúgó-mérkőzést is a Millenárison a BTC két csapata között. A századfordulóra megalakult a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ), amelynek első elnöke Jász Géza lett, és vezetésével 1901. február 4-én kiírták az első bajnokságot. A magyar labdarúgó-válogatott 1902. október 12-én debütált nemzetközi színtéren az osztrák gárda ellen, majd 1903. április 5-én Borbás Gáspár és Minder Frigyes révén megszerezte története első találatait Csehország ellen.

Az Aranycsapat Árnyoldala: A Berni Csatából

A harmincas évek szupertehetséges korosztálya méltán ágyazott meg az Aranycsapat évtizedeinek, amelytől közel húsz éven át rettegett a futballvilág. Sebes Gusztáv vette át 1949-ben a nemzeti együttest, és a fiatalokra kezdte építeni a csapat gerincét. Az Aranycsapat az olimpiai aranyérem után sem lassított, az 1953-as Anglia elleni 6-3-as győzelem pedig kitörölhetetlen sort hagyott maga után a sporttörténelemben. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7-1 arányban.

Az Aranycsapat Dél-Korea - vb-rekordot jelentő - 9-0-s kiütésével és az NSZK 8-3-as legyőzésével csoportgyőztesként jutott tovább az 1954-es világbajnokság egyenes kiesés szakaszába. Puskás Ferencet azonban lerúgták az NSZK elleni meccsen, ezért sérülés miatt nem játszhatott Brazília ellen a negyeddöntőben. A helyére Tóth Mihály ugrott be.

A mérkőzés remekül kezdődött a magyarok számára: a 4. percben Czibor Zoltán lövése lepattant a kapusról, a kipattanót Hidegkuti Nándor közelről a bal felső léc alá vágta (1-0). A 7. percben Kocsis Sándor fejelte be Tóth Mihály beadását (2-0). A 18. percben a tizenhatoson belüli szabálytalanság miatt megítélt tizenegyest a braziloktól Djalma Santos értékesítette (2-1). A második félidőben aztán a magyarok kaptak büntetőt, amelyből Lantos Mihály szerezte meg a harmadik magyar gólt (3-1). A 67. percben Didi szöktette a baloldalon Julinhót, aki a tizenhatos sarkáról lőtt védhetetlenül a magyar kapuba (3-2). Nem sokkal később Nilton Santos belerúgott Bozsikba, aki ezért megfenyegette a brazil játékost, a játékvezető mindkettőjüket kiállította. A feszült mérkőzés végén Hidegkuti indította remek ütemben Czibort, akinek aztán a beadását Kocsis az elmozduló kapus mellett nyolc méterről a jobb alsóba csúsztatta (4-2).

A lefújás után óriási balhé tört ki, amelyről a Népsport 1954. június 28-i (128.) száma így tudósított: „Amikor a játékvezető lefújta a mérkőzést, a magyar játékosok boldogan ölelgették, csókolgatták egymást, örültek, hogy bejutottak az elődöntőbe. Elkövették azonban azt a hibát, hogy a brazil csapat után röviddel bevonultak ők is az öltözőbe, noha többen kiabáltak nekik, hogy várjanak. A brazil játékosok, teljesen elvesztve józan ítélőképességüket, megtámadták a magyar játékosokat, leírhatatlan verekedésbe kezdtek, s a magyar játékosok segítségét siető svájci rendőröknek is nekiestek. A rendet csak igen nehezen lehetett helyreállítani.”

A magyar csapat rendkívül nehéz ágon jutott el a döntőig. Ugyan a mieink játszi könnyedséggel intézték el Dél-Koreát és a nyugatnémet válogatottat is a csoportban, de Puskás sérülése miatt az egyenes kieséses szakaszban sem Brazília, sem pedig Uruguay ellen nem léphetett pályára. Végül mindkét meccset 4-2-re nyerték a magyarok, utóbbit hosszabbítás után, a győzelem kulcsát pedig a kiváló csapatteljesítményben látta a Népsport tudósítója. Hiába küzdöttek nagyot Buzánszkyék, a világbajnoki döntőt végül 3-2-re az NSZK nyerte, ezzel pedig megszakadt az Aranycsapat 31 mérkőzésen át tartó veretlenségi sorozata, mindmáig a leghosszabb.

Puskás Ferenc Búcsúja és Az Emigráció: Egy korszak vége

Szűk tíz nappal az ’56-os forradalom kitörése előtt barátságos mérkőzést játszott a magyar válogatott Ausztria ellen. Ez volt az utolsó alkalom, hogy Puskás Ferenc magára öltötte a címeres mezt. A nap fő mérkőzését a két ország sportújságíróinak és rádiósainak, valamint az ifjúságiak összecsapása előzte meg. A magyar válogatott egy korai ebéd után taktikai értekezletet tartott, majd délután fél háromkor kezdetét vette a meccs. A mieinknek 27 percre volt szüksége, hogy megszerezzék a vezetést: a bal szélen elhúzó Czibor Puskáshoz passzolt vissza, aki 16 méterről erős, de lapos lövést eresztett meg, a labda a bal sarokban kötött ki. Egy perccel később a bíró büntetőt ítélt az osztrákoknak, de Grosicsnak nem kellett védenie, Otto Walzhofer lövése ugyanis a kaput sem találta el. A végeredményt Sándor Károly állította be a 65. percben szerzett találatával, ezzel 2-0-ra győzött a magyar csapat.

A Népsport értékelése szerint „hosszú idő után ismét a támadósor legjobbjának bizonyult [Puskás]. Kollernek az volt a feladata, hogy Puskást semlegesítse, a magyar balösszekötő azonban mégis szinte mindig szabadon vehette át a labdát. S ez nem Koller hibája, hanem Puskás érdeme. Puskás ezúttal sokat mozgott, mutatta magát és nemcsak osztogatott, hanem a kapura is veszélyes volt”.

Néhány nappal később a Budapest Honvéd egy Európa-kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban, ahonnan a bizonytalan hazai helyzet miatt a csapat végül nem utazott haza, inkább egy, a hazai vezetés által nem engedélyezett dél-amerikai túrán vett részt. A januári visszatérés idejére a szovjet hadsereg már leverte a forradalmat, Puskás és a csapat néhány másik tagja pedig úgy döntöttek, hogy Bécsben maradnak. Az emigráció miatt az MLSZ a FIFA-hoz fordult, amely eltiltással sújtotta a játékosokat, köztük Puskást, a válogatott csapatkapitánya pedig Madridban kezdett új életet, miután letöltötte büntetését.

A Magyar Foci Mélypontja: Az USA elleni Blamázs

1979. október 26-án a magyar labdarúgó-válogatott 2-0-s vereséget szenvedett a teljesen amatőr amerikai csapattól Budapesten. A magyar foci óriási mélypontja volt ez a meccs, 10 évvel a marseille-i tragédiát követően. Az akkori sportsajtó sem találta nagyon a szavakat, csak úgy repkedtek a jelzők: "szégyen, borzalmas, mélypont, minősíthetetlen". Bob Gansler, az amerikai válogatott másodedzője, aki Mucsiban született Gansler Róbert néven, ekkor tért vissza szülőhazájába. A tatabányai Szabó György 38 (!) évesen élete első és egyben utolsó válogatott mérkőzésére készült, ő volt a magyarok legjobbja ezen a számunkra oly borzalmas eredményt hozó mérkőzésen. A közönség - mintha megérezte volna, hogy erre a meccsre nem szabad kijönnie - hatalmas füttykoncerttel búcsúztatta a csapatot, az a mindössze 5000 ember, aki személyesen nézte meg a magyar csapat vergődését. Láthatták, hogyan lőtte az égbe a magyarok tizenegyesét Póczik József.

Lakat Károly szövetségi kapitány, aki 59 évesen kapta meg a tisztséget, amit sokkal korábban megérdemelt volna, hiszen 1964-ben és 1968-ban olimpiai aranyat nyert a válogatottal, a mérkőzés után így nyilatkozott: „Az első játékrészben kellett volna gólokat lőnünk, akkor, még volt is erre lehetőségünk szép számmal. Rosszul játszottunk, sokat mond, a tény, hogy a csapat legjobbja a 38 esztendős (!) újonc Szabó György volt...” Az amerikai csapat győzelme nem sodorta el a mestert, de a mérkőzés hatása egészen döbbenetes volt. Szepesi György, aki 1979 őszén már az MLSZ elnöke volt, 1986-ban a szovjetekkel szembeni 0-6 és a népharag sodorta el tisztségéből.

Elképesztő Vereségek Listája: Amikor a Pontok Elolvadtak

A magyar labdarúgó-válogatott története során sajnos számos alkalommal szaladt bele megalázó, nagy arányú vereségekbe, amelyek közül több is mély nyomot hagyott a sportrajongók emlékezetében.

A legnagyobb arányú vereségek áttekintése:

1. Ausztria-Magyarország 8-2 (1932, Bécs): Barátságos mérkőzésen a nyolc kapott gól mellett két piros lapot is összeszedett a magyar együttes, így végképp nem maradt esélye Ausztria ellen.
2. Németország-Magyarország 7-0 (1941, Köln): Nagyon megszórták a németek a magyar válogatottat a kölni barátságos meccsen a II. világháború közben. Az első félidőben hármat, a másodikban négyet kapott Fábián József csapata.
3. NSZK-Magyarország 5-0 (1974, Dortmund): A néhány hónappal később világbajnokságot nyert német csapat olyan klasszisokkal állt fel a Magyarország elleni barátságos meccsen, mint Franz Beckenbauer vagy Gerd Müller - utóbbi két gólt is szerzett a találkozón.
4. Magyarország-Szovjetunió 0-6 (1986, Irapuato): A magyar futballemlékezet talán legtragikusabb veresége, pedig korábban két világbajnoki döntőt veszített el a válogatottunk. Mezey György csapata a vb előtt 3-0-ra verte Brazíliát és vezette a világranglistát. A szovjetek ellen aztán az 1986-os vb-n 4 perc után kétgólos hátrányba került az együttes, a félidőben már hárommal vezetett az ellenfél, majd a második játékrészben további három gólt kapott Disztl Péter. A mai napig rejtély, mi okozhatta a döbbenetes kudarcot.
5. Hollandia-Magyarország 7-1 (1994, Eindhoven): Az Eindhovenben rendezett barátságos meccsen Illés Béla a 10. percben megszerezte a vezetést Magyarországnak, de a hollandok 8 percen belül fordítottak. Dennis Bergkamp és Frank Rijkaard is duplázott, továbbá betalált Ronald Koeman is a sztárok közül. A vége pedig bántóan sima, hatgólos magyar vereség lett.
6. Magyarország-Jugoszlávia 1-7 (1997, Budapest) és Jugoszlávia-Magyarország 5-0 (1997, Belgrád): Az 1998-as világbajnokság pótselejtezőjének első mérkőzésen elképesztő pofonba szaladt bele a magyar válogatott az Üllői úton. Jugoszlávia már 10 perc után hárommal, a félidőben pedig öttel vezetett. Amikor már 7-0 volt a vendégek javára, Illés Béla a 89. percben gólt szerzett, ám ezzel együtt a párharc már az odavágón eldőlt. A visszavágón sem volt esélye Csank János válogatottjának. A jugoszlávok már az első félidőben három góllal elhúztak, a végeredmény pedig 5-0 lett, így összesítésben 12-1-gyel jutottak ki a vb-re déli szomszédaink.
7. Hollandia-Magyarország 6-1 (2010, Amszterdam): Pedig olyan jól indult. A magyar válogatott Dzsudzsák Balázs révén a 6. percben vezetést szerzett a barátságos mérkőzésen, amit aztán mindössze negyedóráig tudott őrizni: a 21. percben Robin van Persie egyenlített. A félidei döntetlen után beindult a holland gólgyártás, és a második játékrészben ötször is betaláltak Fülöp Mártonnak.
8. Hollandia-Magyarország 8-1 (2013, Amszterdam): A 21. századi magyar futball legsúlyosabb veresége a hollandok elleni vb-selejtezőn elszenvedett zakó. Robin van Persie mesterhármast rúgott, míg a mieink egyetlen találatát Dzsudzsák Balázs szerezte büntetőből. A hatodik holland gólt Devecseri Szilárd teljesen ártalmatlan helyzetben bólintotta Bogdán Ádám kapujába. A riporter, Gundel Takács Gábor egy ország helyett mondta ki: „Szegény Devecseri, szegény mi!”
9. Németország-Magyarország 5-0 (2024, Düsseldorf): Marco Rossi válogatottja a 2024-es Európa-bajnokság után a Nemzetek Ligájában is a németekkel került egy csoportba. A magyar csapatnak nem volt esélye, Németország dominálta a meccset, a találkozó után pedig több játékos is azt nyilatkozta, szégyen, ami a pályán történt.

Összefoglaló táblázat a legnagyobb vereségekről

Felejthetetlen Pillanatok és Rekordok: A Siker Másik Oldala

Annak ellenére, hogy a magyar futball történelmében számos mélypont is található, a válogatottnak számtalan dicsőséges pillanata is volt, amelyek méltán teszik büszkévé a magyar szurkolókat.

• 1912 emlékezetes év volt, amikor a magyar labdarúgó-válogatott három nap alatt 21 gólt lőtt Oroszországnak, két barátságos mérkőzésen (9-0 és 12-0). Az utóbbi, 12-0-ra végződő meccs volt a magyar válogatott történetének legnagyobb különbségű győzelme, karöltve az 1927-es Franciaország elleni 13-1-es és az 1950-es 12-0-s Albánia elleni sikerekkel.
• Magyarország volt az első nem Egyesült Királyságbeli válogatott, akinek sikerült legyőznie Angliát a Wembleyben a legendássá vált 6-3 alkalmával 1953. november 25-én. Hét hónappal később Budapesten ismét legyőzték az angolokat, ezúttal 7-1 arányban.
• Az 1950-es években Sebes Gusztáv kapitánysága alatt a válogatott 31 mérkőzésen át maradt veretlen, 1950. május 14. és 1954. július 4. között. Ezzel Magyarország a harmadik leghosszabb veretlenségi sorozatot tudhatja magáénak.
• Magyarország rendelkezik a legmagasabb ELO ranggal (2166 pont), amit az 1954-es vb elődöntőjében Uruguay 4-2-es legyőzésével értek el 1954. június 30-án.
• Az 1960-as években bejáratott magyar futballgeneráció egy újabb aranykorszakkal örvendeztette meg az országot. A válogatott története során első alkalommal az 1964-es Eb-n szerepelt, és ott rögtön bronzérmes lett, még abban az évben a tokiói és a négy évvel későbbi, mexikói olimpián pedig aranyat nyert, története során pedig harmadszor állhatott a dobogó legfelső fokára.
• Az 1966-os angliai világbajnokságon a magyar válogatott bombaerős csoportba került Portugáliával, Brazíliával és Bulgáriával. A nyitómérkőzés Portugália ellen 3-1-es vereséggel zárult, de a következő meccsen a címvédő Brazília ellen győzelmi kényszerrel léptek pályára Alberték. A magyar csapat a második félidőre óriási becsvággyal érkezett ki a pályára, Farkas János a torna legszebb gólját lőtte, Mészöly Kálmán pedig tizenegyesből volt eredményes, így 3-1-re győztünk. A címvédő brazil válogatott ezt megelőzően 1954-ben kapott ki utoljára vb-n, éppen Magyarország ellen.
• Az 1982-es világbajnokság nyitó mérkőzésén Magyarország 10:1-es győzelmet aratott El Salvador válogatottja felett.
• A magyar labdarúgó-válogatott 2016-ban 30 év szünet után játszhatott újra nagy tornán, 44 év után pedig újra Európa-bajnokságon. Ausztriát 2-0-ra győzte le Bernd Storck legénysége, az Izland elleni 1-1-es döntetlent követően pedig következett a torna legjobb meccse Lyonban, a későbbi győztes Portugália ellen (3-3). Ebből az örömből pedig öt évvel későbbre is maradt még, ugyanis a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott, részben hazai rendezésű következő kontinenstorna „halálcsoportjában” mutatta meg a csapat idén nyáron, hogy nem ijed meg a korábbi világ- és Európa-bajnokoktól.

tags: #legnagyobb #magyar #futbal #balhe

Népszerű bejegyzések:

• Isaac Newton nézetei
• A topológiai P-bázisok elmélete
• A Kongói DK labdarúgásának története és vilgábajnoki reményei
• Mindent a Honvéd Kosárlabda Táborról
• Egy kézilabda-edzői életpálya bemutatása