A Legnépszerűbb Magyar Focicsapatok: Mélyelemzés a Szurkolói Bázisról
Egy friss felmérés szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része, mintegy kétmillió ember, követi az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság eseményeit, és közülük is a Ferencváros büszkélkedhet a legnagyobb szurkolói táborral.
Az Alt Media Kommunikációs Kft. tanulmánya rámutat, hogy a labdarúgás iránt érdeklődő lakosság negyede szurkol valamelyik NB I-es csapatnak, így a 16 együttes összesen kétmillió ember figyelmén osztozik. Fontos megjegyezni, hogy a szurkolók kevesebb mint egytizede több csapatnak is drukkol. Ez a jelentős tömegbázis akkor is figyelemre méltó, ha sok esetben a figyelem rendszertelen vagy felületes. Az NB I iránt érdeklődő közel 2,5 millió felnőttnek csupán 59 százaléka vallja magát elkötelezett szurkolónak, ami mintegy 1,5 millió főt jelent. Ehhez társul még félmillió ember, akit ugyan nem foglalkoztat az NB I, mégis szorít egy bizonyos csapatért. Ezt a jelenséget a szocializációs hatások magyarázhatják.
A hazai első osztályú meccsek televíziós vagy helyszíni nézői körében 90 százalék felett van azok aránya, akik valamelyik gárda szurkolóihoz sorolják magukat. Érdekes módon 6-10 százalék semlegesnek vallja magát. A csak jelentősebb találkozókra odafigyelő (tévé)nézők 39 százaléka úgy ül le a meccsek elé, hogy nem híve egyik magyar együttesnek sem.
Az Alt Media vizsgálata szerint a bajnokság iránt érdeklődők több mint egyharmada vagy a Ferencvárosnak, vagy a Debreceni VSC-nek szurkol. A két legnépszerűbb magyar klub hazai drukkereinek száma azonban messze elmarad az egymillió főtől; ezt a szintet a két csapat tábora együttvéve éri csak el. A legtöbb rajongója az FTC-nek van, jelenleg mintegy 600 ezer felnőtt vallja magát fradistának. A Loki mintegy 450 ezer szurkolót tudhat magáénak, míg az Újpest és a Vasas sikeréért nagyjából 150-150 ezren szorítanak. A legszerényebb támogatottsággal (30 ezer fő alatt) a Kaposvár, a Paks, a Kecskemét és a Pápa rendelkezik.
Területi megoszlás szempontjából érdekes, hogy a Vasas-tábornak csak több mint egyharmada, míg a Ferencváros-híveknek kevesebb mint ötöde él Budapesten. Az Újpest esetében még alacsonyabb a helybéli drukkerek aránya. A legnépszerűbb vidéki csapat, a DVSC drukkereinek többsége (83 százalék) sem helyben, a hajdúsági megyeszékhelyen él.
A legnépszerűbb magyar csapatok táborainak korösszetétele alapvetően eltér, ami a szocializációs tényezők mellett az egyesületek aktuális, néhány évre vagy évtizedre visszanyúló eredményességével áll összefüggésben. Az utóbbi tíz év legsikeresebb klubjának, a Debrecennek a támogatottsága lényegesen magasabb a 40 évesnél fiatalabbak körében, míg a virágkorát több évtizeddel ezelőtt megélő Vasas híveinek közel fele 60 éves is elmúlt már. A fiatalabb generációk jelenléte az újpesti táborban is az átlagnál jobban érzékelhető, az FTC bázisának jellegzetes vonása ugyanakkor a 30 évesnél ifjabbak feltűnő hiánya.
A bajnoki küzdelmek iránt érdeklődő nők 14 százalékának kedvenc együttese is van, és a Ferencváros, illetve Debrecen az átlagnál jóval nagyobb mértékben támaszkodhat női rajongóira.
Szurkol-e egy bizonyos csapatnak?
| Kategória | Nem | Igen |
|---|---|---|
| Teljes népesség | 76% | 24% |
| NB I iránt érdeklődők | 41% | 59% |
| NB I-re "immunisak" | 93% | 7% |
Kedvenc csapatok megnevezésének gyakorisága (NB I-érdeklődők/teljes népesség):
- Ferencváros: 19% / 8%
- Debrecen: 13% / 6%
- Újpest, Vasas: 5% / 2%
- Győr, Honvéd, Diósgyőr: 3% / 1%
- Videoton, Haladás, Nyíregyháza: 2% / 1%
- MTK: 1% / 1%
- Zalaegerszeg/Kaposvár/Paks: 1% / 0%
Szurkolótáborok megoszlása lakóhely szerint:
- Ferencváros: 16% a csapat székhelyén / 84% más településen él
- DVSC: 17% / 83%
- Újpest: 11% / 89%
- Vasas: 39% / 61%
A legnépszerűbb csapatok szurkolótábora korcsoportok szerint:
- Ferencváros: 18-29 éves 8%, 30-39 éves 16%, 40-49 éves 23%, 50-59 éves 28%, 60 évesnél idősebb 25%
- DVSC: 18-29 éves 17%, 30-39 éves 23%, 40-49 éves 12%, 50-59 éves 16%, 60 évesnél idősebb 32%
- Újpest: 18-29 éves 22%, 30-39 éves 11%, 40-49 éves 17%, 50-59 éves 39%, 60 évesnél idősebb 11%
- Vasas: 18-29 éves 16%, 30-39 éves 5%, 40-49 éves 5%, 50-59 éves 26%, 60 évesnél idősebb 48%
A csapatok szurkolótáborának becsült mérete:
- Ferencváros: 580-630 ezer fő
- DVSC: 440-480 ezer fő
- Újpest, Vasas: 140-150 ezer fő
- Győr, Honvéd, Diósgyőr: 80-90 ezer fő
- MTK, Videoton, Haladás, Nyíregyháza, Zalaegerszeg: 40-60 ezer fő
- Kaposvár, Paks, Kecskemét, Pápa: 30 ezer fő alatt
A szurkolótáborok megoszlása nemek szerint:
- Ferencváros: 64% férfi / 36% nő
- DVSC: 58% / 42%
- Újpest: 78% / 22%
- Vasas: 89% / 11%
Egy márciusi felmérés szerint csaknem két és fél millióra tehető azoknak a felnőtteknek a száma Magyarországon, akiket érdekelnek az élvonalbeli labdarúgó-bajnokság történései. Az Alt Media Kommunikációs Kft. tanulmánya ugyanakkor rámutat, hogy csak mintegy 400 ezer ember nézi meg rendszeresen az NB I mérkőzéseit a helyszínen vagy a televízióban, ez a 18 évnél idősebb lakosság alig öt százalékát teszi ki. Ennél lényegesen nagyobb azoknak a száma, akik figyelemmel kísérik a hazai pontvadászat eredményeit, de soha nem járnak meccsekre, és a tévében is csak a legfontosabb találkozókat tekintik meg: esetükben nagyjából 1,2 millió érdeklődőről van szó. Mindez összesen a népesség 32 százalékát teszi ki, a maradék 68 százalék nem érdeklődik a honi labdarúgás iránt.
Az ezer főt érintő, országosan reprezentatív közvélemény-kutatás alapján a futball továbbra is férfi sportágnak számít, mivel noha az érdeklődők aránya a nők esetében sem tekinthető alacsonynak (22 százalék), lényegesen elmarad a férfiakra jellemző szinttől (44 százalék). Ezzel együtt a megkérdezett férfiaknak csupán nyolc százaléka nyilatkozott úgy, hogy mindig megnézi az élvonalbeli találkozókat a tévében, esetleg ki is megy rájuk. Az első osztály küzdelmei iránti érdeklődés mértéke a legfiatalabb felnőttek körében az átlagnál alacsonyabb (24 százalék), az 50 év felettieknél viszont az átlagnál magasabb (38 százalék). Az elemzés ennélfogva megállapítja, hogy a magyar társadalomban - ha jelenlegi futballállapotok minőségileg nem változnak - várhatóan tovább csökken majd az NB I eseményeinek követése.
Sportközgazdászok gyakran hivatkoznak arra, hogy a főváros élvonalbeli klubjai lényegesen nehezebb helyzetben vannak a helyi közösségek figyelmének felkeltésekor, mint a vidéki településeken működő vetélytársaik, a budapesti programok és rendezvények kínálata ugyanis jóval szélesebb. Az Alt Media felmérése igazolja ezt a felfogást, mivel a futball iránt érdeklődők aránya az átlagnál lényegesen alacsonyabb a fővárosban (21 százalék), a kisebb városokban ugyanakkor sokkal magasabb (40 százalék).
A labdarúgásról azt szokták mondani Magyarországon, hogy szinte mindenki ért hozzá. És különösen így van ez, amikor mondjuk egyes labdarúgók teljesítményét kell értékelni vagy éppen egy adott válogatott meccs után mondják el a szurkolók a véleményüket arról, hogy kinek kellett volna egy adott találkozón játszania. Ettől függetlenül is nagyon nehéz megmondani azt, hogy vajon kik voltak a valaha volt legjobb magyar futballisták. A következőkben mi kísérletet teszünk erre, de értelemszerűen hozzá kell tennünk, hogy ez egy szubjektív lista, könnyen lehet, hogy mások szerint más futballistáknak kellene szerepelnie ezen a listán.
Talán Puskás Ferenc neve az, amelyben nincs vita még a legelvakultabb szurkolók között sem. Puskás Ferenc vagy Puskás Öcsi egyértelműen a valaha volt egyik legjobb magyar focista. Gondoljunk bele, 85 nemzetközi meccsén 84 gólt szerzett és 514 gól fűződik a nevéhez a magyar és spanyol bajnokságok mérkőzésein. A sort folytatva legendás játékosokkal, Kocsis Sándor nevét is meg kell említenünk. A Budapest Honvéd egykori játékosa komoly karriert futott be a Budapest Honvéd, egy svájci csapat és az 1950-es évektől kezdve a Barcelona színeiben. Szintén szupersztár volt a Barcelona színeiben az 1950-es években Kubala László, aki azon kevesek egyike, aki mindkét barcelonai csapatban, így az FC Barcelonában és az RCD Espanyol csapatában is letette névjegyét. Az 1950-es évek voltak a magyar labdarúgás legjobb évei, nem csoda, hogy a legjobb magyar futballisták is ezekből az évekből kerülnek. A 2002-ben, 80 éves korában elhunyt Hidegkuti Nándor azon kevesek egyike volt az 1950-es évek focisztárjai közül, akik Magyarországon értek el hatalmas sikereket. Hidegkuti az MTK csapatának volt a legnagyobb legendája, de amiért a legtöbb külföldi és hazai szurkoló emlékszik a nevére, az a legendás mérkőzés volt Anglia ellen a Wembleyben, amikor 6-3-ra nyert Magyarország. Rengeteg nagyszerű név közül lehetne még válogatni, de az biztos, hogy bármilyen toplistán ott kell lennie a legjobbak között Bozsik Józsefnek is. Most már egy évtizede nincs közöttünk a Ferencváros legendás labdarúgója, Albert Flórián, akit már életében a Császár névvel illettek. Képességeinek különlegessége az volt, hogy elegánsan, nagyon technikásan futballozott. Grosics Gyula listánk egyetlen kapusa, aki szintén az 1950-es évek legendás aranygenerációjának tagja volt. Azért is tartják különösen nagy sportembernek a 2014-ben elhunyt legendát, mert bőven túlmutatott azon, amit egy kapusnak képviselnie kell, igazi csapatember volt. Nagyon nehéz dolgunk van egy ilyen lista összeállításánál, hiszen a magyar labdarúgás hosszú és többnyire sikeres történetében számtalan fantasztikus játékos lépett pályára a magyar meccseken. Emeljük ki például Czibor Zoltánt, aki Puskáshoz hasonlóan az 1950-es évek sikerei után az FC Barcelonánál futott be komoly karriert. Gera Zoltánnak is kell, hogy hely jusson egy ilyen listán, hiszen nagyon sok fantasztikus pillanatot szerzett már a magyar szurkolóknak. Magyarországon több csapatban is játszott, de az FTC színeiben tette le igazán a névjegyét. Mégis a válogatottban nyújtott hihetetlen teljesítményei okán emlékezünk rá, valamint a gólok után bemutatott félelmetes szaltóiról. Listánkra a 10. helyen, de semmiképpen nem utolsóként fel kell írnunk Illés Béla nevét is, aki karrierje során leginkább az MTK csapatában tette le névjegyét. Gondoljunk bele, 540 magyar élvonalbeli meccsen lépett pályára és ezeken 215 gólt rúgott. Karrierje után is sokat tett a magyar labdarúgásért, ő alapította a szombathelyi Illés Béla Football Akadémiát. A magyar válogatottban 64 meccsen lépett pályára, ezeken a meccseken 15 gólt szerzett. Alapvetően most bemutattunk 10 olyan labdarúgót, akiket nevezhetünk minden idők legjobb magyar labdarúgóinak. Viszont fontos kiemelni, hogy ez egy szubjektív lista, a magyar labdarúgás történetéből számtalan olyan játékost lehetne bemutatni, aki meghatározó pillanatokban mutatta meg képességeit.
A Ferencváros, az MTK és a Paks is szerepel a nemzetközi szövetség, az IFFHS (Nemzetközi Labdarúgó Történeti és Statisztikai Szövetség) legfrissebb, 2023-as év végi klubvilágranglistáján. A nemzetközi szövetség rangsorában a Real Madrid vezeti a listát. Az Európa-ligában szereplő magyar bajnok Ferencváros a 126. helyről nagyot lépett felfelé, így jelenleg a 93., míg a legjobb félezer csapat között jegyzett további két magyar közül a kupagyőztes Paks a 246., a Puskás Akadémia pedig a 365. helyen áll.
A spanyol FC Barcelona továbbra is a világ legjobb női futballcsapata. A magyar együttesek közül az FTC a 114., az MTK a 199. helyen áll a nemzetközi szervezet éves rangsorában.
tags: #legnepszerubb #magyar #focicsapat
