A magyar labdarúgás legendás bajnokai és a sikeres játékosok

A magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság 1901 óta íródó történelme során eddig tizennégy csapat ünnepelhetett bajnoki címet. Vannak közöttük, akik fennállásuk során többször is nevet változtattak, olyan klub is található a listán, amelyik ma már nem is létezik, olyanokat is felfedezhetünk, amelyek egykori dicsőségüktől mára már nagyon messzire kerültek, és olyan is akad, amelyik azóta is működik, de már hosszú évtizedek óta nem a mai Magyarország területén. Nyilvánvaló, hogy mindegyik, bajnoki címet szerzett klubcsapat a magyar válogatott számára is adott játékosokat.

Nem meglepő módon a Ferencváros az, amely 35-ször nyert eddig bajnokságot, ugyanannyit, mint az argentin Boca Juniors, a horvát Dinamo Zagreb és a jordániai Al-Faisaly. A Ferencváros a története 32. magyar bajnoki címét nyerte meg 2021. április 20-án, amikor 3-0-ra legyőzte az Újpestet. A Fradi sorozatban harmadszor lett bajnok, erre legutóbb 1925 és 1928 között voltak képesek. Az itthon rekordbajnoknak számító Ferencváros európai összehasonlításban is az élmezőnyhöz tartozik a bajnoki címek számában, az újabbal a CSZKA Szófiát előzte meg, és a bécsi testvércsapatát, a Rapid Wient érte utol.

Az mostani elsőséggel kilencre nőtt az előnyük az MTK előtt a bajnoki címek tekintetében, a harmadik legsikeresebb magyar klubnak, az Újpestnek 20 elsősége van. Mióta az ukrán Szerhij Rebrov a Fradi edzője, az ellenfelek szinte megszorongatni sem tudták őket az NB I.-ben, 2019-ben, és tavaly is 13 pont előnnyel lettek bajnokok. Az utóbbi években egyértelműen a Ferencváros dominálja az NB I-et: a zöld-fehérek zsinórban hétszer nyertek bajnokságot (2019-2025), beállítva ezzel az Újpest 1969-1975 közötti rekordját. Ha idén újra megvédené címét, még előrébb is léphet, egészen legendás csapatokat utolérve a futballtérképen. 36 bajnoki címmel jelenleg a Real Madrid, a Juventus, az Ajax és a Crvena Zvezda rendelkezik, közülük a belgrádiak ebben az idényben érték el ezt a számot, az amszterdamiak viszont pocsék hajrájuknak köszönhetően elbukták a 37. A Real és a Juve már biztosan nem nyer az idényben bajnoki címet, így őket is utolérhetné az FTC.

Amikor a Fradi tavaly ősszel bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, sokan gondolhatták azt, hogy a hétközi meccsterhelés majd visszaveti a bajnoki teljesítményüket. Ez nem így történt, a szezon első felében egyetlen bajnokit sem veszítettek, amivel gyakorlatilag már ősszel bebiztosították a bajnoki címet. Ez leginkább annak köszönhető, hogy minden más magyar csapatnál mélyebb kerettel rendelkeznek, egy posztra több, a bajnokság átlagánál jobb képességű játékos is Rebrov rendelkezésére áll.

A magyar labdarúgás történelmi mérföldkövei

A magyar futball az 1920-as, 30-as években már nemzetközi szinten is egyre ismertebb lett. A második világháború komoly törést jelentett, de még ezekben az években is megrendezték a bajnokságokat. A háború után a politikai változásokkal együtt a futballélet is átalakult: több klub nevet váltott, vagy teljesen megszűnt, míg másokat mesterségesen erősítettek meg - így született meg a Budapesti Honvéd. Az 1950-es és 60-as években a Honvéd mellett az Újpesti Dózsa és az akkor még Vasas SC néven szereplő Vasas, és a Ferencváros is bajnoki címeket nyert. A Rába ETO, a ZTE, a DVSC, a Dunaújváros, a Nyíregyháza vagy éppen a Vác is megfordult az élmezőnyben, néhányuk pedig bajnoki címet is szerzett. A rendszerváltás után a profi futball új korszakba lépett, de a Ferencváros és az Újpest továbbra is meghatározó maradt.

Sikeres magyar játékosok a nemzetközi és hazai színtéren

Már megszokhattuk, hogy a magyar labdarúgó-válogatott kulcsemberei külföldi csapatokban játszanak. Légiósként kinek jobban, kinek kevésbé sikerül megmutatni, mire képes az új környezetben, a kiélezettebb versenyszituációban. Íme néhány játékos, akik jelentős sikereket értek el:

Szoboszlai Dominik

A legígéretesebb európai játékosok között tartják számon, aki mára a legértékesebb magyar labdarúgó lett. Gulácsi Péter karrierútjához hasonlóan Salzburgból került Lipcsébe, ahol a csapat kulcsemberévé vált.

Gera Zoltán

A legsikeresebb angliai karrier az övé: 2004-től 2014-ig nyolc szezont játszott a Premier League-ben és kettőt a Championships-ben. A West Bromwich Albionban már feltűnt a brit közönségnek, azonban az igazi siker a Fulham labdarúgójaként jött el számára, ugyanis csapatával eljutott az Európa Liga döntőjéig.

Király Gábor

A mackónadrágról világszerte ő jut a futballszurkolók eszébe. 2005-ben a Premier League második legjobb kapusának választották, amikor a Crystal Palace-ban védett, Németországban pedig kétszer nyert Ligakupát a Hertha Berlinnel a 2000-es évek elején.

Gulácsi Péter

A legtöbb Bajnokok Ligája-meccset lejátszott magyar játékos. Fiatalon a Liverpoolhoz került, azonban alig jutott lehetőséghez az első csapatban. Később Salzburgba igazolt, ahonnan két bajnoki cím után a német partnerklubhoz a Lipcséhez szerződött.

Dzsudzsák Balázs

Minden bizonnyal a legnagyobb hiányérzetünk az ő légióskarrierjével kapcsolatban van. A kiváló debreceni évek után a holland PSV Eindhovenbe szerződött, ahol kimagaslóan játszott, 2008-ban bajnokságot is nyert, Európa-szerte felfigyeltek rá. Azonban nem valamelyik topligába, hanem az orosz Anzsi Mahacskalába igazolt. Onnan a Dinamo Moszkván át a Bursasporba, majd az Egyesült Arab Emírségekbe vezetett az útja.

Fehér Miklós

Tragikus sorsú futballista, aki 2004 januárjában egy bajnokin lett rosszul és vesztette életét. Játszott a Portóban, amellyel bajnokságot és kupát nyert, majd 2002-ben a Benficához igazolt. Emlékének az Estadio da Luz stadionban szobrot állítottak.

Lisztes Krisztián

A Werder Bremennel a német bajnokságot és a kupát is megnyerte. Bréma előtt Stuttgartban játszott, később pedig a Mönchengladbachot és a Hansa Rostockot erősítette.

Dárdai Pál

A Hertha Berlin történetének egyik legnagyobb alakja. Játékosként is 14 évet húzott le a német fővárosban, ahol két Ligakupát nyert, illetve egyszer a harmadik helyen végzett a Bundesligában, miközben német bajnoki meccsek számát tekintve klubrekorder. Azóta edzőként is jelentős sikereket ért el a Herthával.

Szalai Ádám

Több mint 250-szer lépett pályára a Bundesligában a Mainz, a Schalke, a Hannover és a Hoffenheim színeiben. Utóbbival 2018-ban bronzérmes lett a német bajnokságban.

Juhász Roland

Nyolc év alatt 207 mérkőzést játszott a belga Anderlecht színeiben, ez alatt négyszer nyert bajnokságot és egyszer kupát. Nem is játszott más külföldi csapatban: Belgium után a Videotonhoz szerződött, és ott is fejezte be pályafutását.

Szabics Imre

A német Stuttgarttal egészen a Bajnokok Ligája nyolcaddöntőjéig eljutott, 2011-ben pedig osztrák bajnokságot nyert a Sturm Graz játékosaként, illetve kvalifikált az Európa Liga csoportkörébe.

Huszti Szabolcs

A legeredményesebb időszakát légiósként az orosz Zenit csapatában töltötte, amellyel kétszeres orosz bajnok és egyszeres kupagyőztes lett, de megfordult Franciaországban és Németországban is, ráadásul még Kínából is volt számára visszaút a Bundesligába.

Korsós György

A második legtöbb Bajnokok Ligája-mérkőzésen szereplő magyar játékos. A Sturm Graz után a szintén osztrák Rapid Wienbe szerződött, amellyel kétszer is bajnokságot nyert.

A bajnoki címet szerzett klubok első válogatott játékosai

Az alábbi táblázat bemutatja azokat a játékosokat, akik a magyar labdarúgó-bajnokságban bajnoki címet szerzett klubok első válogatott labdarúgói voltak. Ezek a nevek a magyar futball gazdag történelmének fontos részei.

Ebben a cikkben most egy olyan képzeletbeli válogatott csapat tagjaival ismerkedhetünk meg, akik természetesen soha sem lehettek egyszerre, egy időben a pályán. Tizennégy klub szerzett tehát bajnoki címet, emiatt hárman csak csereként léphetnek pályára ennek a képzeletbeli csapatnak tagjaként. Miután többször is előfordult, hogy ugyanazon a válogatott mérkőzésen egy adott klub egyszerre több játékossal is debütált, ezekben az esetekben értelemszerűen csak egyikük kerülhetett be az elsők válogatottjába.

• Plattkó Ferenc, mint a Vasas első válogatott labdarúgója, 1917 és 1923 között összesen 6 alkalommal védte a magyar nemzeti tizenegy kapuját, az első 3 mérkőzésen szerepelt az angyalföldi klub játékosaként. Mindhárom találkozót az osztrákok ellen játszottuk, és mindhármat megnyertük. Plattkó később többek között a Wiener AF, a Middlesborough, a Sparta Praha és az MTK játékosa is volt, de legnagyobb sikereit az FC Barcelona csapatánál érte el, ahol hatszor katalán, egyszer pedig spanyol bajnoki címet ünnepelhetett. Háromszoros spanyol kupagyőztes, az 1928-as kupadöntő kapcsán Rafael Alberti költő verset írt hozzá Óda Platkóhoz címmel. Az egykori legendás kapus edzői pályafutása is kiemelkedő: többek között az FC Barcelona, az Arsenal, a Colo-Colo, a River Plate, a Boca Juniors és a chilei nemzeti válogatott szakvezetője is volt.
• Varga Péter a Kispesti AC kapusaként 1918 és 1921 között 4 alkalommal szerepelt a válogatottban, először éppen Plattkó Ferenc váratlan betegsége miatt "beugorva". 1918. április 14-én, az osztrákok ellen nagyszerű teljesítménnyel, kapott gól nélkül debütált. Karrierje során kizárólag Kispesten játszott, ahol egy bajnoki ezüstéremnek is részese lehetett.
• Fejes Gábor a Videoton játékosaként 1970-ben 3 alkalommal szerepelt a magyar válogatott hátvédsorában. Április 12-én, Belgrádban szerepelt először a nemzeti tizenegyben, klubcsapattársa, Karsai László ezen a mérkőzésen a második félidőben lépett pályára. A székesfehérvári csapatban több mint 300 alkalommal lépett pályára, az 1976-ban bajnoki ezüstérmes csapatnak is fontos tagja volt.
• Kovács Imre Pál mindössze egy alkalommal, 1946. október 6-án, Ausztria ellen (2:0) viselhette hivatalos mérkőzésen a címeres mezt, de ezzel ő lett az első győri labdarúgó a nemzeti tizenegyben. Az 50-es években kétszer is a Győri Vasas ETO vezetőedzője volt, a 60-as években pedig a B-válogatottat is irányította.
• Péter Zoltán 1977 és 1987 között 276 bajnoki mérkőzésen szerepelt és 37 gólt lőtt a Zalaegerszegi TE csapatában. A magyar válogatottban 1979. október 26-án, a Népstadionban, az Egyesült Államok (0-2) ellen mutatkozott be. 1987-ig további 27 alkalommal szerepelt, ezeken a mérkőzéseken 4 gólt szerzett. Legemlékezetesebb találata 1985. januárjában Hamburgban született, az ő gólja jelentette a győzelmet az NSZK ellen. Tagja volt az 1986-os mexikói világbajnokságon részt vevő csapatnak.
• Kiss János 1976 és 1988 között volt a DMVSC játékosa. A magyar válogatottban 1979. október 17-én, a finnek ellen 3-1-re megnyert Európa-bajnoki selejtezőn játszott. Lakat Károly szövetségi kapitány a 71. percben küldte fel a számára kétszeresen is hazai pályának számító Nagyerdei Stadion gyepére.
• Nagy Tibor 1986-tól visszavonulásáig, azaz 2000-ig erősítette a váci labdarúgócsapatot. A Vác FC-Samsung 1994-ben érte el legnagyobb sikerét, amikor Csank János vezetésével bajnokságot nyertek. 1991. január 17-én a Nehru-kupán India ellen (2-1) mutatkozott be a válogatottban, 45 perccel megelőzve csapattársát, a csereként beállt Koszta Jánost.
• Kotász Antal az első dunaújvárosi (sztálinvárosi) labdarúgó, aki az akkori nevén Sztálin Vasmű Építők csapatából lett válogatott, az elveszített világbajnoki döntőt követően. Pályafutásának legnagyobb sikereit a Budapesti Honvéd csapatával érte el, 1955-ben bajnokságot, 1959-ben pedig Közép-európai Kupát nyert velük. 37 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban, az 1958-ban, a svédországi világbajnokságon tizedik helyezést elért együttesnek is tagja volt.
• Károly Jenő 1903. április 5-én, a magyar labdarúgó-válogatott 2. hivatalos mérkőzésén debütált az MTK játékosaként. A következő 15 évben további 24 alkalommal szerepelt a válogatottban, és 10 gólt szerzett. 1908-ban Csehország ellen 12 perc alatt klasszikus mesterhármast ért el. 1903-ban és 1905-ben is gólkirályi címet szerzett, klubjával pedig szintén két alkalommal bajnoki címet ünnepelhetett. 1920 és 1926 között Olaszországban dolgozott edzőként. A Juventus edzőjeként a bajnokság döntőjének mindent eldöntő harmadik mérkőzése közben, 40 éves korában érte a végzetes szívroham.
• Hajós Alfréd a BTC játékosaként - Bádonyi Gyula kapussal és Buda István csatárral együtt - az 1. válogatott mérkőzés résztvevője volt. A kétszeres olimpiai bajnok gyorsúszó 1924-ben a művészeti versenyek során építészet kategóriában egy olimpiai ezüstérmet is szerzett. 1898 és 1904 között volt a BTC labdarúgója, tagja volt tehát az első és a második bajnoki kiírás győztes csapatának. 1906-ban két alkalommal szövetségi kapitányként irányította a válogatottat.
• Molnár Imre 1906-ban és 1907-ben három alkalommal szerepelt a magyar labdarúgó-válogatottban, és mindhárom mérkőzésén gólt szerzett. Ferenc bátyjával együtt az Újpesti TE első labdarúgói voltak a válogatottban. Kiválóan cseleiről, hatalmas erejű lövéseiről, de önző játékáról is ismert volt.
• Harangozó Sándor 1940. május 19-én, Románia ellen szerepelt a válogatottban, a WMFC tagjaként, tehát az első csepeli játékosként. A Huru becenévre hallgató labdarúgó közel 10 évig Szegeden játszott a balösszekötő posztján.
• Pokorny József a Ferencváros csatáraként 1902 és 1905 között 5 alkalommal szerepelt a válogatottban és 5 gólt szerzett. Már az első válogatott mérkőzésen is pályára lépett, a szintén ferencvárosi Berán Józseffel és Koltai Józseffel együtt. Az FTC kétszeres bajnoka és első gólkirálya.
• Bodola Gyula, miután 1940-ben Észak-Erdély ismét Magyarország része lett, a Nagyváradi AC csapatával olyan fölénnyel nyerte meg az Erdélyi Bajnokságot, hogy osztályozó nélkül kerültek a magyar első osztályba. Az 1943-44-es idényben fölényesen, 13 pont előnnyel nyerték meg a magyar bajnokságot. Pályafutása során 329 bajnoki mérkőzésen 182 gólt szerzett. 1931 és 1939 között 48 alkalommal szerepelt a román válogatottban, 30 találatot elérve. 1940-től 1948-ig játszott a magyar válogatottban, 13 mérkőzésen 3 gólt szerezve.

tags: #legtobb #magyar #bajnoki #cimmel #rendelkezo #jatekos

Népszerű bejegyzések:

• Rendszerszemlélet az óvodai nevelésben
• Útmutató M4 Sport megtekintéséhez
• kapusok edzése és felkészítése
• A magyar jégkorong legendái
• Szigetvár serdülő birkózó bajnokság május 13.