A Kézilabdázás Hétméteres Szabálya: A „Levegőben Lökés” és a Kapuelőtéren Belüli Védekezés Mítoszai

A kézilabdázás szabályaival kapcsolatos közkeletű tévedések egyike, sőt, talán a legelterjedtebb, miszerint, ha a védekező játékos a hatméteres vonalon belül áll, vagy akár csak rálép a vonalra, akkor a támadó csapat javára hétméterest kell ítélni. Sőt, éppen a handball.hu fórumain egy hozzászóló úgy tudta, csak és kizárólag belül védekezésért (azaz azért, ha a játékos a kapuelőtéren belül védekezik) lehet büntetőt adni a kézilabdában. El kell mondani, hogy sajnos az elmúlt évtizedek folyamán egyes, a szabályokat felületesen ismerő televíziós kommentátorok is sokat tettek ennek a tévhitnek az elterjedéséért.

Ugyanakkor talán mind a sportriporter, mind az egyszeri szurkoló felmérhetné: ha meccsenként 6-8-10 olyan esetet látok, ahol a védő belül áll, de nem ítélnek hétméterest, akkor lehet, hogy mégsem minden esetben a játékvezető téved. Kezdésül nézzük meg, mit ír a szabálykönyv, milyen szabálytalanság után kell büntetődobást (közkeletű elnevezésekkel hétméterest, vagy szimplán hetest) ítélni?

Mikor Jár Valójában Hétméteres? A „Tiszta Gólhelyzet” Fogalma

Mivel érzékeny kérdésről van szó, szeretnénk elkerülni, hogy esetleges fordítási hibákról induljon találgatás, ezért elsősorban a szabálykönyv angol nyelvű változatára alapoznánk a gondolatmenetet. A szabálykönyv magyar nyelvű változata a ugyanerre a fogalomra a „tiszta gólhelyzet” elnevezést használja, a közbeszédben gyakran csak a „gólhelyzet”, vagy „ziccer” elnevezésekkel találkozunk. Az egyszerűség végett, ebben a cikkben a továbbiakban a „gólhelyzet” elnevezéssel mindig a „tiszta gólhelyzet”, „tiszta gólszerzési lehetőség”, „clear chance of scoring” fogalmat fogjuk jelölni.

Ez a szabálypont egyértelműen tisztázza: büntetődobás megítélésénél a játékvezetőnek nem azt kell vizsgálnia, hogy milyen jellegű szabálytalanság történt (lökés, visszahúzás, ütés, belül védekezés, stb.), hanem csakis azt, hogy a támadó játékos gólhelyzetben volt-e, és, ha igen, akkor a szabálytalanság megakadályozta-e („destroy”, azaz tönkretesz, lerombol) ezt a gólhelyzetet. A hétméteres nem büntetés, csak a gólhelyzet lehetőségének visszaadása.

Mikor Beszélhetünk Tiszta Gólszerzési Lehetőségről?

Ez részben a játékvezetők belátásán is múlik, azonban természetesen maga a szabálykönyv is ad hozzá némi fogódzót, a következőképpen:

• A támadó játékos birtokolja a labdát, és uralja a saját testét („has ball and body control”) az ellenfél kapuja előtt, és lehetősége van kapura lőni úgy, hogy őt a lövésben szabályosan már nem lehet megakadályozni.
• A játékos birtokolja és vezeti a labdát egy gyors ellentámadás során, és - a kapuson kívül - a védők közül senki sincs olyan helyzetben, hogy őt szabályosan szerelni tudná, vagy a kapura lövésben meg tudná akadályozni.
• Ide tartozik az is, ha a támadó még nem birtokolja a labdát, de a büntetőterületet elhagyó kapussal ütközik.

Mivel elsődleges tárgyunk most a belül védekezés, gyors indításnál, illetve üres kapunál pedig a legkevésbé sem jellemző, hogy egy védő a kapuelőtéren belül állna, ezért az első pontra kell koncentrálnunk. Fontos ugyanis a legelső mondatrész: nem lehet gólhelyzetben olyan játékos, aki nem uralja a labdát és a testét, azaz már korábban egy védő lefogta a lövő kezét, vagy egyszerűen - és általában - nincs is nála a labda. Az is fontos tétel, hogy akkor beszélhetünk gólhelyzetről, ha a támadónak lehetősége van kapura lőni („has the opportunity to shoot on goal ”).

Ez a feltétel nem adott akkor, ha a támadó játékos nem fordul a kapu felé, keresztirányban mozog, a labdát vezeti (és nem gyors indításnál), ekkor tehát kapura lövési lehetőségről nem beszélhetünk. Természetesen a kapuelőtéren (hétköznapi elnevezéssel: a hatoson) belül állni ilyenkor is szabálytalan, de ezzel a szabálytalansággal a védő nem akadályoz meg gólhelyzetet, tehát nem büntetődobást, hanem szabaddobást kell ítélni, vagy az előnyszabály alapján továbbengedni a játékot.

A Kapuelőtéren Belüli Védekezés és a Szabályok (6:2 Szabálypont)

A szabálykönyv ír konkrétan a belül védekezésről is (6:2 szabálypont): c) 7-meter-throw when a court player of the defending team enters the goal area and because of this destroys a clear chance of scoring. For purposes of this rule, the concept “entering the goal area” does not mean just touching the goal-area line, but clearly stepping into the goal area.

Ennek a szabálynak a szempontjából „belépni a kapuelőtérbe” nem azt jelenti, hogy érintve a kapuelőtér-vonalat (köznapi elnevezéssel a hatos vonalat), hanem azt, hogy tisztán belépni a kapuelőtéren belülre. Azaz ez a szabálypont lényegében azt erősíti meg, amit az előzőekből már kikövetkeztettünk: ha a védő a kapuelőtéren belül védekezik, azt előnyszabállyal el kell engedni, vagy legfeljebb szabaddobással büntetni, ha szükséges, egészen addig, amíg ezzel gólhelyzetet nem akadályoz meg. Azaz, amint az előzőekben is láttuk: a dolog kulcsa a gólhelyzet, a tiszta gólszerzési lehetőség.

Egyetlen új dolgot tanulhattunk meg: nem minősül szabálytalannak, ha a védő csak érinti a lábával a vonalat. Ezt a kitételt részletesebben is kifejti egy szabálymagyarázat. Ebben leírják, hogy miért is volt szükség ennek részletezésére: a játékvezetők egy része ugyanis a játék megítélésének egyszerűbb módját választotta: nem figyelt semmit, csak a lábakat, és, ha a védő sarka két centiméterre rálógott a vonalra, máris büntetőt ítélt, azaz a játék eseményeinek megfelelő megítélése helyett a belül védekezésbe menekültek.

Itt részletesen is tisztázódik, hogy nem kell szabálytalannak ítélni a védekezést, ha a védő játékos talpának kisebbik része sérti csak meg a kapuelőteret, különösen, ha látható, hogy a támadást belépés nélkül is meg tudta volna akadályozni. A szabály célja, hogy a védők alapvetően ne a lábukat és vonalat nézzék egész meccsen, hanem a játékra figyelhessenek annak veszélye nélkül, hogy egy pár centiméteres rossz helyezkedés miatt büntetődobást ítélnek ellenük. Ez különösen a női mezőnyben fontos, ahol a védők sok esetben akár mindannyian a 6-7 méteres sávban tartózkodnak, és oldalirányú mozgás közben gyakran lépnek rá szándékolatlanul a vonalra, de a szabály természetesen a férfiakra is ugyanígy vonatkozik.

Esettanulmányok és Gyakorlati Példák a Szabályértelmezésre

Nézzünk meg néhány konkrét példát a szabályok alkalmazására:

Védekezés a Kapuelőtéren Kívül Kezdődő, Belül Végződő Szabálytalansággal

A támadó játékos labdával a lövő kezében kapura tör, vele szemben 6,5 méteren helyezkedik a védő. A védő egy mozdulattal lefogja a támadó játékos labdás kezét, azonban a támadó olyan lendülettel érkezik, hogy mindketten besodródnak a kapuelőtéren belülre. Mi a helyes ítélet? Szabaddobás befelé, azaz a támadó csapat javára. A labdás játékos ugyanis egyetlen pillanatig sem volt gólhelyzetben: előbb volt vele szemben szabályosan helyezkedő védő, utóbb pedig már nem volt ura a saját mozgásának, nem volt lehetősége kapura lőni, mivel fogták a labdás kezét. Meghatározó, hogy a védő hol vette fel a kontaktust a támadó játékossal. (Vigyázat, ha a támadó úgy lép el a védő mellett és kerülnek együtt a büntetőterületen belülre, hogy az az első kontaktus után még mindig fennáll a gólszerzési lehetőség - tiszta gólhelyzet - ez hétméteres.) Ha a játékvezető a védőmozdulatot durvának ítéli, sújthatja a védőt sárga lappal, kiállítással vagy piros lappal, de ez nem befolyásolja a szabaddobás megítélését.

A Vonal Érintése és a Támadó Szabálytalanság

A támadó játékos labdával a lövő kézben kilenc méterről lendületből megindul, a védő úgy lép be eléje, hogy a sarka a vonalon áll. A védő nem szabálytalankodik a támadóval, aki a lendülettől nekimegy, és feldönti, lövés nélkül. Mi a helyes ítélet? Szabaddobás kifelé. A védő lába csak érintette a vonalat, ez pedig a 6:2 szabálypont szerint nem szolgálhat alapul szabálytalanság megítélésére, így az egyedüli fennmaradó cselekmény egy támadó szabálytalanság (köznapi elnevezéssel „belemenés”), és ennek megfelelően kell ítélni.

Labda a „Rosszabbik” Kézben és a Gólhelyzet

A jobbkezes támadó játékos, bal kezében a labdával kapura tör, a védő belép elé a hatoson belülre, és megakadályozza a lövésben. Mi a helyes ítélet? Nem egyszerű megmondani. Alapvetően a játékvezetőnek nem kellene azon gondolkodnia, hogy a játékos vajon azzal a kezével, amelyikben a labda van, kapura tudna-e lőni. Mégis több esetben látjuk, hogy ilyenkor nem adnak hétméterest, csak szabaddobást, mert úgy ítélik meg, a rosszabbik kézben lévő labda nem jelent gólhelyzetet. A játékvezetőnek nem feladata, hatásköre annak „vizsgálata, megállapítása” hogy a játékosnak melyik az ügyesebbik keze.

Kapura Fordulási Lehetőség Hiánya

A labdás támadó szélső a hatos vonallal párhuzamosan mozog, nem tud kapura fordulni, mert ebben a büntetőterület vonalán, részben azon belül mozgó védő megakadályozza. Mi a helyes ítélet? Mivel a támadó játékos nem tudott a kapu felé fordulni, nem volt lehetősége a kapuralövésre, ezért nem volt gólhelyzetben, így az ő javára büntetődobás nem ítélhető.

A „Levegőben Lökés” avagy a Kínai Figura

A támadó csapat úgynevezett kínai figurát próbál eljátszani: egyik játékosuk a kapuelőtér fölé ugrik, egy másik pedig feléje dobja a labdát. A levegőben lévő labdát egy védő, a büntetőterületre lépve vagy onnan felugorva elüti. Mi a helyes ítélet? Hétméteres. A támadó ugyan nem birtokolta a labdát, de ha azt a támadójátékos megkapta volna, már a védő szabályosan a labda átvételében, majd utána a lövésben nem akadályozhatta volna meg, ezért fennáll a tiszta gólhelyzet.

Nem Befolyásoló Belül Védekezés

A támadó játékos kapura tör. Tőle két méterre, oldalirányban, egy védő a kapuelőtéren belül áll (aki őt nem akadályozza vagy helyzetével nem zavarja). Mi a helyes ítélet? Semmi, megy tovább a játék. A védő ugyan belül helyezkedett el, de ezzel nem szerzett előnyt, ezért nem volt szabálytalan.

A támadó játékos kapura tör. A védő vele szemben a kapuelőtéren (hatoson) belül áll. Mi a helyes ítélet? Semmi, megy tovább a játék. A védő ugyan belül állt, de a lövő játékost védőakcióval vagy helyzetével nem akadályozta és ezzel nem akadályozta meg a tiszta gólhelyzetet, mivel a támadó egy másik pozícióból tisztán kapura tudott lőni.

Belépés a Kapuelőtérbe a Labda Megjátszása Után

A labdás játékos kapura lő, a védő a hatméteres vonalon kívülről ugrik fel, blokkolja a lövést, majd a kapuelőtéren belül ér talajt. Mi a helyes ítélet? Semmi, megy tovább a játék. A szabályok szerint nem szabálytalan, ha egy játékos a labda megjátszása után lép be a kapuelőtérbe, és ebből (mármint a belépésből) nem szerez előnyt (tipikusan a ziccergólok ilyenek, de ezt a szituációt a védőknél is ugyanígy kell megítélni).

Összefoglaló Táblázat a Hétméteres Ítélésének Gyakori Eseteihez

Bírói Döntések és a Szabályok Helyes Alkalmazása

A fentiekből talán megérthető, hogy miért is nem ítélnek sok esetben büntetődobást a játékvezetők, akkor sem, ha egy vagy több védő rajta áll a hatos vonalon, vagy akár azon belül. A mérkőzéseken gyakran találkozunk olyan vitatott helyzetekkel, ahol a nézők vagy a csapatok játékvezetői hibát sejtenek. Például egy mérkőzés beszámolója szerint a bírók "elkezdtek ellenünk „dolgozni”", és olyan "meg nem ítélt, balesetveszélyes helyzetekre" hivatkoztak, mint a "kétkezes lökések, lövő kéz vissza rántása, levegőben lökés". Ezek az esetek rávilágítanak arra, hogy a szabályok értelmezése és következetes alkalmazása kritikus. Ahogy láttuk, a „levegőben lökés” például egyértelműen hétméterest von maga után, ha tiszta gólhelyzetet akadályoz meg. Azonban az, hogy egy szabálytalanság megtörtént-e, és az befolyásolt-e egy gólhelyzetet, mindig a játékvezető mérlegelésén múlik, aki a labda és a testkontroll, valamint a kapura lövési lehetőség feltételeit vizsgálja. A szabályok alapos ismerete segíthet megérteni, hogy miért születnek bizonyos ítéletek, és miért van az, hogy nem minden, kapuelőtéren belüli védekezés jár hétméteressel.

tags: #levegoben #lokes #handball #hu

Népszerű bejegyzések:

• az ukrajnai fenyegetésekről szóló Kormányinfó
• Teljes útmutató FIFA 18 Ultimate Teamhez
• Puskás Aréna: több mint stadion
• Fiatal tehetségek az MLSZ adatbankból
• Adatvédelem az MLSZ-nél