Rendszergondolkodás és oktatás: Linda Booth Sweeney és Dennis Meadows úttörő munkája
A mai összetett társadalmi és ökológiai kihívások megértéséhez és kezeléséhez elengedhetetlen a rendszerben való gondolkodás elsajátítása. Dennis Meadows, a „Növekedés határai” című világhírű tanulmány egyik szerzője és szerzőtársa, Linda Booth Sweeney, egy igazán átgondolt és széles körben használható kézikönyvet állított össze tanulási és rendszergondolkodási képességek fejlesztésére. Ez a munka kulcsfontosságú ahhoz, hogy jobban megértsük világunk működését és fenntarthatóbb jövőt építhessünk.
A Rendszergondolkodás Kézikönyve: Játékos tanulás felnőtteknek és gyerekeknek
A könyv bevezető gondolatok című fejezete bőséges elméleti hátteret biztosít ahhoz, hogy megértsük, miért olyan égetően fontos, hogy elsajátítsuk a rendszergondolkodást. A rendszergondolkodás képessége segít felismerni az ok-okozati összefüggéseket, előrejelezni a változások hatásait és hatékonyabb döntéseket hozni.
A mű játékosan - de nem gyerekesen - vezeti rá az olvasót (a játékosokat) a rendszergondolkodás elemeire és gondolkodási sémáira. A harminc különféle játék, megannyi változatban, remek sorvezető kiscsoportos foglalkozásokhoz és közösségi összejövetelekhez. Ezek a gyakorlatok lehetővé teszik a résztvevők számára, hogy tapasztalati úton sajátítsák el a komplex rendszerek működését, és fejlesszék problémamegoldó képességüket.
A könyv emellett kreatív, egyszerűen kivitelezhető játékokkal, gyakorlatokkal segítheti minden kirándulás vagy tábor szervezőit. A gyermekek számára még gazdagabb élménnyé tehetjük a találkozást a természettel, megmutathatjuk nekik a természet apró részleteit, amelyek felett amúgy könnyen elsiklik a szem.
A megfelelő játék kiválasztásában kategóriacímkék segítik az olvasót: minden gyakorlat előtt feltünteti a szerző, hogy az milyen alaphangulatú (csendes elmélyedő, aktív megfigyelő, mozgékony-játékos); milyen fogalmak, hozzáállás, képességek fejlesztését segíti elő elsősorban; hol, mikor játsszuk; mekkora a szükséges létszám; mi a legmegfelelőbb korcsoport; mik a kellékek, ha vannak.
Az oktatás újragondolása és a fenntarthatóság
Az ember saját bőrén is tapasztalja a fogyasztói társadalom egyre növekvő nyomását, szülőként pedig még inkább tapinthatóvá válik ez a folyamat. A gyermekeket olyan mennyiségű információ, stressz és tárgyak sokaságának ingere éri nap mint nap, ami a jó szándék ellenére is többet árt, mint használ.
Az oktatás újragondolása elengedhetetlen a fenntartható jövő szempontjából. David W. Orr főleg a környezettudatos gondolkodásmód és az oktatás kapcsolatát boncolgató írásai révén vált híressé, és esszéi is ezt a témát járják körül. Fókuszában hat, az oktatás szempontjából kulcsfontosságú kulturális mítosz megkérdőjelezése áll. Az ökológiai témákban egykor sokat publikált amerikai író írásában az iskolarendszerrel, illetve még inkább, a mögötte meghúzódó kultúránkkal kapcsolatos nézeteit osztja meg. Véleménye szerint az oktatási rendszernek jellegzetessége, hogy olyan emberré formál bennünket, akiknek nincsenek meg a fenntartható élethez szükséges valódi készségeik.
„Ahelyett, hogy két-három évig olyasmikre tanítjuk a gyerekeket, amiket amúgy is elkerülhetetlenül megtanulnak, miért nem olyasmikre tanítjuk inkább őket, amiket amúgy nem feltétlenül fognak megtanulni, és amiket abban a korban éppenséggel még élveznének is?” - fogalmazta meg őszintén.
Alternatív iskolák és népfőiskolák
Az oktatásügyben is érték a sokszínűség. Egy tudományos igényű, tartalmas, 700 oldalas összefoglaló kötet a tömegoktatás alternatív pedagógiai irányzatairól és iskoláiról. Különösen értékessé teszi a könyvet, hogy a szerzők szinte mind a 32 fejezetben hazai példákon és jógyakorlatokon keresztül mutatják be az egyes irányzatokat, iskolákat, témákat és tanáregyéniségeket. A mű lényegében egy pedagógiatörténeti áttekintés, amely azt bizonyítja, hogy az alternatív iskolák filozófiai alapjai, illetve pedagógiai eszközei már csaknem egy évszázada készen állnak.
Az Alapítványi és Magániskolák Egyesülete (www.ame.hu) alternatív tagozatának átfogó gyűjtése látható Magyarország térképén. A bőséges listán alternatív és alternatív-jellegű iskolák, továbbá iskolajellegű tanulócsoportok szerepelnek - a legtöbb esetben elérhetőséggel együtt.
André Stern úgy vált nagytudású, elismert és boldog emberré, hogy egyáltalán nem járt iskolába. A könyvben ennek történetét meséli el. Bár Magyarországon - ellentétben Franciaországgal - a törvények szerint az iskolába járás nem kerülhető meg, Stern története mégis rendkívül tanulságos és mindenekelőtt inspiráló számunkra is. Érvelése az iskola nélküliség mellett rendkívül gondolatébresztő, arra legalábbis biztosan alkalmas, hogy gyanússá tegye a hallgatóban: minden úgy normális-e a gyermekkorral, az oktatással és neveléssel kapcsolatban, ahogyan azt ma normálisnak tekintjük.
A formanyelvében is a ’90-es éveket idéző, kedves játékfilm igaz történeten alapul: 1999-ben az angol kormányzat el akarta lehetetleníteni az 1921 óta működő, s az alternatív oktatás-nevelés szimbolikus helyének számító Summerhill iskolában folyó nevelői munkát.
A népfőiskolai mozgalom születését N. F. S. Grundtvig dán polihisztor nevéhez szokás kötni. Az ő szervezői segítségével alapították Dániában 1844-ben az első népfőiskolát tanulni vágyó fiatalok és parasztgazdák. Grundtvig tanítványa, Kristen Kold foglalta rendszerbe a népfőiskolák alapelveit, amelyek a mai napig követendő modellként szolgálnak az ilyesféle kezdeményezések számára. Ezek az alapelvek: a közösség elsősége, a tanulók jogokon alapuló aktív részvétele az oktatás folyamatában, valamint a közös döntéshozatalhoz elengedhetetlen vitakultúra megtanulása és gyakorlása.
A Népi Kollégiumok Országos Szövetségének (Nékosz) működése is sok támpontot adhat napjaink társadalmi, oktatási problémáinak megoldásához. A Nékosz egy ellentmondásos korszak (1946-1949) ellentmondásos intézménye volt, azonban működése, alapelvei és pedagógiai módszerei rendkívül tanulságosak.
Közösségi tanulás és környezeti nevelés
Településeink könyvtárai amellett, hogy kölcsönzőként működnek, terei a tudásmegosztásnak, a közösségi együttműködésnek, cselekvésnek is. Egy kis odafigyeléssel pedig könnyen válhatnak a környezeti szemléletformálás és az ökologikus tevékenységek terévé. Érdemes közösen gondolkodni a könyvtárosokkal az intézmény zöldítésén, továbbá azon, hogy ez miként segítheti elő a könyvtár aktív használatát is. Példaértékű, hogy 2018-ban Tatabánya József Attila Megyei és Városi Könyvtára elnyerte a nemzetközi Zöld Könyvtár Díjat.
Rengeteg olyasféle ismeret lehet egy ember birtokában, amelyről akár még közeli ismerősei sem tudnak. Kiváló közösségépítő lehetőség is egyben, ha tudatosan építve ezekre a „jóságokra” baráti, közösségi szabadegyetemet szervezünk. Ilyen alkalmak során önkéntesen, rendszerezetten oszthatjuk meg tudásunkat társainkkal. Ez kisebb elköteleződéssel jár, mint beiratkozni egy tanfolyamra a témában, ugyanakkor ablakot is nyithat egy-egy résztvevő számára, mert tapasztalatot szerezhet őt érdeklő új témákban, és akár további elmélyülésre is ösztönözheti immár intézményes keretek között.
A természet szerepe a gyermekek fejlődésében kiemelten fontos. Egy német szerzőpáros - gyermekorvos és neurobiológia professzor - könyvükben a természet emberekre gyakorolt hatását járják körül, különös tekintettel a gyermekek fejlődésére. Fókuszpontjukban az az állítás áll, hogy nincs jobb, fejlesztőbb közeg a természetnél, hiszen ott szinte minden adott, amire szüksége van gyermekeinknek: kellő számú és változatos ingerek, kihívások, lehetőség az önszerveződésre, illetve a kötődésre egymáshoz és más élőlényekhez. Ráadásul a szabadban töltött idő egészségünkre is jó hatást gyakorol. A könyv értékét növeli, hogy számot vet az ember alkotta világ nyújtotta lehetőségekkel is, és nem hallgatja el annak értékeit sem.
Nyári táborok nemcsak gyerekek életét gazdagíthatják friss tapasztalatokkal, új barátságokkal, életre szóló élményekkel. A környezeti nevelés három ága közül (természeti nevelés, fenntarthatóságra nevelés, globális nevelés) gyerektáborok esetében a természeti nevelésre érdemes helyezni a hangsúlyt, míg a fenntarthatóságra nevelést jó szokások bevezetésével és példamutatással érdemes megvalósítani. Felnőtt-táborok esetében a globális nevelés és a fenntarthatóságra nevelés kaphat nagyobb hangsúlyt, de itt is komoly helyet érdemel a természeti környezetünkhöz fűződő viszonyunk ápolása.
A környezeti nevelés ágai a táborokban
| A nevelés ága | Célja | Gyerektáborokban | Felnőtt táborokban |
|---|---|---|---|
| Természeti nevelés | A természeti környezet megismertetése és megszerettetése | Hangsúlyos | Komoly helyet érdemel |
| Fenntarthatóságra nevelés | A személyes és közösségi életvitel környezetterhelésének csökkentése | Jó szokások bevezetése és példamutatás | Nagyobb hangsúlyt kap |
| Globális nevelés | A bolygóléptékű társadalmi-ökológiai kölcsönhatások rendszerében eligazodás segítése | Kiemelten fontos | Nagyobb hangsúlyt kap |
„Az igazi felfedezéshez nem új tájak kellenek, hanem új szemek” - ezzel a mottóval indult 2012-ben a Látó-Mező közösségi ökotábor gyerekeknek, a Kisközösségi Program lelkes munkatársainak szervezésében. Már a következő évben elindították a Földhangoló felnőttábort, majd a rendszeresen visszatérő gyerektáborozóink „kiöregedésével” a Szélkergető ifitábort.
A Magosfa Alapítvány munkatársai elsősorban általános iskolás, legfeljebb 15 fős gyermekcsoportoknak tartanak tartalmas, környezeti nevelési célú foglalkozásokat. A terepi és beltéri modulokról, szakkörökről, előadásokról a honlapon és a megadott elérhetőségeken tájékozódhatunk. A Magosfa Alapítvány Kicsik és nagyik elnevezésű programja egy ötletes kezdeményezés. Lényege, hogy a nemzedékek közötti kapcsolatteremtést is segítve közösségi élményeket ad az idősek otthona lakóinak és az őket meglátogató diákoknak. Az alkalmanként néhány órára találkozó időseket és fiatalokat fenntarthatósággal vagy hagyományokkal kapcsolatos témafelvetésekkel, illetve közösen elvégzendő feladatokkal segíti az Alapítvány. A 4-6 fős asztaltársaságokban a fiatalok és idősek egymást kölcsönösen meghallgatják, és a megadott feladatokon közösen dolgoznak.
A Nógrád megyei Rimócon egy kertészmérnök végzettségű tanárnő a termőföld és a természet iránti szeretetet oltja a gyerekekbe az általa vezetett iskolakertprogramon keresztül. A videóból a kert hangulatát, illetve a tanárnő és a gyerekek mentalitását ismerhetjük meg.
„Közel 100 országban kipróbált, nemzetközi modellen nyugvó környezeti nevelési program, melynek célja, hogy a fiatalokat cselekvésre ösztönözze, és így lehetőséget adjon a számukra, hogy a környezettudatos életmód alapjait tapasztalati úton sajátítsák el.” - áll a Jane Goodall Intézet oldalának köszöntőjében. A világhírű csimpánzkutató által létrehozott intézmény munkatársai hazánkban is munkálkodnak a környezeti nevelés megerősítésén. Az oldal az intézeti célkitűzések mellett jól bemutatja a futó projekteket is.
1997 és 2001 között létezett egy kiváló lap, amelynek fő profilja a környezeti nevelés volt - annak mind elméletéről, mind pedig gyakorlatáról számos értékes tanulmány, esszé, interjú, recenzió jelent meg benne. Emellett csaknem ötven részletesen kidolgozott foglalkozástervet ad a kezünkbe egy kiváló modulgyűjtemény. Pedagógusoknak, környezeti nevelőknek, tábori programok tervezőinek óriási könnyebbséget jelenthetnek ezek a „konyhakész”, pontosan paraméterezett, háttéranyagokat is biztosító programleírások.
tags: #linda #booth #sweeney #es #dennis #meadows
