Helyi Szabályozás és Településfejlesztés Gyulafirátóton és Veszprémben

Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területén a területfelhasználást és a beépítés rendjét a Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) és a Szabályozási Terv (SZT) határozza meg. Jelen rendelet (Veszprém MJV Helyi Építési Szabályzat továbbiakban HÉSZ) és a Szabályozási Terv (továbbiakban SZT) hatálya Veszprém Megyei Jogú Város közigazgatási területére terjed ki. A HÉSZ csak mellékletével és a SZT-vel együtt érvényes.

Területet felhasználni, továbbá telket alakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt építési munka) és ezekre hatósági engedélyt adni az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló Korm. rendelet (OTÉK) és mellékletei, valamint a HÉSZ rendelkezései szerint szabad. Ezek a szabályozások figyelembe veszik az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény, az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény, és a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló Korm. rendelet előírásait.

Veszprém Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 32. § (1) bekezdésében és 9. mellékletében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Honvédelmi Minisztérium Hatósági Főosztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Iroda, Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Fejér Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (vízvédelmi, vízgazdálkodási szakterület), Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Erdészeti Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, Veszprém Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Koordinációs Osztály, Magyar Közút NZrt. véleményeit is figyelembe veszi.

Alapvető Fogalmak és Értelmezések

A Helyi Építési Szabályzat alkalmazásában számos fogalom pontos meghatározása elengedhetetlen a szabályok egységes értelmezéséhez:

• Burkolt felület: a feltalaj megváltoztatásával létrehozott, egyrétegű, vagy alépítményt és felső (használati, koptató) réteget tartalmazó, a gyalogosok és a járműforgalom számára igénybe vehető épített felület.
• Főépület: épületnek minősülő főépítmény.
• Kialakult állapot: Egy telektömbben, telekcsoportban, egy övezet adott utcaszakaszán megvalósult beépítés több mint 50%-ára jellemzően kialakult beépítés.
• Kiegészítő rendeltetésű építmény: a főépítmény (főépítmények) rendeltetésszerű használatát elősegítő a) járműtároló (gépkocsi, motorkerékpár, csónak, munkagép, egyéb jármű), b) nyári konyha, mosókonyha, szárító, c) tárolóépítmények (tüzelőanyag-tároló, szerszámtároló, kamra, szín, fészer, magtár, góré, csűr, pajta), d) pavilon, e) kazánház.
• Pavilon: közterületen lévő, szilárd térelemekkel körülhatárolt, talajhoz rögzített, illetve azon álló, legfeljebb 20 m2 alapterületű építmény.
• Közműmentes élettér: útfásítás esetén kis lombkoronát növelő fák számára legalább 1,5 m x 1,5 m-es terület, illetve legalább 1,5 m széles sáv.
• Tartalékterület: a Szabályozási Terven lehatárolt, különböző beépítésre szánt területfelhasználási egységekbe sorolt, fizikailag igénybe nem vett terület(ek), ahol az építési övezeti előírások szerinti beépítés előfeltétele a képviselő-testületi döntéssel elfogadott telepítési tanulmányterv.
• Telek be nem építhető része: a telek, építési telek azon nem beépíthető része, amelyet közlekedési terület szélesítése céljából kell megtartani.
• Telek zöldfelületként tartandó része: a telek, építési telek azon része, amelyet zöldfelületként kell megtartani, illetve - a telek, építési telek használati céljának megfelelő rendezése után - visszarendezni, vagy kialakítani.
• Útsorfa: 220 cm törzsmagasságot és 18 cm törzs-körméretet meghaladó méretű, legalább kétszer iskolázott fa.
• Nem zavaró hatású gazdasági tevékenység: olyan gazdasági tevékenység, amelyhez védőterületet vagy védőtávolságot jogszabály nem jelöl ki és a környezet egyik elemét sem terheli a külön jogszabályokban meghatározott kibocsátási határértékeket meghaladó mértékben.

Az épületmagasság számítása is meghatározott: az épületmagasság megállapítása során az egyes homlokzati felületek magasságát az adott felületi síknak (vagy íves felületnek) a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő épületkontúrt kitöltő legfelső építményszintje záró szerkezete felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala, és a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal, - kivéve a legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak - kell meghatározni. A telek legkisebb szélessége legalább a telekszélesség átlagértékével, míg a telek legkisebb mélysége legalább a telekmélység átlagértékével meg kell egyeznie.

Állattartás Helyi Kategóriái

A gazdasági tevékenységek és az állattartás szabályozása érdekében a HÉSZ különböző kategóriákat határoz meg az állatok testmérete alapján:

A mezőgazdasági tevékenység részeként végzett állattartásnak számos szabálya van, mely a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszi.

Telekalakítás és Építési Előírások Részletesen

A telkek megosztására vonatkozó szabályok biztosítják a rendezett településképet és a funkcionális területhasználatot. Az övezetre előírt telekszélességnél keskenyebb telek abban az esetben osztható meg, ha a kialakuló telkek egyéb paraméterei (telekterület, telekmélység, beépítettség, stb.) megfelelnek az építésügyi előírásoknak és mind a megosztás során kialakuló telek (telkek), mind pedig a szomszédos telek (telkek) beépíthetősége biztosított (oldalkert, telepítési távolság, épület méreteinek megfelelő aránya, stb.). Ezen rendelkezés nem vonatkozik a 10 méter szélességet el nem érő telkekre. A telekalakítás során a telekszélesség nem csökkenhet. A szabályozási terv szerint be nem épített, de beépítésre szánt területek esetében telekalakítás csak a rendezési terv szabályozási tervének (SZT), valamint a helyi építési szabályzatának (HÉSZ) módosítása és kiegészítése után engedélyezhető, a fejlesztés programjának megfelelően, különösen a Veszprém-Gyulafirátót, Pásztor utca, feletti kertvárosias lakóterületi besorolású területeken. A módosításhoz és kiegészítéséhez alátámasztó munkarészt kell készíteni, amelynek minimális tartalmi követelménye: környezetalakítási terv, amely feltünteti a közlekedési területeket, az épületek elvi kontúrjait, a jellemző tömegképzést, a burkolt- és zöldfelületeket, a közműellátási javaslatot a domborzat figyelembe vételével. A módosítás és kiegészítés során a szabályozási terven (SZT) fel kell tüntetni a „javasolt telekhatár”-t (tájékoztató elem).

Kialakult Állapot Figyelembe Vétele

Az építési helyre vonatkozó előírásokat kialakult állapot esetén eltérésekkel kell alkalmazni. A kialakult beépítésű telektömbben az épületek elhelyezésének módját (az épület építési helyen belüli elhelyezésének módját) a vonatkozó előírások és az illeszkedés szabályai szerint kell meghatározni.

Az illeszkedés általános szabályai szabadonálló beépítés esetén:

• Az előkert mérete az építési övezet, illetve az övezet területén, de legalább a tömb érintett utcaszakaszán a kialakult állapothoz (beépítés, illetve telek geometriája) igazodó kell, hogy legyen.
• Az oldalkert mérete: az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m kell, hogy legyen, mely távolság kialakult állapot esetén legfeljebb az előírt távolság 2/3-áig csökkenthető, a szomszédos ingatlanok beépíthetőségének korlátozása nélkül. Abban az esetben, ha az oldalkert mérete nem éri el az övezetre előírt legnagyobb építménymagasság felét, de nagyobb, mint 3,0 méter, az épület oldalkert felőli építménymagassága legfeljebb az oldalkert kétszerese lehet.
• A hátsókert mérete a tényleges építménymagasság mértéke kell, hogy legyen, amely az előírt érték 2/3-ára csökkenthető (de legalább 6,0 m kell, hogy legyen), ha ahhoz a tűzvédelmi szakhatóság hozzájárult.

Lakóterületen a főépületre vonatkozóan az építési hely előkert felőli építési határvonala egyben építési vonal is. Több előkerttel rendelkező, valamint nyúlványos telek esetén a környező beépítés figyelembevételével kell meghatározni az építési vonalat. Műemléki jelentőségű, helyi értékvédelmi területen, valamint ha a kialakult állapotú, meglévő beépítés indokolja - oldalhatáron álló és zártsorú beépítési mód esetén - oldalhatáron álló épület(rész) hátsókert nélkül is létesíthető. A hátsókertben legfeljebb bruttó 30 m2 alapterületű, legfeljebb 3 méter épületmagasságú tároló rendeltetésű épület, épületrész elhelyezhető.

Közművek, Zöldfelületek és Környezetvédelem

A településfejlesztés során kiemelt figyelmet kap a közműellátás és a környezetvédelem. Meglévő közmű kiváltása vagy megszüntetése esetén a feleslegessé vált közmű műtárgyait el kell bontani, amennyiben a bontási munkálatok nem veszélyeztetik a meglévő faállományt. Közművek elhelyezésének biztosítása érdekében bármely övezetben, külön közműsáv biztosítását szolgáló önálló telek létesíthető, amennyiben azok a közlekedési területben nem helyezhetők el.

Beépítésre nem szánt területen építményben keletkező szennyvizeket zárt szennyvízgyűjtő medencébe kell összegyűjteni, ha a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg a 3 m3-t, és a közcsatorna hálózathoz való csatlakozás 100 m-en belül nem lehetséges. Közcsatornába, valamint élő vízfolyásba többlet csapadékvizek új beépítés esetén csak késleltetéssel vezethetők be. Zárt csapadékvíz elvezető rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen a sérülékeny vízbázisok belső-, külső, illetve a hidrológiai „A” védőterületeken. Ezeken a területeken a meglévő nyílt árkos felszíni vízelvezetés az útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következő rekonstrukciójáig fennmaradhat.

5 m3 -t meghaladó hasznos térfogatú kerti, valamint épületen belüli víz- és fürdőmedence csak olyan építési telken létesíthető, ahol a szennyvízelvezetés zárt közcsatorna hálózattal, vagy azzal egyenértékű műszaki megoldással (korszerű szennyvíztisztító kisberendezés) biztosított.

A zöldfelületek védelme érdekében az SZT-n lehatárolt „telek zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet zöldfelületként kell kialakítani, azon kerti lépcső, rézsű és 0,5 méternél nem magasabb kerti támfal helyezhető el. A források 50 m-es körzetében, illetve a dolomit sziklagyep területeken az eredeti növényállományt fenn kell tartani. Az SZT-n lehatárolt „telek zöldterületi jelleggel fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet legalább 50%-ban zöldfelületként, a háromszintű növénytelepítési előírásoknak megfelelő módon kell kialakítani. Csak az Lk-30 övezetben zajvédő domb és garázs kombinációja is elhelyezhető, amennyiben a garázs feletti termőtalaj vastagsága több mint 50 cm, és azt cserjékkel, valamint a dombi részt fákkal és cserjékkel betelepítik.

Az SZT-n lehatárolt „telek erdőterületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területet az ingatlan-nyilvántartásban önálló alrészletként kell nyilvántartani, és erdőterületként kell fenntartani, ahol az erdőterületekre vonatkozó előírásokat kell alkalmazni, ettől eltérő használathoz az erdészeti hatóság engedélye szükséges.

Építési Övezetek és Funkcionális Megkötések

Az építési övezetekre vonatkozó szabályozási határértékeket az 1. melléklet számos pontja részletezi. Lakóépületben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó rendeltetési egységek hasznos alapterülete nem haladhatja meg az 500 m2-t, egyes övezetekben (pl. Lk-53) pedig az 200 m2-t, vagy akár 100 m2-t. Az Lk-53 jelű építési övezetben az előkert minimum 3,0 méter. Az Lke-10 jelű építési övezetben, Gulyadombi sétány - Kard köz -Takácskert utcák mentén további specifikus szabályok érvényesülnek.

Amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, telkenként legfeljebb 2 lakó rendeltetési egység és 1 egyéb rendeltetési egység alakítható ki. Továbbá, telkenként legfeljebb két különálló főépület alakítható ki, és egy főépület legfeljebb két lakást tartalmazhat.

Bizonyos mellék- és kiegészítő építmények elhelyezése korlátozott: amennyiben egyedi építési övezeti előírások eltérően nem rendelkeznek, nem helyezhető el a területen melléképítmények közül szennyvízkezelésre, tárolásra szolgáló közműpótló műtárgy, húsfüstölő, trágyatároló, komposztáló, siló, ömlesztett-anyag-, folyadék- és gáztároló, építménynek minősülő antennatartó szerkezet, zászlótartó oszlop, valamint kiegészítő rendeltetésű építmények közül pavilon és önálló kazánház.

Speciális övezetekben is találhatók egyedi előírások. A Vt-51 jelű építési övezetben várlifthez (siklóhoz) az üzemi funkciót (működést) szolgáló Várba való feljutást biztosító felszín fölötti építmény létesíthető. A Gksz-17, valamint a 8. sz. és 82. sz. főutak menti Gksz-22 jelű építési övezetben az előkert mérete a 8. sz. főút mentén is szabályozott. A Gip-10 jelű építési övezetben, a Csererdő területén az előkert mérete min. 5,0 m, az Lk-14 övezettel határos telekhatár mentén az oldalkert mérete 8,0 m, melléképítmények közül csak hulladéktartály-tároló helyezhető el és csak építési helyen belül, az épület legmagasabb pontja 12,5 m lehet, az üzemeltető befogadói nyilatkozatában szereplő csapadékvíz mennyiségen felül elvezetni kívánt vizeket telken belül kell tartani.

Közlekedés és Parkolás

A közlekedési területeket a KÖu-1 Gyorsforgalmi utak területe és a KÖu-2 Országos I. és II. övezetek alkotják. Az SZT-n lehatárolt ”Főutak és egyéb szerkezeti jelentőségű utak, vasutak területbiztosítása” jelöléssel ellátott területen építmény nem helyezhető el.

Új építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű várakozóhelyeket - a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet kivételével - legalább a 3. melléklet szerinti előírásoknak megfelelően kell biztosítani. Ha az adottságok szükségessé teszik, a 3. melléklet szerinti gépjármű-várakozó helyek (parkolók) - a 300 m2-nél nagyobb bruttó alapterületű, napi fogyasztási cikkeket értékesítő üzlet kivételével - a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belül kialakíthatók parkolóterületen, parkolóházban, a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával, valamint másik építési telken is, ez esetben az ingatlanok parkolójának felhasználásakor igazolni kell a másik ingatlan parkolótöbbletének meglétét.

Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához szükséges személygépjármű-várakozóhelyek közterületen nem helyezhetők el az alábbi esetek kivételével:

• úszótelken lévő épület rendeltetésének megváltoztatása, bővítése esetén, amely esetben a rendeltetésszerű használathoz szükséges várakozóhelyek 100%-a a közterület kezelőjének és tulajdonosának hozzájárulásával a telek határának 500 m-es körzetében közterületen is biztosítható;
• többlakásos lakóépülethez a lakásszám feletti, lakásszám/0,5 darabszámú parkolók legfeljebb 50%-a esetében, ha annak kialakítása a közterületen a tulajdonos és kezelő hozzájárulásával 100 m-en belül infrastruktúra fejlesztés keretein belül megvalósítható.

Újonnan építendő, kettőnél több lakást tartalmazó épületben - a műemléki jelentőségű területen és a helyi értékvédelemre javasolt terület kivételével - a lakásszám 30%-ának megfelelő számú gépjárműtároló kialakítása szükséges.

Önkormányzati- és magán tulajdonban levő közlekedési területen teljes körű infrastruktúra kiépítésére is vonatkozó településrendezési szerződés köthető, amely tartalmazza a telket, vagy legalább egy tömbben levő telekcsoportot kiszolgáló út, úthálózat megépítésének kötelezettségét végleges burkolattal, járdával, zöldsávval, közvilágítással, kapubehajtókkal és a HÉSZ vonatkozó övezeteinek előírásaiban meghatározott közműhálózattal. Az építési engedélyezési eljárás során a gépjármű-közlekedésre való alkalmasság (végleges, szilárd burkolatú út) feltétele figyelmen kívül hagyható a Veszprém-Gyulafirátót városrészben a 9155 hrsz-ú Kövesdombi,- Alsóharaszt,- Sóskaárok,- Kisvölgyi utcákhoz csatlakozó magánutak esetében, a 9155 hrsz-ú közlekedési terület önkormányzati tulajdonba kerüléséig.

tags: #local #administrative #units #level #2 #gyulafiratot

Népszerű bejegyzések:

• Szolnoki MÁV futballtörténete
• A magyar atlétikai versenyek legfrissebb eredményei
• Részletek a Ferencváros TC – Békéscsaba Magyar Kupa meccsről
• erről az űrfoci játékról: Space Football: One on One
• A magyar labdarúgás története és katarzisa