A Horvát Labdarúgás Legendás Alakjai
Annak ellenére, hogy körülbelül 4 millió lakosával nem tartozik a világ legnagyobb országai közé, és népességszáma alapján viszonylag kis államnak számít, Horvátország olyan ország, amely lenyűgöző sporteredményeket ér el - legyen szó csapatsportokról vagy egyéni sportolókról.
Az egyik legfényesebb sportév, amikor sportolóink sikert sikerre halmoztak, kétségkívül a 2018-as év volt. A horvát labdarúgó-válogatott ekkor ezüstérmet szerzett az oroszországi labdarúgó-világbajnokságon, ezzel beírva magát a sporttörténelembe.
Luka Modrić: A Középpálya Mestere és Inspirációja
Luka Modrić nemcsak az egyik legjobb középpályás a futballtörténelemben, hanem a kitartás, tehetség és szerénység szimbóluma is. 1985-ben született Zadarban, nehéz időkben nőtt fel, de a labdarúgás iránti szeretete minden akadálynál erősebbnek bizonyult.
A Dinamo Zagreben keresztül jutott el az európai elitbe, a 2012-es átigazolása a Real Madridba pedig a világszintű dominanciájának kezdetét jelentette. A Reallal mindent megnyert - hat Bajnokok Ligáját, többször La Ligát és számos más trófeát.
Karrierjének csúcsa azonban 2018-ban következett be, amikor Horvátországgal bejutott a világbajnoki döntőbe, és elnyerte az Aranylabdát, mint a világ legjobb futballistája, ezzel megszakítva Messi és Ronaldo évtizedes uralmát. Bár az évek során legendává vált, Modrić ugyanolyan maradt - szerény, elkötelezett és hihetetlenül harcos a pályán. Továbbra is kulcsfigurája a Real Madridnak és a horvát válogatottnak, és bizonyítja, hogy a munka, a fegyelem és a játék iránti szeretet minden akadálynál erősebb. Története nem csupán egy sportkarrier sikere, hanem inspiráció mindazok számára, akik hisznek az álmaikban.
Ismét Luka Modric érdemelte ki a legjobb horvát labdarúgónak járó címet. A hagyományosan a klubidény zárultával tartott szavazás eredményeképpen immár kilencedik alkalommal győzött a nemzeti válogatott Real Madridban légióskodó csapatkapitánya - adta hírül honlapján a horvát sportági szövetség (HNS). A voksolásban a horvát élvonalbeli bajnokság játékosai és edzői vettek részt.
A 35 éves, vb-ezüstérmes középpályás két hete hosszabbította meg szerződését 2022 nyaráig a legutóbbi szezonban spanyol bajnoki ezüstérmes Real Madridnál, amelyet 2012 óta erősít, és amelyben eddig 391 mérkőzésen szerepelt, 28 gólt szerzett és 61 gólpasszt adott.
Az 1998-as Világbajnoki Bronzérmes Generáció
Horvátország labdarúgó-történelmének egyik legemlékezetesebb fejezete az 1998-as világbajnoki bronzérem megszerzése, melyet számos kiemelkedő játékos fémjelzett.
Robert Jarni: A Gyors Szélső Védő
Robert Jarni az 1998-ban világbajnoki bronzérmet szerzett horvát válogatott középpályása, aki 2002-ben fejezte be pályafutását. Jarni 81-szer szerepelt a horvát válogatottban, amivel 2006-ig csúcstartó volt hazájában.
Jarni 81 válogatottbeli mérkőzésén egyetlen gólt lőtt, mégpedig az 1998-as vb németek elleni negyeddöntőjében (3-0) Andreas Köpkének. Az 1998-as és a 2002-es világbajnokságon, valamint az 1996-os Európa-bajnokságon oszlopos tagja volt minden idők legjobb horvát csapatának. A pályafutása során az MTC Cakovec, a Hajduk Split, a Bari, a Torino, a Juventus, a Betis, a Real Madrid, a Las Palmas és a Panathinaikosz együttesében rúgta a labdát. Visszavonulása után futsalozott, horvát válogatottságig is vitte.
Robert Kovač: A Védelem Oszlopa
A horvát Robert Kovač a régi sulis középhátvédvonal egyik legjelesebb képviselője volt. Bátyja, Niko szintén sokszoros válogatott labdarúgó. A testvérpár Berlinben született, horvát származású vendégmunkások gyermekeként.
A Hertha Zehlendorf után Robert a Nürnbergbe került, majd egy idény után a Bayer Leverkusen igazolta le. Kovac egyre megbízhatóbban futballozott, így 1999 áprilisában bemutatkozhatott a megfiatalított horvát válogatottban. Testvérével együtt jó egy évtizedig kezdőembernek számítottak nemzeti csapatukban, 2002 és 2008 között két-két világ- és Európa-bajnokságon is megfordultak. R. Kovacot akkoriban a Bundesliga legprímább védői tartották számon, kétszer az Év csapatába is bekerült.
2001-ben 8.25 millió eurót fizetett érte a Bayern, ahol hősünk bajnok és Világkupa-győztes lett. Fabio Capellónak lassúsága és körülményessége ellenére is megfelelt, így aztán a Juventushoz igazolt. A 2006-os világbajnokságon kitűnően futballozott, majd követte a klubot a Serie B-be is. 2007 nyarán vissza is tért a Bundesligába, a Dortmundhoz, ahol egykori leverkusenes társával alkotott egy igazán rutinos védelmi duót, miközben a válogatottban is alaptag maradt. A 2008-as kontinenstornán stabil teljesítménnyel búcsúzott a nemzetközi labdarúgástól, testvérével, Nikóval egyetemben, majd 2009 januárjában hazatért a Dinamo Zagrebhez, és onnan vonult vissza 2010 nyarán, 36 esztendősen. A válogatottban 84 alkalommal szerepelt.
Dario Šimić: A Sokoldalú Hátvéd
Dario Šimić, a Pitbullnak is nevezett sokoldalú hátvéd minden idők egyik legjobb horvát védője volt. A Dinamo (akkor még Croatia) Zagreb neveltjeként klubrekordot döntve már 16 évesen bemutatkozhatott a profik között az 1975-ös születésű bekk, majd öt bajnoki és négy kupaaranyat szerzett szeretett egyletével.
Húszéves korától stabil tagja a válogatott keretnek, részt vett már az angliai Európa- és a franciaországi világbajnokságon is, előbbin epizód-, utóbbin főszerepet vállalva. Ezért is adott érte az akkoriban internacionális csapatot építő Inter 11 millió eurót. Később a Milanhoz igazolt, ahol a védelem összes posztján bevethető volt. A válogatottban viszont alapember maradt egészen 2008-ig, ma is ő tartja a pályára lépési rekordot a horvát nemzeti csapatban.
A kétszeres BL-győztes Simic százszor húzhatta magára a címeres mezt, három-három Eb-n és vb-n megfordulva. 2010 áprilisában hazaengedték a Dinamóhoz, hogy pár hónap múlva ott fejezze be karrierjét, 34 esztendősen, és hogy felkészüljön az edzői pályára. Öccse, Josip szintén válogatott futballista volt egykoron.
Zvonimir Boban: A Géniusz a Középpályán
Sokak szerint minden idők legjobb horvát labdarúgója Zvonimir Boban. 1968. október 8-án látta meg a napvilágot Imotskiban. Tízéves korában kezdett el futballozni, majd a zágrábi Dinamóba került, ahol tizenhét évesen debütált a nagycsapatban.
Már túl volt az U20-as világbajnoki címen és a jugoszláv nagyválogatottbeli debütáláson, amikor 1990 májusában, egy Dinamo Zagreb-Crvena zvezda meccsen megütött egy rendőrt. Végül csak nyolc meccset kellett letöltenie az eltiltásból, és mivel Jugoszlávia abban a formájában megszűnt, Boban 1990 decemberében már bemutatkozhatott a horvát nemzeti csapatban.
Boban útja hamarosan a Milanba vezetett. Érdemes volt makacskodnia, hiszen - többek között - BL-győzelmet és négy bajnoki címet nyert a lombard csapattal, mi több, ő lett a piros-feketék százéves történetének legtöbb trófeát szerző külföldi játékosa. Rövid ideig játszott a Celta Vigóban is, majd egy zágrábi Horvátország-Világválogatott mérkőzésen búcsúzott a profi labdarúgástól. Később felcsapott sportújságírónak, majd szeretett volna szövetségi elnök lenni. Jelenleg bártulajdonosként és olaszországi szakkommentátorként keresi kenyerét.
Zvonimir Boban – A Maestro 🇭🇷 | Legjobb célok és készségek
Davor Šuker: A Gólkirály
Davor Šuker a horvát gólzsák, aki a 90-es évek egyik legfényesebb csillaga volt. Játéka és gólérzékenysége révén vált a horvát labdarúgás egyik legismertebb arcává a nemzetközi színtéren.
Zvonimir Soldo: A "Piszkos Munka" Kiváló Végzője
A zágrábi születésű Zvonimir Soldo a Lokomotiva Zagrebben kezdte karrierjét, majd az NK Dinamo Zagrebtől az Inker Zapresichhez került, ahol 23 évesen végre beindult szekere, és óriási meglepetésre kupagyőzelemre vezényelték a kiscsapatot.
1994-ben visszahívták egykori klubjába, s az ezüstöt hozó első év után a másodikban duplázni tudtak. Ebben az évben, áprilisban a szlovákok ellen a válogatottban is bemutatkozhatott. Legnagyobb sikerét 31 évesen érte el: a France '98-on bronzérmes lett. A románok elleni meccset kivéve az összest az utolsó percig végigjátszotta. A torna után a Bundesliga egyik legjobb vízhordója maradt, 1997-ben, 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben is tagja lett év csapatának tagja lett a Bundesligában.
Két nagy tornát kihagyva ott lehetett a 2002-es horvát vb-csapatban, amely után 61 válogatottsággal a háta mögött végképp a szögre akasztotta a kockás válogatott mezt. Klubsikerekkel kárpótolhatta magát: a Junge Wilde, a vad fiatalok Felix Magath kezei alatt a bajnokság meghatározó erejévé nőtték ki magukat, és egyszer bajnoki ezüstig jutottak! Végül 2006 nyarán vonult vissza, közel 40. születésnapjához. Manapság edzőként dolgozik, a Dinamo Zagrebnél és a Kölnnél is megfordult már.
Robert Prosinečki: A Technikai Virtuóz
Robert Prosinečki az "üvegtérdű zseni", aki technikai tudásával és látványos játékával hódította meg a futballvilágot. Karrierje során számos kiemelkedő klubban megfordult, tehetségével emlékezetes pillanatokat szerezve a szurkolóknak.
Aljoša Asanović: A Középpálya Világvándora
Az 1965-ös születésű középpályás, Aljoša Asanović karrierje során igazi világvándor volt, ugyanis megfordult a Hajduk Split, a Metz, a Cannes, a Montpellier, a Valladolid, a Derby County, a Napoli, a Panathinaikosz, az Austria Wien és a Sydney United együtteseiben, majd nevelőklubja, a Hajduk színeiben akasztotta szögre 2002-ben.
Háromszor húzhatta magára a jugoszláv válogatott mezét, majd legnevesebb társaival egyeztetve a nagy szétesés után ő is a horvát nemzeti csapathoz „igazolt". Az 1996-os Eb-n és az 1998-as vébén szerzett magának nemzetközi elismertséget, és bizony a válogatottban (62-szer szerepelt itt) sokkal jobban ment neki, mint klubjaiban. Jelenleg a horvát válogatott másodedzője két egykori csapattársával, Nikola Jurceviccel és Marijan Mrmiccel egy harmadik, Slaven Bilic alatt.
További Emlékezetes Személyiségek és Pillanatok
Zlatko Kranjcar remek szakemberként is beírta magát a horvát labdarúgás történetébe. Az edzői pályán is maradandót alkotott.
Egy emlékezetes mérkőzésen, ahol a horvát válogatott az argentinok ellen lépett pályára, az első félidőben a sok szabálytalanság miatt nem alakult ki folyamatos játék, ám amikor a támadók bátran letámadták a védőket, akkor mindkét oldalon azonnal izgalmas helyzetek adódtak. Az argentinok jobban megbecsülték a labdát ellenfelüknél, de a horvátok célirányosabb futballja több ígéretes lehetőséget eredményezett. A második játékrész elején kapushibából Rebic vezetést szerzett a horvátoknak.
A horvátok utolsó cserejátékosa, Vedran Corluka is megérdemli a megemlítést.
tags: #lwgjobb #horvat #labdarugok
