A Magyar Atlétikai Club (MAC) labdarúgócsapatának története
A magyar labdarúgás születése és a MAC megalakulása
A magyar labdarúgás története számos elmélettel és anekdotával fonódik össze, melyek az első „angol rúgdosósdi” megjelenéséről szólnak. Akár Löwenrosen, Perry, Szaffka vagy Ottó érdemének tulajdonítjuk a sportág alapjainak megteremtését, az a tény mindenképpen rögzíthető, hogy a sportág gyorsan népszerűvé vált a korabeli Magyarországon. Ebben az időszakban, még a labdarúgás intézményesülése előtt, alakult meg az egyik legjelentősebb hazai sportegyesület.
1875-ben létrejött a Magyar Atlétikai Club (MAC) sportegyesület, melynek alapítója gróf Eszterházy Miksa volt. A MAC létrejöttével lett összefogva a szabadtéren űzött játékok összessége, ezzel egy átfogó keretet adva a magyar sportolói életnek. A klub szervezésében több első versenyre került sor, jelentősen hozzájárulva a hazai sportkultúra fejlődéséhez. Az egyesület tagjai építették a margitszigeti sporttelepet klubházzal, evezős csónakházzal, teniszpályákkal, melynek avatására 1901-ben került sor, ezzel modern infrastruktúrát biztosítva a sportolóknak.
A labdarúgás térnyerése a MAC-ban
A futball rohamosan növekvő népszerűségével a MAC is egyre nagyobb figyelmet fordított erre az új sportágra. Gyorsan eljött az ideje, hogy a labdarúgás a klub életének részévé váljon.
De mi volt a MAC csapatával, hiszen - mint korábban említettük - immár rendszeresen gyakoroltak az Orczy-kertben! A nagy népszerűséget látva - na meg azt, hogy futballban akkor viszonylag gyorsan elérhető volt a megfelelő tudásszint, és máris gyakorló játékosaik voltak! Speidl Zoltán, az első bírók egyike, is feltűnt a színen. A MAC viszonyulása pontosan mutatta azt a fajta óriási változást, amit a futball hozott a sport világába, még ha eleinte úgy is tűnt, hogy a labdarúgó-szakosztály csak rövid ideig lesz aktív. Az 1898-as év egy fontos mérföldkövet jelentett: 1898. április 17-én a BTC második csapata ellen léptek pályára a Budaiak (feltehetően a MAC), és 1:1-es döntetlent értek el, ami bizony igen komoly sikernek számított a sportág akkori állása szerint.
Az intézményesülés és a korabeli szurkolói viselkedés
A labdarúgás magyarországi meghonosodása és a klubok megjelenése után elkerülhetetlenné vált a sportág szervezett keretek közé terelése. Még mindig csak bontogatta szárnyait a sportág, amikor 1901-ben megalapították a Magyar Labdarúgó Szövetséget, egyúttal kiírták az első élvonalbeli és másodosztályú bajnokságot is. Az elnökség 1901. február 4-én tartotta első ülését, amelyen határozatot hoztak a mérkőzések szabályrendszerének, valamint a bajnokságok összetételének tárgyában. Horváth Ferenc javaslatára, kisebb módosításokkal az angol ligabajnokság szabálykönyvét fogadták el, míg a bajnoki rendszer tekintetében I. és II. osztályt alakítottak ki, amelynek csapatai évente kétszer, tavasszal és ősszel mérkőztek egymással. A játékvezetőket és a partjelzőket az MLSZ jelölte ki, akiknek írásban kellett vállalniuk, hogy nem tagjai az adott mérkőzésen érdekelt kluboknak. A sportág hőskorában az I. és II. osztály még csupán budapesti, illetve a főváros környéki egyesületekből állt.
A korai magyar futballban a szenvedélyes szurkolás mellett sajnos az erőszak is a mindennapok részévé vált. Sorozatunkban korabeli tudósításokra támaszkodva mutatjuk be, hogy az erőszak a kezdetektől fogva része volt a magyar futball mindennapjainak. Sorozatunk legutóbbi részében a MAC futballcsapatának, illetve szurkolóinak viselt dolgairól emlékeztünk meg, jelezve, hogy már ekkor megjelentek a nézőtéri rendbontások. Fontos megjegyezni, hogy a tagjai közé csak keresztény sportolókat beengedő klub mérkőzéseit többször kísérték antiszemita botrányok, de a sorozatban már több alkalommal is megemlékeztünk hasonló botrányokról. A zsidózással, nem egyszer verekedésekkel tarkított esetek nem voltak ritkák, bár az 1920-as évek elejének rendbontásait mégsem írhatjuk elsősorban az ekkor valóban virulens problémát okozó militáns antiszemitizmus számlájára.
A MAC a háborúk után és újkori története
A II. világháború súlyos nyomokat hagyott a MAC életében is. A MAC pályák helyén 1949-ben létesült az Úttörő Stadion, melyet a sportolni, mozogni vágyók vehettek használatba. Sajnos, a II. világháborúban a MAC-klubház súlyosan megrongálódott, majd 1958-ban lebontották, ami a klub egy korszakának végét jelentette. Az újkori történet következő állomása az újjáalakulás után az 1993-as fúzió a Népstadion Sportkörrel, illetve a Népstadion Szabadidő Egyesülettel (NSZE). Ez a lépés új lendületet adott az egyesületnek.
A MAC a modern korban is aktív szereplője maradt a magyar sportéletnek. 1999-ben az Atlétikai Centrumban tartották az öttusa-világbajnokság versenyeinek egy részét. Ugyanebben az évben a lelátóépület és az öltözők is megújultak, hogy a Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodával karöltve otthont adhasson az Öttusa Világbajnokságnak, amelynek során a lovaglást és a futást is stadionunkban rendezték meg, bizonyítva a MAC létesítményeinek korszerűségét és sokoldalúságát.
