Játékos magatartásértékelés az iskolában: Mosolytól a motivációig
Az értékelés a tanítási-nevelési folyamat szerves része. Az értékelés ideális esetben mind didaktikai, pedagógiai és pszichológiai szempontból szakszerű, igazságos, személyiségfejlesztő és jelentős motiváló hatással bír. Sok szempont ez, aminek jó lenne megfelelni a gyermekek érdekében. Mégis sokan félreértelmezik ezeknek a jelentőségét. Ha jól értékelünk, mindenki nyer és tanul belőle.
Az értékelés célja és kihívásai
Számos vizsgálat bizonyította már, hogy az iskolai jegyek nincsenek arányban az életben elért sikerekkel. Ezzel azt szeretném mondani, hogy nem csak a kitűnő bizonyítvány ér valamit. A hibát, a negatívumokat tehát nem az osztályozás rendszerében kell elsősorban keresni, nem az a ’cél’. Mindig azt nézzük, önmagához képest mennyit fejlődött. Van olyan gyerek, aki kevés tanulással nagyon jó eredményt tud produkálni, de van olyan tanuló, aki sokkal több időt fordít az ismeretek elsajátítására. Fontos figyelembe venni a gyermek képességeit.
Tudás és magatartás: Két különböző terület
A gyermek magatartása és tudása két különböző dolog. Az értékelés alatt nemcsak a jegyeket, százalékokat értem. Számomra és a gyerekek számára is értékelés egy mosoly, simogatás, minden olyan pozitív megerősítés, ami a gyerekeket motiválja, tanulásra, aktivitásra ösztönzi, személyiségét fejleszti. Egy gyerek sem szeretne rossz jegyet, minősítést kapni. Tartsuk tiszteletben őket, a dolgozatokat, felméréseket úgy osszuk ki, hogy ne mondjuk ki mindenki előtt a gyermek eredményét.
Az értékelés típusai és szerepe
Felmerül a kérdés: kell-e értékelni egyáltalán a produktumot? Ha diagnosztikus (helyzetfeltáró) vagy formatív (segítő, formáló) célból kérünk számon, akkor ne osztályozzuk, mert nem a jegy a cél. Ezért érdemes használni a formatív értékelést egy témakörön belül akár többször is, mert akkor képet kapunk a gyerekek résztudásáról, hogy menjünk-e tovább az anyaggal vagy álljunk meg és gyakoroljunk-e még. Azt kérjük számon, amit megtanítottunk. Ha szummatív (lezáró, minősítő) értékelésnél túl sok a rosszul sikerült dolgozat, végezzünk önvizsgálatot! Több mint valószínű, hogy nem szántunk elég időt a tananyag elsajátítására vagy nem jó módszert használtunk, mert a gyerekek nem értették meg. Át kell gondolni a témakör újratanítását.
Formatív értékelési példák
Játékos magatartásértékelési módszerek a gyakorlatban
Az első osztályosok érkezése előtt mindig azon gondolkodom, hogyan lehetne jól értékelni a magatartásukat. Persze az évek azt bizonyították be, hogy mindig az adott osztályt megismerve tudok jó döntést hozni. A gyermekek ismerete nélkül nehéz jól működő rendszert kialakítani. Fontos megismerni a tanulók családi hátterét. A gyerekek már iskolába lépéskor egyenlőtlen eséllyel lépnek be az oktatási rendszerbe, önhibájukon kívül. Ezen kérdésre válaszomat példával szeretném illusztrálni.
Manó tábla: A jutalom megvonás kihívásai
Egyik első osztályomban már sokak által használt „manó táblát” kezdtem használni a magatartás értékelésére. Lényege, hogy a hét minden napjára minden gyerek már előre rendelkezik öt manóval, tehát 25 manója van minden gyereknek. Ha órán túl sokat csicsereg, zavarja társait stb., akkor lehúzásra került a manó tábláról egy manója. Pszichológiai és pedagógiai szempontból ez negatív visszacsatolásnak értelmezhető, hiszen ebben az esetben jutalom megvonásról beszélhetünk. Ez a módszer nem működött.
Jóságlánc: A pozitív megerősítés ereje
Az osztály összetétele miatt más visszacsatolást kellett kitalálnom, hogy mindenki számára működjön a magatartásértékelés és ne büntetésként éljék meg. Ami pozitív visszacsatolásként mindenki számára működött az a „jóságlánc” volt. A gyermekek életkori sajátosságaihoz közelebb áll a jutalmazás, mint a jutalom megvonás. Ez a visszacsatolási eszköz elérte célját.
| Jellemző | „Manó tábla” | „Jóságlánc” |
|---|---|---|
| Cél | Magatartás értékelése, szabályok betartatása | Magatartás értékelése, pozitív viselkedés ösztönzése |
| Működési elv | Jutalom megvonás (manó lehúzása) | Jutalmazás, pozitív megerősítés (lánc építése) |
| Visszacsatolás típusa | Negatív | Pozitív |
| Hatékonyság (adott osztályban) | Nem működött | Működött, elérte célját |
| Pszichológiai alapja | Büntetés, jutalom elvesztésének félelme | Sikerélmény, elismerés vágya |
A visszacsatolás fontossága és hatása
A visszacsatolásnak mindig befolyásolnia kell a pedagógusi tevékenységet. Legyen szó bárminek az ellenőrzéséről, értékeléséről. Sokkal fontosabbnak tartom a pozitív, mint a negatív visszacsatolást, mert az önértékelésük megbicsaklik, ha nem kapnak erről megerősítést, pozitív visszajelzést.
tags: #magatartas #ertekelese #jatekosan #smiley
