A magyar labdarúgó-bajnokság győzteseinek történelme
A magyar labdarúgó-bajnokság élvonalbeli versenyét 1901 óta rendezik meg. Hagyományos neve: NB I. (nemzeti bajnokság), jelenlegi nevén Fizz Liga. A magyar bajnokság az egyik legrégibb nagy hagyományokkal rendelkező labdarúgó bajnokság Európában. Az elsőt 1901-ben szervezte az MLSZ (Magyar Labdarúgók Szövetsége, ma Magyar Labdarúgó-szövetség), mely 1901 januárjában alakult az addig csak esetleges szervezettséggel játszó csapatok összefogására.
Az első bajnoki idény (1901)
Bajnoki mérkőzésen előszőr 1901. február 17-én mérték össze tudásukat magyar labdarúgók. Az első magyar bajnokságot 1901-ben rendezték, amit a BTC nyert 100%-os teljesítménnyel. A végső elszámolásnál a BTC minden találkozóját megnyerve 100%-os eredménnyel végzett az első helyen.
Az első bajnokság résztvevői:
- Budapesti Sport Club (BSC)
- Budapesti Torna Club (BTC)
- Ferencvárosi Torna Club (FTC)
- Műegyetemi Football Club (MFC)
- Magyar Úszó Egylet (MÚE)
A Budapesti Torna Club 1885-ben, a labdarúgó szakosztálya 1897. február 7-én alakult. Mint az első futballcsapat, példája nagyban hozzájárult a labdarúgás magyarországi népszerűsítéséhez. Első edzését a hivatalos megalakulást követő első napon, 1897. február 8-án a Millenáris pályán, Ray Ferenc vezetésével tartotta az egyesület tornászaiból, atlétáiból, úszóiból és kerékpárosaiból megalakított két csapat. Első nyilvános mérkőzésére 1897. május 9-én került sor. A csapat október 27-én a Vienna Cricket and Football Club ellen megvívta első nemzetközi meccsét is. A találkozó jelentős népszerűséget hozott a labdarúgásnak Magyarországon. A nyomában kitörő “fociláz” során több futball klub (pl. FTC), illetve a már létező egyesületek egy részénél futball szakosztály is alakult 1898-1899-ben. A legnagyobb gólkülönbséggel, 8-0-ra a BTC verte az FTC csapatát, ez volt a legtöbb rúgott gól is.
Az első idény érdekességei és kihívásai
Sok érdekesség volt még ekkor. Lehetőség volt például arra, hogy egy játékos több klubbnak is tagja legyen, ha azok nem azonos osztályban játszottak. Voltak is akik éltek ezzel a lehetőséggel és előfordult, hogy egy-egy labdarúgó egy napon két bajnoki mérkőzést is játszott. A mérkőzéseket bármilyen méretű pályán le lehetett játszani. A játékosokat nem igazolták, hanem csak egyszerűen bejelentették az egyesületek. A találkozók időpontját sem sorsolták, az ellenfelek megállapodtak az időpontban.
A Műegyetemi Football Club (MFC) visszalépett a következő évi bajnoki szerepléstől. A döntésnek két kiváltó oka volt. Az első, hogy a BTC elleni mérkőzésüket megóvták (egyébként ezt a mérkőzést március 03-án játszották és 5-2-re elvesztették) és bár elsőfokon elfogadták panaszukat és újrajátszást rendeltek el, de miután a BTC is fellebbezett a közgyűlés végül 26-2 arányban jóváhagyta a pályán elért eredményt. (Az óvást amiatt nyújtották be, hogy szerintük a BTC első góljánál a labda nem jutott át a gólvonalon.) A második ok, hogy az MFC -nek gondot okozott az MLSZ őszi idényről hozott döntése. Már augusztus végén játszaniuk kellett volna, de mivel egyetemi csapat lévén sok vidéki játékosuk volt ezért kérték, hogy csak szeptember közepén kezdjenek. Ehhez az MLSZ nem járult hozzá ezért úgy döntöttek, hogy ősszel a visszavágókon már nem lépnek pályára. Ezekután az ellenfelek játék nélkül kapták meg a 2-2 pontot.
A II. osztályból visszalépett a BEAC (Budapesti Egyetemi Atlétikai Club) az MFC-vel megegyező okok miatt. Egyéb okok késztették a visszalépésre a Magyar FC-t és a MAC-ot. A feljutásért osztályozót kellett játszani. Az utolsó két csapatnak kellett mérkőznie, de mivel az MFC visszalépett, így a BSC mellett az FTC-nek kellett kiállnia a II. osztály első legjobbjaival. Az FTC könnyen legyőzte a Rákosszentmihályi SE csapatát és 10-2-es győzelmével biztosította helyét a legjobbak között. A másik találkozó furcsán alakult. Az eredmény BSC-33FC 0-0, ami azt jelentette az akkori szabályok alapján, hogy a két csapat nem cserél osztályt. A csere nem is történt meg, de a 33FC mégis az I. osztály tagja lett.
A három nagy klub felemelkedése és dominanciája
A három legmeghatározóbb klub, mely már a kezdetektől jelen van a magyar bajnokság több, mint 110 éve íródó történetében, a Ferencvárosi TC, a Magyar Testgyakorlók Köre /MTK/ és az Újpesti Torna Egylet /UTE/. Legkorábban, 1885-ben, az UTE alakult meg, majd ezt követte három évvel később az MTK. S bár a három klub közül utolsóként alakult, mégis elsőként hozta létre labdarúgó szakosztályát az FTC, megalakulásakor, 1899-ben. Az MLSZ a csapatok különböző hazai és nemzetközi eredményeit figyelembe véve szervezett első és második osztályt. Az FTC az első, az UTE a másodosztályba kapott besorolást. Az első osztály tagjai voltak még a BTC, a MUE, MAFC és a BSC.
Az MTK 1902-ben nevezett először a másodosztályba és a második helyen végezve rögtön fel is jutott az élvonalba, ahol 1904-ben már meg is szerezte első bajnoki címét. Ekkor kezdődött az "örökrangadó", ugyanis az FTC és az MTK uralta a bajnokság korai évtizedeit, míg az 1930-as években fel nem nőtt melléjük az UTE, a második világháború után pedig jött a Honvéd és a Vasas is. Mire az UTE az 1929-30-as bajnokságban megszerezte első bajnoki aranyérmét, addigra az FTC 11-szeres, az MTK már 13-szoros bajnok volt. E három csapat dominanciájára jellemző, hogy az 1926 és 1940 között megrendezett 14 bajnokságból mindössze egyszer fordult elő, hogy valamelyik klub leszorult a dobogóról.
A magyar foci legemlékezetesebb beszólásai, káromkodásai
Politikai beavatkozás és háborús évek
1940 vízválasztó a magyar bajnokság életében, az addig viszonylag politikamentesen zajló bajnokságba durván beleszólt a politika, amihez a második világháború szolgáltatott tragikus hátteret. Az egyre szigorodó zsidótörvények miatt az MTK - amelyet anno a magyar arisztokrácia és a zsidó nagypolgárság alapított - meghatározatlan időre feloszlatta önmagát. A két nagy ellenfél, az FTC és az UTE vezetősége tiltakozott e döntés ellen és kérte a határozat megváltoztatását. Az MTK labdarúgócsapata így négy idényben nem szerepelt (1940-44). A háború zűrzavaros éveit követően az UTE találta meg először korábbi formáját, s lett sorozatban háromszor is bajnok.
A magyar futball az 1920-as, 30-as években már nemzetközi szinten is egyre ismertebb lett. A második világháború komoly törést jelentett, de még ezekben az években is megrendezték a bajnokságokat. A háború után a politikai változásokkal együtt a futballélet is átalakult: több klub nevet váltott, vagy teljesen megszűnt, míg másokat mesterségesen erősítettek meg - így született meg a Budapesti Honvéd (később Kispest-Honvéd, majd Bp. Honvéd).
Az 1950-es és 60-as évek: Átalakulás és új erők
A három nagy múltú csapat dominanciája azonban nem állt helyre. Az új politikai rendszer nagyobb hangsúlyt fektetett a sport és annak legnépszerűbb ága, a futball tömegformáló erejére, így felépítette saját csapatait. Ez több klub életében hozott jelentős, nem egyszer ellentétes irányú változást. A Kispesti Atlétikai Club, melyet 1909-ben tanáremberek alapítottak, az 1916-17-es idényben mutatkozott be az élvonalban, és nem is kellett sokat várnia az első sikerre, hiszen három évvel később ezüstérmes lett. A háború előtti évtizedekben azonban nem sikerült a klubnak lépést tartania az FTC, MTK, UTE hármassal.
Az 1948/49-es bajnokság a Ferencváros hatalmas fölényét hozta. A későbbi Aranycsapat három világklasszisával Czibor Zoltánnal, Kocsis Sándorral és Budai II Lászlóval, valamint a "Nemzet Gólvágójával", Deák Ferenccel felálló FTC 11 pont előnnyel nyerte a bajnokságot. Azonban a politikai vezetés közbeszólt, és a Fradi válogatott játékosait a Kispesthez, valamint a Bp. Dózsához irányították. Az 1947-es ezüst és 1949-es bronzérem már előrejelezte, hogy egy erős kispesti utánpótlás bontogatja szárnyait Puskás és Bozsik vezetésével. 1949 decemberében a Kispesti AC sem kerülhette el az új név felvételét, így első bajnokságát Bp. Honvéd néven nyerte a klub. 1950-ben az addig vidéknek számító Kispest, Csepel és Újpest Budapest egy-egy kerülete lett. 1950 nyarán politikai irányítással érkezett a Honvédba Grosics, majd két korábbi Fradi játékos, Kocsis és Budai II. A még jobban megerősített csapat az új rendszer kirakatcsapata lett és a Honvédelmi Minisztérium égisze alá került. A Honvéd az '50-es években összesen ötször nyert bajnoki címet.
A politika futballba való beavatkozásának hasonló, bár kisebb mértékű esetét figyelhetjük meg a Vasas csapatánál, mely 1911-ben alakult a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetének klubjaként. A Kispesthez hasonlóan az 1916-17-es idényben mutatkoztak be az első osztályban, és a következő években több bronzéremmel bizonyították ambíciójukat. A csapat azonban több alkalommal is kiesett az első osztályból, és igazán csak 1942-es feljutásuk után tudtak ott megragadni. Az 1950-es és 60-as években a Honvéd mellett az Újpesti Dózsa és az akkor még Vasas SC néven szereplő Vasas, és a Ferencváros is bajnoki címeket nyert.
Gyökeresen más volt azonban az FTC viszonya az új hatalommal. Miután rájuk sütötték a reakciós jelzőt, megpróbálták a klubot mindenféle módon ellehetetleníteni. Előbb ÉDOSZ (mint az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szakszervezetének csapata), majd Bp. Kinizsi néven kellett szerepelnie, és zöld-fehér színeit is piros-fehérre kellett változtatnia. A három korábbi nagy csapat közül az '50-es éveket egyértelműen az MTK nevezheti sikeresnek, mert bár folyamatosan nevet kellett váltani a klubnak, de Bp. Textiles/Bp. Bástya/Bp. Vörös Lobogó nevek alatt három bajnoki címet is nyert. Az átkeresztelést az UTE sem kerülhette el, de Budapesti Dózsa néven a csapatnak nem ment annyira. 1956 újabb mérföldkő a magyar labdarúgásban. A forradalom itt is megtette hatását. 1956 november 1-jén a ferencvárosi sportolók megszüntették a Bp. Kinizsit és visszaállították az FTC-t. Még ugyanezen a napon újjáalakult az MTK is, immár második alkalommal. Egyes klubok felfejlesztése, míg más klubok lezüllesztése véget vetett a háború előtt oly sikeres három csapat uralmának.
Az 1960-as évektől a rendszerváltásig
A '60-as évek az FTC sikersorozatát és a Vasas legjobb évtizedét hozták. Mindkét klub négyszer lett bajnok ebben az évtizedben, és az FTC, sporttörténelmet írva, első magyar csapatként nemzetközi kupát nyert 1965-ben, a Vásárvárosok Kupáját (a mai EL elődjét), míg legendás csatáruk, Albert Flórián a legjobb európai labdarúgónak járó Aranylabdát kapta meg 1967-ben. Az Aranylabdát annak a Ferencvárosnak az ikonja, vezére nyerte el, amely csapat 1965. és 1975. között - egyedülállóan - három nemzetközi kupadöntőt játszhatott.
A '80-as évek úgy indultak, hogy a Ferencváros az 1980/81-es bajnoki címét meg tudja védeni, de a győri RÁBA ETO 1982-ben és 1983-ban is megelőzte. A '80-as évek további része a másik pártállami csapat, a Bp. Honvéd bajnoki címeit hozta. Ez alól a kivételt az 1986/87-es szezon jelentette, amikor az akkori MLSZ elnök csapata, az MTK nyerte a bajnokságot.
A vidéki csapatok felemelkedése
A vidék csapatok közül elsőként 1926-ban szerepelt az első vonalban egy vidéki csapat (Újpest és Csepel 1950-ig számított vidéki csapatnak). Első vidéki csapatként bajnoki címet az 1943-44-es bajnokságban a Nagyváradi AC nyert, mely a második világháború határváltozásai miatt játszott a magyar bajnokságban. Ezt követően 19 évet kellett várni vidéki sikerre, ekkor, az 1963-as őszi bajnokságban a Győri ETO nyert bajnoki címet. Újabb 20 év után ismét a Győr nyert vidéki csapatként 1982-ben, majd a következő évben megvédte címét. Győr a vidéki labdarúgás egyik fellegvárává nőtte ki magát, bár a 2000-es évek közepétől Debrecen átvette a legsikeresebb vidéki csapat címét, miután 2014-ben már hetedik bajnoki címét szerezte. Vidéki csapatok közül nyert még bajnoki címet a Vác /1993-94/, a Dunaújváros /1999-2000/, a Zalaegerszeg /2001-02/ és a Székesfehérvár /2010-11, 2014-15, 2017-18/ is. A 2009-10-es szezon volt az első olyan a magyar bajnokság történetében, hogy nem végzett budapesti csapat a dobogón. A Rába ETO, a ZTE, a DVSC, a Dunaújváros, a Nyíregyháza vagy éppen a Vác is megfordult az élmezőnyben, néhányuk pedig bajnoki címet is szerzett.
A modern kor és a legújabb fejlemények
A rendszerváltás után a profi futball új korszakba lépett, de a Ferencváros és az Újpest továbbra is meghatározó maradt. Az utóbbi években egyértelműen a Ferencváros dominálja az NB I-et: a zöld-fehérek zsinórban hétszer nyertek bajnokságot (2019-2025), beállítva ezzel az Újpest 1969-1975 közötti rekordját.
A magyar labdarúgó-bajnokság történelme során több alkalommal is változott a lebonyolítási rendszer. 1901-től 1905-ig, 1951-től 1956-ig és 1964-től 1969-ig naptári év szerint, 1906 őszétől 1944-ig, 1945 őszétől 1950 tavaszáig, 1957 őszétől 1963 tavaszáig és 1970 őszétől napjainkig őszi-tavaszi rendszerben írták ki a bajnokságot. Az átállás miatt 1906 tavaszán szünetelt a bajnokság; 1950 őszén, 1957 tavaszán, 1963 őszén és 1970 tavaszán féléves bajnokságot rendeztek.
A videóbíró-rendszert négy éve vezették be Magyarországon a férfi NB I-es bajnokság mérkőzésein, de a működésével kapcsolatban a mai napig gyakran felvetődnek kérdések. Az MLSZ egy összefoglaló VAR-tájékoztatóval nyújt segítséget e kérdések megválaszolásához. A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) által elindított VAR 3.0 képzési program nem csupán egy újabb szakmai továbbképzés, hanem a hazai játékvezetés jövőjét meghatározó, komplex fejlesztési projekt.
tags: #magyar #bajnoksag #nyerteseui
