A magyar férfi kézilabda-válogatott története és kiemelkedő Európa-bajnoki eredményei

A magyar férfi kézilabda-válogatott, amelyet a Magyar Kézilabda Szövetség irányít, gazdag múlttal és számos kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhet a sportág történetében.

A kézilabda az 1940-es évek második feléig szinte ismeretlen volt hazánkban. A sportág először Budapesten eresztett gyökeret, majd a lelkes fővárosi kézilabdázók kezdték járni az ország nagyobb városait, hogy vidéken is csapatokat szervezzenek.

A magyar válogatott legfontosabb eredményei a nemzetközi porondon

A magyar férfi kézilabda-válogatott története során több alkalommal is kiválóan szerepelt a legrangosabb nemzetközi tornákon. A csapat legjobb eredménye világbajnokságon a második hely, Európa-bajnokságon az ötödik, olimpián pedig a negyedik hely.

A legutóbbi Európa-bajnokság részletes elemzése

Az olimpiai kvalifikációs Európa-bajnokságon a magyar férfi kézilabda-válogatott figyelemre méltó teljesítményt nyújtott. A torna góllövőlistáját hét mérkőzés, vagyis a csoportkör és a középdöntő után a norvég Sander Sagosen vezette, aki 76 lövésből 51 alkalommal talált be, ráadásul 39 gólpasszal is hozzájárult válogatottja elődöntőbe jutásához. Ez utóbbi rangsorban is az élen állt.

A magyar válogatott Oroszország és Izland legyőzése, illetve az olimpiai és világbajnok Dánia elleni döntetlen után csoportgyőztesként, a maximális két ponttal jutott a középdöntőbe. A középdöntőben megverte Szlovéniát, de kikapott a legutóbbi két világbajnokságon egyformán ezüstérmes Norvégiától, valamint Svédországtól és Portugáliától.

A magyar játékosok kiemelkedő teljesítménye az Európa-bajnokságon

• A beálló Bánhidi Bence volt a magyar férfi kézilabda-válogatott legeredményesebb játékosa. 42 lövésből 32 gólt szerzett, és a védekezésből is alaposan kivette a részét, a csapatban az övé volt a legtöbb blokk, nyolcszor akadályozta meg ilyen módon az ellenfélt a gólszerzésben.
• Balogh Zsolt 48 kísérletből 28-szor volt eredményes, büntetőből 16/12 volt a mérlege, és a magyarok közül ő adta a legtöbb gólpasszt, 19-et.
• A leghatékonyabban a balszélső Bóka Bendegúz célzott, 16 góllal, és csupán egy rontott lövéssel zárta a tornát.

A csapat statisztikáit tekintve a magyar válogatott összesen 347 támadást vezetett, és 306 lövésből 176 gólt dobott, ami 58 százalékos hatékonyságot jelent. Büntetőt 19-szer kapott a magyar együttes, ebből 14 gólt szerzett.

A kapusok közül Mikler Roland 211 lövésből 63-at védett ki, ez 30 százalékos hatékonyság. Székely Márton 48-ból tizet hárított. A magyar hálóőrök összesen nyolc büntetőt védtek, Mikler 17-ből hatot, Székely ötből kettőt. A legjobb kapusok a tornán a spanyol Gonzalo Pérez de Vargas és a német Johannes Bitter voltak 35 százalékkal.

Ami a fegyelmi statisztikákat illeti, a legtöbbet büntetett magyar játékos Sipos Adrián volt hét kiállítással és öt sárga lappal. Őt Bánhidi Bence követte öt kiállítással, egy piros és egy sárga lappal. A csapat 26 alkalommal kényszerült emberhátrányban kézilabdázni.

A világbajnokságokon elért kiemelkedő eredmények

Az Európa-bajnokságok mellett a magyar férfi kézilabda-válogatott számos jelentős eredményt ért el a világbajnokságokon is.

• Az 1938-ban Berlinben rendezett szabadtéri kézilabda-világbajnokságon bronzérmet szerzett a magyar válogatott, melynek tagjai Dobos Imre, Kollányi Imre, Cziráki, Notasi, Sidó, Boda, Takács, Mérai, Szomoria, Cséfai voltak. Az olimpiai stadionban 40 000 néző előtt rendezett döntőn a magyar csapat 10:2-re verte a svédeket, míg Németország 23:0-ra nyert Svájc ellen és aranyérmet szerzett.
• Az 1958-as férfi kézilabda-világbajnokságot, mely a harmadik volt a vb-k történetében, az NDK-ban tartották. Nyolc csapat vett részt a tornán, ahol a magyar válogatott a C csoportba kapott besorolást. Az első mérkőzés Románia ellen döntetlen lett (16-16). A második meccsen a csapat Csehszlovákia ellen szenvedett vereséget (11-26), de a harmadik meccset Izland ellen sikerült megnyerni, így továbbjutottak a középdöntőbe. Itt először a házigazda németek ellen kellett játszani (15-22), majd Norvégia ellen is alulmaradt a válogatott (21-23), így a hetedik helyért játszottak Jugoszlávia ellen.
• Egy világbajnokság kihagyása után, a csapat ott volt az 1964-es Csehszlovákiában rendezett vb-n. Tizenhat csapat vett részt a küzdelmekben, a magyar válogatott a B csoportban szerepelt. Az első meccsen nem sikerült legyőzniük a svédeket (8-15), de aztán győztek Egyiptom (16-9) és Izland ellen.

Az 1986-os világbajnoki ezüstérem

Az 1986-os, Svájcban rendezett 11. Férfi Kézilabda-világbajnokság a magyar válogatott egyik legnagyobb sikere volt, ahol ezüstérmet szereztek.

A "Szabaddobás-podcast" vendégei is a 40 évvel ezelőtt világbajnoki ezüstérmet nyerő férfi kézilabda-válogatott tagjai, valamint Ilyés Ferenc MKSZ-elnök volt, aki az adásban méltatta a nagy elődöket, valamint Fodor János, Kovács Péter, Bíró Imre és Kenyeres József idézte fel a nyolcvanas évek sikercsapatának egy-egy emlékezetes történetét.

Az 1986-os világbajnokság mérkőzései:

tags: #magyar #ferfi #kezilabda #eb #delejtezo

Népszerű bejegyzések:

• A TAPPE-Békéscsabai Előre NKSE mérkőzései
• A Fradi férfi kézilabdázóinak múltja és sikerei
• A kreativitás és realizmus határai a játékokban
• az olasz bajnokság hőskora és Weisz Árpád története
• A futball szenvedélye és közössége