A magyar labdarúgás felejthetetlen ünnepei és dicsőséges pillanatai
A magyar labdarúgás története tele van dicsőséges pillanatokkal és felejthetetlen ünneplésekkel, amelyek során az egész ország egy emberként lélegzett a válogatottal. Az elmúlt évtizedek során számos alkalommal bizonyította a magyar csapat, hogy képes a legnagyobbak ellen is helytállni, és ezzel óriási örömet szerezni a szurkolóknak. Különösen emlékezetesek azok az Európa-bajnoki szereplések és történelmi győzelmek, amelyek nyomán a főváros utcái is megteltek ünneplő tömegekkel.
Az Aranycsapat és az évszázad mérkőzése
A magyar futball egyik legfényesebb korszaka kétségkívül az 1950-es években jött el az Aranycsapat nevével fémjelzett időszakban. Hatvanhét évvel ezelőtt, 1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6-3-ra nyert Anglia ellen a londoni Wembley Stadionban. Ezzel Puskásék 90 éves hazai veretlenségüktől fosztották meg az angolokat. Az „évszázad mérkőzésének” tiszteletére a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 1993-ban november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
A találkozó nemcsak szenzációs eredménye miatt került be a történelemkönyvekbe, hanem azért is, mert a magyar válogatott ezen a napon forradalmasította a futballt! Az Aranycsapat olyan új taktikával lépett pályára, amelyet addig a világ nem látott. A hagyományos, merev pozíciórendszert felrúgva szabadabb, dinamikusabb játékot alkalmaztak, és elsőként használták a később világszerte elterjedt 4-2-4-es változatra épülő, modern 4-4-2-es mozgásokat. A mezszámokhoz kötött szerepek helyett folyamatos helycserékkel zavarták össze az angolokat, akik egyszerűen nem értették, mi történik a pályán.
Anglia-Magyarország | 3-6 | 1953. 11. 25 | MLSZ TV Archív
A magyar csapat összeállítása ma is minden futballrajongó számára legendás: Grosics - Buzánszky, Lóránt, Lantos - Bozsik, Zakariás - Budai II., Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Czibor. Hidegkuti három gólt szerzett, Puskás pedig örök klasszikussá váló cselt húzott: legendás „stoplis cselle” után vágta be a magyarok negyedik találatát. A balszélső Czibor időnként a jobb oldalon bukkant fel, Puskás pedig szokatlanul mélyen mozgott vissza - ezek az újítások akkoriban teljesen szokatlannak számítottak. A 6:3-as győzelem sokként érte az angolokat, akik hazai pályán addig soha nem kaptak ki európai csapattól. Az évforduló nemcsak egy legendás győzelem ünnepe, hanem a magyar futball kreativitásának, újító erejének és világraszóló hatásának emléknapja.
A magyar labdarúgás korai évei és Puskás Ferenc debütálása
A magyar labdarúgó-válogatott 1902. október 12-én nemzetközi színtéren debütált a „szomszéd” osztrák gárda ellen, amelynek szintén ez volt az első hivatalos mérkőzése. Az első magyar gólt 1903. április 5-én szerezte Borbás Gáspár Csehország ellen. Puskás Ferenc 18 éves korában, 1945. augusztus 20-án öltötte először magára a nemzeti csapat felszerelését, és rögtön az első meccsén gólt szerzett Ausztria ellen.
Az 1960-as évek aranykorszaka
A harmincas évek szupertehetséges korosztálya méltán ágyazott meg az Aranycsapat évtizedeinek, amelytől közel húsz éven át rettegett a futballvilág. A hatvanas években bejáratott magyar futballgeneráció egy újabb aranykorszakkal örvendeztette meg az országot. A válogatott története során első alkalommal az 1964-es Eb-n szerepelt, és ott rögtön bronzérmes lett, még abban az évben a tokiói és a négy évvel későbbi, mexikói olimpián pedig aranyat nyert, története során pedig harmadszor állhatott a dobogó legfelső fokára. Ez máig csúcs.
Sorrendben a nyolcadik labdarúgó-világbajnokságot rendezték 1966-ban Angliában, amelyre a magyarok is büszkén gondolhatnak vissza. A tornát óriási érdeklődés fogadta. A brazilok jól kezdtek, hiszen megverték a bolgárokat, miközben Magyarország 3-1-re kikapott Portugáliától. Az 1966-os magyar győzelem hatása (feltehetően a Brazília elleni 3-1-es siker) szinte leírhatatlan volt, hiszen a brazilok Pelé nélkül is bivalyerősek voltak. A liverpooli Goodison Park stadionban rendezett összecsapást Budapest egy emberként izgulta végig. A főváros szinte üresen tátongott, a meccset a Magyar Televízió is közvetítette, de mindenki Szepesi György kommentátort és a Kossuth rádiót hallgatta: „Bene, Farkas, Farkas, Bene - nem félünk a farkastól.”
Mezey György vette át 1983-ban a válogatottat. 1982-ben és 1986-ban jött a két utolsó világbajnokság, közötte 1984-ben pedig a Bicskei Bertalan vezette ifjúsági válogatott Európa-bajnoki címet szerzett. „Itt a húsvét, itt a nyúl, magyar-brazil 3-0” - hangzott a hetvenezres diadalittas közönség éneke 1986 márciusában a végeredmény láttán. Érdekesség, hogy Magyarországon azóta sem voltak többen futballmeccsen, állítólag összesen 400 ezer jegyigénylés érkezett a meccsre, a szurkolók pedig éjszakákat álltak sorba a Népstadion előtt.
A visszatérés a nagy tornákra és az Eb-ünneplések
A magyar labdarúgó-válogatott 2016-ban 30 év szünet után játszhatott újra nagy tornán, 44 év után pedig újra Európa-bajnokságon. Priskin Tamás és az a bizonyos bomba a Magyarország-Norvégia labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező mérkőzésen a budapesti Groupama Arénában 2015-ben kulcsfontosságú volt a kijutás szempontjából. A felkészülési mérkőzéseken látott akadozó játék korántsem volt jó jel az Eb előtt, ennek ellenére 2016. június 14-ével minden magyarra egyszerre telepedett a reményteli várakozás, amely az elkövetkező két hétben nem is múlt el.
Ausztriát 2-0-ra győzte le Bernd Storck legénysége, az Izland elleni 1-1-es döntetlent követően pedig következett a torna legjobb meccse Lyonban, a későbbi győztes Portugália ellen, amely 3-3-as döntetlennel ért véget. A Portugálok tetőtől talpig felvértezve futottak neki a meccsnek, az „életük” múlt rajta, ugyanis egy vereséggel búcsút mondhattak a bajnokságnak. Hatalmas örömünnep tört ki a szurkolói zónában a vezető gól megszerzése után. Sem rendbontás, sem más incidens nem történt Budapesten, amikor a szurkolók az utcákon ünnepelték a magyar labdarúgó-válogatottat.
Anglia-Magyarország | 3-6 | 1953. 11. 25 | MLSZ TV Archív
A 44 év után ismét Eb-résztvevő magyar válogatott első gólját Szalai Ádám szerezte a 62. percben, majd a 87. percben Stieber Zoltán gyönyörű találattal állította be a végeredményt az Ausztria elleni mérkőzésen. A kedd esti mérkőzésen országszerte és a fővárosban is számos szórakozóhelyen, illetve szabadtéri óriáskivetítőknél szurkoltak a magyar együttesnek, Budapesten a 2-0-s győzelem után pedig karneváli hangulat uralkodott az utcákon, a szurkolók a Nagykörúton és a Deák Ferenc téren az utcán ünnepeltek, ezzel akadályozva a forgalmat.
A rendőrség közlése szerint senki ellen nem kellett intézkedni a fővárosban, ahol csak forgalomelterelésre volt szükség a magyarok győzelme utáni ünneplés során. Tömegek tódultak a főváros utcáira a magyar-portugál 3-3 és a foci-Eb veretlenül megvívott csoportküzdelmei után. Ebből az örömből pedig öt évvel későbbre is maradt még, ugyanis a koronavírus-járvány miatt egy évvel elhalasztott, részben hazai rendezésű következő kontinenstorna „halálcsoportjában” mutatta meg a csapat, hogy nem ijed meg a korábbi világ- és Európa-bajnokoktól.
A magyar labdarúgás fontosabb mérföldkövei
| Évszám | Esemény | Eredmény / Megjegyzés |
|---|---|---|
| 1902. október 12. | Első hivatalos válogatott mérkőzés | Ausztria ellen (5-0 vereség) |
| 1903. április 5. | Első magyar válogatott gól | Borbás Gáspár Csehország ellen |
| 1945. augusztus 20. | Puskás Ferenc debütálása | Első mérkőzés a válogatottban, gólt szerzett |
| 1953. november 25. | „Az évszázad mérkőzése” | Anglia legyőzése 6-3-ra a Wembley-ben |
| 1964 | Európa-bajnokság | Bronzérem |
| 1964 | Tokiói Olimpia | Aranyérem |
| 1966 | Világbajnokság | Csoportkör (Brazília 3-1-es legyőzése) |
| 1968 | Mexikói Olimpia | Aranyérem |
| 1984 | Ifjúsági Európa-bajnokság | Aranyérem (Bicskei Bertalan vezetésével) |
| 2016 | Európa-bajnokság | 44 év után újra Eb-n, csoportból továbbjutás |
tags: #magyar #foci #eb #unneples #oktogon
