A magyar megyei labdarúgó osztályok átfogó elemzése
Kedves Olvasóink bizonyára türelmetlenül várják már megyei sorozatunk legújabb bejegyzését. Ez a bejegyzésünk most nem fogja kipécézni magának az ország egyetlen szegletét sem. Épp ellenkezőleg! Az összes megyei bajnokságot nagyító alá vettük, és számokban fogjuk elemezni a magyar futballpiramis 4-7. szintjeit, vagyis a megyei I-IV. osztályokat. Döbbenetes területi különbségek, páratlan teljesítmények, régi ismerős játékosok, egykoron szebb időket megélő és visszakapaszkodó csapatok. Tartsanak velünk!
A magyar megyei labdarúgás méretei: csapatok és játékosok száma
Először is: összesen hány csapatról beszélünk? A 2017/2018-as szezon megyei bajnokságaiban (19 megye+Budapest) összesen 1783 csapat állt rajthoz.
Csapatmegoszlás osztályonként (2017/2018)
| Osztály | Csapatok száma |
|---|---|
| Megyei IV. osztály | 122 |
| Megyei III. osztály | 814 |
| Megyei II. osztály | 545 |
| Megyei I. osztály | 302 |
| Összesen | 1783 |
Ha csapatonként 14 emberrel kalkulálunk, az 25 000 igazolt férfi felnőtt labdarúgót jelent. Összehasonlításképpen: ez nagyjából Siófok és Szentendre lakossága, illetve olyan városokban nem laknak ennyien, mint Hajdúszoboszló, Tata, vagy Hatvan. És ebben ugyebár benne sincsenek a hölgyek, vagy a fiatalok. A 14 főt meglehetősen önkényesen állapítottam meg. A húsvéti hétvégén például a Bács-Kiskun megyei III. osztályban szereplő Jászszentlászló hat játékost is becserélt, de ezen a szinten megeshetik, hogy éppen, csak sikerült összeszedni 11 férfiút - már ha egyáltalán, mert elő-előfordul, hogy a kezdő sípszó csak 10, vagy még kevesebb játékost talál a gyepen.
Tendenciák és kihívások a megyei labdarúgásban
Felvezetőként tekintsünk vissza arra az írásunkra, amely kizárólag a legalacsonyabb szintekre koncentrált - ami ugyebár megyéktől függően lehet megyei III., vagy megyei IV. osztály. A megyei II. és első osztály létszáma azért stabilnak mondható, hiszen mindig feltölthető az alacsonyabb osztályokból.
Az alacsonyabb osztályok csapatlétszámának alakulása
"Míg 2013/14-ben még "csak" 811, a 2016/2017-es szezonban már 864 csapat állt rajthoz a legalacsonyabb szinteken". Sőt, még azt is feljegyeztük, hogy "a 2016/2017-es szezonban egészen pontosan 49 csapat lépett vissza a bajnokság közben, a teljes mezőny 5.7%-a." Mi a helyzet 2017/18-ban? A legalacsonyabb szinteken 936 csapat indult, ami mindenképpen jó dolog, sőt, igen nagy az ugrás az előző évhez képest. Egyelőre visszalépésekben / kizárásokban / megszűnésekben is lényegesen jobban állunk (37, pedig több a csapat). Persze még nincs vége a szezonnak, de már megkezdődtek a tavaszi bajnokságok, túl vagyunk a téli szünet utáni visszalépési hullámon.
Területi különbségek és csökkenő létszámok
Azért nem mindenhol ilyen örvendetes a tendencia. Az egészen kiváló FutballKutató - The Football Explorer oldal az alábbi szomorú statisztikát közölte:
Borsod-Abaúj-Zemplén megyei amatőr futballkörkép (Megye I.-Megye IV. felnőtt bajnokságai)
- 1999/2000: 198 csapat, 4 osztály, 15 bajnokság
- 2016/2017: 109 csapat, 3 osztály, 9 bajnokság
- 2017/2018: 105 csapat, 3 osztály, 8 bajnokság (féltávnál) - egészen döbbenetes a visszaesés! 18 év alatt eltűnt a csapatok 47 százaléka!
A szomorú tendencia folytatódik, sőt egyre nagyobb mértékű, de ami a legrosszabb, nem csak a futballcsapatok szűnnek meg, hanem az iskolák, önkormányzatok és számos faluban a kocsmák is bezárnak. Hogy mi vezetett el idáig, abba nem kívánunk belemenni, hiszen tudjuk, hogy rengeteg társadalmi és gazdasági problémára vezethető vissza. De az agóniát sikerült a döntéshozóknak felgyorsítaniuk. Egy hozzászólás szépen össze is foglalja azt, amit már korábban mi is számtalanszor leírtunk az erőltetett fiatalítással kapcsolatban: Hogyan lehetséges, hogy országosan egyre több amatőr-csapat adja be a nevezését valamelyik bajnokságba, addig egyes megyékben, régiókban ezzel szögesen ellentétes tendenciával szembesülünk? Legutóbbi bejegyzésünk óta Beregben sem lett jobb a helyzet szemernyivel sem.
Jelentős területi különbségekről is fogunk értekezni. Bács-Kiskunban 2009/10-ben például két csapattal kevesebb indult a három megyei osztály pontvadászataiban, mint 2017/18-ban. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a húsz évvel ezelőtti, vagyis 1997/98-as szezonban 175 csapatot találtunk a jelenlegi 126-al szemben - és még mindig nem vagyunk benne biztosak, hogy minden régi tabella megvan. Summa-summárum, ahogy megyünk visszafelé az időben, egyre nagyobb a különbség a jelenlegi állapotokhoz képest. Értelemszerűen az elszegényedő és aprófalvakkal teli megyékben szűnt meg a legtöbb csapat.
Tartalékcsapatok szerepe és eloszlása
Az egyik első jelentős területi különbség a tartalékcsapatok versenyeztetése. Több bajnokságban ugyanis tobzódnak a második, vagy akár harmadik számú együttesek - Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ellenben olyannyira nem, hogy mindössze egyetlen ilyen csapatot találtunk, a Cigánd II-t. Ők speciel vezetik is a megyei II. osztály egyik csoportját. Sőt, Vas, Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok megyében egyetlen ilyen csapatra sem bukkantunk.
Ezzel szemben Csongrádban mindjárt 19, Pest-megyében pedig 23 együttes úgy kapcsolódott be a bajnokságba, hogy az anyaegyesület magasabb osztályokban szerepel. A rekorder amúgy Budapest 24 csapattal, de amúgy jellemzően 4-6 között van az ilyen együttesek száma megyénként. Mindent összevetve a teljes mezőny 7%-a.
A magyar labdarúgó osztályok átszervezései és a gólátlagok
Van még valami, amit semmiképpen sem szabad elfelejtenünk. Nevezetesen a már általunk többször is kitárgyalt átszervezések. Már nem 32 csapatos a másod- és nem 96 csapatos a harmadosztály. Sőt, volt rá példa egészen 2005-ig, hogy a 96 csapatos NB III a negyedosztályt jelentette és összességében az NB III-NB II-NB I/B és NB I összesen 160 (!!!!) "profi" csapatot foglalkoztatott.
Gólgazdag mérkőzések a megyei bajnokságokban
Mennyire gólgazdagok a megyei találkozók? Elsőre kénytelenek vagyunk azt a választ adni, hogy "attól függ". Miért pont itt ne lennének területi különbségek? És ezek a különbségek bizony nem is olyan kicsik! Igaz, hogy ahogy egyre alacsonyabb osztályokban nézünk szét, úgy nő a gólátlag. Szabolcs megye három megyei II. osztályú pontvadászatában már 2,42-re ugrik az átlag, a legalsó szinten pedig már-már a hármat karistolja alulról (2,91). Ez nyilván általános jelenség. Nyilván? Nógrád erre máris rácáfol. Míg az első osztályban 2,42 gól esik mérkőzésenként, addig a Nógrád megyei II. osztályban már csak 2,18.
A szabolcsi gólínség egészen biztosan nem az Ibránynak köszönhető, akik 18 meccsen 138 gólt termeltek - 7,66-os átlag. Már 5 játékosuk szerzett legalább 17 gólt - tehát legalább egy gólt mérkőzésenként. És mégis csak második helyen állnak a megyei bajnokságok "mesterlövészeinek" listáján!
Kivételes teljesítmények és 100%-os mérlegek
Bár jócskán akadnak veretlen csapatok, de 100%-os mérleggel csupán egy maroknyian rendelkeznek. Ráadásul a csapatok sem ismeretlenek még a nagyközönség számára sem. Néhány példa a kiemelkedő teljesítményekre:
- Az egyik ilyen együttes például a magát a kizárások után újjászervező Kecskeméti LC, amely tavaly alulmaradt a Tiszakécskével szemben a bajnokságért vívott harcban. Most 16 meccsből 16-szor győztek és Eugene Salami révén ők adhatják a megyei gólkirályt is.
- Hajdú-Biharban a Hajdúböszörmény fölénye egészen imponáló, hiszen ők már 21 meccsüket nyerték 21 bajnokin. Gólkülönbségük 107-12.
- Nógrádban a patinás Salgótarjáni BTC mind a 14 meccsét behúzta.
- A számtalan alsóbb osztályban is csak elvétve találunk példát a 100%-os teljesítményre. A Baranya-megyei IV. osztályban szereplő Beremend (13/13), a BAZ-megyei III. osztályokban szereplő Sátoraljaújhely és Alsóvadász (10/10 ill. 9/9).
- Mindenképpen kiemelnénk még a szerencsétlen sorsú, megyei III. osztályban újraalakuló, jelenleg megyei II. osztályú Tatabányai FCE csapatát, akik 20 meccsükből húszat nyertek, 157-8-as gólkülönbséggel.
A női labdarúgás helyzete a megyékben
Mindenképpen ejtsünk pár szót a női bajnokságokról is. Amellett, hogy az utóbbi években sokat tettek a női labdarúgás népszerűsítéséért és fejlesztéséért, elég foghíjasak a női mezőnyök. Több megyében csak a csökkentett pályaméretű bajnokságot rendezték meg (ún. "keresztpályás" bajnokság, mint pl. Bács-Kiskunban, 7 csapat részvételével), vagy futsalt. Pár éve volt, hogy egy megye indított bajnokságot, ahová a szomszéd megyékből is érkeztek vendégszereplők. Ez persze azért fordulhatott elő, mert Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben csak futsal bajnokságot szerveztek a hölgyeknek.
Jelenleg már a Szolnok megyeieknek is van saját bajnokságuk 7 csapattal, de Csongrád rátett egy lapáttal, mert már nem csak első, de két másodosztályú pontvadászat is elindult (11 első és összességében 16 másodosztályú csapattal). Ez amúgy kivételes, hiszen ezen kívül alig akadnak nagypályás bajnokságok.
Híres csapatok és sorsuk a megyei bajnokságokban
Úgy néz ki, hogy nevek és a tradíciók alapján igen erős lesz a megyei bajnokok listája. Fentebb már említettük Salgótarjánt, Egert, Hajdúböszörményt, Sárvárt, Kecskemétet, de Zalában befutónak tűnik Nagykanizsa, Budapesten az Újpest II, vagy a REAC, Szabolcsban az egykoron NB II-ig jutó, most 19-1-0-ás mutatóval rendelkező, a kupában a legjobb 16 közé jutó Sényő (az MTK verte ki Sándor Tamás csapatát), Komárom-Esztergomban a régi ismerős Komárom. Emlékeznek még Tokody Tiborra? A kétszeres válogatott Újpesten és Győrben is megfordult, az ETO-val bajnok 2013-ban.
Hanyatló nagyok és elfeledett klubok
Nem úgy, mint anno... Nehezen tudjuk elfelejteni az Ebes csapatát. A hajdúsági nagyközség híres volt arról, hogy két teljes sort foglalkoztatott, repülővel akartak a Körmend elleni osztályozóra elutazni és még az NB III-nál is magasabbra vágytak. Pénzügyi mágus tulajdonosuk gyors bukása után semmi sem tudta megállítani a lejtmenetet. Jelenleg a megyei III. osztály utolsó előtti helyét foglalják el. Innen már nem lehet hová kiesni.
A több név- és szponzorváltáson átesett Felsőtárkány ellenben stabilan tartja magát a Heves megyei I. Az NB III-as bajnoki címet ünneplő, az NB II-t tervezgető, csak oda éppen nevezni elfelejtő, majd újsághirdetésben játékosokat toborzó Létavértes is csak vergődik a megyei II. Az általunk Amatőrország Királyainak is nevezett, a megyei bajnokságot zsinórban hétszer elhódító, de NB III-as tagságra soha nem vágyó Győrszemere KSK is csupán a megyei III.
Az NB II-ben 2006-ban még dobogós, sokáig stabil NB III-as Jászapáti (bár volt, amikor beleszaladtak egy laza 10 gólos vereségbe) egy darabig ingázott az NB III és a megyei I. osztály között - volt, amikor ugyan bennmaradt a harmadosztályban, de inkább visszalépett, hogy dobogós lehessen a megyében, majd megszűnjön. Jelenleg a megyei III. Az NB II-ből a stadionfejlesztések miatt önmagát egészen a megyei I. osztályig visszasoroló Szigetszentmiklósi TK-t ezen bejegyzés szerzője a dobogó tetejére várta 2018-ra. Erre fel inkább megszűntek tavaszra és ezzel országos hírnévre tettek szert - mivel a stadion tovább épül.
43 olyan együttest is találunk, melyek korábban az NB II-ben szerepeltek. A Hatvan például 1993-ban osztályozót vívhatott az Újpesttel az NB I-be jutásért, a Tuzsér, az Orosháza, a Karcag, a Tököl, a Baktalórántháza, a Jászapáti, vagy a Bőcs a Fradival játszhatott NB II-es bajnokit. Bár történelme során csak az NB II-ig jutott, de még szomorúbb helyzetben van a 35000 lakosú Baja, mert nincs még a megyei III-ban sem csapatuk... Ez a legnagyobb felnőtt csapat nélküli városunk. Bács-Kiskunban van még egy korábbi NB II-es falu, ahol nincs csapat, ez pedig Miske.
Osztályozók és nézőszámok a megyei fociban
És mi lesz a bajnokok sorsa? Az NB III-ba jutás izgalmas osztályozókkal dől el - nincs területi elv, távoli megyék bajnokai is összekerülhetnek. De a megyei bajnokok közül mindig vannak, akik nem vállalják a magasabb osztályt, így tavaly is voltak sorsolással kiválasztott szerencsések, akiknek nem kellett ki-ki meccset vívniuk a 3. osztályba jutásért. Tavaly sok nézőt vonzottak az osztályozók, a Nagykanizsa-Makó drámai meccsen például nagyjából 3000-en drukkoltak, ultrákkal, pirotechnikával fűszerezve. Az emberek imádják az osztályozókat, talán fentebb is bevezethetnék ezt a nagyszerű intézményt.
És végezetül: mennyien járnak megyei bajnokikra? Néha-néha még egy NB I-es csapat is megirigyelhetné a nézőszámokat egy-egy megyei rangadón. Máskülönben néhány tucat, néhány száz néző támasztja a korlátot a pálya körül és köpködi a szotyit, ahogy száz éve teszik ugyanezt a lokálpatrióták Kőszeg és Csenger között. A közeg minden romantika ellenére sem romlatlan, rengeteg a simliskedés, csalás, gyakorlatilag okirat-hamisítás, trükközés.
tags: #magyar #foci #osztalyok
