A magyar futballszurkolói kultúra és az ultrák története
A labdarúgás Magyarországon a 19. század végén kezdett elterjedni, kezdetben a fővárosi tornászok körében, majd a középiskolások között vált igazán népszerűvé. A 20. század folyamán a stadionok lelátóin a szurkolás hevesebb, csoportos formái is megjelentek, amelyek olykor konfliktusokhoz vezettek. Az ultra szubkultúra ugyanakkor egy jóval modernebb jelenség, amely a 20. század végén érte el Magyarországot.
Az ultra-típusú szurkolás megjelenése és jellemzői
Az ultra szubkultúra az 1960-as években született meg Olaszországban, ahonnan a rendszerváltást követően, az 1990-es években jutott el Kelet-Európába. Az ultra szubkultúrában jelen van a saját eszményekért végsőkig kiállás romantikus erkölcse, ami gyakran szembemegy a "modern" futball fogyasztói élményével. Az ultra-típusú szurkolócsoportokra merev hierarchia jellemző, a szurkolást pedig a legerősebb csoport vezeti, ők adják az úgynevezett capót, a vezérszurkolót.
Az ultrák a stadionban történtekre, a szurkolás érdekén túl a klub identitásának megőrzésére törekszenek. Ezzel szemben a futballhuligánok a stadionon kívüli utcai verekedésekre fókuszálnak. Fontos leszögezni, hogy a futball-huliganizmus sokkal régebbi Magyarországon, mint az ultra-típusú szurkolás.
The School of the Reich - A birodalom iskolája (2003)
Csoporttörténetek és szerveződések
A magyar szurkolói életben számos meghatározó csoport alakult ki az évek során. A Ferencváros tábora különösen gazdag történelemmel rendelkezik:
- Cannibals '94: A csoport 1994 novemberében, a fiatalokból jött létre. Jelenleg egy állandó, 15-20 fős baráti társaságot takar, amely hazai meccseken az ultrák melletti "O" szektort választotta törzshelyéül.
- Seven Side: A Seven Side inkább egy nagyobbacska baráti társaság, mint szurkolói csoport. A társaság életkora átlag 30 év körül mozog, és az angol szurkolói kultúrát tartják irányadónak.
- 16-os szektor: A szektor története az 1990-es évek közepére nyúlik vissza, ahol olyan meghatározó formációk jelentek meg, mint a KGG (Killer Green Group) vagy az Aryan Army.
- Ferencvárosi VETERÁNOK Baráti Köre: 2004 nyarán alakult meg azzal a céllal, hogy a szurkolást mellett a figyelemfelkeltés eszközeivel éljenek a klub tradícióinak védelmében.
Identitás és rivalizálás
A szurkolói csoportok szoros kapcsolatban állnak a városi és regionális identitással. A Ferencváros és az Újpest közötti rivalizálás például évtizedek óta meghatározza a magyar futball légkörét. Az ultrák számára elengedhetetlen a saját identitás megkülönböztetése az "outgroupoktól".
A magyar szurkolói csoportok összehasonlító táblázata
| Csoportnév | Megalakulás | Jellemző szektor |
|---|---|---|
| Cannibals | 1994 | O szektor |
| Seven Side | 2001 | Hetes szektor |
| VETERÁNOK | 2004 | Szentély II. |
A szurkolói nyelvhasználatban is megfigyelhető az elhatárolódás, gyakran használnak passzív szerkezeteket vagy sajátos kifejezéseket, amelyek az avatatlanok számára nem egyértelműek. Bár a magyar futballszurkolói közegben kevésbé jellemzők a nyelvjárási különbségek, a közös identitás és a csapat iránti feltétlen hűség minden csoport legfontosabb mozgatórugója marad.
