A magyar labdarúgó-válogatott helyezései és történelmi sikerei
A magyar válogatott a futball történetének egyik leghíresebb és legelismertebb csapata, labdarúgása híres támadójátékáról, technikájáról és innovatív taktikájáról. Fennállásának évtizedei alatt számos izgalmas, a futballtörténelembe vonult mérkőzést játszott. A magyar válogatott történetének legjobb mérkőzései ikonikus eseményekké váltak, amelyek a magyar futball nagyszerűségét és nemzetközi porondra gyakorolt hatását tükrözik. Ezek a mérkőzések nem csak Magyarország diadalmas pillanatai voltak, hanem sok futballistát és szurkolót is inspiráltak szerte a világon.
A kezdetek és az első sikerek
A magyar labdarúgó-válogatott 123 éve fennálló történelmének ezredik meccsére készül. A nemzeti csapat Ausztria ellen játszotta első hivatalosan bejegyzett mérkőzését 1902-ben, még az Osztrák-Magyar Monarchia idején. Az a meccs az osztrákoknak sikerült sokkal jobban, könnyed, 5-0-s győzelmet arattak. Várni kellett tehát a magyarok első szerzett góljára és győzelmére, de csak a következő évig. 1903. április 4-én Minder Frigyes megszerezte a nemzeti tizenegy első hivatalos találatát a csehek ellen, néhány perccel később pedig Borbás Gáspár a másodikat is berúgta. Abban az évben az osztrákoknak is visszavágtak korábbi vereségükért, ami egyfajta felvezetése is volt a két nemzet közötti, változatos eredményeket hozó összecsapásoknak. Abban a kezdeti időszakban kizárólag Ausztria és Csehország válogatottjával volt lehetősége megmérkőzni a magyaroknak.
1908-ban játszott először nyugat-európai válogatottal a magyar együttes, Anglia akkor még fölényes, 7-0-s csapást mért rájuk Hilsdon mesternégyesével. Az I. világháború rendkívül súlyos következményei a labdarúgás fejlődését nem gátolták meg hosszútávon az országban. Időközben természetesen a nemzetközi futball is rohamosan fejlődött, a nemzetközi szövetségek törekvésének köszönhetően az 1920-as években megjelent az Európa Kupa, 1930-ban pedig a világbajnokság is.
A világbajnoki ezüstérem és az Aranycsapat korszaka
Az 1938-as év a magyar futballtörténelem szempontjából meghatározó. Ekkor ugyanis a magyar csapat addigi legnagyobb sikerét elérve az aranyéremért harcolhatott a világbajnokságon. A kieséses szakaszban Toldi Gézáék Egyiptom ellen játszottak. Az első félidőt még kétgólos hátrányt ledolgozva 2-2-re mentették az afrikaiak, de a másodikban viszonylag gyorsan visszaépítette előnyét a magyar csapat és 4-2-es győzelemmel jutott be a negyeddöntőbe. A svédek 5-1-es legyőzése után az olaszok jelentették az utolsó akadályt, amit végül nem sikerült megugraniuk. A címvédő olaszok 4-2-re nyerték a mindent eldöntő mérkőzést, a magyar csapat részéről Titkos Pál és Sárosi György tudott gólt szerezni, ezzel a második helyen végezve a tornán.
A második világégés hatására egy ideig elterelődött a figyelem a futballról az országban, az 1940-es évek végére viszont megjelentek azok a futballisták, akik később az Aranycsapatot alkották. Az 1948-as Balkán-kupán a magyar csapat 9-0-ra győzte le Romániát, Puskás Ferenc és Kocsis Sándor is duplázni tudott azon a meccsen, a nemzeti tizenegy már akkor is egyre erősebbnek bizonyult.
Az 1952-es helsinki olimpiai játékokon a valaha volt egyik legizgalmasabb futballdöntő volt. Magyarország és Jugoszlávia olyan mérkőzést vívott, amelyet máig az olimpiai futball történetének egyik legjobbjaként tartanak számon. Ez az epikus párharc 2:0-s eredménnyel zárult Magyarország javára, és a történelem során először nyertek olimpiai aranyat.
1953-ban Magyarország Anglia ellen játszott az „Évszázad mérkőzéseként” elhíresült meccsen. 1953. november 25-én rendezték meg a legendás Anglia elleni találkozót a londoni Wembley stadionban, amelyet Hidegkútiék 6-3-ra nyertek meg. Ez az eredmény megdöbbentette a világ futballtársadalmát, és a magyar nagyság szimbólumává vált. A meccs dátumát ma már a magyar foci ünnepeként tartjuk számon, de az Aranycsapat az azt követő évi világbajnokságon is feledhetetlen sikert ért el. Sebes Gusztáv csapata a csoportkörben 8-3-ra győzte le az NSZK-t, majd egyaránt 4-2-re diadalmaskodott a brazilokkal és az uruguayiakkal szemben is. Nagy meglepetésre a németek vissza tudtak vágni nekik a döntőben, 3-2-es győzelmükkel elhódítva a világbajnoki trófeát.
Anglia kontra Magyarország (1953)
A sikerek utáni időszak és a modern újjáéledés
A sikeres időszak után az országban bekövetkeztek azok a politikai események, amelyek az Aranycsapat végét jelentették. Ez még nem jelentett azonnali zuhanást a csapatnak, az 1960-as években két olimpián is sikerült aranyérmet nyernie (az MLSZ adatbázisában az olimpiai szereplések nincsenek hivatalos meccsként feltüntetve, mert az olimpiai csapat nem a szövetséghez tartozik). Az 1966-os angliai világbajnokságon Magyarország és Brazília lépett pályára a csoportkör döntőjében. Ez a találkozó a futball történetének egyik legintenzívebb és technikailag legnehezebb találkozója volt. A magyarok megmutatták tudásukat és 3-3-as döntetlent játszottak a brazilokkal, ezzel egyedüliként a tornán három gólt szereztek Brazília ellen. Az államszocializmus idején azonban a gazdasági állapotok romlottak, amely bizonyos szinten a labdarúgás és a szakképzés hanyatlását is eredményezte. Ezt követően három évtizedre elbúcsúzott a nemzeti együttes a nagy világversenyektől, eredményei pedig már egyáltalán nem idézték a múltat.
Fordulópontot jelentett a 2015-ös év és az Európa-bajnokságon résztvevő csapatok számának kibővítése. Dárdai Pál ugyan rövid ideig volt szövetségi kapitány, de ez idő alatt elindította a csapatot a kijutás felé vezető úton. A franciaországi Eb-n Ausztria legyőzésével, valamint az izlandiak és portugálok elleni döntetlenekkel csoportelső lett a válogatott, felejthetetlen élményt okozva a szurkolóknak. A sikert újabb kisebb kudarcszéria követte, Bernd Storcknak az Andorra elleni 1-0-s vereséget és a gyenge világbajnoki selejtezős szereplést követően mennie kellett. Ekkor igazán rossz állapotba került a magyar foci, de a korábban Budapest Honvédot bajnoki címre vezető Marco Rossi színrelépése hosszú távon pozitív folyamatot indított el.
Rekordok és mérföldkövek
A magyar válogatott története során két világbajnoki ezüstérmet szerzett, számos, ma is élő rekordot felállított, játékosai pedig Puskás Ferencen és Kocsis Sándoron keresztül a napjainkban egyre nagyobb klasszisnak számító Szoboszlai Dominikig nyomot hagytak a nemzetközi futball történetében is. Ami a magyar válogatotthoz fűződő legemlékezetesebb rekordokat illeti, érdemes a világhírű 6-3-as siker mellett is kiemelni néhányat. Nem ez volt viszont a magyar csapat egyetlen kilencgólos sikere a vb-k történetében, 1954-ben az Aranycsapat 9-0-ra győzte le Dél-Koreát, mindkettő ma is rekordkülönbségű győzelemnek számít. Ami az egyéni rekordokat illeti, Kocsis Sándor az említett ’54-es vb-n tizenegy szerzett találatig jutott, így mai napig előkelő helyet foglal el a torna történetének góllövőlistáján.
A magyar válogatott története során összesen 89 ellenféllel játszott hivatalos meccset, a legtöbbször a 20. század első felében játszott rengeteg mérkőzés miatt Ausztriával csapott össze, összesen 137 alkalommal. A magyar nemzeti csapat mezét természetesen jónéhány erdélyi származású játékos is viselhette. A Trianont követő időszakban jellemző volt az Erdélyben született labdarúgókra, hogy a magyar és a román válogatott mezét is magukra öltötték pályafutásuk során. Ha a jelenlegi magyar focit nézzük, érdemes kiemelni az Arad megyei Simonyifalván született Zsóri Dániel sikerét, aki az év legszebb góljáért kiosztott Puskás-díjat első magyarként szerezte meg.
A FIFA világranglista és a jelenlegi helyzet
A világranglista 1993-as bevezetése óta eddig a 2011. szeptemberi 27. hely volt a magyar csúcs - az MLSZ honlapja szerint. A magyar együttes a norvégok elleni Európa-bajnoki pótselejtezőn elért kettős győzelemnek köszönheti a nagy ugrást és a rekordot. A magyar válogatott 13 helyet javítva a 20. helyre lépett előre. Sikerével a magyar válogatott 1986 után szerepelhetett újra világversenyen, nevezetesen a jövő évi, franciaországi Eb-n.
A világranglistát változatlanul Belgium vezeti, ám az első tízben több változás is történt: a világbajnoki ezüstérmes Argentína a harmadikról a második helyre lépett előre, az Eb-címvédő Spanyolország három helyet javítva harmadik, míg Brazília a nyolcadik pozíciót a hatodikra cserélte fel - derül ki a FIFA honlapjáról. Rontott viszont Németország, a világbajnok a másodikról a negyedik helyre csúszott vissza. Hátrább került Portugália is, a múlt hónapban negyedik válogatott most a hetedik.
A legfrissebb FIFA-ranglista (zárójelben az előző helyezés):
- Belgium
- Argentína (3.)
- Spanyolország (6.)
- Németország (2.)
- Chile (5.)
- Brazília (8.)
- Portugália (4.)
- Kolumbia (7.)
- Anglia (9.)
- Ausztria (10.)
- ...
- MAGYARORSZÁG (33.) 945 pont
Marco Rossi csapata március 20-án Törökországban lép pályára a Nemzetek Ligája rájátszásában, és ez lesz a 123 éve fennálló magyar labdarúgó-válogatott ezredik meccse. Ami Marco Rossi mérlegéből hiányzik, az egyértelműen a világbajnoki kijutás. A magyar csapat idén újra megpróbálhatja elérni ezt a célt. Ha a számokat nézzük, Marco Rossi már kettővel több mérkőzésen ülhetett le a válogatott kispadjára, mint a legendás Sebes Gusztáv, de győzelmek számában még jelentősen elmarad tőle. Ezzel együtt is mindkét mutatóban dobogós az örökranglistán.
tags: #magyar #foci #valogatott #helyezese
