A Magyar Futball Legendás Története és Hírességei

Valószínűleg nem kellene sokat gondolkodnunk, ha a magyar futball nagyjait kéne nevén neveznünk. Aligha akad ember, akinek ne lenne ismerős Puskás Ferenc, Grosics Gyula vagy Hidegkuti Nándor neve, de akár Gera Zoltán és Király Gábor is minden bizonnyal ismerősen csenghet. A magyar labdarúgás gazdag és eseménydús történettel bír, tele felejthetetlen pillanatokkal és ikonikus alakokkal.

A Magyar Labdarúgás Kezdeti Lépései

Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. A magyar labdarúgás legrégebbi írásos emlékeit 1879-ből őrizzük, ugyanis Molnár Lajos „Atlétikai gyakorlatok” című könyvében ismerteti az addig újdonságnak számító sportot, a labdarúgást. Három évvel később 1882-ben Szabadtéri Játszó Társaság-ot alapítanak. 1890-ben a Sport-Világ című újságban megjelentek a sportág szabályismertető kis füzetei.

Löwenrosen Károly a Törekvés dalárda tagjaiból verbuvált futballcsapatot, akik hétköznapi munkások voltak és nem sportolók. Három hónapos felkészülés után, 1896. november 1-jén a Pékerdő egyik tisztásán (a mai MTK-pálya környékén) megmérkőztek. A hatalmas leszakadó hó sem tántorította el a csapatokat. A mérkőzést 20 perc elteltével le kellett fújni, mivel három bokatörés történt. 1897. május 9-én lejátszották az első hivatalos mérkőzést. A Budapesti Torna Club két csapata csapott össze. A mérkőzést egy hirtelen jött zápor elmosta és az érdeklődő nézőközönség elmenekült a Millenárisról.

1901. január 19-én az István főherceg Szálló különtermében megalakult a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az első magyar bajnoki labdarúgó-mérkőzést BTC és a BSC csapatai játszották le egymás ellen. A válogatott első (nem hivatalos) mérkőzésén az ellenfél ugyancsak a válogatott volt. Az MLSZ Intéző Bizottsága által összeállított A- és B-keret csapott össze egymással és a B csapat nyert 4-3-ra. Tehát az első nem hivatalos válogatott gólokat a magyar csapat magyar csapatnak rúgta.

A magyar labdarúgó-válogatott szervezője és első szövetségi kapitánya Gillemot Ferenc lett, aki az MLSZ egyik alapító tagja volt. Az első nemzetközi mérkőzésének időpontja 1901. április 11-re esett. Annak ellenére, hogy az ellenfél egyelőre csak egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4-0-s vereséggel zárult. 1902. október 12-én az osztrák válogatott ellen került sor a labdarúgó-válogatott hivatalos debütálására, a „sógoroknak” szintén ez volt az első hivatalos mérkőzésük. Az első hivatalos nemzetközi győzelemig és az első magyar válogatott gólig csak a következő összecsapásig kellett várni. Magyarországon fogadták 1903. április 5-én Csehország csapatát. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt.

A nemzeti csapat 1912 nyarán szerepel először olimpián. A sorsolás után a mindig erős angol válogatottal került szembe a magyar csapat, és 7-0-s vereséggel már az elején búcsúznia kellett. A mezőnyben szépen játszott a csapat, de mindenki maga akarta megoldani a helyzeteket, hiányzott a csapatmunka. A vigaszdíjmérkőzéseket sorra győzve viszont megszerezte a vigaszdíjat. A németeket 3-1-re a legendás Schlosser Imre mesterhármasával az osztrákokat pedig könnyed játékkal Schlosser, Pataki és Bodnár góljaival 3-0-ra verték.

Diadalok és Megpróbáltatások az Aranycsapat Előtt

Az I. labdarúgó világbajnokságon a magyar csapat nem szerepelt. Az ok a távolság is lehetett, hisz Uruguay volt a rendező, illetve nem selejtezőn, hanem meghívásos alapon kerültek világbajnokságra a csapatok.

1934-ben sikerült végre először két vállra fektetni az angol oroszlánokat. Az ellenünk hibátlan mérleggel bíró angol csapat szakértők szerint a legkimagaslóbb játékerőt képviselték akkortájt. Mint eddig, mindenki sima vendég győzelme várt, csak a pályára lépő magyar 11 nem. Avar István és Sárosi György találataira a második félidőig kellett várni az angolok csak a szépítésre voltak képesek. A végeredmény: Magyarország - Anglia 2-1. A hazai sajtó egekig magasztalta a magyar csapatot és a közvélemény hasonló eredményességet várt el a két hét múlva a soron következő világbajnokságon, amit Olaszország rendezett. Ez volt az első, ami előtt rendeztek selejtezőket, így a magyaroknak is át kellett esnünk ezen. Először Bulgáriával mérkőztünk: simán, két 4-1-es eredménnyel ütöttük ki őket. A magyar válogatott első selejtezőjét Szófiában játszotta 1934. március 25-én, a történelmi első gól Sárosi György nevéhez fűződik, igaz, ő csak az első magyar gólt szerezte, ekkor ugyanis már vezettek a bolgárok Dimitar Baykushev találatával.

A világbajnokság ismét selejtező mérkőzésekkel kezdődtek meg, ahol a görög nemzeti csapat ellen vettük fel a harcot. A mérkőzés előtt a két szövetség megállapodott, hogy egy mérkőzésen dől el a kijutás. Szó szerint átgázolt a magyar csapat ellenfelén: Magyarország - Görögország 11-1. A sorban harmadik 1938-as labdarúgó-világbajnokságot Franciaország rendezte meg, amelyen 15 csapat vett részt. A magyar csapat kiutazása ismét nem ment zökkenőmentesen. Egy csatlakozás lekésése után végül a csapat mégis utazhatott a reimsi polgármester közreműködésével. Nagy meglepetésre Magyarország egészen a döntőig menetelt.

A közönség bizakodott a világbajnokság megnyerésében, holott talán ez az olasz csapat ellen irreális elvárás volt. 1939-ben a labdarúgásban is megjelennek a fasiszta gondolatok. Háborús hangulat uralkodik a pályán és amellett. A sport nemzetvédő, nemzetnevelő erejét, feladatát hangsúlyozzák. Dietz Károly helyére Ginzery Dénest nevezték ki és 14 mérkőzésen irányította a válogatottat. A háború kirobbanása előtt pár nappal a csapat Lengyelországban vendégszerepelt. Ekkor győzött először ellenünk a lengyel labdarúgó-válogatott.

1945. augusztus 20-án a 18 éves Puskás Ferenc debütált az osztrákok ellen és a 12. percben már meg is szerezte válogatottságának első gólját. 1947. májusában a magyar labdarúgás 50 éves jubileumát ünnepelték egy válogatott labdarúgó-mérkőzéssel, ami mi más lehetett volna, mint egy magyar-osztrák mérkőzés. Hajós Alfréd tiszteletét tette ezen a mérkőzésen és ő végezte el a kezdőrúgást. A játék méltó volt az ünneplésre, viszont egy hatalmas katasztrófa következett be: az Üllői úti stadion B-lelátójának egy része a 12. percben leszakadt, majd a második félidő 6. percében az állóhelyi lelátó egy része szakadt le. Közel kétszáz szurkoló sérült meg. A mérkőzés két perc szünet után folytatódott. A futballunkban uralkodó állapotok ebben a tragédiában csúcsosodtak ki.

Az Aranycsapat: Egy Korszak Mítosza

1949. január 6-án hivatalosan Sebes Gusztávot nevezték ki szövetségi kapitánynak. 69-szer irányította a legjobbakat. Első mérkőzésén kikapott Csehszlovákiától, de a jövőre tekintett, és az osztrákok ellen, a következő mérkőzésen, a Budapesten lejátszott meccsen már a fiatalokra építette a csapatot. 6-1-re nyert a válogatott. Az 1949-1951-es évek a csapatkeresésről szóltak, kisebb nagyobb buktatók után körvonalazódni látszott a válogatott: az Aranycsapat végül minden idők legjobb magyar labdarúgó-válogatottjának díszítő jelzője és közismert neve lett.

Ez a csapat az 1950-es évtől 1956-ig játszott együtt, de maga a tágabb korszak 1941 és 1960 közé esik. A csapatban számos kivételes képességű labdarúgó játszott, de közülük is kiemelkedett Puskás Ferenc, aki emblematikus alakká vált, és ma is az egyik legismertebb magyar a világon. A csapat mérkőzéseinek sorából kiemelkedik az 1953. november 25-én a londoni Wembley Stadionban az angol labdarúgó-válogatottal rendezett „Az évszázad mérkőzésének” titulált 6:3-ra nyert barátságos találkozó.

Ám a legfontosabb mérkőzése, az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntője volt, ahol az öt éve veretlen magyar csapat 3-2-es vereséget szenvedett a nyugatnémet válogatottól. Az esélyesebb magyarok elleni, német szempontból „szerencsés győzelmüket” a német futballtörténelem a „berni csoda” névvel illeti. Ezt a mérkőzést valószínűleg a politika döntötte el. Későbbi elemzések alapján kiderült, hogy Puskás lesnek ítélt gólja nem volt les, azonban az utolsó NSZK-s gól les volt. Sőt a dopping ellenőrzésen több NSZK-s játékos mintájában tiltott szert találtak. Ez nem változtat az eredményen, azonban sporttörténelmet írt azzal, hogy tisztességesen nem mindig lehet nyerni. 2017-ben Tóth II. József halálával az Aranycsapat végleg a sírba szállt. 2018-ban Szepesi György, az Aranycsapat 12. tagjának is nevezett legendás sportriporter is elhunyt.

Későbbi Évtizedek és Az Újabb Sikerek

Az 1970-es világbajnokság selejtezője örökké emlékezetes marad az idősebb futballszurkolók számára. A csoportunkban Írország, Dánia és Csehszlovákia szerepelt, a közvélemény sima továbbjutást várt, ehhez képest végül pontazonosság lett az első két helyen Magyarország és Csehszlovákia között. Ekkoriban még nem az egymás elleni eredmény döntött, amiben pedig jobbak voltunk, hanem semleges pályán kellett a két csapatnak döntenie arról, ki jut ki a mexikói vb-re. Az 1969. december 3-án, Marseille-ben tartott mérkőzés lett a magyar futball egyik nagy „sorscsapása”, ugyanis megdöbbentően sima, 4-1-es vereséget mértek ránk akkori északi szomszédaink. Szepesi György legendássá vált mondata, a „jönnek a csehszlovákok” azóta szállóigévé vált, ahogy ekkor terjedt el a később több mérkőzésre is elkoptatott „magyar futball Mohácsa” kifejezés is.

1983-ban Mezey György vette át a válogatottat, és ezzel megkezdődött az 1986-ig tartó diadalmenet. 1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, függetlenül az utolsó csoportmérkőzésen, a pótselejtezőre kényszerülő hollandoktól elszenvedett 1:0-s vereségtől. Ekkor a magyar válogatott az európai ranglista élén, és a világranglista negyedik helyén állt. 1984-ben a Bicskei Bertalan vezette ifiválogatott ifjúsági Európa-bajnok lett. E válogatott eredményeinek csúcspontja az 1986-os magyar-brazil találkozó, amelyen 3:0-s magyar győzelem született.

Az 1990-es esztendő meglehetősen furán kezdődött, mivel az előző év utolsó ülésén az MLSZ tagjai egyhangúlag megszavazták Bicskei Bertalan szerződésének módosítását. Ez január 1-jén lépett életbe, és helyére az egykori kapitány, Mészöly Kálmán került. A dolog pikantériája, hogy Bicskei nem volt hajlandó lemondani a szerződésében foglaltakról. Így egyszerre két szövetségi kapitánya is volt a válogatottnak. Bicskeit végül elmozdították posztjáról. Mészöly a svédországi Európa-bajnokság selejtezőire készítette fel a csapatot. Második időszakában 18 mérkőzést irányított, ebből 7 tétmérkőzés volt. A selejtező sorozat utolsó mérkőzése előtt ő kérte szerződésének felbontását, mivel eldőlt, hogy a magyar válogatott nem juthat ki Svédországba, illetve külföldi szerződési ajánlatot kapott. Az MLSZ úgy határozott, hogy Glázer Róbert szövetségi edző lesz megbízott kapitány ameddig meg nem találják az új szövetségi kapitányt.

A talán legemlékezetesebb időszak a közelmúltból Dárdai Pál kinevezésével kezdődött, az MLSZ három Eb-selejtezőre és egy barátságos mérkőzésre nevezte ki őt 2014 szeptemberében. Szövetségi kapitánysága idején tétmérkőzésen Romániával idegenben 1-1-es döntetlent, Tórshavnben a feröeriek ellen 0 -1-es és Budapesten a finnek ellen 1-0-s győzelmet ért el a csapattal. Egyetlen vereségét barátságos mérkőzésen, itthon, Oroszország ellen 1-2-es végeredménnyel szenvedte el a válogatott. A kispadról 2015 júniusában távozott a Hertha BSC-hez. Őt Bernd Storck váltotta a magyar kispadon.

A magyar válogatott Feröer-szigetek elleni 2-1-es győzelmével bejutott a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokság pótselejtezős körébe, ahol Norvégiát összesítésben, kettős győzelemmel, 3-1-re győzték le. Ezzel pedig kivívták a jogot a 2016-os labdarúgó-Európa-bajnokságon való részvételre. Ami pedig Franciaországban történt, az már történelem: a magyarok 5 ponttal és 6 szerzett góllal a csoport élén végeztek, maguk mögé utasítva Izlandot, Portugáliát és Ausztriát. A csoportkör zárása után Gera Zoltán Portugália elleni gólját választotta az UEFA a torna addigi legszebb góljának.

A Magyar Futball Egyéni Legendái

A labdarúgásról azt szokták mondani Magyarországon, hogy szinte mindenki ért hozzá. És különösen így van ez, amikor mondjuk egyes labdarúgók teljesítményét kell értékelni vagy éppen egy adott válogatott meccs után mondják el a szurkolók a véleményüket arról, hogy kinek kellett volna egy adott találkozón játszania. Ettől függetlenül is nagyon nehéz megmondani azt, hogy vajon kik voltak a valaha volt legjobb magyar futballisták. A következőkben mi kísérletet teszünk erre, de értelemszerűen hozzá kell tennünk, hogy ez egy szubjektív lista, könnyen lehet, hogy mások szerint más futballistáknak kellene szerepelnie ezen a listán.

Puskás Ferenc - A Száguldó Őrnagy

Talán ez a név az, amelyben nincs vita még a legelvakultabb szurkolók között sem. Puskás Ferenc vagy Puskás Öcsi egyértelműen a valaha volt egyik legjobb magyar focista. Gondoljunk bele, 85 nemzetközi meccsén 84 gólt szerzett és 514 gól fűződik a nevéhez a magyar és spanyol bajnokságok mérkőzésein.

Kocsis Sándor

A sort folytatva legendás játékosokkal, Kocsis Sándor nevét is meg kell említenünk. A Budapest Honvéd egykori játékosa komoly karriert futott be a Budapest Honvéd, egy svájci csapat és az 1950-es évektől kezdve a Barcelona színeiben.

Kubala László

Szintén szupersztár volt a Barcelona színeiben az 1950-es években Kubala László, aki azon kevesek egyike, aki mindkét barcelonai csapatban, így az FC Barcelonában és az RCD Espanyol csapatában is letette névjegyét.

Hidegkuti Nándor

Az 1950-es évek voltak a magyar labdarúgás legjobb évei, nem csoda, hogy a legjobb magyar futballisták is ezekből az évekből kerülnek. A 2002-ben, 80 éves korában elhunyt Hidegkuti Nándor azon kevesek egyike volt az 1950-es évek focisztárjai közül, akik Magyarországon értek el hatalmas sikereket. Hidegkuti az MTK csapatának volt a legnagyobb legendája, de amiért a legtöbb külföldi és hazai szurkoló emlékszik a nevére, az a legendás mérkőzés volt Anglia ellen a Wembleyben, amikor 6-3-ra nyert Magyarország.

Bozsik József

Rengeteg nagyszerű név közül lehetne még válogatni, de az biztos, hogy bármilyen toplistán ott kell lennie a legjobbak között Bozsik Józsefnek is.

Albert Flórián - A Császár

Most már egy évtizede nincs közöttünk a Ferencváros legendás labdarúgója, Albert Flórián, akit már életében a Császár névvel illettek. Képességeinek különlegessége az volt, hogy elegánsan, nagyon technikásan futballozott.

Grosics Gyula - A Fekete Párduc

Grosics Gyula listánk egyetlen kapusa, aki szintén az 1950-es évek legendás aranygenerációjának tagja volt. Azért is tartják különösen nagy sportembernek a 2014-ben elhunyt legendát, mert bőven túlmutatott azon, amit egy kapusnak képviselnie kell, igazi csapatember volt.

Czibor Zoltán

Nagyon nehéz dolgunk van egy ilyen lista összeállításánál, hiszen a magyar labdarúgás hosszú és többnyire sikeres történetében számtalan fantasztikus játékos lépett pályára a magyar meccseken. Emeljük ki például Czibor Zoltánt, aki Puskáshoz hasonlóan az 1950-es évek sikerei után az FC Barcelonánál futott be komoly karriert.

Gera Zoltán

Gera Zoltánnak is kell, hogy hely jusson egy ilyen listán, hiszen nagyon sok fantasztikus pillanatot szerzett már a magyar szurkolóknak. Magyarországon több csapatban is játszott, de az FTC színeiben tette le igazán a névjegyét. Mégis a válogatottban nyújtott hihetetlen teljesítményei okán emlékezünk rá, valamint a gólok után bemutatott félelmetes szaltóiról.

Illés Béla

Listánkra a 10. helyen, de semmiképpen nem utolsóként fel kell írnunk Illés Béla nevét is, aki karrierje során leginkább az MTK csapatában tette le névjegyét. Gondoljunk bele, 540 magyar élvonalbeli meccsen lépett pályára és ezeken 215 gólt rúgott. Karrierje után is sokat tett a magyar labdarúgásért, ő alapította a szombathelyi Illés Béla Football Akadémiát. A magyar válogatottban 64 meccsen lépett pályára, ezeken a meccseken 15 gólt szerzett.

Alapvetően most bemutattunk 10 olyan labdarúgót, akiket nevezhetünk minden idők legjobb magyar labdarúgóinak. Viszont fontos kiemelni, hogy ez egy szubjektív lista, a magyar labdarúgás történetéből számtalan olyan játékost lehetne bemutatni, aki meghatározó pillanatokban mutatta meg képességeit.

Nemzetközi Híresség Magyar Gyökerekkel: Tim Howard

A magyar ősökkel bíró kapus, Tim Howard édesanyja, Fekete Eszter szüleivel és testvérével az 1956-os forradalom leverése után hagyta el Magyarországot, és Tim 1979-ben a New Jersey állambeli North Brunswickban született.

Howard 121-szer játszott az amerikai válogatottban 2002 és 2017 között, szerepelt többek között a 2010-es és a 2014-es világbajnokságon is. Miután 1998 és 2003 között az észak-amerikai profiligában (MLS) érdekelt New York/New Jersey MetroStars alkalmazásában állt, az angol Premier League-ben folytatta. Tizenhárom idény alatt megfordult a Manchester Unitedben (2003-06) és az Evertonban (2006-16). 2004-ben őt választották a liga legjobb kapusának. A szigetországi évek után visszatért az MLS-be, a Colorado Rapidshoz (2016-19), végül a másodosztályú Memphistől - ahol kisebbségi tulajdonos és sportigazgató is egyben - vonult vissza 2020-ban.

Nemrégiben beválasztották a National Soccer Hall of Fame-nek. Howard - aki először volt választható - a lehetséges 48 szavazatból 46-ot kapott. „Amikor futballozol, igyekszel a szeretetért és a dicsőségért játszani, és remélhetőleg közben véghez viszel néhány dolgot is” - fogalmazott a 44 éves Howard, amikor közölték vele beválasztásának hírét. „Ilyen pillanatokra nem gondolhatsz, lehajtod a fejed és keményen dolgozol. Mindig is mondtam, hogy egy New Jersey-i gyerek vagyok, aki élvezi futballt, megtanult versenyezni és megtanulta szeretni a játékot.”

tags: #magyar #futball #hiressegei

Népszerű bejegyzések:

• A 3020-as modell taktikai tábla bemutatása
• A futballlegenda Cristiano Ronaldo
• Milliók a szurkolói magatartás miatt
• Életrajz: Lerer Ferenc és a kézilabda
• Kézilabda válogatottak: Magyarország vs. Szlovénia