A magyar labdarúgás története: A kezdetektől az Aranycsapatig
A magyar labdarúgás története hullámvölgyekben és sikerekben gazdag. A foci már a 19. század második felében különféle nevek alatt megjelent Magyarországon, „lábbal rugósdi”, „angol rugósdi” címen is emlegették. A foci 1875-ig szinte ismeretlen volt Magyarországon. A hivatalos sporttá válására azonban a század legvégéig várni kellett. A magyar foci születésnapjának 1897. február 7-ét tekinthetjük, ekkor alakult meg ugyanis a Budapesti Torna Club (BTC) labdarúgó szakosztálya.
A pesti egyetem és a Műegyetem diákjai is megalakították focicsapatukat, a MAFC mindjárt az első évben a legsikeresebb csapatok egyike lett, a BTC legnagyobb riválisa. 1899. május 3-án alakult meg az FTC, amely az egész magyar sport tekintetében döntő fontosságú eseménynek bizonyult. Elnöknek dr. Springer Ferencet választották. A labdarúgás központja Budapest volt, az egyesületek jelentős többsége is itt alakult.
Az FTC által kezdeményezett értekezletre, amelyet 1900. december 22-re hívtak össze a Ferencvárosi Polgári Körbe, harminc egyesület küldte el képviselőit és kimondták az MLSZ megalakulásának és a bajnokság kiírásának szükségességét. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgó Szövetség. Az alakuló ülésen 13 egyesület képviselte magát, kifejezett céljuk a bajnokság létrehozása volt.
Az „Aranycsapat” és a magyar futball aranykora
A magyar labdarúgó-válogatott sikerei javát 1938-tól 1968-ig érte el. A harmincas évek szupertehetséges korosztálya méltán ágyazott meg az Aranycsapat évtizedeinek, amelytől közel húsz éven át rettegett a futballvilág. Sebes Gusztáv vette át 1949-ben a nemzeti együttest, és a fiatalokra kezdte építeni a csapat gerincét.
A nap, amikor a futball örökre megváltozott (6–3)
Hatvanhét évvel ezelőtt, 1953. november 25-én a magyar labdarúgó-válogatott 6-3-ra nyert Anglia ellen a londoni Wembley Stadionban. Ezzel Puskásék 90 éves hazai veretlenségüktől fosztották meg az angolokat. A futball megalkotóit addig még egyetlen a Brit-szigeteken kívülről érkező csapat sem tudta a Wembley-ben megverni, egészen az év november 25-ig. Az „évszázad mérkőzése” tiszteletére a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) 1993-ban november 25-ét a magyar labdarúgás napjává nyilvánította.
Az Aranycsapat legendás névsora:
- Grosics Gyula
- Buzánszky Jenő
- Lóránt Gyula
- Lantos Mihály
- Bozsik József
- Zakariás József
- Budai II. László
- Kocsis Sándor
- Hidegkuti Nándor
- Puskás Ferenc
- Czibor Zoltán
Olimpiai sikerek és nemzetközi elismerés
A magyar labdarúgás története terén mindenképp kiemelendő, hogy a magyar csapat három aranyérmet is tudott szerezni olimpiai játékokon. Az 1952-es helsinki olimpia a magyar labdarúgás első nagy sikere volt. A következő olimpiai győzelmet 1964-ben sikerült aratni Tokióban. A harmadik olimpiai siker már a következő, Mexikó rendezte kiírásban összejött a magyar válogatottnak.
| Esemény | Év | Eredmény |
|---|---|---|
| Helsinki Olimpia | 1952 | Aranyérem |
| Tokiói Olimpia | 1964 | Aranyérem |
| Mexikóvárosi Olimpia | 1968 | Aranyérem |
A modern idők magyar foci szempontjából kevésbé sikeresek, de a részsikereket ezen a téren is érdemes kiemelni. A magyar labdarúgó-válogatott 2016-ban 30 év szünet után játszhatott újra nagy tornán, 44 év után pedig újra Európa-bajnokságon.
tags: #magyar #futball #tortenelem #nevsor
