A Magyar Futsal Története: A Grundoktól a Nemzetközi Színpadig
A futsal, amely a futball és a spanyol "sala" (terem) szavak összetételéből alakult nemzetközileg használt kifejezés, egy kispályás labdajáték, amely a világ minden táján és Európa nagy részén is nagy népszerűségnek örvend. Néhányan a futsalt a labdarúgás előszobájának tartják, a legendás focista, Pelé pedig egyenesen „szép játéknak" nevezte. De mi is az a futsal, és hogyan vált a magyar sportélet meghatározó részévé?
Mi az a futsal?
A futsal a nagypályás labdarúgás hivatalos, elsősorban teremben játszott változata, melyet a FIFA irányít. A név a portugál "futebol de Salão"-ból és a spanyol "fútbol sala"-ból származik, mindkettő azt jelenti: teremfoci. Kezdetben "Five a Side" volt a játék neve, később az angol "football" és a spanyol "sala" (terem) szavakból született meg a futsal elnevezés.
A futsalt két csapat játssza, mindkét csapatban 4 mezőnyjátékos és egy kapus van, tehát öt az öt elleni játék, beleértve a kapust is. A cserék száma legfeljebb 7, és a játék során bármennyiszer lehet cserélni, de csak a kijelölt cserezónában.
A futsalt az teszi nagyon érdekessé, hogy sokkal több benne a folyamatos mozgás, a cselezés és a lövés, mint a labdarúgásban. Rendkívül nagyfokú ügyességet és koncentrációt igényel. Részben a labda mérete miatt is van az, hogy ez a labdajáték jobban támaszkodik a labdás képességekre! Négyes méretű labdával játsszák, amely kisebb, mint a hagyományos labdarúgó labda, és egy speciális szivacs réteggel van kiegészítve, ezért kevésbé pattan.
A futsal játékot úgy fejlesztették ki, hogy akár egy kézilabdapályához hasonló pályán is lehessen játszani, és ne igényeljen speciális jelöléseket. Ez azt jelenti, hogy a futsal-t szinte bárhol, bármely fedett pályán lehet profi színvonalon játszani!
A labda méretén kívül a futsal és a labdarúgás közötti másik alapvető különbség a játék tempója. A futsal sokkal gyorsabb, 2x20 perc tiszta játékidővel. A játék eredete Uruguayba vezethető vissza, ahol 1930-ban Juan Carlos Ceriani testnevelő tanár az időjárás viszontagságai miatt bevitte terembe a futballt.

A futsal előnyei és a legendák véleménye
A futsal segít fejleszteni az olyan készségeket, mint a lábmunka, a két lábbal való cselezés és a pontos lövés közelről. Nem véletlen, hogy számos labdarúgó legenda is kiemelte a futsal fontosságát fejlődésében:
- Ronaldinho: "A futsal rendkívül hasznos, mégpedig azért, mert a gyerekek fejleszthetik a képességeiket és a játék megértését."
- Messi: "Kisfiúként Argentínában az utcán és a klubomban is futsaloztam."
- Pelé: "A futsal fontos volt abban, hogy segítsen fejleszteni a labdakezelésemet, a gyors gondolkodást, a passzolást … is, a cselezést, az egyensúlyt, a koncentrációt.... is."
- Cristiano Ronaldo: "Gyermekkoromban Portugáliában csak futsalt játszottunk. A kis játéktér segített fejleszteni a közelharcomat és valahányszor futsaloztam, szabadnak éreztem magam."
A Futsal Világszintű Eredete és Elterjedése
A játék az 1930-as években indult Uruguayból, ahol Juan Carlos Ceriani Gravier ötlötte ki a labdarúgás mini, 4+1-es változatát, eredetileg kosárlabdapályán való játékra, palánkok nélkül, az ifjúság versenyeztetésére. A Dél-amerikai kontinensen hamar fejlődésnek indult ez a 4+1-es játék, ahol a szabályokat egységesítették, és 1965-ben megalakult az első nemzetközi szövetség. A játéknak ez a változata több mint 70 éve létezik Brazíliában. Már az elejétől kezdve 4+1-es (négy játékos és egy kapus) rendszerben játszottak a játékosok, sosem volt 5+1-es változata. Brazíliában gyermekkorában Rivelino, Zico, Socrates, Ronaldo, Ronaldinho és sokan játszották, játsszák ezt a játékot.
A futsal ezután átterjedt Európába is, a spanyol és a portugál nyelvterületekre. Az azonos nyelv és kultúra lehetővé tette, hogy két kontinens csapataival 1982-ben Sao Paolóban világkupa versenyt rendezzenek. Az első UEFA-tornát 1996-ban rendezték meg, amelyet a házigazda Spanyolország nyert meg, majd 1999-ben sor került az UEFA futsal Európa-bajnokságra, amelyen Oroszország győzött. 2002-ben került először megrendezésre UEFA Futsal Cup néven az első bajnokok ligája versenysorozat.
A minifutball és a magyar gyökerek Európában
Európában a 70-es években egy Gál Endre nevű Belgiumba szakadt honfitársunk még a Puskásék által a 30-40-es években, a magyarországi grundokon játszott kispályás foci egy változatát indította el Európában. Szabálykönyvet készített és nemzetközi szövetséget hozott létre. A minifutballt (minivoetbal) a magyar származású Gaál Endre találta ki, aki Belgiumban sportfelügyelőként dolgozott. A játék a Magyarországon jól ismert „pulykázásból” indult ki, vagyis kiskapus játék, ahol "3 szöglet egy tizenegyest" ért. Ki ne ismerte volna ezt a játékot az 1950-es években Magyarországon, ahol még rongylabdával is játszották.
Belgiumban 1962-ben 62 csapat részvételével rendeztek kispályás - "minivoetbal" - labdarúgó bajnokságot. 1965-től a belga televízió (B.R.T.) rendszeresen közvetítette a mérkőzéseket. Még ebben az évben megalakult a Belga Minifutball Szövetség (MFA). A nagy igényekre tekintettel, 1968-ban megalakult a Nemzeti Független Minifutball Szövetség (N.O.M.B.), amely több mint 1000 klubot, 15 ezer tagot tömörített. 1975-ben a Belga Testnevelési- és Sportintézet (BLOSO) is elismerte. A Belga Művelődési Minisztérium is felkarolta ezt a rekreációs játékot és az 1970-es években már az iskolákban oktatták a "magyar" focit. 1982-ben már 40 ezer aktív játékos űzte ezt a sportot. 1986-ban megalakult a Nemzetközi Minivoetbal Szövetség (I.M.F.F.) amerikai, holland, belga, szlovák, olasz, dán, jugoszláv és magyar tagokkal. A megalakult új nemzetközi szövetséget megkereste a FIFA, hogy olvadjon be hozzá tagszervezetnek, ám ezt a megkeresést első körben elutasították, mert a FIFA olyan szabálymódosításokat akart, ami az eredeti minifutball szabályaitól eltért.
A Kispályás Labdarúgás Gyökerei Magyarországon és a Futsal Meghonosodása
A kispályás labdarúgás elterjedése Magyarországon a hatvanas évek elejére tehető. Akkor, az aktív labdarúgást abbahagyó játékosok levezetésképpen kezdték el űzni a kispályás - szórakoztató és gyors - játékot. A nagypályáról visszavonult öregfiúk és az amatőröket nagy számban bekapcsoló szakszervezeti örömfoci ötvözeteként indult hódító útjára. A kispályás játék népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy viszonylag alacsony költségvetéssel jár, és ily módon a baráti társaságok, a munkahelyi csapatok alacsony költségvetéssel, egész évben tudtak hatékonyan sportolni.
A csapatok nagy száma ellenére mégis meglehetősen elszigetelten, tájegységenként vagy városonként eltérő szabályok szerint játszottak és játszanak ma is. Szerveződés hiányában pontos számadatok sincsenek róluk. Becslések szerint azonban ezt az 5+1-es szisztémát több mint 55.000-en játsszák hazánkban. Mivel néhány kupától eltekintve a csapatok sem feljutni egy magasabb minőségbe, sem a nemzetközi szintérre kijutni nem tudnak, az ilyen jellegű kispályás foci egyértelműen a tömegsport kategóriájába szorult vissza.
A FIFA és a Futsal Hivatalos Megjelenése Magyarországon
1986-ban Szepesi Györgyöt a FIFA kispályás bizottságának tagját bízták meg a játék tesztelésével. Kíváncsiak voltak mennyi nézőt vonz a játék és milyen szabályokat kell kialakítani ahhoz, hogy a világon mindenütt egységesen játszathassák a futsalt. Magyarország az akkori Budapest Sportcsarnokban kísérleti világbajnokságot rendezhetett, amelyen az akkori nagypályás válogatottunk szerepelt Komora Imre irányításával. A tapasztalatokat levonva 1989-ben Hollandiában került megrendezésre az első meghívásos, de már hivatalos világbajnokság. A még mindig nagypályásokból álló magyar csapat Brazíliát is legyőzve az 5. helyen végzett.
Az 1992-es Hong Kong-i világbajnokságra már nem jutottunk ki, mert amíg a világ már specializálódott a kispályás játékra, addig mi még mindig a nagypályásainkkal próbálkoztunk. Így tehát hamarabb volt hazánknak válogatottja, mint bajnoksága, ezért Both József vezette csapat nem érhetett el eredményt. Ezen sürgősen változtatni kellett.

A Magyar Futsal Szervezeti Kereteinek Kialakulása
1986-tól a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) keretében Kispályás Bizottság (4+1) irányítja a teremlabdarúgást. Egyre nagyobb igény keletkezett a versenyszerű kispályás labdarúgásra. 1988-ban, a futsal bajnokság elősegítése, lebonyolítása érdekében a Budapesti Labdarúgó-szövetség (BLSZ) keretei között megalakult a Budapesti Kispályás Bizottság. 1988-ban a FIFA, Szepesi György (akkor a FIFA Kispályás Albizottságának tagja, 1990-től az első elnöke) közreműködésével felkérte az MLSZ-t, hogy a hollandiai, első világbajnokság sikeres lebonyolítása érdekében segítse elő a futsal szabályok gyakorlati próbáját, egy nyolc válogatott részvételével rendezett tornán. A tornát a magyar válogatott nyerte meg és a szabályok tökéletesen kiállták a próbát.
Az akkori kispályás csapatok közül a budaörsi Aramis SE és a fővárosi Külker SE évente kijárt Belgiumba és Hollandiába a játékot tanulni. Itt ismerkedtek meg a szabályokkal és barátkoztak össze Gustav van Dijck-kal, a belga szövetség munkatársával, aki a magyar versenyszerű teremfoci egyik elindítója, ötletadója lett. Inspirálására és segítségével 1989-ben az ARAMIS SE megrendezte az I. Intercoop Nemzetközi Teremlabdarúgó Tornát, mely a „Five a Side” szabályok magyarországi bemutatkozása volt. A rendezvény átütő sikert aratott, és ezek után alapító tagjai lettek a Budapesti Kispályás Bizottságnak.
A Bajnoki Rendszer Fejlődése
1989-1990-ben a FIFA szabályainak megfelelően a Lőrinci Sportcsarnokban indult el az I. Budapesti Kiemelt Teremlabdarúgó Bajnokság, amelyre a budapesti kerületek kispályás bajnokságainak legjobb csapatait hívták meg. Az első győztes csapat a Lőrinc Étterem csapata lett. Országos szinten elsőként a Magyar Ifjúság Kupa volt, melynek első helyezettje Mexikóba juthatott ki. Később Budapesten egy mag (Aramis, Külker, …) elkezdett a futsal irányába szerveződni. Budapesten kezdődtek szervezett keretek között bajnokságok. Később hozzájuk csatlakoztak vidékiek (Egri Fiúk, MEGGY Miskolc). 1993-ban Kelet-Magyarországon is volt egy kezdeményezés a Kelet-Magyarországi Kispályás Labdarúgó Liga. Az ország ezen felére eső csapatok itt kerültek felszínre.
Szervezett formában 1989 óta működik Magyarországon a szakág, az MLSZ égisze alatt, a Kispályás Bizottság irányításával. 1991 óta rendeznek Magyarországon országos kispályás-bajnokságokat.
- 1991-től 1992-ig: Csak nyári salakos bajnokság létezett, amelynek csúcsán csak egy kétnapos döntő torna volt.
- 1993-1995-ig: Megmaradt a nyári salakos torna, de kiegészítették egy téli teremtornával is (Alkaloida Kupa) és a kettő összesítése alapján hirdettek bajnokot. Az Alkaloida Kupa rendkívül népszerűvé vált a résztvevők körében.
- 1995-96-os kezdettel: Olyan országos bajnokságot rendeztek, amely az egész bajnoki éven át tartott. Három régióban rendezték az alapszakaszt. A rájátszásban két hatos csoportot alakítottak ki, mindkét csoportban három vidéki és három budapesti csapat kapott helyet. A csoportok első helyezettjei az országos bajnoki címért, míg a második helyezettek a bronzéremért játszottak.
- 1996-97-es bajnokság: Az alapszakaszt két csoportban játszották a Nemzeti Bajnokság I. osztályában. Az alapszakasz végén mindkét csoportból hat-hat csapat jutott az országos rájátszásba, ahol az előző évhez hasonlóan hirdettek bajnokot, helyezéseket. A Nemzeti Bajnokság II. osztályában négy csoportban küzdöttek a csapatok a pontokért (Budapest, Heves, Hajdú, Békés).
- 1997-98-as bajnokságtól: 16 NB I-es és 15 NB II-es csapat versengésével kezdődött a megmérettetés, ahol mindenki játszott mindenkivel - oda-vissza alapon - a nagypályás versenyeztetésnek megfelelően.
A hét végi tornákat felváltották a rendszeres, egész országra kiterjedő őszi-tavaszi rendszerű bajnoki küzdelmek. A kispályás labdarúgás eddigi elnökei között szerepelnek: Ritter Imre, Dr. Fehér Károly, Dajka László, Esterházy Márton. A FIFA Kispályás bizottság korábbi tagja: Dr. Szepesi György.
| Év | Esemény |
|---|---|
| 1986 | Kísérleti Futsal Világbajnokság Budapesten, MLSZ Kispályás Bizottság alakulása |
| 1989 | Első hivatalos FIFA Futsal Világbajnokság (Hollandia), magyar 5. hely; I. Intercoop Nemzetközi Torna |
| 1991 | Országos kispályás-bajnokságok indulása (nyári salakos) |
| 1995-96 | Első egész bajnoki éven át tartó országos bajnokság |
| 1997-98 | NB I és NB II-es rendszer bevezetése (16+15 csapat) |
| 2002 | UEFA Futsal Cup indulása, Cső-Montage szereplése a nyolcas döntőben |
| 2005 | Magyarország kijut az Eb-re (Ostrava, 8. hely) |
| 2008 | Nemzeti edzőképzés indulása; férfi válogatott 4. hely a világkupán (Brazília) |
| 2009 | Török Károly a világ legjobb futsal játékvezetője |
| 2010 | Magyarország futsal Eb-t rendez |
| 2017 | UEFA Futsal B edzőképzés elismerése |
| 2022-23 | ELTE-BEAC férfi csapat feljut az NB I-be |

A Magyar Futsal Válogatott és Edzőképzés Fejlődése
Szövetségi kapitányunk Mucha József lett, aki már a kispályás specialisták irányába kezdte el építeni a magyar válogatottat. A nagypályás átfedések miatt rendkívül nehezen ment mindez.
2003-tól Kozma Mihály került a kapitányi pozícióba, aki az eddigi védekező játékunkat egy labdaszerzős letámadós játékká alakította át, amely 2005-ben meghozta a sikert és hazánkkal kijutott az ostravai Európa bajnokságra. Ott a világbajnok spanyol, az Európa bajnok olasz, és a VB harmadik portugál együttessel szemben amatőrjeinknek kevés esélye volt. Bár minden találkozón hősiesen helytálltunk és közel voltunk a meglepetéshez, de végeredményben csak a nyolcadik helyen végeztünk. Még ebben az évben kiadásra került az első magyar szakkönyv, amelyet Kozma Mihály akkori szövetségi kapitányunk írt, és a későbbi edzőképzésünk alapját képezte. 2008-ban elindítottuk a nemzeti hatáskörbe szervezett edzőképzésünket is, amelynek vezetésével szintén Kozma Mihályt bízták meg. Még ugyanebben az évben a brazíliai férfi válogatottunkkal a világkupán 4. helyet szereztük meg. Ebben az időszakban férfi válogatottunk tartósan a kontinensünk legjobb tíz csapata közé tartozott. Ki tudtuk alakítani női válogatottunkat is, Ózdon sor kerülhetett az első nemzetek közötti mérkőzésre is. 2009-ben Török Károly lett a világ legjobb futsal játékvezetője. Az Eb után, 2010-13 között Frank Tamás irányította a válogatottat, akire nagy mértékű fiatalítás várt. 2017-től Az UEFA elismerte edzőképzésünket és „FUTSAL B” minősítésű képzés megtartását engedélyezte. Ezzel szakemberképzésünk két szintűvé vált.

Magyar Futsal Klubok Történetei
IN TIME ARAMIS SE: A Futsal bölcsője Magyarországon
1978-ban alakult meg az IN TIME ARAMIS SE, amely húsz évvel később, 1998. május 25-én a Rosco SE elleni 7-1-es győzelemmel megnyerte az I. Országos Teremlabdarúgó Bajnokságot. A húszhárom év alatt - túlzás nélkül mondhatjuk - az IN TIME ARAMIS SE élő legenda lett, bölcső volt a Futsal, a teremlabdarúgás megszületésénél, éltetője, hajtóereje volt a minőségi teremlabdarúgás kialakításának, a szervezeti keretek kiépítésének, a válogatott csapat nemzetközi szintű felépítésének. Magyarország első, kifejezetten teremlabdarúgásra alakult, nemzetközileg legismertebb egyesülete, mely hazánkban és egész Európában sok hívet szerzett a teremlabdarúgásnak.
Az ARAMIS SE történetének első 8 éve az alapító, fiatal, született kispályás focistákból álló baráti társaság, gondtalan, sikert sikerre halmozó játékával telt el. A csapat sajátos stílusával, játékos egyéniségeivel már akkor Budapest legismertebb csapata volt. Így érkezett el az 1986-os mexikói VB előtti Magyar Ifjúság Kupa, melynek győztese 3 hétre kiutazhatott a világbajnokságra, Mexikóba. Sem előtte, sem utána ilyen sok indulóval nem rendeztek tornát Magyarországon. Az ARAMIS SE diadalmasan hosszú menetelés - 21 győzelem - után a döntőben 2-0 arányban kikapott a Püspökladány együttesétől. A csapat akkor már évek óta - a másik karakterisztikus csapattal a KÜLKER KFC-vel együtt - minden nyáron Belgiumban és Hollandiában játszott 2-3 hetet és megismerte a Futsal szabályokat.
Inspirálására és segítségével az ARAMIS SE megrendezte az I. Intercoop Nemzetközi Teremlabdarúgó tornát, amely a futsal magyarországi bemutatkozása volt. A következő évek is a sikerekről szóltak: 1998/99-ben Magyar Teremlabdarúgó Kupa győzelem, 1999/2000-ben szintén bajnoki cím valamint Magyar Terem Kupa győzelem, 2000/01-es évadban a Magyar Kupa döntőjében csak büntetőrúgásokkal kaptak ki. Nemzetközi torna- és kupagyőzelmeikkel az egyesület és a magyar teremfoci hírnevét mindig büszkén képviselték.
Ferencváros Futsal: Zöld-fehér sikerek és kihívások
Az FTC-ben viszonylag későn alakult meg az első futsal csapat. A 2006/07-es NB II-es bajnokságban, a keleti csoportban elindult Euro Global tekinthető annak, amely az FTC címere alatt, de más néven versenyzett. Ez egy jól sikerült tesztév volt, hiszen a csapat megnyerte az NB II-es bajnokságot és feljutott az első osztályba. A következő idényben a neve is megváltozott, Allianz-FTC lett. Az első idényben éppen hogy elkerülték a kiesést, a kilencedik helyen végeztek. A 2008/09-es bajnokságban eltűnt a névből a szponzor neve, a csapat FTC néven, viszont egy nagy névvel erősítve indult. A nagy név a korábbi nagypályás menő Horváth Ferenc volt, aki jól mozgott a teremben is.
A 2009/10-es idény abból a szempontból mérföldkő, hogy először indult el az FTC női futsal csapata a bajnokságban, természetesen az NB II-ben, ahonnan viszont - csakúgy, mint korábban a férfiak - már az első év után feljutottak. A férfiak FTC-Goldball néven az ötödik helyen végeztek az első osztályban, amit egy év múlva, immár FTC-6x6 Taxi néven megismételtek. Ugyanebben az évben az első osztályban debütáló nők a negyedikek lettek. A klub gazdasági helyzete ezekben az időkben nem volt túl rózsás, a bajnokság végén a névadó szponzor is távozott, így a vezetők úgy döntöttek, hogy a férficsapattal nem vállalják az első osztályt, 2011/12-ben az FTC néven induló futsal csapat a másodosztályra nevezett, ahol a másodok helyen végzett. Ugyanekkor viszont a hölgyek elérték a szakosztály eddigi legnagyobb sikerét, az NB I-ben bronzérmet szereztek.
2012/13-ban a férfiaknak sem sikerült a feljutás, viszont ők elkerülték a visszalépést, mivel egy új szponzor érkezett a csapathoz, a következőkben, egyébként mindmáig FTC Futsal Fisher Klíma néven szerepeltek a bajnokságokban. Ez a csapat 2013/14-ben és 2014/15-ben még „beragadt” az NB II-be, 2015/16-ban viszont kiharcolta a feljutást. Így jutottunk el 2018/19-ig, ahol az első nagy eredmény az volt, hogy a férfiak névadó szponzora a Fisher Klíma „felvállalta” a nőket is, ezáltal a női szakág is feléledt poraiból, újra nevezett az NB II-be, ahol végül második, de osztályozót érő helyen végzett. Az osztályozót azonban sikerült megnyerni, így jogot szereztek az első osztályban történő indulásra. Ugyanebben az idényben a férfiak elbukták az osztályozót az NB I-ért, ám ők mégis az első osztályban játszhattak. Ennek oka a visszalépések sorozata, ki vállalja, ki nem az NB I-es szereplést, nos a Fradi örömmel vállalta. A 2019/20-as szezon pedig elhozhatta volna a rövid futsalos múlt legjobb szereplését, hiszen a csapat az alapszakasz negyedik helyén végzett, bejutott a felsőházi rájátszásba. Bejutott, ott azonban mindössze két mérkőzést tudott lejátszani, közbeszólt a koronavírus világjárvány, amely miatt a bajnokságot felfüggesztették, így hiába állt a csapat a harmadik helyen az nem tekinthető hivatalosnak. Egy évvel később nem sikerült a felsőházba jutni, a csapat azzal vigasztalódott, hogy az alsóházi rájátszást megnyerte, így 6. helyen végzett.
ELTE-BEAC Futsal: Egy Egyetemi Közösség Fejlődése
Az ELTE-BEAC futsal szakosztálya 15 évvel ezelőtt (körülbelül 2008-ban) sarjadt ki az egyetemi bajnokságokból. Az ötletgazda a kari bajnokságban játszó, csapatot szervező Godány Balázs volt, az egyetemi, egyesületi hátteret Simon Gábor biztosította később, és Árendás Tamás, a BEAC futsal szakosztályának vezetője aktív hallgatóként, kisiparosként csábított játékosokat a csapatba.
Klasszikus toborzást indítottak, és járták a kispályás bajnokságokat, ismerősöknek is szóltak, így lassan összejött a 10-12 fős csapat. A nagypályás NB I-es, NB II-es múlttal rendelkező Németh József lett a játékos-edző. Az első szezonban a középmezőny elején végeztek. Idővel futsal edzője lett a csapatnak, a női és a férfiválogatott volt szövetségi kapitánya, Tóth Károly tette le az alapokat az ELTE-n. Vele szervezettségben, az eredményt tekintve is előre tudtak lépni, vonzóbb lett az ELTE-BEAC a futsalosok számára.
Néhány éven át Budaörsön edzettek és játszották a hazai meccseiket, később pedig a Bogdánfy utcai BEAC-csarnokban. 2010-2011-től kezdve új irányba indultak: Godány Balázs új csapatot alapított Érden, illetve elindult a futsalcsapat szervezése sportösztöndíjas rendszerben. Onnantól egy eltés hallgató hivatalos keretek között, sportösztöndíjasként fogta össze a csapatot. Nagyjából erre az időszakra, a 2010-es évek elejére kezdett el igazán virágozni a futsalélet az egyetemen: elkezdtek gólyatáborokba is járni, bemutatták a csapatot, és toborozták az új játékosokat, illetve egységesítették a kari bajnokságok lebonyolítását - futsal szabályok szerint.
Női szakág és utánpótlás
Hivatalosan a női csapat is 2008-ban kezdte meg a működését, de náluk már korábban megvolt a csapat magja. Szőllősi Júlia és Ternyák Miklós szervezték a csapatot, addig kari bajnokságokban és nem hivatalos tornákon indultak, majd elindult a női futsal liga is. Néhány év NB II-es játék után az NB I-ben folytathatták, jóval hamarabb, mint a férfi csapat. Idővel náluk is profi futsaledzők vették át az irányítást, Tóth Károly és Kénoszt Ferenc is vezette a csapatot. A legkiemelkedőbb eredményeik, az első osztályba való feljutáson túl a Magyar Kupában megszerzett bronzérem volt, illetve másodosztályú dobogós helyezések voltak.
2011-2012-től elindult az utánpótlásképzés is az ELTE-BEAC-nál. Ehhez komoly tudásbázis, anyagi és emberi erőforrás szükséges. 2011-ben új szintet jelentett a sportcélra fordítható TAO rendszer, egyetemi egyesületként élni tudtak vele, és elkezdték megszervezni az utánpótláscsapatokat. Ekkor hozták létre a futsal szakosztályt is. Mi az első években a budaörsi gimnáziummal kötöttünk együttműködési megállapodást, így folyamatosan tudtunk toborozni a fiatal játékosokat az U19-es csapatunkba. Később úgy alakult, hogy párban versenyeztettek két csapatot, az U17-eseket, és az U20-asokat. Évről évre, a létszámtól függően változik, hogy a kisebbeknél indítanak-e épp U9-es vagy U15-ös csapatot. Nagy kihívás megoldani, hogy korosztályonként az ország különböző szegleteibe elutazzanak hétvégente, de a meccsek színvonala kárpótlást jelent. Az NB II-es női és férfi csapat mellett U15-ös, U17-es és U20 korosztályban versenyeznek, illetve indítanak csapatot női és férfi vonalon az egyetemi bajnokságban.
Valamelyik korosztályban mindig kiemelkedően szerepelnek, legutóbb az U17-es bajnokságot sikerült megnyerniük. A kisebb korosztályokban mindig a dobogóért küzdenek, a felnőtt női és férfi csapatok az elmúlt öt kiírás többségét megnyerték az egyetemi-főiskolai országos bajnokságban (MEFOB), míg a férfi felnőtt csapat tavaly feljutott az NB I-be. A csapat tizedik születésnapja alkalmából sikerült kivívni a feljutást - először a klub történetében.
Az NB I-ben maradás volt a cél a 2022-2023-as szezonban. Sajnos ez nem mindig sikerült, és nem tudtak bent maradni az NB I-ben. Ennek ellenére jó érzés volt ott szerepelni, összetartó, jó szellemiségű csapat jött össze. Számukra az a legfontosabb, hogy az ELTE-BEAC futsalcsapatok kulturált versenysportos környezetben játsszanak idén, jövőre, és még sok-sok éven át a különböző bajnokságokban. Fiatalokból, saját nevelésű futsalosokból, illetve főként eltés hallgatókból, egyetemistákból szeretnék kialakítani a csapatokat, persze külsősökkel kiegészülve.
A Futsal Játékszabályai Részletesebben
A futsal játékszabályai nagymértékben eltérnek a nagypályás labdarugó szabályaitól.
- Játéktér: Minden esetben téglalap alakú. Fontos, hogy hosszának meg kell haladnia a szélességét. A nemzetközi mérkőzéseken a játéktérrel kapcsolatban figyelembe kell venni, hogy hossza minimum 38m és maximum 42m. Szélessége pedig minimum 18m és maximum 22m. A játéktér sima felületű, ajánlott a fa vagy műanyag borítású talaj. A játékteret jól látható vonalakkal jelzik. Az oldalvonal mellett található a cserevonal. A cserezónában kell a játékosoknak a cserét elvégezni. A mérkőzés folyamán a cserék száma korlátlan. A cserét végre lehet hajtani, amikor a labda játékban illetve játékon kívül van.
- Kapuk: 3x2 méteresek.
- Labda: Gömb alakú, anyaga bőrből vagy más engedélyezett anyagból készült. Az átmérője 62 és 64 cm közé esik. Ha játék során a labda megsérül, akkor a játékot meg kell szakítani és a labdát ki kell cserélni.
- Játékosok száma: A játékot két csapat játssza, 5-5 főből áll. Ezek közül egy-egy kapus.
- Játékvezetők: A játékot minimum 2 fő vezeti. Az egyes számú játékvezető döntése a mérvadó, a kettes számú játékvezetőnek azonos jogok mellett a kispad rendjére is figyelnie kell.
- Játékidő: A mérkőzés két 20 perces tiszta játékidejű félidőből áll. Az időt az időmérő méri. Hosszabbítás esetén plusz 2x5 perc tiszta játékidő. A szünet időtartama max. 15 perc lehet.
- Mérkőzés kezdése és végeredmény: A mérkőzés kezdete előtt a játékvezető feldob egy érmét a levegőbe. Amelyik csapat a sorsoláson nyer, az a csapat térfelet választhat. A mérkőzést az a csapat nyeri, amelyik több szabályos gólt ér el. Ha döntetlenre kerül sor, ami azt jelenti, hogy mindkét csapat azonos számú gólt szerez, akkor 5-5 db nagybüntető rúgást kell végrehajtani. Nagybüntető rúgás a 6m-es vonal középpontjáról, illetve a kisbüntető 10 méterről történik.
- Szabálytalanságok és lapok: Szabálytalanságok illetve sportszerűtlenségekért figyelmeztetést kapnak a játékosok. Figyelmeztetési szankciók a sárga illetve a piros lap. Sárga lapból a játékos maximum 2 db-ot gyűjthet össze a mérkőzés folyamán. A második esetben a felmutatott sárga lap után a játékvezető automatikusan felmutatja piros lapot. Piros lap felmutatásával a játékos nem ülhet le a kispadra, hanem be kell mennie az öltözőbe. A csapata viszont két perc után kiegészülhet. Ha viszont a kevesebb létszámmal játszó csapat a 2 perces büntetőidő alatt gólt kap, akkor a gól után azonnal kiegészülhet.
- Szabadrúgások és oldalrúgás: A szabadrúgás kétféle lehet, van közvetett illetve közvetlen. Az oldalrúgással illetve a kapuskidobással nem érhető el közvetlenül gól. Oldalrúgásból közvetlenül nem érhető el gól. A labdát az oldalvonalra kell helyezni. Az ellenfél játékosainak a letett labdától legalább 5 m-re kell állni, 4 másodpercen belül játékba kell hozni a labdát.
- Az első öt szabálytalanság: Sorfal állhat a rúgó játékos elé, az ellenfél játékosainak minimum 5 m-re kell a letett labdától állni, a szabadrúgásból közvetlenül érhető el gól.
- Az 5. szabálytalanság után: Félidőnként és csapatonként az 5. szabálytalanság után minden további szabadrúgásból nagybüntető következik, és már nem állhat sorfal a rúgó játékos elé.
- Kapus szabályai: A kapus csak a saját büntetőterületén belül érintheti kézzel a labdát és csak a saját büntetőterületén belül szerelhet/védhet becsúszással.

tags: #magyar #futsal #tortenete





