Borbás Gáspár: A Magyar Labdarúgó-válogatott Történetének Első Gólszerzője

A kezdetek és a labdarúgás hőskora

Borbás Gáspár 1884-ben született, és akkor járt iskolába, amikor Magyarország ismerkedett az úgynevezett angol játékkal, más néven footballal. A gyerekek az üresen tátongó városi tereken, a grundokon kezdték el játszani, miután a tornatanárok megmutatták nekik a bőrlabdát, és megismerkedtek a szabályokkal. Borbással a polihisztor Stobbe Ferenc (későbbi szövetségi kapitány, játékvezető, a BTC kapusa) ismertette meg a labdarúgást, a pesti városháza melletti grundon rúgta a bőrt.

A futball csakhamar a polgári középosztály szórakozásává vált, a sportág résztvevői kávéházakban vitatták meg a meccsek alakulását. Borbás 15 éves korában, hol máshol, egy kávéházban alakult meg az FTC, és mivel azt ígérték neki, ott kaphat dresszt, belépett a klubba. Borbás volt az FTC történetének első gólszerzője bajnoki meccsen.

Borbás hamar a bal szélre került, az első meccsét a BTC ellen játszotta a magyar foci bölcsőjében, a pesti Millenárison, 1901. február elsején. Az első feljegyzett hazai klubmérkőzést az FTC játszotta a Magyar Úszó Egylet (MÚE) ellen, ahol Borbás Gáspár szerezte az első gólt - interjúban mesélt erről később.

A csapatnak nem saját pályája, „saját” grundjai voltak a Rezső tér, a Hadik laktanya és a Műegyetem mellett. Az 1940-es évekig még azt sem szabályozták, hogy egy csapatnak füves hazai pályája legyen, így a csapadékosabb hónapokban a meccsek zöme dagonyázásra emlékeztetett. Idővel az FTC-nek is lett saját pályája, a Soroksári úti „homokos” placc. A korabeli magyar csapatoknak nem voltak edzéseik: ahányan épp összegyűltek a pályán, elkezdtek játszani. Az FTC-pálya mellett kecskék legeltek, időnként a játéktérre tévedtek. A játékosok a pályát szegélyező bódéban öltöztek, és a szabad ég alatt zuhanyoztak.

Az első válogatott gól és annak fogadtatása

Borbás Gáspár ott volt Magyarország első hivatalos mérkőzésén, amelyen a reprezentatívok (erre a névre hallgatott akkoriban a nemzeti csapat) 1902. október 12-én 5-0-ra kaptak ki Ausztriától Bécsben, a Wiener Athletiksport Club pályáján. Az első magyar gólra 1903. április 5-ig kellett várni: a magyar-cseh mérkőzésen a prágai német egyletek játékosai alkották az ellenfelet a Millenárison. Borbás Gáspár szerzett vezetést, a magyarok 2-1-re győztek.

A mérkőzés fogadtatása azonban vegyes volt. „Nem hozott valami nagy dicsőséget” - írta a Sport-Világ; „sovány eredmény” - fanyalgott a Magyar Nemzet; a Magyarország c. lap pedig megállapította, hogy a csapaton „meglátszik az összjáték hiánya”. Mivel a lapok szerint a „prágai játékosok selejtjéből” rakták össze az ellenfél csapatát, így szinte kudarcként tálalták az első győzelmet. A korabeli sajtó ekkor még jóval többre tartotta a klubfocit, éveknek kellett eltelnie, mire történelmi győzelemként tekintettek vissza az első válogatott sikerre. Borbást „magas termetű, nyúlánk, kreol arcú” játékosként írják le, aki nagyon ügyesen játszott.

Sokoldalú sportoló és az első „doktor labdarúgó”

Borbás afféle all round sportember volt: nemcsak focizni, hanem futni is nagyon tudott. Olyannyira, hogy az 1904-es olimpiai válogatón is elindult 100 és 200 méteres síkfutásban, és bár nem tudott rajtgödröt csinálni, mindkét számot megnyerte, és utazhatott volna a nyári játékokra. Apja, Borbás Gáspár, a fővárosi tiszti ügyész azonban nem engedte el, mert fia már a budapesti jogi karon tanult. Így aztán maradt a futball, amely akkoriban polgárság sportja volt.

Borbás jogot végzett, s megillette őt a „doktor” titulus - ebben is ő volt az első. 1907-ben megszerezte a jogi diplomát és a doktori címet. Ő az első doktor labdarúgó, 1908-ra pedig az egyik legtöbbre tartott magyar játékos. Egy 1912-es kimutatás szerint a magyar focisták mindegyikének volt legalább érettségije, többségük hivatalnokként vagy mérnökként dolgozott.

Borbásék testedzésnek fogták fel a sportot, és szórakoztatni akarták a közönséget. Pénz nem járt érte, a Fradi játékosai például ropogós sóskiflik formájában kapták meg a győzelmi prémiumot egy ferencvárosi péktől, s azt hitték, a jó kondíció evéssel érhető el, vagy azzal, ha a meccs előtti napon időben lefekszenek aludni. „Mi azt hittük, hogy a jó kondíciót a jó evéssel érhetjük el, és legfeljebb még azzal, ha pénteken és szombaton idejében lefekszünk.”

Borbás Gáspár pályafutásának főbb mérföldkövei

Az alábbi táblázat Borbás Gáspár kiemelkedő futballpályafutásának legfontosabb adatait foglalja össze:

Az FTC európai hírneve és Borbás nemzetközi szerepe

Amikor 1910-ben hazatér az FTC-hez, összeáll a Schlosser, Borbás csatársor. Csodás volt az együttműködésük a bal oldalon: „Slózival a szemünk villanásából is megértettük egymást.” Az FTC fejlődése megkérdőjelezhetetlen, óriási meglepetésre 1910-ben 2-1-re legyőzi a klasszis csapatnak tartott angol Barnsley-t. A válogatott is beindul, 1911-ben legyőzi a svájciakat, az osztrákokat, és a németeket is idegenben - Borbással a soraiban.

Külön fejezetet kap Borbás Barna könyvében az FTC híres európai turnéja: a zöld-fehérek 1911 decemberében négy győztes meccset játszottak Németországban (Hamburg 5:3, Bremen 5:0, Hertha 4:2, Preussen 7:2). „Szinte leigázottnak tekinthetjük a német labdarúgó-sportot” - írták itthon a lapok. Németországból aztán Angliába utazott a Fradi.

Az első magyar-angol klubmeccs a Woking-FTC volt, amely az English Wanderers elleni találkozó felhozó mérkőzése volt. 3-2-re győz az FTC, ez az első magyar futballsiker Angliában, Borbás is lő gólt. Budapesten az utcán ünneplik a csapatot az emberek. Annak lehetünk tanúi, ahogy az FTC 110 évvel ezelőtt megalapozza a máig tartó népszerűségét. Az FTC nemzetközi hírnevet, kis túlzással identitást szerzett a magyar futballnak - a lapok tudósításai szerint valójában Magyarországnak, mely eladdig az Osztrák-Magyar Monarchia ismeretlen vidéke. A tömegben az emberek a vállukon vitték a játékosokat, a színházak díszelőadást tartottak nekik. Juhász Gyula így élte meg a felemelő napokat: „(a futball) az egyedüli tér, hol nemzeti önállóságunk méltóképpen kifejezésre jut”.

Visszavonulás és közéleti szerepvállalás

Borbás 1916-ban vonult vissza a futballtól, 41-szeres válogatottként. Később nyilatkozott róla, hogy taszította a profizmust és az álamatőrizmust (vagyis a bújtatott pénzbeli, természetbeli fizetséget a fociért). A futballt amatőr formában tartotta elfogadhatónak, sokat adott neki, megtanította küzdeni, „életharcossá” nevelte. „Hálát adok a sportnak, hogy megtanított küzdeni. […] Szívembe írta, hogy sohasem szabad csüggedni, igazi életharcossá nevelt” - nyilatkozta Borbás Gáspár az Ujságnak 1930 karácsonyán.

Borbás ekkor már fogalmazóként dolgozott a fővárosi tiszti ügyészségen. Nem is kérdés, hogy a családi elvárásoktól vezérelve értelmiségi pályán helyezkedett el. Borbás az értelmiségi felelősségtől vezérelve már sportpályafutása idején is élénken érdeklődött a közügyek iránt. Amikor 1916 elején kinevezik fővárosi tiszti alügyésznek, az októberi utolsó válogatott meccse után Bárczy István polgármester így fogalmazott neki szemtől szemben: "Nézze, Gazsikám, vagy gladiátorkodunk, vagy ügyészkedünk.” Az FTC nem feledkezett meg róla, felkérte főtitkárnak és az MLSZ is beválasztotta a Jubileumi Bizottságába. A köztisztviselők szövetkezetének csapatát szigorúan ingyen, amatőr alapon edzette.

Szabadkőművesként, politikusként, embermentőként

Borbás Gáspár szabadkőműves páholy tagja volt, a nyilas vészkorszakban embereket mentett, a kommunista diktatúra idején pedig reménykedett, hogy elkerüli a kitelepítést. Igen, az volt. 1915. márciusában a Corvin Mátyás pesti szabadkőműves-páholy tagjává választják a Drechsler palotában. Különböző páholyok tagja ekkoriban az FTC-alapító Springer Ferenc és Brüll Alfréd MTK-elnök is. Az MLSZ-alapítók közül is sok szabadkőművest találunk, például Hajós Alfrédot vagy a négyszeres olimpiai bajnok vívót, Fuchs Jenőt. Borbás mester magas fokig jut a páholyában, a szabadelvű, reformpárti csoporthoz tartozott.

Szabadkőműves páholytagsága miatt 1921-ben nyugdíjazták tiszti alügyészi állásából. Harminchét éves volt ekkor. Később a Magyar Köztisztviselők Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetének ügyvezető igazgatójaként azért dolgozott, hogy a rosszul fizetett, mostoha viszonyok között tengődő köztisztviselők olcsó élelmiszerekhez jussanak. A szövetkezetek felé fordult ekkor: a köztisztviselők szövetkezetének ügyvezetője, szövetkezeti ügyvéd lett, szövetkezeti boltok készleteit ellenőrizte, sokat publikált, nyilatkozott. Az aránytalan vagyoneloszlás miatt kritizálta írásaiban a kapitalizmust, ám a szocializmust is elutasította, és a szövetkezeti működésben látta a kiutat. Európát alig egy évvel Trianon után egységes gazdasági övezetté alakította volna.

Borbást a 30-as években a politika is beszippantja: megalakul a Nemzeti Radikális Párt (NRP), a Horty-korszak ellenzéki mozgalma, élén Bajcsy-Zsilinszky Endrével. A budai választókerület NRP-s vezetője Borbás Gáspár lett, bekerült a párt gazdasági bizottságába is. Tulajdonképpen a Bajcsy körüli értelmiségi tanácsadói kör tagja volt. Politikai hitvallásuk már az előtt rokon volt, hogy ismerték volna egymást - mindketten elutasították a kapitalizmust és a szocializmust, függetlenségi politikára vágytak.

Az 1930-as évek az Európában divatos politikai és gazdasági antiszemitizmustól volt hangos, Borbás Gáspár és családja gondolatban és tettekben is állást foglalt a mérgező irányzattal szemben. A zsidótörvények elfogadása után zsidó gépírónőt alkalmazott, amiért a hatóságok pénzbírságot róttak ki rá. A volt futballistának jogászként voltak zsidó ügyfelei, és a gépírónője is zsidó volt - akkor is, amikor ezt már törvény tiltotta, és pénzbírsággal sújtották miatta. A kettészakadt jogi kamarában a keresztény-nemzeti vonalhoz (KÜNSZ) csatlakozott, amely elutasította az antiszemitizmust és a szélsőséges gondolatokat. A csoport évekig késleltetni tudta az antiszemita intézkedéseket.

1944-ben aztán több zsidó kollégája is neki adta át ügyvédi praxisát, köztük az érsekújvári születésű Teller Miksa (a világhírű atomfizikus, Teller Ede édesapja). Az ilyen gondnokságért Borbás nem kért, és nem is kapott honoráriumot. Tellernek rendszeresen vitt élelmiszert és készpénzt. Teller az 1945-ös igazolóeljárásban szereplő dokumentumban azt írta Borbásról, hogy még azután is látogatta őt és feleségét, hogy egy védett házba kellett menekülniük a nyilas terror elől. Borbás Gáspár pénzt és élelmet is juttatott nekik. A 40-es években Borbás többek között a Halmy családnak is segített megőrizni a birtokát, melyet a negyedik zsidótörvény alapján koboztak volna el.

Utolsó évek és emlékezete

Életét egy korábbi sportsérülés következményei is megkeserítették: annak idején egy prágai meccsen eltört a medencecsontja, idős korában emiatt volt kénytelen bottal járni. Ha nem volt muszáj, nem ment ki az utcára - egykori élsportolóként szégyellte a segédeszközt. Zárkózottan élt, káros szenvedélytől mentesen. Amikor 1969-ben a Magyar Nemzet interjút készített vele, nehezen állt kötélnek. „Nem szeretem a nyilvánosságot, s a mai futball problémáihoz nem is tudok hozzászólni” - mentegetőzött. Aztán mégiscsak kiderült, hogy látta focizni Pelét és Eusébiót. A korszak kiválóságainak a technikai tudását elismerte, de hiányolta a váratlan húzásokat.

Amikor 1974. május 3-án meghívást kapott az FTC jubileumi díszközgyűlésére, feleségét küldte maga helyett, s rövid levelében azt írta: „Csípőízületi gyulladásom lehetetlenné teszi számomra a személyes megjelenést, ezért angyali jóságú feleségem viszi el üdvözlő soraimat.” Két évvel később, 1976-ban hunyt el, 92 évesen. Az ügyvédek névjegyzékéből végül 1958-ban törölték őt.

Borbás Gáspár mellszobra az FTC-MVM Népligeti Sportközpontban található, amelyet egyik dédunokája, Borbás Márton készített. Az emlékezetes, történelmi góljain kívül Borbás volt az első magyar labdarúgó, aki elérte a 25 válogatottságot és aki jogi végzettséget szerzett. Nyíri Zoltán, az FTC ügyvezető alelnöke arról beszélt: Borbás Gáspár olyan sportoló volt, aki kiaknázta rendkívüli tehetségét. Emlékeztetett rá, hogy 1928-ban a valaha volt legjobb balszélsőnek nevezték, amikor pedig arra volt szükség, embereket mentett, ezért nála jobb példaképet nem is tudna a Ferencváros a fiatalok elé állítani. A szobrot Borbás Gáspár dédunokája, Márton készítette, aki testvérével, az üvegtervező művész Dorkával, továbbá Tobak Csabával és Nyíri Zoltánnal közösen leplezte le az alkotást.

tags: #magyar #futtball #valogatott #tuortenetenek #elso #golszerzoje

Népszerű bejegyzések:

• Időtlen római remekmű Pulában
• A fociklubok gazdálkodása Magyarországon
• MLSZ Budapesti Igazgatóság Határozatai
• Kapus és edző: Petry Zsolt
• Nadeshiko Japan felemelkedése