A Budapest Honvéd FC Labdarúgócsapatának Története
A Budapesti Honvéd Sportegyesület labdarúgása csapatsportágaink egyik zászlóshajója volt. A labdarúgók a klasszisok egész sorát adták a sportágnak. A Budapest Honvéd FC Magyarország egyik legismertebb labdarúgócsapata Budapest XIX. kerületéből. A kispesti klub jelenleg a magyar labdarúgó-bajnokság második osztályában szerepel.
Az egyesületet 1909-ben Kispesti AC néven hozták létre, majd 1926-ban a Kispest FC nevet vette fel, és 1944-ben egy rövid ideig másodszor is az alapításkori nevét használta. Már 1904 elején felbukkant egy-egy kezdeményezés Kispesten a labdarúgás meghonosítására. A Kispesti Sport Club néven megalakult sportegyesület diákokból álló csapatát benevezték az Ifjúsági Labdarúgó Szövetségnél, ennél többet azonban nem tudni a klub sorsáról. Egy lelkes tanár dr. Varga Bálint kezdeményezésére az Éder vendéglőben alakította meg társaival a Kispesti Athletikai Club-ot 1908. augusztus 10-én. Az atlétika, torna és a vívás mellett kisebb vita után a labdarúgást is felvették a sportágak közé. Az elnök dr. Varga Bálint, a klub intézője Bede István a vívók, és Mayer Béla a labdarúgók részéről lett. Az alapszabályt azonban a tagok nem fogadták el, Varga Bálint megsértődött és lemondott. Az egyesület ügyeit egy évig Bede István intézte, aki elsősorban a teremsportokat favorizálta. A vita egyre élesedett a két párt között, ráadásul az anyagi nehézségek is gyötörték a klubot. Ennek enyhítésére 1909. február 1-jén KAC bált rendeztek, melynek bevételének (100 korona) elosztása újabb vitát kavart. 1909 tavaszán beindult a labdarúgó élet a Katona réten (a Fő u. és a Batthyány u. közötti grund). Az első nem hivatalos mérkőzések Erzsébetfalva, Lőrinc, Rákosliget és Rákoscsaba csapatai ellen voltak. A két párt közötti ellentéteket a két mecénás, Schmoch Károly és Szűcs László próbálta elsimítani, nem sok sikerrel. 1909 júliusában a felbomlás veszélye fenyegette a KAC-ot. A sok belső vita miatt elhagyta az egyesületet Szűcs László alelnök és Krausz Jenő, a labdarúgó szakosztály vezetője is. 1909. augusztus 3-án, majdnem egy évvel az első kezdeményezés után a tisztújító választmányi gyűlésen végleg megalakult a Kispesti Atlétikai Club nyolc szakosztállyal (atlétika, birkózás, kerékpár, ökölvívás, tenisz, torna, vívás és labdarúgás). 1909. december 10-én az MLSZ felvette tagjai közé a KAC-ot. Az első barátságos mérkőzést a Magyar AC tartalék ellen játszotta a Kispest, melyet 5:0-ra elvesztett. Az MLSZ a csapatot a Pestvidéki Bajnokságba sorolta be, amely 1909. szeptember közepén indult és kétfordulós volt. Ez volt a Kispest első hivatalos bajnoksága. Az első mérkőzés győzelemmel végződött... 1909. szeptember 19-én Monoron 3:1-re nyert a csapat. 1910 őszén az MLSZ létre hozta a IV. osztályú bajnokságot. Miután Kispestet a budapesti kerülethez csatolták, benevezett a bajnokságba. A nevezés késve érkezett, mivel a Kispest addig a vidékhez tartozott. A KAC nem tehetett a késésről és a többi egyesület sem ellenezte az indulását, így a Labdarúgó-szövetség elfogadta a jelentkezést. Az 1910-11. évi bajnokságban meglepetésre a 2. Az 1911-es év komoly változásokat hozott az egyesület életében. Kispest egyik leggazdagabb polgára, Csimár Károly építész lett a KAC elnöke és rögtön 1000 koronát adományozott a klubnak. Ez akkoriban rendkívüli segítség volt a szegény KAC számára. Az 1911-12. évi III. osztályú bajnokságban a 8. helyen végzett a Kispest. 1913-ban ünnepelte a csapat az első bajnoki címét a III. osztályban.
Az 1913-14-es bajnoki évben a labdarúgás népszerűségének nagymérvű növekedése, a sportág rohamos térhódítása a budapesti egyesületek létszámát 55-ről 71-re gyarapította. Ezért az MLSZ kénytelen volt átszervezni a bajnokságot. Az MLSZ - a sok bevonulás, és nem utolsósorban az egyesületek között is kitört kisebbfajta háborúskodások miatt is - kénytelen volt a bajnokságokat ideiglenesen szüneteltetni és a különböző díjmérkőzések megrendezését és lebonyolítását az egyesületekre bízta. Az MTK vezette tábor (az igazságpártiak) a Hungária-serlegért játszott, az FTC köré tömörült békepártiak pedig az Auguszta-serlegért. 1915 tavaszán - a két tábor megbékélése után - az egyfordulós Amatőr Liga bajnokságot írták ki, 14 résztvevővel. A Kispestnek a II. osztály következett volna, de érthetetlen módon a Pestkörnyéki Serleg bajnokságba osztotta be a szövetség, ahol a 2. helyet szerezte meg. 1914 nyarán kitört a világháború, emiatt nem indult el a bajnokság. Helyette a legjobb csapatoknak az MLSZ kiírta az Auguszta Serleget. Az ekkor lejátszott mérkőzéseken a KAC a 4. helyet szerezte meg. A mozgósításkor a KAC teljes első csapatát elvesztette. Katonai szolgálatra vonult be Novák, Kollarik, Simon, Szabó, Kincs, Kiliti, Boldog, Jurcsó II., Schiller II., Kónya és Papek. 1915 őszén 4. 1916. szeptember 13-án lejátszotta első NB I-es bajnoki mérkőzését a KAC Kispesten, a Sárkány utcában. Kispesti AC - III. 1919-1920. Szenzációsan kezdett a Kispest. A 7. fordulóig 100%-os teljesítményt nyújtott a KAC. A bajnokság végén nagy meglepetésre 2.
1921 végén kirobbant a kispesti profi per. A nagy szegénység miatt a játékosok ruhákat, cipőket és egyéb dolgokat fogadtak el, és ez bűn volt akkor. Feljelentés következtében - habár minden csapat ugyanezt cselekedte - megindult az a bizonyos profi per, amely aztán tönkretette ezt a sokra hivatott csapatot. A legjobb játékosokat eltiltották, majd a nagy egyesületek elvitték őket. 1926 decembere arany betűkkel íratik be az egyesület történelemkönyvébe. Balla, Cesznák, Grohmusz, Mádi, Gregor, Marton, Borsos, Juhász, Jurácska, Hecktl, Mátéffy. Az 1926-os bajnoki szezon végével lezárult egy korszak a magyar labdarúgás történetében. Véget ért az amatőr, vagy inkább ál-amatőr korszak. A harmincas évek eleji gazdasági válság tovább súlyosbította a magyar labdarúgás helyzetét is, amely egyrészt újabb adókban, másrészt az ál-amatörizmus veszélyes formájában mutatkozott meg. Siettette ezt a folyamatot az a tény is, hogy a szomszédos osztrákok - Európában elsőként - már 1925 őszén bevezették a professzionizmust. Az MLSZ - tanulmányozva az osztrák labdarúgás helyzetét - kimondta: átszervezik a magyar labdarúgást és ők is bevezetik a professzionizmust. 1926 nyarán megtörtént a szétválasztás, s ezzel a magyar labdarúgás szervezetének átalakítása is. 1938-ban először indult a Kispest a Közép-európai Kupában. 1940-41.
1944-ben a Nagyváradi AC és a Gamma legyőzése után, a Szent László kupa döntőjében még a Fradi sem tudta megállítani a Kispestet. Mindszenti, Olajkár I., Perjési, Bozsik, Gazdag, Zalai, Egresi, Béres, Nemes, Mészáros, Puskás. Edző: id. összeállítású csapat a 2. 1949-50. Az aranycsapat kialakulásának éve volt. A Honvéd nagy fölénnyel nyerte fennállásának első bajnokságát. Szinte ugyanazzal a tizeneggyel nyerte a bajnokságot a csapat, hiszen mindössze 15 játékos jutott szóhoz a bajnokság során. Életem egyik legboldogabb napja a mai. 1950 ősze. A politikai változások miatt ekkor már Bp. 1951. 1936-ban nyert utoljára bajnokságot veretlenül magyar csapat (Hungária). 1952-ben ezt a bravúrt ismételte meg a Bp. Honvéd, mindössze öt döntetlennel zárta a bajnokságot. Lendületes csapatjátékával és küzdeni tudásával múlta felül a Bástyát. A második félidőben mindig tudott újítani a csapat, hiszen többször is vesztes állásból tudott fordítani. Kalmár Jenő 18 játékost szerepeltetett. A gólkirály Kocsis Sándor lett. 1953. Ismét „csak” ezüst, viszont Puskás Ferenc megint gólkirály lett. Egy újabb diadal is született ebben az évben, a Húsvéti Torna győztese is a Honvéd lett, legyőzve az Austriát és a Rapidot is. A magyar bajnokság kicsit háttérbe szorult a sok portya és válogatott mérkőzések (VB) miatt. Így fordulhatott elő, hogy az 1954-es bajnokság 1955-ben ért véget. A kispesti pályát építették ebben az évben, ezért a Honvéd hol a népligeti Vasas pályán, hol az Üllői úton, hol pedig a Népstadionban játszotta hazai mérkőzéseit. A kispesti csapat először rúgott 100 gólt egy bajnokságon belül, és természetesen megnyerte azt. 1955-ben a bajnoki cím mellé két gólkirályi cím is Kispestre került, hiszen Czibor és Machos egyaránt 20-20 gólt szerzett.
1956. A forradalom éve, a bajnokság félbeszakad. Bár a csapat az élen állt és valószínűleg meg is nyerte volna, nem hirdettek bajnokot. A Húsvéti Tornát ismét megnyerték. A BEK azonban nem hozott sikert, a Bilbao kiverte a Honvédot, de ekkor már a csapat a széthullás felé tartott. A spanyolok ellen mindkétszer idegenben játszottak (Bilbao 2:3, Brüsszel 3:3). Ezután a csapat portyázni ment Brazíliába, ahol több mérkőzést is játszott. Tichy, Machos, Solti és Palicskó nem ment Dél-Amerikába, így ők mentesültek a büntetés alól. Töröcsik I. és Dudás előbb hazatért, őket április 7-éig tiltották el, a később hazatért Bozsikot, Bányait, Rákóczit, Faragót, Budai II-t és Kotászt június 7-éig. Május 1-jén azonban elengedték mindenkinek a büntetését. Az eltiltások és a távol maradott játékosok hiánya demoralizálta a csapatot és a 11. helyen végzett a bajnokság végén. A közönség azonban továbbra sem pártolt el a csapattól, hiszen az 1957-58-as bajnokságban a Népstadionban továbbra is sok néző előtt játszottak (Vasas ellen tavasszal 45, ősszel 80, az MTK ellen 65 ezren voltak jelen). A Honvéd összeszedte magát és mindössze egy ponttal maradt el a bajnok MTK mögött. 1959-ben az új gólkirály neve Tichy Lajos, aki ezt a címet még négyszer begyűjtötte magának. Nem búcsúzom el végleg, engem minden Kispesthez köt. 1963 őszén hajszál híján bajnok lett a csapat, de gólaránnyal a második helyre szorult. Takács, Dudás, Sipos, Marosi, Nógrádi, Vági, Nagy A., Komora, Tichy, Tóth K., Katona. Edző: Kispéter Mihály. Nem volt ez rossz év hiszen a bajnokságban a 2. lett a csapat, és a gólkirály is Kispesti lett Tichy Lajos személyében. 1965-ben csak egy Húsvéti Torna győzelem került a dicsőséglistára. 1969-ben új csapat épült és Kozma Misi góljaival az ezüstéremig menetelt a csapat. 1971-ben Kozma gólkirály lett (ezt még 1974-ben és 75-ben is megtette), és az év játékosa is Kispestről kerül ki, a csupa szív Szűcs Lajos személyében.
A klub életében azonban a sikerek voltak meghatározóak, és ezek közül két aranykorszak is kiemelkedik. Az első az 1950-es években volt, amikor a gárdának Budapesti Honvéd SE volt a neve, és a korra jellemzően a háttértámogatást az első számú katonacsapatnak a Honvédelmi Minisztérium biztosította. A „Nagy-Honvéd”-nak nevezett klub a legjobb labdarúgókat ebben a korszakban tudhatta magáénak: Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Bozsik József és Czibor Zoltán az Aranycsapat gerincét is képezték. Nekik nagy szerepük volt abban, hogy a csapat az 1950-es években négyszer nyert magyar labdarúgó-bajnokságot.
Az 1980-as és 1990-es évek elején volt a klub második aranykorszaka, amikor nyolc bajnokságot nyert. Előbb Komora Imre vezérletével 3 bajnoki arany és egy kupagyőzelem gazdagította a kincsestárat. Ennek az időszaknak a meghatározó játékosai Kovács Kálmán, Détári Lajos, Illés Béla, Halmai Gábor és Vincze István voltak. Ez időben külön meg kell említeni a csapat korábbi játékosát, majd edzőjét, Tichy Lajost, akinek oroszlánrésze volt a sikerek elérésében. 1980-ban eljött a honvéd szurkolók által régen várt bajnoki cím. 25 évet kellett nekik erre a sikerre várni. A csapat trénere a legendás Tichy Lajos volt. A bajnok Bp. Honvéd SE játékosai: Gujdár Sándor - Paróczai Sándor, Kocsis István, Garaba Imre, Varga József - Gyimesi László, Dajka László, Nagy Antal - Bodonyi Béla, Weimper István, Kozma Mihály. Ennek az időszaknak a meghatározó játékosai Andrusch József, Sallai Sándor, Nagy Antal, Garaba Imre, Varga József, Gyimesi László, Sikesdi Gábor, Détári Lajos, Dajka László, Bodonyi Béla, Esterházy Márton, majd az ifjúsági Európa-bajnok Kovács Kálmán voltak. 1988-89-ben Bicskei Bertalan vezetésével két bajnoki aranynak és egy kupa sikernek örülhettek. Ezután egy hullámvölgy következett, még a kiesés szele is megérintette a csapatot, hiszen az osztályozón majdnem kipottyant az első osztályból. A következő évben azonban újra a csúcson volt a csapat, ezúttal Mezey György vezérletével. A BEK-ből a kor egyik legjobb csapata az olasz UC Sampdoria búcsúztatta a csapatot. Kispesten 2-1 re verte a magyar csapat a taljánokat, a visszavágón, Genovában azonban 3-1-es vereséget szenvedett.
Hosszú ideig (2017-ig) utolsó bajnoki címét 1993-ban egy finn mesternek, Martti Kuuselának köszönheti a gárda. Ekkor Illés Béla, Halmai Gábor és Vincze István voltak a meghatározó játékosok. A nagy sikerek után jött a leszálló ág. 1996-ban még egy Magyar labdarúgókupa siker gazdagította a dicsőséglistát, de lassan hanyatlásnak indult a Kispest. Évről évre a kiesés ellen küzdött a csapat. A jó játékosokat nem voltak képesek megtartani. A gondok mellett politikai nyomás is nehezedett az egyesületre, így nem volt meglepetés, hogy 2003-ban bekövetkezett a klub történetének legsötétebb éve. Megtörtént az, ami a fennállás óta még soha, kiesett az NB I-ből a Kispest. A következő szezonra a játékosállomány szinte teljesen kicserélődött. Gálhidi György vette át a csapat irányítását, és rövid idő alatt csodát művelt a fiúkkal. A másodosztályt rajt-cél győzelemmel nyerték, és a Magyar labdarúgókupa döntőjébe is bejutottak. A döntőt a Ferencváros ellen játszotta a Kispest, a Puskás Ferenc Stadionban (csak) 4000 néző előtt. A mérkőzés végül 3-1-es Fradi győzelemmel zárult. Ezek után már csak azért imádkozhattak a Honvéd szurkolói, hogy a zöld-fehérek megnyerjék a bajnokságot, mert akkor a kedvenceik indulhatnának az UEFA-kupában. Ez végül így is lett, mert a Ferencváros megnyerte a bajnokságot az Újpest előtt 1 ponttal. A 2004-05-ös UEFA-kupában az 1. selejtezőkörben az örmény FA Mika Jerevant sorsolták a Honvéddal össze. A Bozsik József Stadionban 1-1-es döntetlen született, míg Örményországban 1-0-ra nyert a magyar csapat, így 2-1-es összesítéssel lépett tovább a gárda. A 2. selejtezőkörben lengyel ellenfél került a Honvéd útjába. Lengyelországban 1-0-s hazai győzelmet aratott az Amica Wronki. Magyarországon szintén hazai győzelem született, 1-0 arányban a Honvéd javára. A csaknem százéves történelem mélypontja, a másodosztályú szereplés után azonban ismét megragadtak az élvonalban - 2005-ben a 11., egy évre rá a 13. 2006 nyarán aztán földindulás-szerű változások zajlottak: a klub vidékre költöztetésével fenyegető olasz főtulajdonost Pier...
Összességében az eddigi történelme során tizennégy alkalommal nyert magyar bajnoki címet, tizenkétszer volt ezüstérmes és hat alkalommal bronzérmes. A Magyar Kupát nyolcszor nyerte el, a magyar labdarúgó-szuperkupa döntőjében háromszor játszhatott, de eddig ott győzni még nem tudott. A legnagyobb nemzetközi sikerét 1959-ben érte el, amikor megnyerte a Mitropa kupát. A magyar labdarúgó csapatok élvonalbeli mérkőzései alapján számított eredményességi listán az előkelő 3. helyet tudhatja magáénak.
A csapat hivatalos mezszíne 1991 óta a piros-fekete, visszatérve a Kispest elnevezés idején használt színekhez, amelyek az 1949-1991 között használt piros-fehéret váltották le. A klubcímer 2020 augusztusában szurkolói kérésre változott.
A Budapesti Honvéd Sportegyesület labdarúgása csapatsportágaink egyik zászlóshajója volt. A labdarúgók a klasszisok egész sorát adták a sportágnak.
