A magyar jégkorong legendái: Bóna István pályafutása és a sportág története

A BKV Előre SC sporttelepének, vagy pontosabban sportcentrumának modern képe arról tanúskodik, hogy a sportkluboknak a rendszerváltozást követő, nehéz időszaka ellenére is létezhetnek sikertörténetek. A klub élén 2008 februárja óta Hudák Gábor, a Ferencváros legendás hokicsatára áll ügyvezetőként. Az igazgatói irodában, ahol trófeák sokasága emlékeztet a BKV Előre sportolói által elért sikerekre, mindössze egyetlen bekeretezett fotó, a szapporói aranycsapat képe jelzi Hudák úr hokis kötődését.

Amikor Hudák Gábor (47 éves) elmeséli, hogyan került a BKV Előréhez, egy rejtett hokis szál is kibontakozik: „Olvastam egy hirdetést, miszerint a BKV Előre ügyvezetőt keres - mondja Hudák Gábor, miközben a titkárnő (mellesleg a hajdani kiváló kapus, Bóna István felesége; íme, azért egy rejtett hokis szál!) behozza a gőzölgő kávét.” Ez a személyes kapcsolódás vezeti fel a magyar jégkorong történetét, amelyben Bóna Istvánhoz hasonlóan sok sportoló hagyott mély nyomot.

A jégkorong gyökerei és nemzetközi elterjedése

A jégkorong, mint sportág, évszázadokra visszanyúló gyökerekkel rendelkezik. Vannak olyan kutatások és adatok, miszerint már 4000 évvel ezelőtt játszottak a jégen, amit korabeli falfestményeken található jelenetekkel vélnek igazolni. Ezek az „igazolások” erősen szubjektívek, ám tény, hogy az észak- és dél-amerikai indiánok múltjának kutatása közben fel lehetett fedezni olyan jeleneteket, amelyek megindíthatták a jégkorongot is szerető kutatók fantáziáját. Az emberekben a létfenntartást biztosító vadászaton és gyűjtögetésen kívül hamar kialakult az igény arra, hogy kikapcsolódjanak, és ehhez a botokkal, majd korcsolyákkal űzött labdajátékok kiváló lehetőséget biztosítottak.

Európában a bot- és labdajátékok a kereszténység előtti időkre nyúlnak vissza, mint az ír hurling vagy a skót shinty. Ezek a játékok télen is népszerűek maradtak, és a befagyott tavakon, folyókon hasonlóan lehetett kergetni, ütni, rúgni a labdát, ráadásul nem csak futva, hanem a jégen csúszva is. A csúszás történhetett akár talpon, akár korcsolyán, hiszen nagyon hamar megjelentek a cipőre erősített különböző csont, majd fémdarabok, amelyekből a korcsolya kifejlődött. Ezekből a jégen játszott, labdát bottal ütő játékokból alakult ki Angliában a bandy, amely széles körben elterjedt, nemcsak Angliában, hanem a kontinensen, így Magyarországon is.

Kanadában és az Egyesült Államokban egészen más irányt vett a jégen űzött csapatjáték. Az angol gyarmatosítás során az angol katonák magukkal vitték Kanadába az otthon már megszeretett bandy-t, amelynek gyakorlásához a kanadai tél ideális feltételeket teremtett. A mendemondák szerint egy Québec melletti katonai helyőrség (William erőd) udvarán kezdődött minden, ahol a katonák egy ott talált kicsiny fadarabot kezdtek el kergetni a seprűkkel. Ez volt a világtörténelem legelső „jégkorong-mérkőzése”. Az új játék viharos gyorsasággal terjedt el Kanadában, immáron valóban jéghokinak hívták. Az első szervezett mérkőzést 1875. március 3-án játszották. Lord Stanley Preston, Kanada főkormányzója, aki maga is a játék nagy rajongója lett, 1893-ban egy ezüst tálat vásárolt és felajánlotta, mint vándordíjat a legjobb kanadai csapatnak.

A jégkorong Magyarországon: Az FTC megalakulása és a korai évek

Az 1920-as évek közepén Magyarországon is központi kérdéssé vált, hogy a labdás jégjátékot, a bandy-t vagy pedig a kanadai stílusú jéghokit űzzék. 1928-ban az FTC-ben is eldőlt ez a kérdés, és mint a sportvonalon szinte mindig, ezúttal is abban az irányban, amely a további fejlődést szolgálta. Az FTC vezetői 1928. október 28-án tartották meg a jégkorong szakosztály alakuló ülését. Az első hivatalos mérkőzés dátuma 1929. február 18-a volt, azonban a bemutatkozás nem volt túl sikeres, az FTC 2-1-re kikapott az MHC csapatától. Ekkor még nem volt idehaza szövetség, így bajnokságokat sem írtak ki, csupán barátságos és díjmérkőzéseket játszhattak a csapatok.

1930. január 6-án a MAFC csapatát 5-1-re legyőzte az FTC és elérte története első győzelmét. Az 1930-as év már jóval jobban sikerült, mint az előző. 1931-ben az egyesület vezetősége lehetővé tette, hogy a fiatal csapat első ízben vívhasson nemzetközi mérkőzést, amelyre 1931. december 19-én került sor. Az ellenfél a jó erőkből álló Deutsche Eishockey, a prágai németek csapata volt, az eredmény pedig 6-1 az FTC javára. A győztes mérkőzést követően megnövekedett önbizalommal utazott a csapat az első külföldi túrájára, ahol Klagenfurtban két győzelem és egy vereség mellett a harmadik helyezést érték el.

Bár bajnokság nem volt, a rivalizálás nagyban folyt a hazai együttesek között. Ennek egyik „eredménye”, hogy a legeredményesebb játékost, Miklós II-t a rivális BKE elcsábította az FTC-től. 1937-ben indult el a magyar bajnokság, ehhez a szakosztály egy kiváló kanadai játékost, Frank Staplefordot szerződtetett játékos-edzőként. A nagy remények azonban hamar szertefoszlottak, mert a szövetség nem ismerte el a kanadai játékos játékjogát, aminek következtében az FTC visszalépett a bajnokságtól. Az első hivatalos bajnoki mérkőzésre így a következő, 1937/38-as bajnokságig kellett várni. Végül a Fradi bronzérmes lett az öt csapatot felvonultató bajnoki mezőnyben.

A háború utáni évek és a kommunista rendszer hatása

A II. világháború után az első mérkőzést 1946. január 17-én játszotta az FTC, ahol az MHC ellen nyertek 8-0-ra. Az 1949/50-es szezon új csapatneveket rajzolt a magyar hoki térképére, ahogy azt a futball történelméből sokan jól ismerik, a kommunista rendszer átalakította a magyar sportot, a tradicionális együttesek neveit megváltoztatta, a Fradiból így lett először ÉDOSZ, majd később Bp. Kinizsi. A sokéves erőfeszítéseket végül 1951-ben koronázta siker, ekkor nyerte meg az akkor Bp. Kinizsi néven versenyző csapat az első magyar bajnoki címet, méghozzá elsöprő fölénnyel, 100%-os eredménnyel.

Ennek a sikernek azonban nagy ára volt. Ahogy a futballban és a többi sportágban sem, a kommunista hatalom nem nézte jó szemmel a Fradi eredményességét. Szétszedték a csapatot, aztán átszervezték, megtörni azonban nem sikerült! Egy tervszerű fiatalítás kezdődött, amelynek eredménye nagyon gyorsan beérett Helmeczi Frigyes edzőnek köszönhetően. A fiatalítással együtt az eredmények sem maradtak el, hiszen a bajnoki címet követő három szezonban sorrendben a második, harmadik, majd újra a második helyen végzett a csapat. A Bp. Kinizsi Helmeczi Frigyes irányításával 1955-ben és 1956-ban újra bajnok lett!

Az ötvenes évek azonban a magyar hoki történetének talán legsötétebb időszakát is jelentik. „Akárhogy is próbálom átgondolni, egyszerűen nem találok ésszerű magyarázatot arra, hogy ez miért alakult így. Az egészen biztos, hogy valaki, az ország felső vezetői közül nem volt kibékülve a jégkoronggal, de hogy miért…? Arra gondolok, hogy a labdarúgók konkurenciáját látták bennünk, ugyanis volt olyan eset, hogy miközben a Városligetben tízezren jöttek ki egy hokimeccsre, a focisták ugyanakkor rendezett találkozójára jóval kevesebben voltak kíváncsiak. Nagyon népszerűek voltunk, és tényleg nem tudom, de elképzelhető, hogy ez volt az ok. Az viszont egészen biztos, hogy ha csak alkalom adódott, azonnal vágták a sportágat.”

A Ferencváros aranykora és Bóna István generációja

A hatvanas években az FTC négyszer nyert bajnokságot (1961, 1962, 1964, 1967). Az első három alkalommal a korábbi legendás játékos, Rajkai László már edzőként irányította a csapatot. A hetvenes években a Fradi egyeduralkodóvá vált Magyarországon, 1971 és 1980 között zsinórban tíz alkalommal nyerte meg a magyar bajnokságot! A páratlan sorozatot két edzőlegenda jegyzi, Rajkai László ötször, dr. Jakabházy László pedig ugyancsak ötször irányította az évtized együtteseit. Hét játékos mind a tíz bajnoki diadalban részt vett: Mészöly András, Muhr Albert, Kereszty Ádám, Kovács Antal, Deák Miklós, Enyedi Ferenc és Póth János.

A Fradi hoki történelmének ezen pontján feltétlenül meg kell emlékezni egy hatalmas nemzetközi sikerről. Ez pedig nem más, mint az aktuális magyar bajnok, esetünkben a Ferencváros, menetelése a BEK-ben, azaz a Bajnokcsapatok Európa Kupájában. 1973 őszén, telén csoda történt, amikor a Fradi kettős győzelemmel kiejtette az olasz HC Bolzanót, majd a nyugatnémet bajnok EV Füssent is megszorongatta.

Bóna István is ebben az időszakban kezdte pályafutását. Hudák Gábor kilenc évesen, 1973-ban került a KSI-hez, és noha a sportiskola alapesetben 18 éves korukig foglalkoztatta az sportolókat, ő két évvel később már vette is a kalapját. „Kezdetben kapus voltam, de erre egy év után ráuntam. Szerettem volna kimenni a mezőnybe. Ahhoz viszont nem koriztam elég jól, hogy a nálam nagyobbak mellett labdába rúghassak. Hogy kik voltak a KSI-ben a csapattársaim? Nos, többek között Kovács Zoltán, az MJSZ jelenlegi főtitkára, Szabó Coca, Miletics Csaba és Bóna István.”

Hudák Gábor sikerei és a Fradi-Újpest rivalizálás

Hudák Gábor az FTC-be került, ahol Szende János, majd a legendás Rajkai László tanítványa lett. Mindössze 20 évesen szerezte meg élete első felnőtt bajnoki aranyérmét az 1983-84-es évadban. A kilencvenes években egyértelműen a Fradi uralta a magyar élmezőnyt: 1991 és 1997 között hat ferencvárosi bajnoki cím született. Igaz, 1997 óta egy sem... Érdekesség, hogy a fenti hat aranyéremből ötöt külhoni tréner - sorrendben - Alekszander Repnyev, Basa János (kétszer), Arkagyij Andrejev, illetve Gold Róbert vezérletével szerzett meg az FTC.

„Azt azért ne felejtsük el, hogy Farkas Caja szinte minden alkalommal tagja volt a stábnak. Egy bajnoki cím esetében pedig ő maga volt a vezetőedző. Mindenesetre bármi is történt, az Újpest ellen mindig felszívtuk magunkat. Tudom, manapság is rangadónak nevezik a Fradi-Újpest meccseket, de ez már egy más világ. Nekünk a lila szín látványa olyan volt, mint a bikának a vörös kendő.” A Fradi kilencvenes évekbeli nagy menetelésében az Újpest látványos meggyengülésének is szerepe volt. A lilák helyett azonban új, a korábbiaknál veszedelmesebb ellenfelek tűntek fel, mint a Lehel SC vagy a dunaújvárosi újhullám, valamint a fehérvári Ocskay Gábor és Palkovics Krisztián.

Hudák Gábor 1997-ben búcsúzott el a Fraditól, és két év után a Győr OB I B-s csapatában is abbahagyta, de a sportágtól a mai napig nem szakadt el. Hetente kétszer lejár az öregfiúkhoz, s egyik alapembere a Star Trek nevű gárdának. „Babay doktor és Simon Feri csábítottak le a Star Trekhez, mondván, ne csak egymás között játszogassunk, induljunk el egy szervezett bajnokságban is.”

Az amatőr jégkorong és Bóna István jelenlegi szerepe

Az alsóbb osztályú bajnokságok, mint a NAJB, a MAJL és az OB I/B, egyre több csapatot vonultatnak fel, erősítve a hoki hátországát Magyarországon. Örömteli, hogy egyre több csapat alkotja a hoki hátországát, idén 26 csapat indul a három sorozatban. A Magyar Jégkorong Szövetség az OB I. és a Mol Liga mellett az OB I/B-ben szervez felnőtt bajnokságot. Ez egyfajta profiltisztítást is jelent, a hobbihoki irányából a hangsúly eltolódik a komolyabb játék felé. Az idei nevezők mindegyikében számos olyan ifjúsági és junior korú játékos játszik, akik anyaegyesületük felnőtt csapatában nem jutnának lehetőséghez.

A NAJB liga kétségkívül legérdekesebb csapata az újonc Skate Trek Masters, amely a Chicago magjából alakult meg, de a Ferencváros rengeteg korábbi sokszoros bajnok játékosát is soraiban tudja. A nosztalgiázni vágyó szurkolók Hudák Gábor, Szergej Oreskin, Babay Miklós, Bóna István, Gergely Csaba, Horváth Csaba, Kiss Tibor, ifj. Kiss Tibor, Mayer Károly, Paraizs Ernő, Pindák László, Simon Ferenc, Szajlai László játékát is nézhetik. Egy kivétellel a csapat minden tagjának van OB I-es múltja. Velük azonos csoportban szerepel a másik sok OB I-es múltú játékost felvonultató csapat, a Jászberény is. Kettejük mérkőzése bizonyára komoly rangadó lesz. Ez a liga, és a benne játszó legendák, mint Bóna István, bizonyítják, hogy a magyar jégkorong szeretete és a játék iránti szenvedély évtizedek múltán is töretlen.

tags: #magyar #jegkorong #bona #istvan

Népszerű bejegyzések:

• Így zárult a TV2 Star Academy évada
• Részletek a Fradi sörről
• A modern DVTK aréna jellemzői
• Madridi Szuperkupa összecsapások
• A Dudás név szerepe a magyar fociban