Változások és Átigazolási Információk a Magyar Kézilabda Szövetségnél

A magyar kézilabda világában az elmúlt időszakban jelentős változások történtek, különösen a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) Back Office rendszerében, ami közvetlenül érinti a játékosok igazolását és átigazolását. Emellett számos klubnál zajlanak játékosmozgások, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.

Az MKSZ Igazolási Rendszerének Átalakítása és Hatásai

A megyei Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ)-elnökök a térségi sportegyesületeknek írt, lapunk birtokába került levélben - közvetítve a szövetség tájékoztatását - azt közölték kollégáikkal, bizonyára tapasztalták, hogy nem tudnak versenyengedélyt kérelmezni és/vagy játékost aktívra állítani, mert nem találják a korábban, akár tavaly is náluk játszó játékosokat az MKSZ Back Office rendszerében.

A megyei szövetségi elnökök arra emlékeztették a sportegyesületi vezetőket, hogy korábban már tájékoztató levelet küldtek az inaktiválással kapcsolatban. Ebben felhívták a sportszervezetek figyelmét, hogy a szerződéses jogviszonyban sportoló játékosok esetében a szerződés lejártát követő napon a játékosokat automatikusan inaktiválják, míg a tagsági jogviszonnyal rendelkező játékosok esetében az érintetteket (a játékosokat) kivétel nélkül inaktiválták.

E tájékoztató levél alapján a MKSZ Back Office rendszer igazolási felületének nyári megnyitásától kezdve augusztus 10-ig volt lehetősége a sportszervezeteknek aktiválni játékosaikat. Aki ezt az elmúlt időszakban nem tette meg, az augusztus 12-én már nem látta játékosát saját sportszervezeténél a „játékos” menüpont alatt. Kézilabdaberkekben ebből jókora kavarodás támadt, így a törléseket visszavonták és az érintett játékosok újra, továbbra is elérhetőek lettek a sportszervezeteknél inaktív státuszban, egészen 2024. augusztus 23-ig.

Az MKSZ Versenyszervezési és Monitoring Igazgatósága már július közepén elküldte az erről szóló információt, azaz az MKSZ Back Office rendszerváltozásairól szóló tájékoztatót a megyei szövetségeknek és sportegyesületeknek. Mindezt a múlt év végén, a sporttal összefüggő törvények módosításáról szóló 2023. évi CVI. törvénnyel magyarázza most.

Mint fogalmaznak: „Az informatikai fejlesztések következményeként a sportszervezeti nyilvántartások naprakész vezetése vált időszerűvé. Mindezek alapján a 2024/2025-ös bajnoki évad kezdetével a státusza inaktiválásra került minden olyan sportolónak, akinek a szerződéses jogviszonya nem haladja meg a bajnoki szezon kezdő dátumát, 2024. július 1. napját.”

Azt is hozzátették, hogy ezeknek a játékosoknak az új szerződésük vagy tagsági igazolásuk feltöltése mellett és a sportolói státusz aktívra állítása szükséges. A korábban megküldött tájékoztató levélben leírtaknak megfelelően: „Az igazolások nyilvántartásba vétele során az igazolási ütközések során az MKSZ elektronikus felülete, csak az aktívra állított játékosok esetében védi a jelenlegi sportszervezetet, így kérjük az aktívra állítást - a sportszervezetek saját érdekében - mielőbb megtenni szíveskedjenek!”

Visszaélések és a Rendszer Tisztasága

Több vidéki és fővárosi kézilabda-egyesületnél tájékozódtunk az ügyben. A légkört jól jellemzi, hogy a nyilatkozók minden esetben névtelenséget kértek portálunktól. Néhány egyesületi vezető és edző elmondta, hogy ideje volt a rendrakásnak az új bajnokság kezdete előtt, s elismerték, több olyan játékos szerepel még a rendszerben, aki időközben - különböző okok miatt - abbahagyta a sportszervezeten belüli kézilabdázást, mégis igazolásuk van.

Mások arra hívták fel a figyelmet, hogy legalábbis érdekes: sokkal több igazolt kézilabdajátékos van az országban, mint ahányan versenyengedéllyel rendelkeznek. Néhányan pedig csodálkoztak, amiért csak a kézilabdára is érvényes társasági adókedvezmény (tao) bevezetése után 12 évvel szűri meg a rendszert a kézilabda szövetség. A megkérdezettek többsége azonban annak a véleményének adott hangot, hogy az intézkedés mögött nem csupán a törvénymódosítás, hanem az utóbbi idők tao-visszaélései állhatnak, amelyek közül legutóbb a kecskeméti kapott nagyobb sajtóvisszhangot, amelyről elsőként a Narancs.hu számolt be az év elején.

Mint megírtuk, jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalással és többrendbeli személyes adattal való visszaéléssel vádolták egy kecskeméti kézilabdaklub szakmai vezetőjét és két beosztottját. Egyikük az országos szövetség területi szakfelügyelője is. Ekkor több, mint száz hamis igazolást gyártottak az érintettek tudta nélkül. Az ügyben a Kecskeméti Járásbíróság júniusban hozott ítéletet, amelyet a vádlottak elfogadtak, így az jogerőre emelkedett. Eszerint a tao-támogatás kapcsán több millió forintos kárt okozott a Kecskeméti Testedző Egyesület (KTE) kézilabdaklub vezetője és két társa azzal, hogy valótlan adatokat közöltek a leigazolt játékosok számáról.

Ez azt jelentette, hogy velük szemben megállt a vád, amely költségvetési csalásról, személyes adattal való visszaélésről és hamis magánokirat felhasználásáról szólt. A hamis igazolásokhoz fotót sem mellékeltek az elítéltek, sőt az is előfordult, hogy lány volt a hamisan igazolt játékosok között, holott csak fiúcsapatai vannak az egyesületnek. A kamuigazolások azt is jelentették, az érintettek nem tudták, hogy papíron a KTE „igazolt” játékosai. A bűnösnek kimondott vádlottak között van a kecskeméti szakosztályelnök, A. Ferenc, aki egyben a Magyar Kézilabda Szövetség regionális szakfelügyelője.

Az ítélet megszületése után néhány nappal, éppen két hónappal ezelőtt fordultunk kérdéseinkkel a MKSZ elnökségéhez, amelyben azt kérdeztük, hogy tudnak a költségvetési csalásról, személyes adattal való visszaélésről, valamint a hamis magánokirat felhasználásáról, valamint ez ügyben folyó büntetőperről. Azt is tudakoltuk, hogy mindennek nyomán a jövőben továbbra is alkalmazza az MKSZ A. Ferencet területi szakfelügyelőként, vagy a történtek fényében megválnak tőle. Azonban az azóta eltelt hosszú idő ellenére nem kaptunk választ kérdéseinkre, jóllehet a területi szakfelügyelőt bűnösnek mondta ki a bíróság.

Kérdésekkel most is kerestük a szövetséget, mégpedig annak kapcsán, hogy az ún. „aktiválási tájékoztató” kiküldése, tehát a játékosok státuszának egyértelműsítése összefüggésben áll-e a tao-visszaélésekkel és a hamis igazolásokkal. Ha válaszol az MKSZ, megírjuk. A honi kézilabdázás anyagi visszaéléseiről, tetemes hiányairól és visszafizetési kötelezettségeiről, s az ezek kapcsán folyó NAV- és rendőrségi vizsgálatokról szóló híradások nem elszigetelt esetek. A cikkünkben ismertetett kecskeméti eset mellett ezt bizonyítják az Orosházi Férfi Kézilabda Egyesületnél (OFKSE) történtek. A viharsarki klubnál olyan teljes volt a pénzügyi összeomlás, hogy 2022 nyarán egyik pillanatról a másikra visszaléptek az NB/B-s bajnokságtól. Időközben a Gyulai Törvényszék elrendelte az egyesület felszámolását. Portálunk ezzel összefüggésben kinyomozta, hogy egyéb tartozásokon felül a szabálytalan tao-felhasználás miatt, kamatokkal együtt, legalább 1,4 milliárd forint visszafizetési kötelezettség terheli az OFKSE-t.

Az MKSZ Válasza a Megkeresésekre

Cikkünk megjelenése után válaszolt megkeresésünkre az MKSZ. Azt írták, „értesülései abból a szempontból helyesek, hogy valóban megkapták tájékoztató levelünket a sportszervezetek a játékosok jogviszonyával kapcsolatban. Kérdésére válaszolva: a kiküldött levélnek egyetlen oka volt, ez pedig a Sporttörvény 2024-es módosítása, amelynek kötelező érvénnyel kell megfelelnie a kézilabdában jelen lévő sportszervezeteknek. A jogszabályi módosítások következtében a Magyar Kézilabda Szövetség már nem az első fokon eljáró igazolási szerv, azonban a kézilabda sportágban egy sportoló csak egy sportszervezettel állhat igazolt sportolói jogviszonyban, így a törvénynek való megfelelés érdekében, az MKSZ a saját nyilvántartásai adatai alapján kizárólag akkor tudja ellenőrizni, hogy a nyilvántartásba venni kívánt játékos a kérelem előterjesztésekor nem igazolt sportolója az MKSZ másik sportszervezetének, ha a Back Office rendszerében vezetett adatbázisa a naprakész és a sportszervezetek nyilvántartásával megegyező adatokat tartalmazza.”

Mint fogalmaztak, a Sporttörvény változásaival kapcsolatban az új szabályok szerinti igazolást (regisztrációt) azon sportolók tekintetében is el kell végezni, akik a módosított jogszabály hatályba lépésekor a sportszervezettel a korábbi szabályok alapján tagsági vagy szerződéses jogviszonyban álltak. „A Honvédelmi Minisztérium Sportirányítási Főosztályától kapott információk alapján az MKSZ Versenyszervezési és Monitoring Igazgatóság által megküldött tájékoztatóban leírtaknak megfelelően a szerződéses jogviszonyban sportoló játékosok esetében a szerződés lejártát követő napon, míg a tagsági jogviszony alapján sporttevékenységet végző játékosok esetében az érintett személyek kivétel nélkül inaktiválásra kerültek a 2023/2024-es bajnoki szezon végeztével, az MKSZ nyilvántartásául szolgáló Back Office rendszerben.”

Megismételték, hogy az MKSZ igazolások, átigazolások és versenyengedélyek kiadására is rendszeresített Back Office felületének átalakítása a Sporttörvény alapján történt, „nem pedig az Ön levelében említett és feltételezett bárminemű visszaélés miatt, célunk kizárólag a törvényi szabályozásnak való megfelelés volt”. Azt a még június végén feltett kérdésünket válasz nélkül hagyta a szövetség, hogy a jogerősen elítélt A. Ferenc.

Kézilabda Átigazolások: Friss Hírek és Mozgások

A "kézilabda átigazolás" címkére 926 találat érkezett, jelezve az átigazolási piac élénk mozgását. Az alábbiakban a legfontosabb bejelentéseket és pletykákat gyűjtöttük össze:

tags: #magyar #kezilabda #szovetseg #atigazolasok

Népszerű bejegyzések:

• a Real Madrid szponzori rendszerének működése
• Mócsán Bálint NBA-lehetőségei
• Játékidő az ausztrál futballban
• Magyar kézilabda legendák és sikerek
• Utasjogok jegylemondás esetén