A magyar női kézilabda-válogatott olimpiai szereplése
A magyar női kézilabda-válogatott hosszú és sikeres múltra tekint vissza az olimpiai játékok történetében. Az elmúlt évtizedekben a csapat többször is kivívta az olimpiai szereplés jogát, és számos emlékezetes mérkőzést játszott.
Az első lépések és a korai sikerek
A magyar női kézilabda-válogatott már a kezdetektől fogva jegyzett sikereket. 1949-ben szabadtéri világbajnokságot nyertek, 1965-ben pedig a már teremben rendezett vb-n szereztek aranyérmet. Ezek az eredmények megalapozták a magyar női kézilabda hírnevét nemzetközi szinten.
A kilencvenes évek és az atlantai bronzérem
A kilencvenes években a magyar női kézilabda-válogatott meghatározó szereplője volt a nemzetközi mezőnynek. Kocsis Erzsébet, aki 1986-tól volt a válogatott tagja, kulcsfigurája volt a csapatnak. Legnagyobb eredményeként tagja az Atlantában bronzérmet szerző magyar válogatottnak. 125-szörös válogatottsága alatt 328 gólt ért el.
Budapesten, 1995-ben a győztes magyar női kézilabda-válogatott az Oroszország elleni mérkőzés után ünnepelt a Körcsarnokban. A 23:18-as győzelemmel a magyar csapat kiharcolta az olimpiai szereplés jogát. Kocsis Erzsébet, a női kézilabda-válogatott csapatkapitánya, 1996-ban az eskü szövegének elmondására készült a magyar olimpiai csapat ünnepélyes eskütételén a Vígszínházban.
A 2000-es Sydney Olimpia: ezüstérem és elszalasztott lehetőség
Az ezredforduló környékén a magyar női kézilabdacsapatot minden tornán esélyesként emlegették. Lányaink 2000-ben olimpiai döntőt játszottak Sydneyben, ahol a Dánia elleni 31-27-es vereségük sokáig maradt fájó emlék. A mérkőzésen a szünetben még a magyarok vezettek 16-14-re, sőt, a második félidőben még 23-17-re is vezetett a Mocsai-csapat. Az utolsó negyedórát azonban a dánok nyerték 14-4-re, és megnyerték az olimpiai döntőt.
„Szomorú emlékeim vannak a meccsről - mondta a hvg.hu-nak Kökény Bea, a magyar válogatott akkori irányítója. - Igaz ugyan, hogy az idővel egyre szebb az ezüst, de sosem lesz arany.” Az egykori játékos szerint azon az olimpián nem a csapatok közti technikai tudás, sokkal inkább a szerencse volt a meghatározó. A csapat többsége még ma is úgy éli meg azt a döntőt, mint egy elszalasztott lehetőséget, hiszen abból a mezőnyből nem emelkedett ki Dánia.
„Sydneyben remek volt az erőnlétünk és nagyon jó volt a közösség is, így minden jel arra mutatott, hogy szép eredményt érhetünk el - fogalmazott Pádár Ildikó, a csapat beállósa. - Ma már elmondható, hogy ez az eredmény így is szenzációs, de ott és akkor borzalmas érzés volt a vereség. Később többször beszéltünk a lányokkal erről, és ma sem igazán tudjuk megmondani, mi történt.”
A 2000-es olimpiai döntő, Sydney, Magyarország - Dánia:
| Csapat | Gólok |
|---|---|
| Dánia | 31 |
| Magyarország | 27 |
A magyar női kézilabda legeredményesebb korszakában, 1998 és 2004 között Mocsai Lajos volt a válogatott szövetségi kapitánya. Ezt a korszakot egy olimpiai ezüstérem (2000), egy Európa-bajnoki győzelem (2000) és egy világbajnoki ezüstérem (2003) fémjelzi.
„Edzői pályafutásom fontos és értékes korszaka volt, hiszen a legtöbb nemzetközi versenyről éremmel jöttünk haza” - mondta Mocsai Lajos. „Különösen jó visszagondolni arra, hogy a 2000-es olimpia előtt emlékeim szerint a nemzetközi szaksajtó az ötödik-hatodik helyre várta a magyar csapatot, mi azonban - már az egyenes kieséses szakaszban kemény ellenfeleket legyőzve - a döntőig meneteltünk.”
A sportág fejlődése és az utánpótlás kihívásai
Mocsai Lajos szerint a női kézilabda technikai és stratégiai szempontból is folyamatosan fejlődik tovább, egyre nagyobb szerepet kapnak a lerohanások, a gyors indítások. „Az eltelt tíz év alatt szakmai forradalom ment végbe a sportágban, az iram szinte megduplázódott - fogalmazott a legsikeresebb magyar kézilabdás tréner. - Ez a tendencia pedig nem fog itt megállni.”
Nem könnyíti meg az edzők dolgát, hogy bár még mindig sok gyerek kezdi el a sportot, később abbahagyják és egyre kisebb játékosállományból kell választani. Pádár Ildikó 2003-ban fejezte be profi karrierjét, de a sportban maradt, és 2004 óta edz gyerekeket a Ferencvárosnál. Szerinte a posztokra edzés az egyik megoldás. "A gyerekeknél ugyan nehéz belőni, hogy később hol játszhatnak majd a pályán, de évek óta végzünk antropometriai vizsgálatokat, melyek nagyon jó eséllyel előrevetítik a gyerek alkati fejlődését."
Pádár szerint meg lehet találni, kinek mi a jó. Elmondása szerint ő sem azon a poszton kezdte, ahol válogatott lett, eleinte ugyanis átlövő volt. Nagy teher hárul a gyereküket sportolni küldő szülőkre is, hiszen a klubok csak a felnőtt és ifjúsági játékosaikat tudják anyagilag díjazni. Ennél kisebb korban egyénileg kell megoldani a versenyeztetés, utazás, vagy szállás díját (ez a kézilabda esetében évente 4-5 versenyt, alkalmanként tizenötezer forintos költséget jelent), de Magyarországon minden más sportág hasonló helyzetben van.
„Egyéniségeket kell kinevelni - mondta. - Emlékszem, mi még NB II-es csapatokkal is jó kis meccseket játszottunk, ma pedig már az NB I-esek helyzete sem minden esetben könnyű.” Kökény szerint a feladatot nemcsak az nehezíti, hogy az utánpótlásedzők nincsenek megfizetve, de a mai gyerekek nem tanulnak meg szívből küzdeni.
A 2024-es párizsi olimpia és a kvótaszerzés
A magyar női kézilabda-válogatott 2024-ben ismét kivívta az olimpiai szereplés jogát. A csapat Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány irányításával készül a párizsi ötkarikás játékokra. A felkészülés június 23-án kezdődött Telkiben, és magában foglalta felkészülési találkozókat a szlovénok és a németek ellen.
A kvótaszerzés kulcsfontosságú volt, és a csapat a japánok 37-28-as legyőzésével Debrecenben szerezte meg a párizsi repülőjegyet. A nemzeti csapat eddigi 18 egymás elleni mérkőzésükön kivétel nélkül legyőzte Ázsia bajnokát, legutóbb 2019 márciusában egy siófoki barátságos mérkőzésen 33-21-re.
A magyar férfi és női kézilabda-válogatott is olimpiai résztvevő 1976, 1980 és 2004 után negyedszer fordul elő. A férfiak márciusban, Tatabányán szerezték meg a kvótát.
Női kézi: Magyarország – Svédország | felkészülési mérkőzés | összefoglaló
Sorsolási kalapok és célok
A női kézilabdatorna sorsolási kalapjai a következők voltak:
- 1. Norvégia, MAGYARORSZÁG
- 2. Hollandia, Németország
- 3. Szlovénia, Spanyolország
- 4. Svédország, Franciaország
- 5. Dánia, Brazília
- 6. Angola, Koreai Köztársaság
A csapat célja a sikeres olimpiai szereplés. Szöllősi-Zácsik Szandra visszatérhetett a keretbe, miután befejeződött a sérülés utáni rehabilitációja.
tags: #magyar #kezilabda #valogatott #olimpiakon
